Sotsiologiyasi

I l l  B O ‘L IM .  M A R O S IM  -  T I M S O L -A F S O N A
III. 
1.  M ad an iyat va jam iy a t  h ayotin in g 
m uhim   om ili  b o ‘lgan  m arosim   va  m arosim ch ilik
M arosim,  an ’ana  va  tiirli  odatlar  tarixim izning,  madaniyat- 
im izning  va,  o ‘z  navbatida,  ijtim oiy  hayotim izning  ajralmas 
qismi  b o ‘lib  kelgan.  U lar  jam iyat  hayotida  m uhim   o ‘rin  tutar 
ekan,  m am lakat  boshqaruvidan  tortib  to  oddiy,  insoniy  turm ush 
tarzi  tartibotlarigacha  belgilab  bergan.  M arosim larni  o ‘rganish, 
ulam ing  am aliy  aham iyatini,  jam iyatda  tutgan  o ‘rnini,  bugun- 
gi  kundagi  shakl-sham oyillarini  tadqiq  etish,  ijtim oiy  hayotga 
keltirayotgan  foyda  yoki  ziyonlarini  aniqlash  va,  o ‘z  navbatida, 
ularga  b o ‘lgan jam iyat  a’zolarining  m unosabatlarini  ilmiy  tad­
qiq etish m adaniyat sotsiologiyasi fanining oldida turgan muhim 
vazifalardan biri.
M arosim   ijtimoiy  va  m aishiy  hayotdagi  m uhim   hodisalar- 
ni  nishonlash  shaklidir.  Tarixan  marosim  diniy  tizim larda  vu- 
ju d g a  kelgan.  U larda  individning  ijtim oiy  tizim  bilan  aloqalari 
ifodalangan.  Hozirgi  jam iyatda  marosim,  asosan,  m aishiy  tur­
mush,  siyosiy,  ijtimoiy  tizim lar  hayotida  nam oyon b o ‘ladi.  M a­
rosim   tarkibi,  odatda,  timsoliy  harakatlarning  qat’iy  belgilangan 
paydarpayligidan  iborat  bo‘lib,  raqslar,  q o ‘shiqlar,  rasmlar, 
predmetlar,  matnlardan  tashkil  topadi.  M arosim ning  quyidagi 
asosiy turlari  mavjud:  diniy  m arosim ,  fuqarolik  m arosim lari,  et- 
nik  m arosimlar,  siyosiy  m arosim lar  va  hokazo.  M arosim   turlari 
k o ‘pincha  bir-biri  bilan  qo‘shilib,  ara-lashib  ketadi.  M arosim  
o ‘zining  dastlabki  funksiyalaridan  tashqari,  qo ‘shim cha  funksi- 
yalam i  ham  bajara  boshlagan.  Lekin  marosim  ham isha  rasm iy
81
www.ziyouz.com kutubxonasi

---

jarayon  hisoblangan.  U ni  o ‘tkazayotgan  individ  uchun 
11  hech 
qachon  tom  m a ’noda  qadrli  bo‘lmaydi,  u  faqat  “kishi  k o ‘ziga” 
o ‘tkaziladi.  Ya’ni  kundalik  hayotda  “m arosim ”  atamasi  chin 
m a ’noda  qadrli  kuchga  ega  emas.  M arosim lar  kundalik  hayoti- 
m izning katta qismini  egallagan b o ‘lsa-da,  ulam ing kam dan-ka- 
mi  bizning his-hayajon va tashvishlarim iz bilan  bog‘liq b o ‘ladi.
K ishilam ing  kundalik  va  m aishiy  hayotidagi  o ‘zaro  aloqa- 
lari  m arosim lashganlik  k o ‘rinishiga ega.  Inson  ziyolilashgan  va 
m adaniylashgan sari  marosim uning hayotida shuncha k o ‘p aha- 
m iyatga  ega  b o ‘ladi.  A xloqiylik  chegarasidagi  m ulozam atlilik 
hodisasi  —  bu  m aishiy  hayotning  m arosim lashganlik  holatidir, 
desak  ham  b o ‘ladi.  A xloqli  odam  suhbat  chog‘ida  hech  qachon 
o ‘zining shaxsiy muammolari haqida so‘z ochmaydi, hattoki  uning 
m uam m olari  suhbat  olib  borilayotgan m avzudan  ming  chandon 
m uhim roq  va  u  uchun  aham iyatliroq  b o ‘lsa  ham.  Axloqli  odam 
parik  kiygan kishilar oldida kallar haqida  gapirm aydi. A xloq hi- 
m oya m urvatining bir turi b o ‘lib,  undan odam ning kam chiliklari 
ham m aga  beayov  nam oyish  qilinm asligi  um idida  foydalaniladi. 
Demak,  kundalik  xulq-atvor  tasodifiy  holat emas,  u,  biz  yuqori- 
da aytganim iz,  kishi  turm ush tarzining  m arosim lashganligi nati- 
jasidir.  X o‘sh,  unda  savol  tug‘iladi:  kishi  kundalik  hayotidagi 
m uloqot  m arosim lashganlik  xususiyatiga  ega  bo ‘lsa,  u  ijobiy 
xarakterga  egami  yoki  salbiy?  M arosim ni  ijobiy  yoki  salbiy 
xususiyatga ega, deb uni  ikkiga a jra tis h -ju d d a  qiyin masala. Qa- 
chonki  axolqiylik  chegarasidan chiqm agan m ulozam atni  ham da 
soxtalik va ikkiyuzlam achilikni bir-biridan ajratib b o ‘lmas ekan, 
unda m arosim ning  ijobiy yoki salbiy xususiyati haqida fikr yuri- 
tishning o ‘zi  noo‘rindir.
M arosim chilik  va  urfchilikni  uch  xil  m a ’noda  tushun- 
sa  bo ‘ladi:  birinchidan,  m arosim chilik  kundalik  hayotda 
shaxslararo  am alga  oshiriladigan  m uloqotning  asosiy  prinsipi, 
qoidasi  sifatida  baholanadi;  ikkinchidan,  m arosim chilikka  mos- 
lasha  oluvchanlik  (adaptatsiyalashuvchanlik)  shakli  sifatida
www.ziyouz.com kutubxonasi

---

qaraladi;  uch inchidan,  m arosim ch ilik   (urfchilik)  kish ilarn ing  
y o k ija m o a la rn in g “rasm -ru su m lar-b ajarilish ik erak  b o ‘ladigan 
jaray o n ” , deb unga qadriyatchilik nuqtayi nazaridan yondashish- 
larini bildiradi. Birinchi m a’no haqida to ‘xtalamiz. Buning uchun, 
a w a lo ,  Garfinkel  o ‘tkazgan  tajribalardan  birini  m isol  sifatida 
keltiram iz:  eksperem entatorga  (eksperem ent  o ‘tkazilishi  kerak 
b o ‘lgan  kishiga)  qaram a-qarshi  kelayotgan  tanishi  agar  undan 
hol-ahvol  so‘rasa,  eksperem entator  unga  javoban  hol-ahvol 
so ‘ramasdan,  balki  hol-ahvol  so ‘rashning  o ‘rniga,  tanishiga  bir 
necha  savollar berish kerakligi  tayinJangan.