Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet466/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   462   463   464   465   466   467   468   469   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


RATATOUILLE

 

RAVAGEUR



 

 

 



470 

ratatouille

  nf  1.  vx  fam  obiyovg‘on,  yovg‘on  sho‘rva;  2.  ovqat  turi, 

dimlama;  ratatouille  niçoise  sabzavot  dimlama  (baqlajon,  qovoqcha, 

pomidordan tayyorlanadi). 

rate


  nf  qorajigar,  taloq;  loc  fam  dilater  la  rate  kuldirmoq;  je  me  suis 

dilaté la rate men rosa kuldim. 

raté, ée

 n 1. omadsiz, ishi yurishmagan odam; ce n’est qu’un raté bu bir 

omadsiz odam; 2.  nm notekis ishlash;  le  moteur a des  ratés motor notekis 

ishlayapti. 

râteau

  nm  xaskash;  ramasser  des  feuilles  avec  un  râteau  xaskash 



bilan  barglarni  yig‘ishtirmoq;  ratisser  une  allée  avec  un  râteau  aleyani 

xaskash bilan tozalamoq. 

râtelier

1

  nm  oxur;  mettre  de  paille,  du  foin  dans  le  râtelier  oxurga 



somon, pichan solmoq; loc manger à tous les râteliers ikki enani emmoq. 

râtelier


2

 nm fam sun’iy jag‘, yasama tishlar. 

rater

  I.  vi  1.  otilmay  qolmoq,  chaqib  qolmoq;  un  coup  de  fusil  qui  rate 



otilmay  qolgan  o‘q;  2.  buzilmoq,  barbod,  ishkal  bo‘lmoq,  bo‘lmay,  amalga 

oshmay qolmoq; l’affaire a raté ish amalga oshmay qoldi; II. vt 1. ko‘zlangan 

maqsadga  erisholmay  qolmoq;  chasseur  qui  rate  un  lièvre  quyonni 

qochirib yuborgan  ovchi;  j’ai raté la balle men  to‘pni ushlay olmadim; rater 

son  train  poyezdga  kech  qolmoq;  rater  qqn  biror  kishini  uchratolmay 

qolmoq;  fam  je  ne  vais  pas  le  rater!  men  unga  ko‘rsatib  qo‘yaman!  rater 

une  occasion  imkoniyatni  boy  bermoq;  il  n’en  rate  pas  une  u  bema’nilik 

qilishdan  to‘xtamaydi;  2.  qo‘ldan  chiqarmoq,  boy  bermoq,  biror  narsaga 

erisholmay  qolmoq;  rater  son  affaire  ishini  boy  bermoq;  rater  son  coup 

nishonga  tegiza olmaslik;  rater sa vie hayoti yurishmaslik, hayotini besamar 

o‘tkazmoq. 

ratiboiser

 vt fam shilmoq, shilib olmoq, ship-shiydam qilmoq, yulib olmoq, 

talamoq,  xonavayron  qilmoq,  xarob  qilmoq,  bor-yo‘g‘idan  ayirmoq;  il  est 

complètement ratiboisé u butunlay xonavayron bo‘ldi. 

ratière


 nf kalamush qopqon. 

ratification

  nf  ratifikatsiya,  ratifikatsiya  qilish,  tasdiqlash;  ratifikatsiya 

qilinish,  tasdiqlanish;  la  ratification  d’un  traité  sulh  shartnomasini 

ratifikatsiya qilish, sulh shartnomasining ratifikatsiya qilinishi. 

ratifier


  vt  1.  ratifikatsiya  qilmoq,  tasdiqlamoq;  2.  litt  tan  olmoq,  e’ tirof 

qilmoq,  tasdiqlamoq; je ratifie tout  ce qui  vous  a  été promis de  ma part 

sizga bergan hamma va’dalarimni tan olaman. 

ratine


  nf  ratin  (jingalak  tukli  jun  gazlama);  un  manteau  de  ratine  ratin 

palto, ratindan qilingan palto. 

ratiocination

 nf donolik qilish; behuda, mavhum fikr yuritish. 

ratiociner

 vi litt behudaga tortishmoq; behuda, mavhum fikr yuritmoq. 

ration

 nf 1. ratsion (ma’lum muddatda beriladigan oziq-ovqat, yem-xashak 



miqdori); une maigre  ration nochor ratsion; rations imposés en temps de 

gerre urush davrida joriy qilingan ratsion; 2.  ration alimentaire  tana uchun 

zarur bo‘lgan bir kunlik oziq-ovqat normasi; 3. doza, m iqdor. 

rationalisation

  nf  omilkorlik,  ratsionalizatsiya,  ratsionallashtirish, 

ratsionalizatsiya  qilish;  oqilona  tashkil  qilish;  la  rationalisation  de  la 

production ishlab chiqarishni ratsionalizatsiya qilish. 

rationaliser

  vt  ratsionalizatsiya  qilmoq,  ratsionallashtirmoq,  oqilona 

tashkil qilmoq; rationaliser le travail, la production ishni, ishlab chiqarishni 

ratsionallashtirmoq. 

rationalisme

  nm  1.  ratsionalizm  (tafakkurni  hissiy  tajribadan  ajratib 

qo‘yadigan  va  aqlni  bilishning  birdan-bir  manbai  deb  hisoblaydigan  falsafiy 

oqim);  2.  hayotga  aql  ko‘zi  bilan  qarash,  his-tuyg‘uga  berilmaslik, 

mulohazakorlik. 

rationaliste

  I.  adj  1.  omilkor,  ratsionalizmga  oid;  ratsionalistik, 

ratsionalizm nuqtai nazaridan qaraladigan; 2. aql-idrokka asoslangan; II. n 1. 

ratsionalist,  ratsionalizm  tarafdori;  2.  hayotga  aql  ko‘zi  bilan  qarovchi, 

mulohazakor. 

rationalité

 nf 1. aqlga, maqsadga muvofiqlik, to‘g‘rilik; 2. math ratsionallik. 

rationnel,  elle

  adj  1.  aql-idrokka  asoslangan,  oqillik  bilan,  oqilona 

qilingan,  ratsional;  l’activité  rationnelle  aql-idrokka  asoslangan  faoliyat;  la 

pensée  rationnelle  mulohazali  fikr;  philosophie  rationnelle  ratsional 

falsafa;  2.  oqilona,  aqlga,  maqsadga  muvofiq,  ma’qul,  to‘g‘ri;  méthode 

rationnelle ratsional metod; procédons d’une  manière rationnelle  oqilona 

ish qilaylik; 3. math ratsional; nombre rationnel ratsional son. 

rationnellement

  adv  ratsional,  oqilona,  aqlga,  maqsadga  muvofiq; 

ma’qullik,  to‘g‘rilik bilan; agir rationnellement oqilona ish  tutmoq; organiser 

rationnellement la production ishlab chiqarishni ratsional tashkil qilmoq. 

rationnement

 nm oziq-ovqatni belgilangan miqdorda tarqatish, kartochka 

tizimi. 

rationner

  vt  payok  asosida,  belgilangan  miqdorda  tarqatmoq;  rationner 

les  vivres,  l’eau  potable,  l’essence  oziq-ovqat,  ichim li  suv,  yoqilg‘ini 

chegaralab tarqatmoq. 

ratissage

 nm xaskash bilan tozalash, xaskashlash. 

ratisser


  vt  1.  xaskash  bilan  tozalamoq,  xaskash  bilan  to‘plamoq, 

xaskashlamoq;  ratisser  une  allée  alleyani  xaskash  bilan  tozalamoq; 

ratisser les feuilles  mortes xazonlarni xaskash  bilan  to‘plamoq;  2. fam se 

faire  ratisser  au  jeu  o‘yinda  shildirmoq,  ship-shiydam  bo‘lmoq;  3.  tintib 

ko‘rmoq,  tintimoq  (armiya,  politsiya);  la  police  a  ratissé  tout  le  quartier 

politsiya butun kvartalni tintib chiqdi. 

raton

  nm  1.  kalamush  bolasi;  2.  o‘ljasini  yuvib  yeydigan  yenot;  3.  péj  



mag‘riblik. 

rattachement

  nm  qo‘shib  olish,  qo‘shib  olinish;  le  rattachement  de 

l’Alsace-Lorraine à la France, de la Sarre à l’Allemagne A lzas-Lorrenning 

Fransiyaga, Sarrning Germaniyaga qo‘shib olinishi. 

rattacher

  I.  vt  1.  qayta  bog‘lamoq;  rattacher  ses  lacets,  ses  cheveux 

bog‘ichini, sochini qayta bog‘lamoq; 2. bog‘lamoq,  biriktirmoq; rattacher un 

territoire  à  un  état  biror  teritoriyani  biror  mamlakatga  biriktirmoq;  3. 

bog‘lamoq;  rattacher  une  œuvre  à  une  certaine  tendance  asarni  ma’lum 

an’anaga  bog‘lamoq;  II.  se  rattacher  vpr  bog‘lanmoq;  taalluqli,  aloqador 

bo‘lmoq;  borib  taqalmoq;  ce  mouvement  se  rattache  au  romantisme  bu 

oqim romantizmga taalluqli. 

rattrapage

 nm cours de ratrappage yetib olish uchun qo‘shimcha dars. 

rattraper

 I. vt 1. qaytadan ushlab, tutib olmoq; qaytadan qo‘lga tushirmoq; 

2.  o‘rnini  to‘ldirmoq,  qoplamoq;  on  ne  peut  pas  rattraper  le  temps  perdu 

boy  berilgan  vaqtning  o‘rnini  qoplab  bo‘lmaydi;  3.  rattraper  une 

imprudence,  une  erreur  ehtiyotsizlikni,  xatoni  tuzatib,  to‘g‘rilab  olmoq;  4. 

yetib  olmoq;  pars  devant,  je  te  rattraperai  oldinroq  ketaver,  men  senga 

yetib  olaman;  II.  se  rattraper  vpr  1.  se  rattraper  à  qqch  ushlab,  osilib 

qolmoq; elle s’est rattrapée à la branche u shoxga osilib qoldi; 2. yetkazib, 

to‘ldirib,  qoplab  olmoq;  j’ai  peu  dormi  hier,  mais  je  compte  bien  me 

rattraper men kecha oz uxladim, lekin men yetkazib olaman deb o‘ylayman; 

3.  o‘zini  to‘xtatib  qolmoq,  o‘zini  ushlab  qolmoq,  o‘zini  o‘nglab  olmoq;  se 

rattraper à temps vaqtida o‘zini ushlab qolmoq. 

rature


  nf  bo‘yash,  chizib  tashlash,  qirib  tozalash  (yozilganni);  devoir 

couvert de ratures bo‘yab tashlangan uy vazifasi. 

raturer

  vt  chizib  tashlamoq,  o‘chirib  tashlamoq,  bo‘yamoq  (yozilganni); 

raturer un  mot so‘zni chizib  tashlamoq;  raturer un  manuscrit qo‘lyozmani 

tuzatmoq. 

rauque

 adj bo‘g‘iq, xirillagan (ovoz); un cri rauque bo‘g‘iq qichqiriq. 



ravage

  nm  1.  vayronaga,  xarobaga  aylantirish;  vayronagarchilik;  les 

ravages  de  la  guerre  urush  xarobalari;  2.  yakson,  vayron  qilish;  les 

ravages  d’un  incendie  olovning  yakson  qilishi;  la  grêle  a  fait  du  ravage 

do‘l yakson qildi; fam faire des ravages ishqida kuydirmoq, yondirmoq. 

ravagé, ée

 adj 1. visage ravagé ozg‘in,  oriq, so‘lg‘in yuz;  2. fam  tentak, 

aqli past, ahmoq, jinni. 

ravager

 vt 1. yakson, yer  bilan yakson  qilmoq; xarobazorga  aylantirmoq, 

kulini ko‘kka sovurmoq, vayron qilmon, xonavayron qilmoq,  qiron keltirmoq; 

animaux  qui  ravagent  les  cultures  o‘simliklarga  qiron  keltiradigan 

hayvonlar;  la guerre a ravagé la contrée urush yurtni xonavayron qildi; le 

feu  ravage  les  forêts  olov  o‘rmonlarning  kulini  ko‘kka  sovuradi;  2.  xarob 

qilmoq,  zarar,  putur  yetkazmoq;  toutes  ces  épreuves  l’ont  ravagé 

hayotning bu sinovlari uni xarob qildi. 

ravageur,  euse

  adj  1.  qiron  keltiradigan,  zarar,  putur  yetkazadigan, 

vayron  qiladigan,  yakson  qiladigan;  les  insectes  ravageurs  du  blé 

bug‘doyga  qiron  keltiradigan  hasharotlar;  2.  xarob  qiladigan,  zarar,  putur 

yetkazadigan; passion ravageuse xarob qiladigan ehtiros. 


Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   462   463   464   465   466   467   468   469   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish