ÉTALE
ÉTENDU
211
étale
adj mer étale sokin, osoyishta dengiz.
étalement
nm 1. yoyish, yozib qo‘yish; ko‘rgazmaga qo‘yish; l’étalement
des papiers sur une table stol ustiga qog‘ozlarni yoyish, yozib qo‘yish; 2.
bo‘lib-bo‘lib bajaradigan yoki to‘laydigan qilish; l’étalement des paiements
bo‘lib-bo‘lib to‘lash.
étaler
I. vt 1. yozib, yoyib qo‘ymoq, yozmoq, yoymoq, solmoq; étaler sa
marchandise molini, tovarini yoymoq; étaler un journal gazetani yozmoq;
2. bo‘lib-bo‘ lib bajarmoq; étaler des paiements bo‘lib-bo‘ lib to‘lamoq; 3. fig
ko‘z-ko‘z qilmoq; biror narsa bilan ortiq maqtanmoq; étaler son luxe
dabdabali turmush kechirmoq, boyligini ko‘z-ko‘z qilmoq; 4. yupqa qatlam
berib bo‘yamoq (bo‘yoq haqida); II. s’étaler vpr 1. ko‘rgazmaga qo‘yilmoq; 2.
yoyilmoq, yozilmoq, to‘shamoq; 3. fam yiqilmoq, cho‘zilib yotib qolmoq; il
s’est étalé de tout son long u uzunasiga cho‘zilib yotardi.
étalon
1
nm ayg‘ir, ayg‘ir ot (zot olish uchun boqiladigan maxsus ot turi
haqida).
étalon
2
nm 1. o‘lchov, mezon; aniq o‘lchov birligining namunasi 2. pul
birligi qiymati tushirilgan metall.
étalonnage
nm o‘lchov birligini o‘rnatish belgilash; darajalash.
étalonnement
nm voir étalonnage.
étalonner
vt 1. o‘lchov birligini o‘rnatm oq, belgilamoq; standartlamoq, bir
standartga solmoq; o‘lchov asboblarining aniqligini boshqa asbob bilan
tekshirib to‘g‘rilamoq; 2. psych test o‘ tkazmoq (aniq bir guruh kishilar bilan).
étamage
nm 1. oqartirish (metall buyum lar sirtiga, asosan, po‘lat, mis
buyumlarga qalay yugurtirib oqartirish); 2. ko‘zgularni sirlash.
étameur
nm 1. metall oqartiruvchi misgar, usta; 2. oynalarga sir beruvchi,
sirchi.
étamer
vt 1. oqartmoq (metall buyum lar sirtiga, asosan po‘lat, mis
buyumlarga qalay yugurtirib oqartirmoq); 2. ko‘zgularni amalgamalamoq,
sirlamoq.
étamine
1
nf elak, suzgich, g‘alvir; passer à l’étamine elakdan o‘ tkazmoq,
suzmoq.
étamine
2
bot changchi, otalik (o‘simlik gulida).
étanche
adj o‘tkazilmaydigan, o‘ tmaydigan; germetik, zich yopiladigan,
havo kirmaydigan, chiqmaydigan; une cloison étanche mar kemaning suv
o‘tkazmaydigan devori.
étanchéité
nf germetiklik, zichlik; hech narsa o‘ tkazmaslik; l’étanchéité
d’une montre soatning germetikligi, hech narsa o‘ tkazmasligi; l’étanchéité
à la lumière yorug‘likni o‘ tkazmaslik xususiyati.
étancher
vt 1. oqishni to‘xtatmoq (suyuqlik haqida); étancher le sang
qon ketishini to‘xtatmoq; étancher un tonneau bochka yoriqlarini berkitm oq;
étancher une voie d’eau yoriq, teshikni yopmoq; 2. qondirmoq, qoniqtirmoq,
bosmoq; étancher la soif chanqog‘ini bosmoq, ichimlikka suvga, qonmoq
yoki qondirmoq.
étançon
nm tiragich, tirkagich, tirgovuch, tirgak, tamba; ustun.
étançonner
vt tirgovuch qo‘yib mahkamlamoq.
étang
nm hovuz; les étangs naturels tabiiy suv havzasi; un étang
poissonneux baliqli hovuz.
étape
nf 1. to‘xtab o‘ tish joyi; to‘xtash punkti; arriver à l’étape to‘xtab
o‘tish joyiga yetib kelmoq; 2. etap (yugurish musobaqasida; masofaning
ayrim bo‘limlari); gagner une étape bir etapda g‘olib chiqmoq; 3. fig davr,
bosqich, etap; les principales étapes d’une évolution rivojlanishning
asosiy davrlari, bosqichlari.
état
nm 1. ahvol, hol, vaziyat; kayfiyat, hol-ahvol, avzo, holat; kishining
holi; l’état de santé sog‘-nosog‘lik; son état général s’est amélioré uning
umumiy holati yaxshilandi; c’est un état de fait haqiqiy ahvol, vaziyat
shunday; le malade est dans un état grave kasalning ahvoli og‘ir; à l’état
ko‘rinishida; holda, holatda; à l’état brut qayta ishlanmagan holat, holda; à
l’état gazeux gaz holida; en état; être en bon (mauvais) état yaxshi,
yomon holatda bo‘lmoq; en état de marche ishlatishga yaroqli, soz; mettre
en état de siège qamal holatiga solmoq; être en état ivresse mast holda
bo‘lmoq; être en état de +inf imkoniga ega bo‘ lmoq, -ga qurbi yetmoq, -ga
qodir bo‘ lmoq; être en état de travailler ishlashga qurbi yetmoq; être hors
d’état de + inf imkoniga ega bo‘lmaslik, -ga qodir emaslik; 2. mavqe,
martaba, ahvol, o‘rin; l’état ecclésiastique kashishlik rutbasi, unvoni diniy
martaba; un devoir d’état xizmat burchagi; il est menuisier de son état
kasbi bo‘yicha u stolyar; 3. hist tabaqa, toifa; le tiers-état uchinchi toifa
(qirollik davrida uchinchi tabaqaga burjuaziya, hunarmandlar va dehqonlar
kirgan); 4. ro‘yxat; l’état descriptif d’un lieu biror joyda joylashgan
narsalarning ro‘yxati; un état nominatif nomma-nom ro‘yxat; 5. shtat
(xodimlar haqida); 6. État davlat; un chef d’État davlat boshlig‘i; le conseil
d’État davlat kengashi; une affaire d’État davlat ahamiyatiga ega ish; la
banque d’État davlat banki; les finances de l’État davlat xazinasi; un coup
d’État davlat to‘ntarilishi; un homme d’État davlat arbobi; la sûreté de
l’État davlat xavfsizligi; davlat xavfsizligini qo‘riqlash.
étatique
adj davlatga oid, davlatga qarashli; davlat .
étatisation
nf natsionalizatsiya qilish (xususiy mulkni davlat mulkiga
aylantirish).
étatiser
vt natsionalizatsiya qilmoq (xususiy mulkni davlat mulkiga
aylantirish).
étatisme
nm xo‘jalikni boshqarishda davlatning ishtirok etishi.
état-major
nm shtab, shtab-kvartira; l’état-major d’un régiment polk
shtabi, un officier d’état-major shtab zobiti; une carte d’état-major shtab
xaritasi.
étau
nm gira, iskanja, taxtakach; être pris dans un étau fig iskanja,
siquvda bo‘lmoq.
étayage
nm tirgak, tirgovuch o‘rnatish; les travaux d’étayage tirgovuch
o‘rnatish, tirgovuch bilan mustahkamlash ishlari.
étayer
vt 1. tiramoq, tirgak, tirgovuch qo‘ymoq; tirgak, tirgovuch qo‘yib
mustahkamlamoq; 2. fig asoslamoq, quvvatlamoq, mustahkamlamoq; étayer
un raisonnement sur bilan mulohazalarini asoslamoq; étayer une thèse
sur -ga suyanib asosiy fikrini rivojlantirmoq.
et
cætera, et cetera (etc.)
loc va boshqalar, va hokazolar, va shu
kabilar.
été
nm yoz; d’été yozgi; au fort de l’été yozning o‘rtasida; en été yozda;
se mettre en été yozgi kiyim kiymoq.
éteignoir
nm 1. o‘chirg‘ich, so‘ndirg‘ich (chiroq, fonar, shamchiroqlarni
o‘chiradigan moslama); mettre l’éteignoir sur un scandale janjalni bosti-
bosti qilmoq 2. fig n ming‘ir-ming‘ir odam; javraqi, vaysaqi.
éteindre
I. vt 1. o‘chirmoq, so‘ndirmoq, puflab o‘chirmoq; éteindre un
incendie yong‘inni o‘chirmoq; éteindre la bougie shamni o‘chirmoq
éteindre sa cigarette sigaretni o‘chirmoq; éteindre l’électricité elektrni
o‘chirmoq; 2. fig kamaytirmoq, yumshatmoq, kesmoq, bosmoq, to‘xtatm oq;
éteindre la douleur og‘riqni kesmoq, og‘riqni to‘xtatm oq; II. s’éteindre vpr 1.
o‘chmoq, so‘nmoq; le feu s’est éteint o‘t o‘chdi; la lampe s’éteignit chiroq
o‘chdi; ne laisse pas le feu s’éteindre o‘ tni o‘chirma! 2. fig kuchsizlanmoq,
zaiflashmoq, yo‘qolmoq, pasaymoq.
éteint, einte
adj 1. o‘chgan, so‘ngan; 2. kuchsizlangan, zaiflashgan.
étendage
nm 1. osish, ilish, yoyish; l’étendage du linge ichki kiyimlarni
ilish, yoyish (quritish maqsadida); 2. arqon, ip, kir quritgich (kir yoyish uchun).
étendard
nm 1. bayroq; lever l’étendard de la révolte qo‘zg‘olon
bayrog‘ini ko‘ tarmoq.
étendoir
nm arqon, ip, kir quritgich (kir yoyish uchun); quritish joyi.
étendre
I. vt 1. yozmoq, yoymoq, solmoq, to‘shamoq, yozib, yoyib, solib,
to‘shab tashlamoq; étendre du linge pour le faire sécher kirni quritish
uchun yoymoq; 2. cho‘zmoq, uzatmoq; étendre les bras qo‘llarini uzatm oq,
cho‘zmoq; 3. yotqizmoq, yotqizib qo‘ymoq; cho‘ziltirib yotqizmoq; étendre un
blessé sur un lit yaradorni kravatga yotqizmoq; 4. surtmoq, surkamoq; 5.
fig, fam yiqitmoq, qaytarib yubormoq, o‘ tkazmaslik (imtihon haqida); 6.
suyultirmoq, suv qo‘shmoq (vinoga); 7. kengaytirmoq, yerini chegarasini
kengaytirmoq; rivojlantirmoq, ko‘paytirmoq; étendre sa propriété o‘z
mulkini, yerini kengaytirmoq; II. s’étendre vpr 1. cho‘zilmoq, cho‘zilib
yotmoq, yotmoq 2. cho‘zilmoq, yoyilmoq; une forêt qui s’étend sur des
kilomètres kilometrlarga cho‘zilib yotgan o‘rmon; 3. fig kengaymoq,
tarqalmoq; l’épidémie s’étend progressivement tez tarqalib kengayib
borayotgan epidemiya.
étendu, ue
adj 1. keng, bepoyon; un lac très étendu juda bepoyon ko‘l;
2. fig keng, katta ko‘lamdagi, ko‘p; il a des pouvoirs étendus uning katta
Do'stlaringiz bilan baham: