Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet202/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   198   199   200   201   202   203   204   205   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


ÉQUITATION

 

ÉRUPTIF



 

 

 



207 

équitation

 nf ot minish, otda, ot minib yurish. 

équité


 nf adolatlilik, haqqoniylik, odillik, to‘g‘rilik. 

équivalence

  nf  qadri,  qiymati,  ahamiyati  yoki  sifatining  bir  xil  bo‘lishi; 

ekvivalentlik, biror jihatdan tenglik, teng ma’nolilik; teng qiymatlilik. 

équivalent,  ente

  I.  adj  teng  baholi,  teng  qiymatli,  bahosi,  qiymati  bir  xil 

bo‘lgan;  ekvivalent  teng  bo‘la  oladigan;  teng  ma’noli;  teng;  baravar;  deux 

quantités  équivalentes  ikkita  bir  xil,  baravar  miqdor;  deux  expressions 

équivalentes ikkita bir xil ma’noli ibora; en russe il n’y a pas d’expression 

équivalente  rus  tilida  teng  ma’noli  ibora,  so‘z  yo‘q;  être  équivalent  à 

tenglashmoq,  baravar kelmoq; bas kelmoq;  la prime est équivalente  à un 

mois de travail mukofot bir oylik maoshga  baravar keladi;  II.  nm ekvivalent 

(bir  narsaga  har  jihatdan  teng  bo‘lgan,  u  bilan  almasha  oladigan  narsa); 

moslik,  muvofiqlik,  loyiqlik,  to‘g‘ri,  mos  kelish;  l’équivalent  de  la  chaleur 

phys issiqlikning mexanik ekvivalenti;  chercher l’équivalent d’un  mot  biror 

so‘zga mos keladigan boshqa so‘zni qidirmoq. 

équivaloir

  vi  teng  baholi  bo‘lmoq,  teng  qiymatli  bo‘lmoq;  ahamiyati 

baravar (bir xil) bo‘lmoq; teng bo‘lmoq; qiymati, ahamiyati yoki ma’nosi bir xil, 

teng  bo‘lmoq;  o‘xshash  bo‘lmoq;  cette  réponse  équivaut  à  un  refus  bu 

javob rad qilish bilan baravar. 

équivoque

 I. adj 1. ikki ma’noli, ikki ma’noda tushunilishi mumkin bo‘ lgan; 

un  mot  équivoque  ikki  ma’noli  so‘z;  une  réponse  équivoque  ikki  xil 

tushunilishi mumkin bo‘lgan javob; 2. shubhali, shubha  tug‘diradigan, ishonib 

bo‘lmaydigan,  qorong‘i;  dargumon;  un  personnage  équivoque  shubhali 

shaxs;  une  attitude  équivoque  shubhali,  shubha  tug‘diradigan  xatti-

harakatlar; II.  nf  1.  ikki ma’nolilik, ikki ma’noli  gap; shama, qochirim, ishora; 

un discours plein d’équivoques qochirim to‘la  nutq; sa  réponse est sans 

équivoque  uning  javobi  aniq;  user  d’équivoque  qochirimli  iboralarni 

ishlatmoq,  qo‘llamoq;  2.  shubha,  gumon,  ikkilanish;  dissiper  toute 

équivoque barcha shubhalarni tarqatib yubormoq. 

érable

 nm zarang (daraxt). 



éradication

 nf tag-tomiri bilan yo‘q qilish, tugatish, bitirish. 

érafler

 vt 1. timdalamoq,  tirnab olmoq;  tirnab o‘ tmoq; la balle lui a  éraflé 

le  bras  o‘q  qo‘ lini  tirnab  o‘ tdi;  2.  tirnab  chizmoq,  yozmoq,  qirib  chizmoq, 

yozmoq. 


éraflure

  nf  1.  tirnalgan,  timdalangan  joy,  tirnoq  izi,  chaqa;  2.  qirilgan, 

tirnalgan, sidirilgan joy. 

éraillement

  nm  tortib,  yulib  yirtish;  qirib  chizish,  tirnab  yozish;  tirnalgan, 

qirilgan joy; xirillash (ovoz). 

érailler

  I.  vt  1.  gazmolni,  matoni  tortib,  yulib  yirtmoq;  2.  qirib,  chizib 

yozmoq,  tirnab chizmoq (mebel haqida); II. s’érailler vpr sitilmoq, qirqilmoq 

(gazmol  haqida); s’érailler la  voix xirillab qolmoq, xirillamoq; ovozi bo‘g‘ilib 

qolmoq. 

éraillure

  nf  1.  ishqalangan,  sitilgan,  qirqilgan  joy  (gazmol  haqida);  2. 

tirnalgan, qirilgan, sidirilgan joy. 

ère

  nf  1.  yil  hisobi,  sana;  era;  l’ère  musulmane  hijriy  (musulmonlar  yil 



hisobi);  avant  notre  ère  miloddan  avval,  eramizdan  avval;  2.  era,  epoxa, 

zamon,  davr  (katta  tarixiy  davr);  l’ère  de  l’atome  atom  davri;  3.  géol  era, 

epoxa,  davr  (katta  geologik  davr);  l’ère  archéenne  arxey  erasi  (Yerda  hali 

hayot yuzaga kelmagan eng qadimiy davr). 

érectile

 adj anat tarang bo‘la oladigan, turadigan. 

érection

 nf 1. qurish, barpo qilish, o‘rnatish,  tiklash (monument, yodgorlik 

haqida);  2.  physiol  ba’zi  mushaklarniung  taranglashishi,  tortilishi;  ereksiya, 

jinsiy a’zoning taranglashishi. 

éreintant, ante

 adj charchatadigan, toliqtiradigan. 

éreintement

  nf  1.  charchatish,  toliqtirish;  2.  qattiq  koyish,  so‘kish, 

haqorat, qattiq tanbeh; yerga, pastga urish, nafsoniyatga tegish. 

éreinter


 vt 1. charchatib qo‘ymoq,  toliqtirmoq; ce travail  m’a éreinté  bu 

ish  meni  charchatib  qo‘ydi;  2.  tanqid  qilmoq;  yomonlamoq,  yerga,  pastga 

urmoq;  qattiq  koyimoq;  qattiq  koyimoq,  so‘kmoq,  haqoratlamoq,  urishmoq, 

nafsoniyatga tegmoq. 

érémitique

  adj  zohidlarga,  tarki  dunyochilarga  oid,  xos;  qalandar, 

darvish, zohid; vie érémitique darvishona hayot. 

érésipèle

 nm voir érysipèle. 

éréthisme

 nm yuqori darajadagi ta’sirchanlik; patologik qo‘zg‘atuvchanlik. 

erg


1

 nm phys erg (ish yoki energiya o‘lchov birligi). 

erg

2

 nm qum tepaliklar qoplagan katta hudud (Sahroyi Kabirda). 



ergot

 nm 1. pix (xo‘rozda); monter sur ses ergots chiranmoq, o‘zini botir 

qilib  ko‘rsatmoq;  2.  bot  qorakuya,  qorakosov  (g‘alla  o‘zimliklari  boshog‘iga 

tushadigan zaharli qora zamburug‘lar). 

ergoter

  vi  birovni  asossiz  ayblamoq,  tirnoq  ostidan  kir  qidirmoq;  birovni 

arzimagan narsa uchun ayblayvermoq, kutkilamoq; yopishib olmoq. 

ergoteur,  euse

  n  bahsni,  bahslashishni,  talashishni  yaxshi  ko‘radigan 

odam, bahschi, janjalkash; tirnoq ostidan kir izlaydigan odam. 

ériger

  vt  1.  qurmoq,  tiklamoq,  o‘rnatmoq;  ériger  une  statue  haykal 



o‘rnatmoq; 2. ta’sis qilmoq, tuzmoq, o‘rnatmoq. 

ermitage


  nm  1.  xilvatxona,  uzlat,  tarki  dunyo  qilgan  odam  yashaydigan 

joy; 2. fig chekkadagi, odamlardan uzoqdagi, ovloq joy. 

ermite

  nm  1.  zohid,  qalandar,  darvish,  tarki  dunyochi;  2.  odamlarga 



qo‘shilmaydigan,  yolg‘izlikda  yashaydigan  kishi,  odamovi,  yakkamoxov; 

vivre en ermite odam lardan uzoqda, yolg‘izlikda yashamoq. 

érosion

  nf  géol  eroziya,  nurash,  yemirilish,  yer  qobig‘ining  turli  ta’sirlar 

natijasida  parchalanishi,  yemirilishi;  l’érosion  du  sol  tuproq  eroziyasi, 

nurashi. 

érotique

  adj  1.  ishq-muhabbatga  oid,  ishqiy;  oshiqona,  ishq;  la  poésie 

érotique  ishqiy  nazm,  ishqiy  she’r;  2.  erotizm  va  erotikaga  oid;  erotik, 

shahvoniy, hirsiy; shahvatparast. 

érotiquement

 adv shahvoniy hirs bilan. 

érotiser

 vt ishqiy tus bermoq, shahvoniy tus bermoq. 

érotisme

  nm  erotizm,  shahvatparastlik,  shahvoniy  hisga  berilish; 

shahvoniy his, hirs, erotika. 

errance


 nf daydish, sanqish, tentirash, sarson-sargardon yuris h. 

errant, ante

 adj 1. sayoq, daydi, beqaror, ko‘chmanchi; kezib yuradigan, 

sayyor; darbadar; un chien errant daydi  it; une  vie  errante ko‘chmanchilik 

hayoti,  qo‘nimsizlik;  un  chevalier  errant  jahongashta  ritsar;  2.  fig  o‘ynoqi 

(ko‘z); un regard  errant  o‘ynoqi ko‘zlar;  olma-kesak  teradigan ko‘zlar,  bejo 

ko‘zlar. 

errata


 nm inv matbaa xatolari ro‘yxati; matbaa xatolari. 

erratique

  adj  1.  géol  des  blocs,  roches  erratiques  ko‘chib  yuradigan 

tog‘  jinslari;  2.  méd  qur-qur  paydo  bo‘ladigan,  vaqti-vaqti  bilan  sodir 

bo‘ladigan, qur-qur tutadigan. 

erratum


 nm matbaa xatosi; terishda, bosishda yo‘ l qo‘yilgan xato. 

erre


  nf  1.  tezlik,  jadallik,  ildam lik;  2.  mar  kemaning  motor  o‘chirilgandan 

keyingi  tezligi;  continuer  sur  son  erre  inersiya  tufayli  harakatni  davom 

ettirmoq (kema); perdre son erre sekinlamoq,  to‘xtamoq, sur’atni yo‘qotmoq 

(kema). 


errements

  nm  pl  adashish,  yanglishish,  xato  qilish,  noto‘g‘ri  yo‘ldan 

ketish. 

errer


 vi daydimoq; adashmoq, yanglishmoq. 

erreur


  nf  1.  xato,  xatolik;  haqiqatga  to‘g‘ri  kelmaydigan  asossiz, 

noto‘g‘rilik;  commettre  une  erreur  xato  qilmoq,  yanglishmoq;  2.  xato  fikr, 

xato qarash; 3. adashish, yanglishish,  noto‘g‘rilik; erreur de calcul hisobda 

yanglishish; 4. noto‘g‘ri xatti harakat; xatolik, yanglishuv. 

erroné,  ée

  adj  xato,  yanglish;  une  opinion  erronée  yanglish  fikr; 

conclusion erronée noto‘g‘ri hulosa. 

erronément

 adv xato; yanglish, noto‘g‘ri. 

ersatz


  nm  inv  erzats,  sun’iy,  yasama  narsa;  un  ersatz  de  café  sun’iy 

qahva. 


éructation

 nf kekirish; kekirish. 

éructer

  I.  vi  kekirmoq;  II.  vt  éructer  des  injures  bo‘ralab  so‘kmoq, 

haqorat qilmoq, haqorat, la’nat so‘zlari yog‘dirmoq. 

érudit,  ite

  I.  adj  o‘qimishli,  bilimdon;  aql-zakovatli;  II.  nm  bilimdon  kishi, 

olim, o‘qimishli odam. 

érudition

  nf  bilimdonlik,  aql-zakovat,  olimlik;  être  d’une  grande 

érudition chuqur bilimli kishi bo‘ lmoq; un ouvrage d’érudition ilmiy asar. 

éruptif, ive

 adj 1. méd toshmali; 2. géol otilib chiqqan, otilgan, les roches 

éruptives otilib chiqqan tog‘ jinslari. 




Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   198   199   200   201   202   203   204   205   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish