Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet139/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   135   136   137   138   139   140   141   142   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


DÉLICATEMENT

 

DEMANDER



 

 

 



144 

bequvvat,  sust,  bo‘sh,  quvvati,  madori,  darmoni,  kuchi  yo‘q,  qiltiriq;  santé 

délicate  zaif  salomatlik;  sommeil  délicat  hushyor  uyqu;  4.  nafis,  nozik, 

nafosatli,  bejirim,  nazokatli,  kelishgan,  go‘zal;  ouvrage  délicat  nozik  ish 

(asar);  goût  délicat  nozik  did;  5.  nozik,  qaltis,  mushkul,  chigal;  question 

délicate  qaltis,  chigal  masala;  situation  délicate  mushkul  holat;  6.  zehnli, 

idrokli,  uquvli,  zehni  o‘ tkir,  baland,  ta’sirlanuvchan,  tez  ta’sirlanuvchan, 

hassos,  ziyrak,  hushyor,  sezgir;  7.  talabchan,  nozik  tabiat,  tantiq,  injiq,  didi 

baland; II. n faire le délicat, faire la délicate ortiqcha talabchan bo‘lmoq. 

délicatement 

adv 1. xushmuomalik bilan,  odob bilan, muloyimlik qilib;  2. 

ehtiyotlik  bilan,  ehtiyot  bo‘lib,  avaylab,  ohista,  hushyorlik,  sezgirlik  bilan, 

hushyor, ziyrak, sezgir. 

délicatesse 

nf  1.  nazokat,  latofat,  shafqat,  mehribonlik,  yoqimlilik, 

noziklik,  nafislik,  xipchalik;  nafosat,  go‘zallik,  bejirmlik;  délicatesse  des 

traits yuzining go‘zalligi; 2. nazokat,  latofat,  tanqis; délicatesse d’un  mets 

buyumning  go‘zalligi; délicatesse de goût  nozik didlik; 3. kuchsizlik, zaiflik, 

ojizlik,  bemajollik,  bemadorlik,  ta’sirchanlik,  sezuvchanlik,  o‘ ta  sezgirlik;  4. 

qaltislik, noziklik, qiyinlik, og‘irlik, mushkullik; 5. sezgirlik, ziyraklik, hushyorlik, 

fahmlilik,  insoflilik,  vijdonlilik,  andishalilik,  nomuslilik;  6.  yengillik,  osonlik, 

jo‘nlik; délicatesse de pinceau moylashning oson, jo‘nligi. 

délice 

I.  nm  orom,  rohat,  lazzat,  maza,  gasht,  zavq,  rohatlanish,  huzur, 

maza qilish; II. nf  pl 1. zavqlanish, gashtini surish, orom olish, xursandchilik, 

shodlik,  sevinch,  quvonch,  shod-xurramlik,  dili  xushlik,  tasalli;  2.  tanqis 

ta’omlar, shirinliklar (qand-qurs). 

délicieusement 

adv  qoyil-maqom  qilib,  o‘rinlatib,  g‘oyat  go‘zal,  chiroyli, 

ajoyib. 


délicieux,  euse 

adj  1.  tahsinga  loyiq,  g‘oyat  yoqimli,  zebo,  qiziq,  juda 

soz, yaxshi, juda ham yaxshi. 

délictueux,  euse 

adj  jinoiy,  jinoyatkorona;  acte  délictueux  ayb,  xato, 

nojo‘ya  ish,  noo‘rin  xatti-harakat,  jinoyat,  xiyonat,  qonun,  huquqni  buzish, 

qonunga xilof ish qilish, jinoyat qilish. 

délié,  ée 

I. adj 1.  nozik, yupqa, ingichka,  ozg‘in; fig un  esprit délié  aqlli 

va  sezgir,  sinchkov  mutaffakir,  dono,  faylasuf;  II.  nm  harfning  yupqa, 

ingichka chiziqlari (yozuvda). 

délier 


I.  vt  1.  yechmoq,  yechib  qo‘ymoq,  bo‘shatmoq,  jag‘i  ochilmoq; 

délier la langue  gapga solib  qo‘ymoq,  tilga kirgizmoq;  sans bourse délier 

bir  tiyin  sarflamay;  2.  (de  qqch)  fig  xolos,  ozod  bo‘lmoq,  bo‘shatmoq;  3. 

gunohlardan  forig‘  qilmoq  (cherkovda);  II.  se  délier  vpr  xolos  bo‘lmoq, 

yengilmoq, ochilmoq, qutulmoq. 

délimitation 

nf chegaralarni  aniqlash, chegara, chegara chizig‘i,  belgilab 

berish,  chegaralash,  marza  tortish,  sport  maydoniga  belgi  qo‘yib,  tortib 

chiqish; commission de délimitation chegarani aniqlash komissiyasi; feux 

de délimitation yo‘l chegaralari chirog‘i (aerodromda). 

délimiter 

vt  chegaralamoq,  chegarani  aniqlamoq,  marza  tortmoq, 

chegarani belgilab qo‘ymoq, chegara belgilarini o‘rnatmoq. 

délinquance 

nf  jinoiylik,  jinoyatkorlik,  jinoyatchilik,  jinoyatlar  miqdori; 

délinquance juvénile bolalar jinoyatlari. 

délinquant,  ante 

n  qonunni,  huquqni  buzuvchi,  qonunga  xilof  ish 

qiluvchi,  jinoyat  qiluvchi,  jinoyatchi;  délinquant  primaire  birinchi  marta 

jinoyat qilgan odam. 

déliquescence 

nf tushkunlik, inqiroz, tanazzul, buzilish. 

déliquescent, ente 

adj buziladigan, tanazzul, inqirozga uchraydigan. 

délirant,  ante 

adj  1.  alahlovchi,  bosinqiragan,  alahlaydigan  (holat);  2. 

g‘azablangan,  darg‘azab  bo‘lgan,  quturgan,  haddan  oshgan,  juda 

asabiylashib  ketgan,  achchiqlanib  hayajonga  tushgan,  telba,  aqlsiz,  aqldan 

ozgan, jinni; joie délirante telba quvonch. 

délire 


nm  1.  alahlash,  bosinqirash,  istima,  bezgak;  délire  tremblant 

alkagol,  spirt  oqibatidagi  og‘ir  ruhiy  kasallik,  jinnilik,  savdoyilik,  esini 

yo‘qotish;  délire  de  persécution  ta’qib  qilish  vasvasasi;  3.  ortiq  darajada 

asabiylashib  ketish,  darg‘azab  bo‘lish,  haddan  tashqari  achchiqlanish, 

g‘azabdan o‘zini yo‘qotish, kuchli zavq. 

délirer 


vi 1. alahlamoq,  bosinqiramoq; 2.  qattiq g‘azablanmoq,  darg‘azab 

bo‘lmoq, quturmoq, haddan oshmoq. 

delirium 

tremens nm méd alkogol, spirt natijasidagi og‘ir ruhiy kasallik. 

délit 

nm  dr  qonunni  buzish,  qonunga  xilof  ish  qilish,  jinoyat  qilish, 



jazolanadigan  ish,  jinoyat;  corps  du  délit  jinoyat  tarkibi;  délit  forestier 

o‘rmonchilik qonunini buzish, o‘rmon qirqish; en flagrant délit jinoyat bo‘lgan 

yerda. 

délivrance 

nf  1.  ozod  bo‘lish,  qilish,  xalos  bo‘lish,  qutilish,  qutqarish, 

qutqazish;  2.  berish,  topshirish;  délivrance  d’un  certificat  guvohnoma 

berish; 3. tug‘ish, ko‘z yorish. 

délivrer 

I.  vt  1.  (qqn  de  qqch)  xolos,  ozod  qilmoq,  qutqarmoq, 

qutqazmoq;  2.  bermoq,  topshirmoq,  to‘lamoq;  délivrer  une  somme  pul 

to‘lamoq;  délivrer  un  certificat  guvohnoma  bermoq;  délivrer  au  porteur 

hujjatini  ko‘rsatganga  bermoq;  3.  tug‘dirmoq,  ko‘zi  yormoq,  tug‘moq;  II.  se 

délivrer vpr quturmoq, qutqazilmoq, xalos, ozod bo‘lmoq. 

déloger 


vt  1.  ko‘chirib  yubormoq,  haydab  chiqarmoq  (uydan);  2.  mil 

raqibini siqib chiqarmoq. 

déloyal,  ale 

adj  ahdini  buzuvchi,  ahdidan  qaytuvchi,  o‘z  so‘zida 

turmaydigan,  xiyonatkor,  makkor,  bevafo,  munofiq,  vijdoni,  diyonati  yo‘q, 

vijdonsiz, insofsiz, noinsof, diyonatsiz, hiylakor, ayyor, dog‘uli. 

déloyauté 

nf  vijdonsizlik,  insofsizlik,  diyonatsizlik,  ahdini  buzish, 

makkorlik,  xoinlik,  munofiqlik,  hiyonatkorlik,  vafosizlik,  o‘z  so‘zidan  qaytish, 

hiyonatkorona jinoyat, harakat. 

delta 

nm 1. delta (grek alifbosi harfi); aile delta uchburchak qanot,  delta-



qanot (samolyotda); 2. daryo havzasi. 

deltoïde 

I.  adj  delta  shaklidagi,  deltasimon;  II.  nm  anat  deltasimon 

mushak. 


déluge 

nm  1.  toshqin,  suv  bosish,  sel  olish;  depuis  le  déluge  qadim  

zamonlardan  buyon,  azaldan  beri;  remonter  au  déluge  uzoqdan 

boshlamoq;  après  moi,  après  nous  le  déluge  mendan,  bizdan  keyin 

dunyoni  suv  bosmaydim i,  nima  bo‘lsa  bo‘laversin;  2.  fig  oqim,  oqib,  yog‘ilib 

kelish, toshqin, sel; déluge d’injures so‘kishlar, haqoratlar seli, oqimi. 

déluré, ée 

adj 1. epchil, chaqqon, abjir, uddaburo, zo‘r, kuchli; 2. odobsiz, 

betakalluf,  surbet,  uyati,  yuzi  yo‘q,  uyatsiz,  nomussiz,  hayosiz,  behayo, 

sharmanda, axloqsiz, odobsiz, benomus, yaramas. 

démagogie 

nf  demagogiya,  quruq  gap  bilan  ommani  aldash,  laqillatish, 

safsatabozlik. 

démagogique 

adj safsatabozlikdan iborat bo‘lgan, quruq. 

démagogue 

nm safsataboz. 

démailler 

vt  ilgagini  tushirmoq,  sirtmog‘ini  bo‘shatmoq,  bog‘lamini, 

tugunini yechmoq. 

démailloter 

vt yo‘rgagini yechmoq, yo‘rgakdan yechib olmoq. 

demain 

adv erta, ertaga; ertangi kun;  après-demain ertadan keyin; d’ici 

à  demain  kun  bo‘yi,  kundan  kunga;  dès  demain,  à  partir  de  demain 

ertadan  boshlab;  à  demain  ertagacha;  demain  en  huit  bir  haftadan  keyin, 

ertangi kundan boshlab; c’est demain le seize ertaga oyning o‘n oltisi. 

démancher 

I.  vt  1.  sopini,  dastasini  chiqarib  olmoq,  sug‘urmoq;  2.  fig 

ayrimoq,  ajratmoq,  uzmoq,  ayrilib  ketmoq,  uzilib  qolmoq,  aloqa  uzilmoq;  3. 

fam  buzmoq,  barbod  qilmoq,  chatog‘ini  chiqarmoq,  ishni  buzib  qo‘ymoq, 

ishni rasvo qilmoq;  4. fam chiqarmoq,  o‘rnidan qo‘zg‘atmoq (oyoqni); 5. mus 

baland  ohangni  olmoq;  II.  vi  kanal  og‘zidan  chiqmoq,  chiqib  kelmoq;  III.  se 

démancher  vpr  1.  sopidan,  dastasidan  chiqarilmoq;  2.  buzilmoq,  nosoz, 

noto‘g‘ri ishlaydigan bo‘lib qolmoq. 

demande 


nf  1.  iltimos,  so‘rov,  o‘ tinch;  demande  en  mariage  turmush 

qurishga taklif; adresser une demande iltimos bilan murojaat etmoq; rejeter 

un  demande  iltimosni  rad  qilmoq;  sur  demande,  à  la  demande  iltimosga 

binoan,  ko‘ra,  buyuritma  asosida;  2.  rasmiy  iltimos,  o‘ tinch,  iltimosnoma, 

ariza,  arznoma,  arz,  arzu  hol;  bayonot;  talabnoma,  talab,  so‘rov;  ehtiyoj; 

demande de dégrèvement soliqni olib  tashlash talabnomasi, arzi; 3. rasmiy 

talab,  so‘roq,  savol,  ish,  masala;  4.  iste’mol,  iste’mol  qilish,  foydalanish, 

ehtiyojga  ishlatish,  sarf  qilish,  so‘rash,  mas’uliyat,  ehtiyoj,  zarurat,  hojat; 

l’offre  et  la  demande  so‘rash  va  taklif;  5.  dr  da’vo;  6.  buyurtma,  topshiriq; 

livrer une demande buyurtmani yetkazib bermoq. 

demandé,  ée 

adj  izlangan,  kerak,  zarur  bo‘lgan,  ta’lab  qilingan,  matlub; 

un article très demandé katta xaridorgir mol, talabgir mol. 

demander 

I. vt 1. so‘ramoq,  iltimos qilmoq;  o‘tinmoq, so‘rab, iltimos qilib 

olmoq;  ta’lab  qilmoq,  qattiq,  qat’iy  so‘ramoq;  demander  la  parole  so‘z 




Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   135   136   137   138   139   140   141   142   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish