Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet137/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   133   134   135   136   137   138   139   140   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


DÉGOÛTER

 

DÉJÀ



-

VU

 



 

 

142 



dégoûter 

vt  1.  ko‘ngilga  urmoq,  me’daga,  jonga  tegmoq,  bezor  qilmoq, 

nafrat tug‘dirmoq, nafrat hissini uygotmoq, hazar qilmoq; vous me dégoûtez 

mening  jonimga  tegib  ketgansiz;  2.  (de)  nafratini  keltirmoq,  xohishini 

yo‘qotmoq, qiziqishini so‘ndirmoq. 

dégouttant,  ante 

adj  tomayotgan,  tomchilab  oqayotgan,  sizib 

tomayotgan. 

dégoutter 

vi  1.  oqmoq,  tomchilamoq,  tomchilab  oqib  turmoq,  sizib 

oqmoq;  2.  tomizmoq,  tomizib,  tomchilatib  quymoq,  tomchilatmoq,  oqizmoq, 

oqizib qo‘ymoq. 

dégradant,  ante 

adj  xo‘rlaydigan,  haqoratlaydigan,  kamsitadigan, 

haqoratomuz,  yerga 

uradigan 

obro‘yini 

to‘kadigan,  uyaltiradigan, 

sharmandalarcha; conduite dégradante sharmanda qiluvchi xulq. 

dégradation

1

 

nf  1.  mansab,  amaldan  tushirish,  unvonini  olib  tashlash, 



pasaytirish,  harbiy  unvon  va  medallardan  mahrum  qilish;  dégradation 

civique  dr  haq-huquqda  mag‘lubiyat;  condamné  à  la  dégradation 

nationale  fuqarolik  huquqlaridan  mahrum  qilish;  2.  kamsitish,  yerga  urish, 

sharmanda  qilish;  3. buzilish, aynish, ishdan chiqish, buzilgan, lat yegan joy, 

shikast; dégradation de l’outillage qurol-anjomlarning ishdan chiqib qolishi; 

4. phys, chim parchalanish, bo‘linib ketish, chirish, irish, aynish, sasish; 5. fig 

yomonlashish,  yomonlashib  borish,  naslning  buzilib  borishi,  yo‘q  bo‘lib 

ketish,  vaziyatning  murakkablashishi;  dégradation  morale  ma’naviy 

tubanlik. 

dégradation

2

 

nf ohangning kuchsizlanishi, rangning pasayib borishi. 



dégrade 

nm ohang, ovozning pasayishi, rangning so‘nib borishi. 

dégrader 

I. vt 1. joyini  almashtirmoq, mansab, amaldan mahrum qilmoq, 

bo‘shatib  yubormoq,  unvonini  pasaytirmoq,  harbiy  unvon  va  medallaridan 

mahrum qilmoq; 2. kamsitmoq, yerga urmoq, sharmanda qilmoq; 3. buzmoq, 

zararlanmoq, ziyon yetkazmoq, chirimoq; II. se dégrader vpr 1. kamsitilmoq, 

yerga  urilmoq;  2.  nasl  buzilib  bormoq,  yo‘q  bo‘lib  ketmoq,  tubanlashmoq, 

yomonlashib  bormoq;  3.  buzilmoq,  sasimoq,  aynimoq,  irimoq,  urilmoq, 

eskirmoq, puturdan ketmoq, chirimoq. 

dégrafer 

I.  vt  yechmoq,  yechib  qo‘ymoq,  yechib  tashlamoq;  II.  se 

dégrafer vpr yechilmoq, yechilib ketmoq. 

dégraissage 

nm  1.  yog‘ini  olish,  ketkazish;  2.  yog‘  dog‘larini,  izlarini 

ketkazish. 

dégraisser 

vt  1.  yog‘ini  olmoq,  ketkazmoq,  yog‘dan  tozalamoq, 

yog‘sizlantirmoq;  2.  ho‘llamoq,  ivitmoq,  bo‘ktirmoq;  3.  yog‘  dog‘i  izlarini 

ketkazmoq,  yog‘  izlaridan  tozalamoq;  4.  oriqlamoq,  kuchi  qochmoq  (yer 

haqida). 

degré 


nm  1.  zina,  zinapoya;  le  grand  degré  katta  zinapoya;  2.  daraja, 

bosqich,  palla,  pog‘ona;  degré  de  qualité  sifat  darajasi;  degrés  de 

comparaison  garam  chog‘ishtirish  darajasi;  élections  à  deux  degrés  ikki 

bosqichli  saylov;  prendre  ses  degrés  ilmiy  darajani  olmoq;  enlever  à  un 

degré  supérieur  yuqori  bosqichga  ko‘ tarmoq;  par  degrés  pog‘onama-

pog‘ona,  asta-sekin;  3.  géog  daraja,  gradus;  degré  de  longitude  uzunlik 

darajasi; il fait cinq degrés au dessu de zéro 5 daraja issiq; 4. math daraja, 

ko‘paytirish darajasi. 

dégressif,  ive 

adj  pasayib,  kamayib  boradigan,  pasayuvchi;  impôt 

dégressif foyda baravar pasayib boruvchi soliq. 

dégrèvement 

nm soliqlarni kamaytirish, soliqdan ozod qilish. 

dégrever 

vt soliqni kamaytirmoq, soliqdan ozod qilmoq. 

dégriffé, ée 

adj arzonlashtirilgan, narxi kamaytirilgan. 

dégringolade 

nf 1. fam dumalab chiqib  tushish,  tushish; 2.  tushib ketish, 

pasayish, kamayish; la dégringolade des prix baho, narxning birdan  tushib 

ketishi, pasayishi. 

dégringoler 

vi  vt  fam  o‘qday  uchib,  shoshib  chiqmoq,  tushmoq,  tushib 

ketmoq,  pastga  yugurib  tushmoq;  dégringoler  l’escalier  zinapoyadan 

chopib tushmoq. 

dégrisement 

nm hushiga kelish, o‘ziga kelish. 

dégriser 

vt  1.  o‘ziga  keltirmoq,  hushiga  keltirib  qo‘ymoq,  kayfini 

tarqatmoq; 2. fam ko‘zni ochib qo‘ymoq, xomxayollarni tashlattirmoq. 

dégrossir 

vt 1. yo‘nmoq, yo‘nib  tekislamoq,  tarashlamoq,  ishlov bermoq, 

pardozlamoq;  dégrossir  les  lingots  siqadigan  mashinada  sim  o‘ramoq;  2. 

xomaki  ishlamoq,  ko‘z  bilan  xomaki  aniqlamoq,  taxminan  aniqlamoq;  3.  fig 

kimnidir ko‘zini ochib qo‘ymoq, odob o‘rgatib qo‘ymoq. 

dégrossissage 

nm yo‘nmoq, yo‘nib  tekislash,  tarashlash, qirish,  ishlash, 

oqlash, po‘stini tozalash, shilish. 

déguenillé,  ée 

adj  yirtiq,  juldur,  juldurvoqi,  yirtilib  ketgan,  eski-tuski, 

uvadali. 

déguerpir 

vi shoshilinch jo‘nab ketmoq, uzoqlashmoq, ketib qolmoq; faire 

déguerpir  haydab,  quvlab  yubormoq,  haydab  ko‘chirib  chiqarmoq, 

yubormoq. 

dégueulasse 

fam  I.  adj  jirkanch,  yaramas,  qabih,  xunuk, 

nafratlantiradigan,  iflos,  chirkin,  badbashara,  yoqimsiz,  qo‘lansa,  bemaza, 

razil;  II.  n  ablah,  nobakor,  past,  qabih  odam;  un  beau  dégueulasse 

pastkash, ablah. 

dégueuler 

vt fam vulg qusmoq, qayd qilmoq, qusib, qayd qilib tashlamoq, 

otilib  chiqmoq;  dégueuler  du  sang  qon  tupurmoq;  dégueuler  des  injures 

qo‘pol  so‘kmoq,  qattiq  so‘kib  haqorat  qilmoq,  og‘zidan  bodi  kirib,  shodi 

chiqmoq. 

déguisé, ée 

I. adj 1. boshqacha kiyingan, kiyimini o‘zgartirgan, qiyofasini 

o‘zgartirgan;  2.  niqob  kiygan,  yuziga  niqob  tortgan,  niqobdor,  niqoblangan, 

yashirin; non déguisé ochiq; II. n maskarad kiyimi kiygan odam. 

déguisement 

nm  1.  niqob  kiyimi,  g‘ayri  oddiy  kiyinish;  2.  boshqacha 

kiyinish,  kiyimini,  qiyofasini  o‘zgartirish,  niqoblanish,  kiyish;  3.  fig  yashirish, 

maskirovka qilish, mug‘ombirlik, quvlik, ayyorlik, aldoqchi ko‘rinish, yuz; sans 

déguisement  munofiqliksiz;  o‘zini  boshqa  olamda  tasavvur  qilmoq, 

yashirmoq, bekitm oq. 

déguiser 

I.  vt  1.  boshqa  kiyimlar  kiydirmoq,  qiziqchilik  uchun 

yasantirmoq;  2.  o‘zgartirmoq,  boshqacha  qilmoq;  déguiser  sa  voix  ovozini 

o‘zgartirmoq;  3.  fig  o‘zini  boshqa  olamda  tasavvur  qilmoq,  yashirmoq, 

berkitmoq, sir tutmoq; déguiser sa pensée o‘z fikrini, maqsadini yashirmoq; 

déguiser  ses  sentiments  his-tuyg‘usini  bekitmoq;  II.  se  déguiser  vpr 

boshqa kiyim lar kiymoq, yechinib kiyinmoq, bashang kiyinmoq, yasanmoq. 

dégustateur 

nm chashmachi (mazasiga qarab sinovchi), degustator. 

dégustation 

nf tatib ko‘rib sinash, farqlash, sifatini aniqlash. 

déguster 

vt  1.  tatib  ko‘rib,  mazasiga  qarab  sinamoq,  farqlamoq,  sifatini 

aniqlamoq,  sinab  ko‘rmoq,  tekshirib  ko‘rmoq;  2.  fig  yeb  ko‘rmoq,  ma’zasini 

tatib ko‘rmoq, maza qilib yemoq, lazzatlanib, maza qilib ichmoq. 

déhanché,  ée 

adj  1.  kalovlanib  yurgan,  gandiraklagan,  lapanglagan; 

allure  (démarche)  déhanchée  bo‘shashgan,  landavur,  bo‘shang, 

shalpaygan, sholviragan yurish; 2. bir oyog‘iga  tayangan, suyangan, yurishi 

qo‘pol. 

déhanchement 

nm  1.  sonini  chayqaltirish,  qimirlatish;  2.  o‘zini  tutolmay 

qolgan, ruxan notinch, bezovta, izdan chiqqan, osoyishtaligini yo‘qotgan. 

déhancher  (se) 

vpr  1.  sonini  lapanglatib  yurmoq,  lapanglamoq,  ruxan 

notinch  yurmoq,  gandiraklab  yurmoq;  2.  bir  oyog‘iga  suyanib,  tashlab 

yurmoq. 


dehors 

I.  prép  tashqari,  tashqariga,  hovlida,  tashqaridan;  une  fois 

dehors ko‘chaga chiqib; être dehors uydan tashqarida bo‘lmoq; mettre qqn 

dehors  tashqariga  chiqarmoq,  haydamoq,  haydab  chiqarmoq;  dehors! 

jo‘na! loc adv de dehors tashqaridan; en-dehors tashqarisi, sirti; en-dehors 

de  loc  prép  tashqari,  boshqa,  bo‘lak,  -dan  tashqari;  en-dehors  du  service 

xizmatdan  tashqari  vaqtda;  en-dehors  des  heures  de  travail  bo‘sh 

soatlarda;  en-dehors  de  moi  mendan  bo‘lak,  boshqa;  II.  nm  1.  tashqi 

ko‘rinish,  sirti,  sirtqi  qismi;  2.  qiyofa,  aft-angor,  turq,  vajohat,  tal’at,  andom, 

tashqi  ko‘rinish,  yuzi;  l’ennemi  du  dehors  tashqi  dushman;  des  dehors 

trompeurs  tashqi ko‘rinish kishini aldaydi, aft-angorga  ishonib bo‘lmaydi; au 

dehors (de) loc adv et prép tashqarida, sirtda, sirtida. 

déifier 

vt  1.  ilohiylashtirmoq,  xudo  deb  bilmoq;  2.  topinmoq,  ko‘klarga 

ko‘tarmoq. 

déisme 


nm philos xudoni  tan oluvchi ammo tabiat  taraqqiyotiga daxli yo‘q 

deb biluvchi ta’ limot, deizm. 

déiste 

n deizm ta’limoti tarafdori. 

déjà 

adv endi, allaqachon, oldin ham, ilgari ham. 



déjà-vu 

nm inv allaqachon ko‘rilgan, ko‘rib bo‘lingan. 




Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   133   134   135   136   137   138   139   140   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish