Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet136/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   132   133   134   135   136   137   138   139   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


DÉFRICHEMENT

 

DÉGOÛTÉ



 

 

 



141 

défrichement 

ou  défrichage

 

nm  chuqur  haydash,  shudgor  qilish, 



shudgorlash,  qo‘riq  yerlarni  ochish,  yerni 

tomirlardan 

tozalash, 

shudgorlangan qo‘riq yer. 

défricher 

vt 1. chuqur haydamoq, shudgor qilmoq,  qo‘riq yer  ochmoq;  2. 

yerni  tomirlardan  tozalamoq;  3.  tushuntirmoq,  tushuntirib  bermoq, 

anglatmoq, oydinlashtirmoq, tushunarli qilmoq. 

défriser 

vt  1.  sochni  taramoq,  silliqlamoq,  tekislamoq,  to‘g‘rilamoq;  2. 

ixlosi qaytmoq, ko‘ngli qolmoq, umidlarini puchga chiqarmoq. 

défroisser 

vt g‘ijimini tekislamoq, to‘g‘rilamoq. 

défroque 

nf juldur kiyim, eski-tuski, uvada, lash-lush, eski kiyimlar. 

défroqué 

nm relig martabasidan tushirilgan rohib, pop, ruhoniy. 

défunt, unte 

I. adj o‘lgan, vafot etgan, marhum; II. n marhum, marhuma. 

dégagé,  ée 

adj  1.  erkin,  bemalol,  tabiiy,  ozod,  hur,  bo‘sh;  manières 

dégagées  bemalol  tarz; taille dégagée xushbichim qaddi  qomat, kelishgan 

qad-qomat; 2. ochiq, keng; la vue est plus dégagée ici bu yerdan keng ufq 

ko‘zga tashlandi. 

dégagement 

nm  1.  garovga  qo‘yilgan  molni  qaytarib  sotib  olish;  2. 

tozalash, qisqartirish, bo‘shatish, ozod qilish; dégagement des cadres o‘rin, 

joylarni qisqartirish;  3.  daxliz, o‘ tish joyi; les dégagements (teatrda) chiqish 

joylari;  escalier  de  dégagement  ichki  zinapoya;  porte  de  dégagement 

yashirin  yo‘l;  4.  ajralish,  tozalanish  (gaz,  issiqlik  haqida);  dégagement  de 

vapeurs bug‘ ajralishi (ko‘tarilib chiqishi); 5. techn o‘yiq, kamgak, chuqur joy, 

chuqurlashish, qismlar orasidagi tor joy, kesik, tirqish; 6. ajratish, uzish. 

dégager 

I. vt 1. garovga qo‘yilgan molni qaytarib sotib olmoq; 2. ajratmoq, 

ozod  qilmoq;  dégager  une  place  (forte)  qalani  qamaldan  ozod  qilmoq; 

dégager  sa  responsabilité  javobgarlikni  o‘z  boshidan  soqit  qilmoq; 

dégager  qqn  de  sa  parole  bergan  va’dasidan  xolos,  ozod  bo‘lmoq;  3. 

tozalamoq,  bo‘shatm oq;  dégager  un  passage  o‘ tish  joyini  bo‘shatm oq, 

tozalamoq;  4.  material  yetkazib  bermoq,  ta’minlamoq  (qurilishda);  5.  yarani 

yuvib  tozalamoq;  6.  chim  bug‘,  gaz  ajratmoq,  bug‘lantirmoq;  dégager  une 

odeur  hid  chiqarmoq;  7.  aralashmalardan  tozalamoq;  8.  to‘pni  tepib  uyiga 

kiritmoq;  dégager  le  ballon  to‘pni  qaytarmoq;  dégager  de  la  tête  to‘pni 

boshi  bilan  qaytarmoq;  9.  ajratmoq,  bo‘rttirmoq,  e’tiborini  jalb  qilmoq;  II.  se 

dégager vpr 1. qutulmoq, xolos, ozod  bo‘lmoq (noxushlikdan);  2. asta-sekin 

yetib, o‘ tib bormoq; 3. (yara) tozalanmoq; 4. chim ajralmoq, bug‘lanmoq. 

dégaine 


nf  fam  g‘alati,  ahmoqona  ko‘rinish,  qiyofa,  kulgili  qiliq;  quelle 

dégaine! yaxshi, hech nima deb bo‘lmaydi! 

dégainer 

vt 


qindan 

chiqarmoq, 

qindan 

sug‘ irib 

chiqarmoq, 

yalong‘ochlamoq  (qilichni);  dégainer  un  pistolet  to‘pponchani  g‘ilofidan 

chiqarmoq. 

déganter 

vt, vpr qo‘lqopni yechmoq. 

dégarnir 

I.  vt  zeb-ziynat,  bezakdan  mahrum  qilmoq,  yalang‘ochlamoq; 

dégarnir  la  chambre  xonadon  jihozlarini  ko‘chirmoq,  olmoq,  chiqarib 

tashlamoq; II. se dégarnir vpr kal bo‘lmoq, sochi to‘kilmoq. 

dégât 


nm  xaroblik,  vayronlik,  buzilish,  payhon,  ezilish,  toptalish;  ziyon, 

zarar, shikast; causer des dégâts zarar, ziyon yetkizmoq. 

dégel 

nm  1.  erish,  erish  payti;  le  temps  est  au  dégel  erish  payti,  iliq 



kunlar  boshlandi;  2.  fig  taranglikni  yumshatish,  keskinlikni  yumshatish, 

yengillashtirish. 

dégeler 

I. vt 1.  erimoq, erib ketmoq; 2. ishlatishga ruxsat bermoq,  ishga 

solib yubormoq (pul fondi haqida); 3. dégeler qqn  fam birovni  jonlantirmoq, 

harakat  qildirmoq; II. vi erimoq, muz erib ketmoq; III. v impers il dégèle erib 

ketayotibdi. 

dégénéré,  ée 

I.  adj  aynib,  buzilib,  tubanlashib  borayotgan,  inqiroz, 

tanazzulga uchragan; II. n aynigan, zoti, nasli buzilgan shaxs. 

dégénérer 

vi  1.  aynimoq,  zoti,  nasli  buzilmoq,  yomonlashmoq, 

tanazzulga  uchramoq,  pastlashib  ketm oq;  2.  o‘ tmoq,  butunlay  o‘zagrmoq, 

ulg‘ayib,  kattarib  bormoq;  la  dispute  a  dégénéré  en  rixe  bahs 

mushtlashishga o‘ tdi. 

dégénérescence 

nf  1.  aynish,  nasli  buzilish,  yomonlashish,  tanazzulga 

uchrash;  2.  méd  buzilib,  aynib  borish;  dégénérescence  graisseuse  yog‘i 

ko‘payishi, yog‘ bosishi. 

dégénérescent,  ente 

adj  aynib,  buzilib,  yomonlashib  borayotgan, 

yo‘qolib, tanazzulga uchrab borayotgan. 

dégingandé,  ée 

adj  fam  kelishmagan,  beo‘xshov,  beso‘naqay,  obro‘yi 

ketgan,  e’ tibordan  qolgan,  shuxrati  yo‘qolgan,  bo‘shashgan,  bo‘shang, 

landavur, shalpaygan. 

dégivrage 

nm muzini eritish. 

dégivrer 

vt eritmoq, yaxidan tushirmoq, muzini, yaxini eritib yo‘qotmoq. 

dégivreur 

nm muzni, yaxni erituvchi asbob. 

déglinguer 

vt fam sindirmoq, parchalamoq, buzmoq, bo‘laklamoq. 

déglutir 

vt yutmoq, yutinmoq, apil-tapil yemoq, yutib yubormoq. 

déglutition 

nf yutish, yutinish, apil-tapil yeyish, yutib yuborish. 

dégobiller 

vt vi fam qusmoq, qayd qilmoq. 

dégoiser 

vt  vi  fam  vaysamoq,  og‘zi,  chakagi  tinmay  gapirmoq,  tinimsiz 

valdiramoq,  bidir-bidir  qilmoq,  safsata,  gap  sotm oq,  valaqlamoq,  bema’ni 

gaplarni gapirmoq. 

dégommer 

vt  1.  yelim,  sirochini  olib  tashlamoq,  tozalamoq;  2. 

mansabdan  olib  tashlamoq,  bo‘shatmoq,  uzoqlashtirmoq;  fam  fosh  qilish 

(aybini). 

dégonflage 

nm  1.  damini  chiqarish,  damini  pasaytirish,  havosini  siqib 

chiqarish,  puchchaytirish;  2.  fam  bo‘shashish,  ruhiy  tushkunlik,  tushkun 

kayfiyat, umidsizlik, sustlik. 

dégonflé,  ée 

adj  1.  dami  chiqqan,  puchchaygan;  2.  fosh  qilingan,  aybi 

oshkor bo‘lgan, obro‘yi  to‘kilgan, sharmandasi chiqqan; 3.  fam kayfiyati, ruhi 

tushgan, umidsiz, qo‘rqqan, tanazzulga uchragan. 

dégonflement 

nm  havo,  gazni  chiqarib  yuborish,  aerostas  gazini 

kamaytirish (gaz kameraning); shishning qaytishi. 

dégonfler 

I.  vt  1.  havo,  gazni  chiqarmoq;  2.  yuragini  yengillatmoq,  his-

tuyg‘usini  aytib  bermoq;  3.  fam  fosh  qilmoq,  aybini  oshkor  qilmoq,  obro‘yini 

ketkazmoq,  yerga  urmoq,  tanazzulga  uchramoq;  II.  vi  fam  fikrni  bayon 

qilmoq,  ochiq  aytmoq;  III.  se  dégonfler  vpr  1.  dami  chiqmoq,  havosi 

chiqmoq,  puchchaymoq;  2.  fam  ovozini  pasaytirmoq,  ruhi  tushmoq, 

birmuncha  ma’yuslanmoq;  xafa,  g‘amgin  bo‘lib  qolmoq,  qo‘rqmoq, 

cho‘chimoq;  3.  bosh  tortmoq,  voz  kechmoq,  joyini  bo‘shatin  bermoq, 

e’tiqodini o‘zgartirmoq, va’dasini bajarmaslik. 

dégorgement 

nm 1. otilish, otila boshlash,  o‘tish,  tamom  bo‘lish,  to‘lish, 

tugash,  bitish  (vulqon  haqida);  2.  tozalash,  yuvish  (quvurni);  3.  yuvib 

tozalash (jun, pillani). 

dégorger 

I. vt 1.  otilmoq, otilib chiqmoq, chiqarmoq, chiqarib  tashlamoq; 

2.  quvurni  yuvmoq,  yuvib  tozalamoq;  3.  yuvmoq,  yuvib  tozalamoq  (jun, 

pillani);  4.  bo‘ktirmoq,  ivitib  yumshatmoq  (go‘sht,  baliqni);  II.  vi  to‘liq,  to‘la 

bo‘lmoq,  chetidan  toshib  chiqmoq;  III.  se  dégorger  vpr  to‘kilmoq,  oqmoq, 

quyilmoq (suyuqlik haqida). 

dégoter 

ou  dégotter

 

vt  fam  topmoq,  qidirib,  axtarib  topmoq,  ko‘rmoq, 



ko‘rib qolmoq, erishmoq, yetishmoq. 

dégoulinade 

nf fam dog‘, iz (oqib tushgan narsaning izi). 

dégouliner 

vi fam sizmoq, sizib chiqmoq, sizib oqmoq, tomchilamoq. 

dégoupiller 

vt himoya halqasini olib tashlamoq. 

dégourdi,  ie 

adj  1.  epchil,  chaqqon,  abjir,  uddaburo,  ishbilarmon,  aqlli, 

zehnli, idrokli, bilag‘on, o‘ tkir zehnli; 2. odobsiz, betakalluf, surbet, ayyor. 

dégourdir 

I.  vt  1.  behush  holatidan  chiqmoq,  silkitmoq,  siltab  tortmoq, 

qo‘lini,  oyog‘ ini  yozmoq,  harakatlantirmoq;  2.  isitmoq,  ilitmoq;  3.  aqlga 

o‘rgatmoq,  aqlini  kirgizmoq,  odabsizlik  qilmoq,  ishontirmoq;  4.  farforni 

kuydirmoq; II.  se dégourdir vpr 1.  isitilmoq, yondirilmoq; 2. odobli, muloyim, 

nazokatli, xushmuomala bo‘lmoq. 

dégoût 

nm  1.  jirkanish,  hazar  qilish,  nafrat,  nafratlanish,  ishtahasini 

yo‘qotish;  prendre  en  dégoût  ovqatdan  hazar  qilmoq;  avoir  du  dégoût 

pour ovqatdan jirkanmoq. 

dégoûtant,  ante 

adj  1.  yoqimsiz,  ko‘ngilni  aynitadigan  aql  bovar 

qilmaydigan,  xunuk,  jirkanch,  yaramas,  qabih,  iflos,  chirkin,  badboshra,  zid, 

bemaza,  qo‘lansa;  2.  kishini  achchiqlantiradigan,  g‘azablantiradigan, 

ablahona, jirkanuvchi, ta’bi nozik, hazarchi. 

dégoûtation 

nf fam nafratlashish, jirkanish, iflos, jirkanch narsa, yaramas 

narsa, qabohat. 

dégoûté, ée 

adj juda  to‘ygan, g‘oyat zerikkan, charchgan, bezgan,  tantiq, 

injiq,  taltaygan,  taltayib  ketgan;  faire  le  dégoûté  jirkanmoq,  hazar  qilmoq, 

injiqlik qilmoq. 




Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   132   133   134   135   136   137   138   139   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish