1. NÉPek az ókorban kelet népei

ŞTEFAN CEL MARE. MIHAI VITEAZUL
Ştefan cel Mare (1457-1504) – Moldva

- az egyik legjelentősebb vajda

- a románok függetlenségi harcának szimbóluma

- Vlad Ţepeş segítette a trónrakerülésben

- belpolitika:

- uralkodói tekintély megerősítése

- ellenséges bojárság likvidálása

- trónkövetelők félreállítása

- kis- és középnemesség, szabadparasztok, kereskedők támogatása

- 1459 – a lengyel király vazallusa lett (Cetatea Albă és Chilia miatt)

- 1467 – Mátyás király legyőzése a baiai csatában

- 1470 – a tatárok legyőzése a lipnichi ütközetben

- Havasalföldön a törökellenes uralkodókat támogatta – szövetség reményében

- 1475 Vaslui – győzelem Rumélia helytartója, Szolimán pasa felett

- 1476 Războieni – a törökök győznek II. Mohamed vezetésével, de el kell hagyniuk az ország területét

- 1484 – Cetatea Albă és Chilia a törökök kezére került

- 1485 – megújította a lengyel királynak tett vazallusi esküt (segítséget remélt tőle)

- 1497 – győzelem a portyázó lengyelek felett

- a XX. században ortodox szentté avatták.
Mihai Viteazul (1593-1601) - Havasalföld

- a törökök egyre erősebbek voltak a térségben

- a VIII. Kelemen pápa által létrehozott Keresztény Ligához csatlakozott

- először a történelem során megvalósította a románok politikai egységét

- 1594 – a Bukarestben felkoncolt törökökkel kezdetét veszi a függetlenségi harc

- 1565 augusztus, Călugăreni – győzelem a törökök elett

- 1595 október, Giurgiu – újabb győzelem

- ezután békét kötött a törökökkel, akik elismerték uralkodását egész életére

- 1598 – újabb törökellenes szövetség II. Rudolf német császárral (aki szintén a Keresztény Liga tagja volt)

- miután az új erdélyi vajda, Báthory András kilépett a Ligából, Mihai Şelimbărnél legyőzte őt és bevonult Gyulafehérvárra

- 1600 május – Moldva is behódolt

- rövid időre létrejött az egység

- 1600 Miroszló (Mirăslău) – a fellázadt magyar nemesek legyőzték őt

- 1601 Goroszló (Gurăslău) – Mihai (osztrák segítséggel) győzött, de ugyanebben az évben Torda mellett (Câmpia Turzii) Basta osztrák tábornok biztatására meggyilkolták őt.

12. A MŰVÉSZETEK RENESZÁNSZA
OKOK. A HUMANISTA FELFOGÁS
A XV-XVI. századokban mélyreható társadalmi-politikai vátozások mentek végbe, ezért ezt az időszakot korfordulónak nevezzük. Legfontosabb események:

- földrajzi felfedezések, a XV. század második felétől

- reneszánsz (újjászületés), elsősorban a XIV-XVI. századokban

- reformáció, a XVI. század első felétől, de már korábban is voltak ilyen jellegű törekvések.

A reneszánsz okai:

- a polgárság megjelenése (munka és vagyon dicsérete a származással szemben)

- a központosított államok megjelenése

- a városok fejlődése (pl. Itáliában Firenze, Velene, Milánó, Genova, Pisa stb.)

- nyomtatás megjelenése (Gutenberg)

- mecénások (művészek, írók, filozófusok anyagi pártfogóinak) megjelenése, ez összefügg azzal, hogy a polgárságnak jelentős pénzforrások álltak a rendelkezésére, bankárdinasztiák jöttek létre (pl. Medici, Fugger)

- új embereszmény („viator mundi”- mennyország felé haladó zarándok helyett „faber mundi” - a világ alkotója és ura)

A humanizmus a reneszánsz ideológiája. Jellemzők:

- „mindennek mértéke az ember”, emberközpontúság

- a reneszánsz ember minél átfogóbb műveltséggel rendelkezik, annál jobb

- a gazdasági sikerek a társadalmi tekintély fokmérői

- görög-római műveltség újrafelfedezése

- nagy könyvtárak (Velence, Firenze, Vatikán)

- Marsilio Ficino: Platóni Akadémia (Firenzében)

- miután a törökök elfoglalták Konstantinápolyt (1453), sok bizánci tudós menekült Nyugat-Európába (= „kulturális vérátömlesztés”)

- kritikus gondolkodás (történetírásban, bibliakutatásban)

- Niccolo Machiavelli: „A fejedelem” – „A cél szentesíti az eszközt.”

- Rotterdami Erasmus: „A balgaság dicsérete” (Újszövetség elemzése), új Európa-fogalom (Európa a boldogság, tolerancia, béke kontinense kell legyen)

- utópiák (Thomas Morus: „Utópia”, Campanella: „Napállam”, Francis Bacon: „Új Organon”).

→ A humanista felfogás egész Európában elterjedt.

A MŰVÉSZETEK RENESZÁNSZA
A XV. századi Itáliában virágzásnak indultak a művészetek. Jellemzők:

- a humanizmus hatása az uralkodó

- művészetpártolás

- az emberi test szépségét akarták ábrázolni (ókori hatásra)

- elsősorban világi jellegű művészet

Németországban, Németalföldön, Franciaországban és Spanyolországban is elterjedt.

Építészet

- itt is az ókori minták érvényesültek

- körív

- távlati (perspektivikus) megoldások

- félhenger alakú boltozat

- oszlopsorok

- kupolák

- orommezők

Közterek, paloták, városházák, könyvtárak, templomok épültek.

Képviselők: da Sangallo, Giotto, Bramante, Brunelleschi stb.

Szobrászat

- önálló művészeti ággá vált

- ókori hatások (pl. emberi test szépsége)

Kőből és bronzból is készültek alkotások: pl. lovasszobrok, mellszobrok, domborművek.

Képviselők: Michelangelo, Donatello, Verocchio, Ghiberti stb.

Festészet

- anatómiai tanulmányok

- térbeli ábrázolás

- fény-árnyék hatások

- természetesség

Festőiskolák alakultak:

- római: Raffaello, Michelangelo

- firenzei: Botticelli, Bondone, Lorezetti

- velencei: Bellini, Vecellio, Tintoretto.

A reneszánsz Itália határain kívül is elterjedt:

- Németországban: Cranach, Dürer

- Németalföldön: Brueghel, van Eyck

- Franciaország: Leonardo da Vinci élete utolsó éveiben I. Ferenc francia király udvarában dolgozott.

- Spanyolország: El Greco (Domenikosz Theotokopulosz).

13. A REFORMÁCIÓ (PROTESTANTIZMUS) ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A REFORMÁCIÓ OKAI
A reformáció a XVI. század elején megjelenő társadalmi, politikai és ideológiai mozgalom volt. Jelentős hatása volt az anyagi és szellemi kultúrára egyaránt.

Okok:

- a XIV. századi Európában kétféle hatalom létezett: világi (vezetői az egyes országok uralkodói) és egyházi (vezetője a pápa)

- az egyház válságon ment keresztül

- erkölcstelenség, fegyelem, vallásos érzület hiánya

- a pápák nagyon gyorsan váltották egymást, a világi ügyekbe is bevatkoztak, megvesztegethetőek voltak (pl. VI. Sándor pápa)

- a humanistáknak is voltak egyházellenes megnyilvánulásai (pl. Rotterdami Erasmus felhívta rá a figyelmet, hogy az egyházi tanok részben a Biblia helytelen fordításán alapulnak)

- az egyház nagyon gazdag volt, Németországban pl. a megművelhető földek 1/3-át birtokolta

- az uralkodók központosított államokat akartak létrehozni és nem tűrték, hogy a pápa beleszóljon ügyeikbe

- nyomtatott könyvek formájában terjedt a „devotio moderna” (= újfajta, népi vallásosság), melyben fontos szerepet játszott a Krisztusközpontúság, a Szentírás szeretete, az egyéni áhitat és a kétkezi munka megbecsülése

- a XIV. században olyan prédikátorok jelentek meg, akik közvetlenül a néphez szóltak

- John Wycliffe (Anglia) szerint az egyházi javakat államosítani kell, vissza kell térni az őskeresztény értékekhez, állítja, hogy a keresztény igazságok egyedüli forrása a Biblia kell legyen (ezért lefordítja angolra)

- Husz János (Csehország) szintén lefordította a Szentírást, Kálvin előtt kidolgozta a predesztináció (eleve elrendelés) elméletét, a cseh nemzeti egyház megteremtéséért küzdött, úgy gondolta, hogy a hit alapja a Biblia kell legyen.

A REFORMÁCIÓ IRÁNYZATAI
Lutheranizmus

Alapító: Luther Márton. Felháborodott a bűnbocsánati cédulák árusításán, ezért 1517. október 31-én kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi templom kapujára:

- az üdvözülést Isten ingyen biztosítja minden hívő számára

- „sola fide” (csak hit által) gondolata tanainak egyik alapköve lett

- a Biblia tanulmányozása által fedezhetjük fel az isteni igazságot.

A német fejedelmek, a nemesek és az egyszerű emberek támogatták Luthert. Az V. Károly német-római császár által összehívott wormsi országgyűlés eretneknek nyilvánította őt, de Bölcs Frigyes szász választófejedelem wartburgi várkastélyában menedékre lelt. Itt fordította le németre a Bibliát.

Luther eszméinek terjesztéséhez sok esetben erőszak is társult, pl. Thomas Münzer által vezetett parasztfelkelés, ő azonban mindig elhatárolódott az ilyenfajta megnyilvánulásoktól.

Egyes fejedelmek csatlakozása a reformációhoz intézményesítette a mozgalmat. Ők egyébként nagy hasznot húztak az egyházi javak államosításából.

Reformátusok és katolikusok közötti harcoknak az 1555-ös augsburgi vallásbéke vetett véget, amely kimondta a „cuius regio, eius religio” („akié a föld, azé a vallás”) elvét.
A Zwingli-féle reformáció

Zürich a svájci konföderáció legfejlettebb állama volt, élén egy olyan tanáccsal, amelynek beleszólása volt a vallási ügyekbe. Itt volt lelkész Ulrich Zwingli, aki szerint:

- az egyház számos tana téves

- minden vallási kérdésben a Bibliát kell alapul venni (ami nem a Szentíráson alapszik, téves).

Zwingli eszméi eleinte nagy népszerűségnek örvendtek:

- a hagyományos vitát felváltotta a prédikáció

- a szentségek közül csak a keresztség és az úrvacsora maradt meg

- a szerzetesrendeket felszámolták.

A kálvinizmus

A Kálvin János vezetése alatt álló Genf a reformáció központja lett.

Egy lelkészekből és városi tanácsosokból álló testület minden hónapban megtárgyalta és szigorúan megbüntette az erkölcsi kilengéseket.

Kötelezővé tették az istentiszteleteken való részvételt, betiltották a táncot és a tüntető fényűzést.

Kálvin szerint a hit egyedüli forrása a Biblia. Megfogalmazta a predesztináció elméletét, amely szerint csak a kiválasztottak nyerik el az üdvösséget. A jó cselekedetek sem számítanak, egyedül Isten döntésén múlik az, hogy kik fognak üdvözülni.
Az anglikanizmus

VIII. Henrik angol király kezdemnyezésére jött létre. Az anglikán egyház államegyház lett, melynek a feje a mindenkori angol uralkodó lett (nem a pápa!).

A királynak így már nemcsak a világiak, hanem egyházi személyek felett is bíráskodási joga volt. A kolostorokat és a hozzájuk tartozó birtokokat elkobozták.

Az anglikán egyház alapelveit az 1563-ban összeállított 39 hittétel tartalmazza.

A franciaországi vallásháborúk

Franciaországban I. Ferenc uralkodása alatt a reformáció legradikálisabb formája terjedt el. Hívei:

- az elnyomott néprétegek

- a Navarrai Mária körébe tartozó humanisták

- egyes főnemesi családok is (pl. Bourbon, Coligny, Montmorency)

A franciaországi reformátusokat hugenottáknak nevezzük.

1560 után a francia udvarban nagy befolyásra tett szert a de Guise hercegi család, amely katolikus volt és az ellenreformációt támogatta.

1562 – Vassynál de Guise herceg emberei szétkergettek egy protestáns összejövetelt és sokakat meggyilkoltak = a vallásháború kezdete.

1572. augusztus 24-én, Szent Bertalan éjszakáján a király belegyezésével 2000 protestánst mészároltak le.

1588 – megölték a Katolikus Liga két vezetőjét (a de Guise család tagjait), 1589 – III. Henrik királyt is meggyilkolták.

IV. Bourbon Henrik, aki csak azután lehetett király, hogy áttért a katolikus hitre, megpróbált békét teremteni: 1598 – Nantes-i Ediktum egyes városokban teljes vallásszabadságot kaptak a hugenották és állami hivatalt is viselhettek.
Az erdélyi reformáció

A szász polgárság és a magyar nemesek jó része felkarolta a reformációt.

Az első, lutheránus eszméket terjesztő írások Nagyszebenben jelentek meg, ahol lutheránus iskola is alakult. Johannes Honterus megszervezte a brassói és barcasági szász egyházat. Rövidesen a többi szász város is lutheránus lett.

Az erdélyi magyarok nagy része a kálvinizmust választotta.

Az unitárius eszmék is beszivárogtak Erdélybe. János Zsigmond fejedelem + a magyarok kis része a reformáció ezen hajtásához csatlakozott.

1568-ban a fejedelem szabad vallásgyakorlatot hirdetett a református felekezetek számára (= egyenlő jogok a katolikus egyházzal).

AZ ELLENREFORMÁCIÓ
Célok:

- visszahódítani a reformációhoz átpártolt híveket

- belső megújulás.

Az első reformokat bevezető pápa III. Pál volt. Ő hívta össze az 1545-1563 között (18 éven át!) ülésező tridenti zsinatot. Határozatok:

- a hit egyetlen alapja a Szentírás

- a keresztség megszabadít az eredendő bűntől

- az üdvösséget jó cselekedetekkel lehet elérni

- a pápa a katolikus egyház legfőbb vezetője

- tilos az egyházi tisztségek halmozása

- a cölibátus megtartása

- a szimónia megszüntetése

Létrehozták az Index Kongregációt, melynek célja a reformáció terjedésének megállítása volt. Nemcsak a protestánsok vallásos könyvei, hanem egyes tudományos írások is indexre kerültek.

1540-ben Loyolai Szent Ignác megalapította a Jézus Társaságot (= jezsuita rend), melynek célja a protestantizmus elleni küzdelem és a vallási megújulás volt.

Tevékenységük a következőkből állt:

- prédikálás

- gyóntatás

- tanítás

- térítés.

14. AZ EURÓPAI TERJESZKEDÉS
A FELFEDEZÉSEK ELŐZMÉNYEI ÉS OKAI
- az újkor elején megváltozott az embereknek a világról alkotott felfogása

- a földközpontú (geocentrikus) elmélet helyét a napközpontú (heliocentrikus) elmélet kezdte átvenni

- új térképek jelentek meg, amelyeken a Föld gömb alakú volt (Toscanelli, Behaim, Mercator térképei)

- kiváncsiság (mindenféle fantasztikus történetek keringtek az ismeretlen területekről, pl. Eldoradóról, az arany országáról)

- létrejött az európai erőegyensúly-politika

- meggazdagodási vágy, Európa azonban nem volt túl gazdag aranyban

- a reneszánsz korában létrejött a modern ember eszménye

- megjelent egy felfedező utakat támogató, vállalkozó réteg

- 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, ezért új utakat kellett keresni Ázsiába, Indiába

- hitetlenek elleni harc, kereszténység terjesztése

- tökéletesedtek a hajózási eszközök (iránytű, Jakab-rúd, hordozható napóra stb.)
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
A portugálok voltak az elsők, akik addig ismeretlen területeket térképeztek fel:

- a XV. században Tengerész Henrik ösztönzésére eljutottak az Azori- és a Kanári-szigetekre

- később Afrika nyugati partjait térképezték fel

- 1487 – Bartolomeo Diaz az Indiába vezető utat akarta megtalálni és eljutott a Jóreménység fokig

- 1497 – Vasco da Gama Afrika megkerülésével, a Madagaszkár szoroson keresztül eljutott Indiába, Kalikut kikötőbe → Európa számáa új út nyílt a fűszerek és a nemesfémek felé

- ezután India meghódítására irányultak az expedíciók

- portugál helyőrségek létesültek Kína déliu részén: Malakka, Makaó, Goa, Malabar-part

- 1500 – Pedro Alvarez Cabral felfedezte Brazíliát, Portugália egyetlen dél-amerikai gyarmatát.

A portugálokat a spanyolok követték. Az Atlanti-óceánon keresztül, nyugat felé hajózva próbáltak Indiába vezető utat találni.

- Kolumbusz Kristóf volt a fenti elképzelés első megvalósítója. 1492-től több utat tett Kubába, a Bahama-szigetekre, Dominikára, Guadalupéra, Puerto Ricóba, Trinidadba, Közép-Amerika partjai mentén. Abban a tudatban halt meg, hogy Indiába érkezett.

- 1519-1522 között Magellán körbehajózta a Földet. Így végérvényesen bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú. Felfedezte az Atlanti- és a Csendes-Óceánt összekötő szorost, amelyet róla neveztek el Magellán-szorosnak és a Fülöp-szigeteket. Az itteni bennszülöttek megölték őt és tulajdonképpen csak Sebastian Elcano, az egyik kapitánya ért vissza Spanyolországba Victoria nevű hajóján.

- a spanyolok hódító hadjáratokba kezdtek az Újvilágban (= Amerika), ezeknek az élén a konkvisztádorok álltak:

- az Azték Birodalmat Hernando Cortez győzte le

- Francisco Pizarro meghódította Perut, az inkák államát

→ hatalmas gyarmatbirodalmat hoztak létre.

A XVI-XVII. századokban a franciák és az angolok indítottak expedíciókat Észak-Amerikába és az Atlanti-óceán északi részére, a hollandok pedig Dél-Afrika és Távol-Kelet egyes vidékein telepedtek meg.

GYARMATBIRODALMAK A XVI-XVII. SZÁZADOKBAN
- az európaiak földrajzi ismeretei jelentős mértékben gyarapodtak

- az Európán kívüli területeket fokozatosan meghódították → gyarmatbirodalmak

- az őslakosokra ráerőltették saját értékrendjüket

- a gyarmatok munkaerővel és nyersanyaggal látták el az anyaországot

- megszületett a merkantilista gazdaságpolitika (= minél többet exportál és minél kevesebbet importál egy ország, annál gazdagabb)

- vallási téren a keresztény hitet terjesztették a misszionáriusok (domonkosok, ferencesek, jezsuiták), egyesek tűzzel-vassal, mások könnyíteni akartak a bennszülöttek sorsán (pl. Bartolomeo de las Casas)

- 1494-ben VI. Sándor pápa közvetítésével a Tordesillas-i Szerződésben a spanyolok és a portugálok felosztották egymás között a világot (= az Atlanti-óceánon meghúzott képzeletbeli vonaltól keletre eső területek a portugáloké, a nyugatra levők pedig a spanyoloké lettek)

- a fenti szerződést Anglia és Franciaország nem ismerte el, mivel ők is gyarmatokat akartak szerezni

- a portugál gyarmatbirodalom magában foglalta Afrika keleti és nyugati partjait, a Nagy-Szunda-szigeteket, Maluku-szigeteket, Brazíliát, főváros: az indiai Goa

- a spanyol gyarmatbirodalom magában foglalta Dél- és Közép-Amerikát, a Fülöp-szigeteket; alkirályságokra volt osztva: La Plata, Peru, Új-Granada; a gyarmati ügyeket az Indiák Tanácsa és a Kereskedelmi Kamara irányította

- ezek az országok rabszolgakereskedelemmel is foglalkoztak

- később Anglia, Franciaország és Hollandia is gyarmatbirodalmakat hoztak létre

- a világkereskedelem súlypontja a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át.
15. AZ ABSZOLUTIZMUS
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
Az abszolutisztikus monarchiák a XVI-XVII. századokban jöttek létre és az országok központosításával kezdődtek.

A XVI. században a legabszolutisztikusabb uralkodó V. Károly német-római császár volt, míg a XVII. században XIV. Lajos, Franciaország királya.

Az abszolutizmus alapját a királyi hatalom rendkívüli növekedése jelentette. Elméleti megalapozói (Mercurio Gatinara, Jean Bodin, Jacques Benigne Bossuet) szerint:

- az uralkodónak Isten kegyelméből teljhatalma van

- a törvények felett áll

- személye szent

- akarata törvény

- ő és az állam egységet képez („Az állam én vagyok!”)

- az egyház alárendelődik az államnak, vagyis a királynak

Más jellemzők:

- személyi kultusz, ennek kifejezői a csodálatos paloták (Versailles – Párizs, Escorial – Spanyolország)

- a nagybirtokosok udvari nemesekké váltak

- a polgárság, „taláros nemesség” támogatása (merkantilizmussal kapcs.)

- az állam intézményei (kancellária, királyi tanács, rendi gyűlés stb.) az uralkodó fennhatósága alatt vannak.

A HABSBURG-DINASZTIA
- Európa történelmének egyik legjelentősebb uralkodócsaládja

- V. Károly, Spanyolország királya (1516-1556) és a Német-Római Birodalom császára (1519-1556) volt.

- célja egy katolikus vallású, erős birodalom

- sok ellenfél: német és spanyol nemesek, I. Ferenc francia király, törökök, itáliai városok, protestánsok (1555 – augsburgi vallásbéke)

- politikájával egy nagy kiterjedésű birodalom alapjait rakta le, amely magában foglalta Spanyolországot, a Német-Római Birodalom területét, Németalföldet, Itália északi részét, a közép- és dél-amerikai gyarmatokat.

- 1556-ban Brüsszelben felosztotta a birodalmat két fia között

- Fülöp (II. Fülöp) kapta Spanyolországot, Németalföldet, az itáliai birtokokat, Közép- és Dél-Amerikát

- Ferdinánd kapta a német császári koronát és a közép-európai birtokokat.

- II. Fülöp (1556-1598) az abszolutisztikus uralkodó mintapéldája.

- a nagyszámú nemességre és a katolikus egyházra támaszkodott

- csökkentette a rendi gyűlés (Cortez) szerepét

- a tartományok elvesztették kiváltságaikat, szabadságjogaikat

- támogatta a katolikus vallást, az inkvizíciót és üldözte a reformátusokat

- háborúzott Franciaországgal

- sikerült megállítania a törökök terjeszkedését a Földközi-tengeren

- a protestáns Angliát nem sikerült leigáznia és Németalföldön is vereséget szenvedett.

A BOURBON-DINASZTIA
Az abszolutisztikus monarchia klasszikus formája Franciaországban jött létre: „Egy király, egy hit, egy törvény.” Jellemzők:

- a királyi birtok növekedése

- modern adózási rendszer

- a király kezében összpontosul minden hatalom

- királyi tanács segíti az uralokdót döntéseiben

A XVI. század végére befejeződtek a vallásháborúk. IV. Henrik uralkodásával (1589-1610) a Bourbon-dinasztia került hatalomra.

- katolikus hitre tért („Párizs megér egy misét.”)

- békét teremtett az országban

- a nantes-i ediktumban vallásszabadságot biztosított a hugenották (= franciaországi protestánsok) számára

- első minisztere, Sully herceg helyreállította a gazdaságot

- befejezte a háborút Spanyolország ellen

- csatlakozott a Habsburg-ellenes szövetséghez (ld. bővebben a 30 éves háború)

XIII. Lajos (1610-1643) folytatta IV. Henrik politikáját.

- Richelieu bíboros segítette a kormányzásban, aki:

- ellenőrizte a királyi tanácsot

- megerősítette a központi hatalmat

- leverte a nemesek lázadásait

- 1614-től már nem hívták össze az Általános Rendi Gyűlést, a király már nem adott számot senkinek cselekedeteiről

- a 30 éves háborúban való részvétel következtében Franciaország Európa legjelentősebb országa lett.

XIV. Lajos (1643-1715) volt az egyik legjelentősebb francia uralkodó, sokan követték kormányzási módszerét.

- versailles-i palotájában maga köré gyűjtötte a nemességet, ahol szem előtt tartotta őket

- szigorú udvari etikettet vezetett be

- a király képviselői a tartományokban az intendánsok voltak

- együttműködött pénzügyminiszterével, Colberttel

- visszavonta a nantes-i ediktumot

- aktív külpolitikát folytatott, hogy elérje Franciaország „természetes határait” (Rajna, Alpok, Pireneusok)

- több háborút folytatott Hollandia, Anglia, az Augsburgi Liga (Hollandia kezdeményezésére XIV. Lajos ellen 1686-ban létrejött szövetség a Német-Római Birodalom, Spanyolország, Svédország, Savoya és több német fejedelemség között), a spanyol trón megszerzéséért

- lerakta a francia gyarmatbirodalom alapjait.
A TUDOR-DINASZTIA
A „Rózsák háborúja” a York- (fehér rózsa) és a Lancaster-ház (vörös rózsa) között Anglia trónjáért zajlott 1455-1485 között. Végül a Tudor-ház került hatalomra, amely nőágon rokon volt a Lancaster-házzal.

A Tudorok uralkodása idején Angliában is abszolutisztikus rendszer jött létre. VII. Henrik 1485-1509 között uralkodott.

- a király parlament nékül kormányzott a polgárság segítségével

- megerősítette a központi hatalmat

- megnövelte a királyi birtokot

- megvetette az angol uralom alapjait Írországban

- létrehozta a Csillagkamarát (= legfelső törvényszék).

VIII. Henrik (1509-1547):

- fokozta a nemesség feletti ellenőrzést

- mivel a pápa nem volt hajlandó elválasztani feleségétől, Aragóniai Katalintól, 1534-ben létrehozta az anglikán egyházat (melynek feje a mindenkori angol uralkodó)

- 1539-ben a Hat Cikkelyben megfogalmazta az új egyház főbb hittételeit

- elrendelte több kolostor bezárását, lerombolását, vagyonától való megfosztását (szekularizáció)

- egyensúlyozó politikát folytatott Franciaország és a Habsburgok között

I. Erzsébet (1558-1603):

- a 39 Cikkely által bevezette a protestáns vallást, ugyanakkor óvatos valláspolitikát folytatott (csak uralkodása vége felé csökkentette a katolikus vallás szabadságát)

- jó viszonyt tartott fenn a parlamenttel, de gyakran élt vétójogával

- megőrizte trónját, a nemesség gyakori összeesküvései ellenére is

- 1587-ben kivégeztette Stuart Máriát, Skócia királynőjét, akit azzal vádolt, hogy igényt tart Anglia trónjára

- 1588-ban legyőzte a Nagy Armadát, a spanyolok seregét

- Anglia tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált

- megkezdődött Észak-Amerika gyarmatosítása

- kulturális reneszánsz (Shakespeare).