1. NÉPek az ókorban kelet népei

3. Nevelés a görög világban

- két modell: athéni és spártai

- mindkét esetben fontos volt a testedzés, a fegyverek használata, írás-olvasás elsajátítása, de az athéni ifjakat költészetre, zenére és retorikára is megtanították.

4. Tudományok a görög-római világban

- mértan (Thalész, Püthagorász)

- fizika (Platón, Démokritosz)

- orvostudomány (Hippokratész)

- történetírás (Hérodotosz, Thuküdidész)

- filozófusok (Szókratész, Platón, Arisztotelész)

- irodalmi jellegű történetírás (Polübiosz, Titus Livius, Tacitus, Cassius Dio)

- természettudományok (Plinius, Seneca)

- anatómiai tanulmányok (Galenus, Soranus).
4. A NAGY VALLÁSOK
Az ókori népek nagy része többistenhívő (politeista) volt. Léteztek egyistenhívők (monoteisták) is:

- zsidók

- keresztények

- mohamedánok

- buddhisták.
A ZSIDÓK (→ JUDAIZMUS)
- az első egyistenhívó vallás (istenük: Jahve)

- Tóra, Kabbala, Misna és Talmud = alapkönyvek

- Tóra = Mózes 5 könyve, az Ószövetség (Tanakh) része

- Kabbala = ókori eredetű zsidó misztikus tudomány

- Misna = a Biblia utáni zsidó irodalom

- Talmud = a Tórával kapcsolatos magyarázatok összefoglalása

- a zsidó nép Isten választott népe

- zsidó templom = zsinagóga, zsidó pap = rabbi

A KERESZTÉNYEK (→ KERESZTÉNY VALLÁS)
- Jézus Krisztus alapította a keresztény vallást

- Jézus halála után a 12 apostol (tanítvány) terjesztette a hitet

- hét szentség

- vízzel keresztelnek

- a négy evangélium beszéli el Jézus cselekedeteit

- a vallás alapítása után kb. 300 éven keresztül üldözték a keresztényeket

- 311-ben Galerius császár a Sardikai Ediktumban, 313-ban Nagy Konstantin a Milánói Ediktumban elismerte a kereszténységet

- 391-ben Nagy Theodosius a keresztény vallást tette meg az egyedüli elismert vallásnak a birodalomban

- 325-ben az első nikaiai (Nicea) zsinaton írásba foglalták az egyházi törvényeket, elítélték az arianizmust (= Arius követői, eretnekek)

- 787-ben a második nikaiai zsinaton elfogadták az ikonokat (= szentképek)

- 1054-ben megtörtént a nagy egyházszakadás, létrejött:

- a keleti (ortodox) kereszténység

- a nyugati (katolikus) kereszténység.
A MOHAMEDÁNOK (→ ISZLÁM VALLÁS)
- önfegyelem és engedelmesség

- az utolsó nagy monoteista vallás

- alapító Mohamed próféta (Kr.u. 570 körül - 632) → innen ered a mohamedán elnevezés

- Kr.u. 622 (Mohamed Mekkából Medinába távozása) = a muzulmán időszámítás kezdete

- szent könyv: Korán

- az iszlám vallás 5 tartóoszlopa: hitvallás, imádság (naponta 5x), jótékonykodás, böjt (1 hónapos), Mekkába való zarándoklat (legalább 1x az életben)

- templom: mecset

- irányzatok:

- síiták (Mohamed vejének, Ali leszármazottjainak tisztelete)

- szunniták (a próféta hagyományait – szunna – követik).

A BUDDHISTÁK (→ BUDDHIZMUS)
- alapító: Buddha

- a földi dolgok látszólagosak és fájdalmasak

- cél: a Nirvánába való eljutás

- 4 szent igazság

1. a szenvedés egyetemes

2. a szenvedés forrásai: a földi szenvedélyek

3. adva van a szabadulás lehetősége

4. az út a szabaduláshoz, a Nirvánába: a szenvedélyek elhagyása

- az „arany középút”, a mértékletesség hirdetése

- templom: sztúpa.

5. A KÖZÉPKORI NÉPEK KIALAKULÁSA
EURÓPAI NÉPEK
Az európai népek a Római Birodalom által elrómaiasított őslakosok és vándornépek keveredéséből jöttek létre. („Ahhoz, hogy Európa megszülethessen, a barbár népeknek szét kellett zúzniuk a Római Birodalmat.”)

A IV-VIII. századokban volt a nagy népvándorlás. Három nagy népcsoport fordult meg ebben az időszakban (és az ezt követő évszázadokban) Európában:

1. germánok

2. szlávok

3. finnugorok.
1. Germánok

A germánok indoeurópai eredetűek. A neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor) végén jelentek meg Európában. 3 nagy csoportjuk volt:

1. keleti germánok: gótok, vandálok, burgundok

2. nyugati germánok: angolok, szászok, frankok, normannok

3. északi germánok: dánok, svédek, norvégok.

A gótok voltak kezdetben a legnépesebb germán népcsoport. Kr.u. a III. században 2 nagyobb csoportra szakadtak:

- keleti gótok (osztrogótok)

- nyugati gótok (vizigótok).

A keleti gótok az V. században Nagy Theodorik (493-526) vezetésével Itáliában alapítottak királyságot. Együttműködtek a rómaiakkal. Theodorik 30 évig uralkodott. Halála után királyságát Jusztiniánusz bizánci császár foglalta el.

A nyugati gótok 410-ben Alarik vezetésével elfoglalták Rómát, majd Dél-Galliában és Hispániában szerveztek meg államokat. Ezek voltak az első barbár királyságok.

A vandálok az V. században Észak-Afrikában hoztak létre királyságot, 534-ben Bizánc legyőzte őket.

A langobárdok Pannóniában alapították első királyságukat, majd Itáliába vonultak. → nevüket Lombardia őrizte meg.

A frankoknak sikerült egyedül a germán népek közül, hogy a késő római világban erős államot hozzanak létre. 2 csoportra oszlottak: száli és ripuári frankok.

Galliában (a mai Franciaország területén) telepedtek meg. A száli csoportból kiemelkedett a Meroving nemzetség. Chlodvig, e nemzetség tagja megalapította a Frank Királyságot és megkeresztelkedett. Ez a királyság a VI. századra felbomlott, germán jog szerint az uralkodó fiai között felosztották az államot. Ebben a zavaros időszakban a majordomusok (= a királyi udvar első emberei) rendelkeztek a legnagyobb befolyással. Egy majordomus, Martell Károly (a Karoling nemzetség megalapítója) 732-ben a poitiers-i csatában legyőzte az arabokat. Fia, Kis Pippin eltávolította a trónról az utolsó Meroving uralkodókat és királlyá kiáltotta ki magát. Így a Karoling nemzetség újraegyesítette a Frank Királyságot.

A legjelentősebb karoling király Nagy Károly (768-814) volt:

- kb. 50 hadjáratban vett részt

- emlékét a Roland ének őrízte meg

- legyőzte a szászokat és az avarokat

- grófságokat szervezett, amelyek élén a grófok álltak

- az ő idejére tehető a hűbéri rendszer kialakulása (seniorok és vazallusok)

- 800-ban a pápa császárrá koronázta, a birodalom fővárosa Aachen lett.

Utóda, Jámbor Lajos 843-ban, a Verduni Szerződésben felosztotta fiai között a Karoling Császárságot: létrejött Itália, a német királyság és a francia királyság.

Az északi germánok 3 évszázadon keresztül az Északi-tengertől a Volga alsó folyásáig és Bizánctól Terra Nováig (Kanada) éreztették jelenlétüket. A vikingek hosszú ideig tartották rettegésben e területek lakóit. Ehhez a csoporthoz tartoztak a dánok, norvégok és svédek is, akik Észak-Európában stabil keresztény államokat hoztak létre.

2. Szlávok

A szláv vándorlás 3 irányba történt:

- északkeletre (oroszok, ukránok, fehéroroszok)

- nyugatra (lengyelek, csehek, szlovákok)

- délre (Szlovénok, szerbek, horvátok, bolgárok)

A szlávok nemzetségekben, később törzsekben éltek. Nem létezett egy egységes szláv állam. Rendezetlenül vándoroltak, a cél új legelők és termőföldek keresése volt.

3. Finnugorok

A finnugor eredetű magyarok Etelközből (Dnyeper, Dnyeszter, Prut és Szeret folyók közötti terület) vándoroltak be a Kárpát-medencébe a 890-es évek közepén. Több zsákmányszerző hadjáratot indítottak Nyugat-Európába és a Bizánci Birodalom területére = kalandozások. A nyugati irányú portyázásoknak I. Ottó német uralkodó vetett véget, amikor 955-ben legyőzte a magyarokat a Lech-mezei csatában. Ezt követően a magyarok figyelme a balkáni térségre irányult. Letelepedésük Pannóniában hozzájárult az északi és a déli szlávok szétválásához.

A Római Birodalom hódításai és a nagy népvándorlás meghatározó szerepet játszottak a középkori európai népek kialakulásában.

1.	ÚJLATINOK	franciák, olaszok, portugálok, románok, spanyolok
2.	GERMÁNOK	németek, angolok, dánok, svédek, norvégok
3.	SZLÁVOK	bolgárok, csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szlovákok, szlovének, szerbek, ukránok
4.	FINNUGOROK	magyarok, finnek

AZ EURÓPAI ÚJLATIN NYELVEK TÁBLÁZATA
Nép		Előnyelv	Nyelvalap	Ráhatás
1.	francia	gall	latin	germán
2.	olasz	itáliai	latin	germán
3.	spanyol	kelta-ibériai	latin	germán
4.	portugál	luzitán	latin	germán
5.	román	dák-moesiai	latin	szláv

AZ ARABOK
Hazájuk az Arab-félsziget, amelyet trópusi éghajlat jellemez. Az északi és középső területeken a beduinok, délen földművelő lakosság élt.

Az iszlám vallás felvétele előtt törzsekben éltek, melyek közül néhányat a Biblia is megemlít.

Foglalkozások:

- pásztorkodás

- vadászat

- cserekereskedelem

- portyázás.

Összetartó erők:

- arab nyelv

- iszlám vallás

- dzsihád (szent háború a nem mohamedánok ellen).

A föld nagy része az állam tulajdonában volt.

Jól fejlett városi kultúrával rendelkeztek. BAGDAD, FEZ, KAIRÓ, CÓRDOBA a gazdasági és politikai élet központjai voltak. Minden városban voltak:

- mecsetek

- csillagászati obszervatóriumok

- fürdők

- kórházak

- szerájok.

Fejlett kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Indiával, Kínával, Kelet-Afrikával, Bizánccal és Dél-Itáliával.

Az arab utazók értékes leírásokat hagytak az utókorra Európáról, Ázsiáról és Észak-Afrikáról.

A TÖRÖK NÉPEK
Közép-Ázsiában éltek. A TÖRÖK elnevezés a TÜRK szóból ered (= tengerparti ember vagy altáji hegyek lakója). Jellemzők:

- nagycsaládok (SOY) → nemzetségek (BOY) → törzsek → törzsszövetségek

- eleinte közös föld- és állattulajdon

- jó lovasok, vadászok voltak

- legfontosabb fegyverek: íj, nyíl

- idővel áttértek az állattenyésztésről a földművelésre, a nomád életmódról a letelepedett életmódra

- az iszlám hit felvételéig természetimádók voltak.

Török népcsoportok voltak:

1. HUNOK Az V. század elején jutottak el a Kárpát-medencébe. Attila vezetésével hatalmas birodalom jött létre, amely azonban az ő halála után felbomlott.

2. TÜRKÖK Közép- és Távol-Keleten nagy birodalmat hoztak létre, amely a a VI. századtól a VII. század 2. feléig tartott.

3. AVAROK Közép-ázsiai eredetű népcsoport, amely a VI-VIII. században erős birodalmat hozott létre Kárpát-medencei központtal. Nagy Károly semmisítette meg ezt.

4. BOLGÁROK elszlávosodott törökök voltak. Az első bolgár állam a VII. században jött létre. Bizánccal álltak konfliktusban.

5. KAZÁROK A VII-IX. században a kelet-európai sztyeppén létrehozták a Kazár Birodalmat, amely egy ideig a bolgárok és magyarok felett is ellenőrzést gyakorolt. Az egyetlen török nép voltak, akik a zsidó vallást vették fel. A viking támadások döntötték meg a kazár uralmat.

6. BESENYŐK a VIII-XI. századokban a mai Dél-Oroszország, később Ukrajna, Moldva és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget hoztak létre.

7. KUNOK A VIII. században a Kaukázusban tűntek fel először. Szétszóródtak Kelet- és Dél-Európában.

8. SZELDZSUK TÖRÖKÖK A XI. században létrejött a Szeldzsuk Birodalom. Sorra meghódították Afganisztán, Irán, Szíria, Mezopotámia, Anatólia területét, majd az arab kalifátusokat. Később oszmán-török néven váltak ismertté.

9. MONGOLOK Közép-Ázsiában éltek. 1206-ban Temüdzsin (Dzsingisz kán) egyesítette a mongol törzseket. Közép-Ázsiától Észak-Kínáig terjedt a birodalom. 1236-1241-ben Batu kán vezetésével nagy mongol invázió fosztogatta Európát.

A magyar történetírásban ezt tévesen tatárjárásnak nevezik. A mongolok és tatárok nem ugyanaz a nép voltak. A Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét és segédnépként résztvett a mongolok hadjárataiban, innen ered a tatár elnevezés, amelyet később az egész mongol népre vonatkoztattak.
Ezután 2 mongol államalakulat jött létre:

1. az Iráni fennsíkon

2. az Aranyhorda Kánsága (a Fekete-tengertől északra, a XV. század közepéig állt fenn).
6. A ROMÁN NÉP KIALAKULÁSA
RÓMA PECSÉTJE
Az I. évezred 2. felében újlatin népek jelentek meg Európában. A román nép (újlatin nép) kialakulása több szakaszban történt:

I. A római hódítás előtti szakasz (Kr.e. I. század – Kr.u. I. század)

- Kr.e. a II. században a géta-dákok kapcsolatba kerültek a római kultúrával:

- római pénz átvétele és utánzása

- római típusú kerámiák, fegyverek megjelenése.

- Kr.e az I. században a Fekete-tenger parti görög városok római uralom alá kerültek.

- Kr.u. 46-tól Dobrudzsa Moesia tartomány része lett.

II. A római uralom (Kr.u. 106-271)

- a 105-106-os háború után Munténia, Dél-Moldva, Olténia, Bánság, Erdély nagy része Dácia néven a Római Birodalom tartománya lett

- az elrómaiasodást elősegító tényezők:

- közigazgatás

- hadsereg

- telepítés (kolónusok és veteránok)

- városi kultúra (kolóniák és municípiumok)

- latin nyelv átvétele

- vallás.
A RÓMAI VILÁG ÉS A BARBÁROK
A III. században a Római Birodalom hanyatlani kezdett. 271-ben Aurelianus császár kivonta római hadsereget és közigazgatást Dáciából. Az elrómaiasodott lakosság helyben maradt. A kapcsolatok a Dunától délre levő Római Birodalommal nem szakadtak meg. A volt Dácia határain kívül élő szabad dákok elrómaiasodása felerősödött.

A római típusú városok lehanyatlottak, a vidéki élet intenzívebb lett.

A római, majd bizánci császárok közül többen is megpróbálták ellenőrzésük alá vonni a volt Dácia területét:

- Diocletianus (284-305)

- Nagy Konstantin (306-337)

- Jusztiniánusz (527-565)

Dobrudzsa a Római Birodalom része maradt 602-ig, a szlávok beözönléséig.

A latin nyelvű kereszténység terjedése a volt Dácia területén a dák-római kontinuitás egyik bizonyítéka:

- a római telepesek terjesztették a III. századtól

- 313 után (Milánói Ediktum) elkezdődött a püspökségek szervezése az Aldunánál

- népi hittérítők tevékenykedtek a térségben (pld. Kis Dionisziosz)

- keresztény kegytárgyak ebből az időszakból (Slăveni, Porolissum, Sucidava)

- latin eredetűek a román nyelvben a vallással kapcsolatos kifejezések (pld. Dumnezeu, biserică, botezare, cruce)
VÁNDORNÉPEK ÉS RÓMAIAK DÁCIÁBAN
A III-VIII. század a népvándorlás kora a Kárpát-medencében is. GÓTOK, HUNOK, GEPIDÁK, AVAROK, BOLGÁROK és SZLÁVOK fordultak meg a térségben.

A román nép kialakulásában 3 tényező játszott szerepet: DÁK + RÓMAI + SZLÁV elem (GERMÁN csak kis mértékben).

A SZLÁVOK a VI. századtól kezdődően jelentek meg a térségben. Amikor már nem tudták fenntartani az uralmukat a bizánciak, tömegesen foglalták el a Bizánci Birodalom északi részét. Következmények:

- a római világ két részre szakadása

- a falusi jelleg felerősödése

- nyelvi, vallási hatások (a román nyelv újlatin eredetű, de jelentős szláv hatás is érződik benne)

A román nép kialakulásával párhuzamosan a VIII-IX. században megjelentek más népek írott forrásai a románokról: VLAHOKnak, VALAHOKnak, VOLOHOKnak, BLACHOKnak nevezték őket.
7. A KÖZÉPKORI CIVILIZÁCIÓ
DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG
A falvak világa

A középkorban a lakosság 90%-a falun élt. Még a nyugati világ is falvak ezreiből állt, a városok (a kor elején) gyéren lakottak voltak.

Az átlagéletkor alacsony volt, kb. 35-40 év.

A XI-XIII. századokban demográfiai robbanás következett be, vagyis a lakosság megkétszereződött, köszönhetően a mezőgazdaság fejlődésének:

- faeke helyett vasekét használtak

- kormánydeszkával és eketaligával ellátott eke

- háromnyomásos művelési rendszer

- szegekkel rögzített patkók

- új hámrendszer

- erdőírtások, mocsarak lecsapolása

- jobb termés = jobb táplálkozás

A feudális földbirtok (uradalom) több faluból illetve falurészből állt. Magában foglalta:

- a majorságot (a földesúr számára megművelt rész)

- a parasztok telkeit (melyeket bizonyos szolgáltatások fejében műveltek meg).

A földesurak visszaélései parasztfelkelésekhez vezettek:

- 1358 Franciaország - Jacquerie

- 1381 Anglia - Wat Tyler által vezetett felkelés.
A városok világa

A XI. századtól városok jelentek meg:

- kastélyok vagy kolostorok mellett

- fontos utak mentén, útkereszteződéseknél

- ókori városok helyén

A városi társadalom jól hierarchizált, ugyanakkor dinamikus is volt:

- a patríciusok (nemes családok tagjai, gazdag kereskedők, pénzváltók és uzsorások) álltak a város élén

- a polgárok (kézművesműhelyek tulajdonosai, kereskedők) alkották az ún. középréteget

- a kézművesek, legények, inasok, kiskereskedők, napszámosok egy fokkal alacsonyabban álltak.

A kézművesek céhekbe, a kereskedők gildékbe, hanzákba vagy társaságokba tömörültek.

Eredetileg a városlakók helyzete hasonló volt a földeken dolgozó parasztokéhoz. Számos adót és földesúri kötelezettséget kellett fizessenek.

A XI-XII. századoktól a városok kiharcolták (kommunális mozgalmak) illetve megvásárolták a szabadságukat → szabadságlevelet kaptak.

A városok típusai:

- városi köztársaságok és szabad városok (Velence, Genova, Firenze, Pisa, a német városok)

- széleskörű önkormányzattal rendelkező városok (a dél-franciaországi és a németalföldi városok)

- korlátozott önkormányzattal rendelkező városok (Párizs, az angol városok).

A FEUDÁLIS HIERARCHIA
A feudális társadalmi rend 1000 körül alakult ki. A Karoling Birodalom felbomlása után és a vándornépek támadásai nyomán Nyugat-Európa lakossága nem érezte biztonságban magát, ezért a nagybirtokosokhoz fordult oltalomért.

A vazallus (szolga, alárendelt személy) hűséget esküdött a seniornak (hűbérúr), amiért cserébe védelmet és feudumnak nevezett földbirtokot kapott:

- ez a homágium (hűségeskü) és beiktatás keretén belül valósult meg

- a feudum egy vagy több faluból, de akár egy egész fejedelemségből is állhatott

- mindenki vazallusa volt valakinek

- a király Isten vazallusa volt (pld. Én, Mátyás Isten kegyelméből Magyarország, Horvátország stb. királya)

- főeskü – ha egy vazallus több seniornak is hűséget esküdött, azt kellett elsősorban segítse, akinek a főesküt letette

- immunitás – egyes földbirtokok teljes védelmet kaptak mindenfajta beavatkozás alól

- a seniorok saját birtokukon monopóliumokat (kizárólagos jogokat) élveztek, pld. halászat, vadászat

- az uradalom központhában a vár állt – a földesúr lakhelye, hatalmának jelképe, amely veszély esetén menedéket nyújtott az uradalom parasztjainak is

- magaslatokra, szigetekre, elárasztható területekre építették

- a főépület az öregtorony (donjon) volt, a vártulajdonos családjának lakhelye

- a donjont védőtornyokkal ellátott magas és vastag falak övezték

- ezeket a falakat vizesárok vette körbe, amelyen a felvonóhídon keresztül lehetett átkelni.

A ROMÁN ÉS GÓTIKUS KORI EURÓPA
A középkori egyház és társadalom

A középkorban 3 társadalmi réteg volt:

- imádkozók (oratores)

- harcolók (bellatores)

- dolgozók (laboratores) – ők voltak a legtöbben.

A IX-XI. században válság jelei mutatkoztak az egyházban:

- lazább erkölcsök, fegyelem

- a vallásos érzület gyengülése

- az egyházi méltóságok megvásárolhatóak voltak.

Cluny és Cîteaux kolostorokból reformmozgalom indult el: megalakultak a bencés (Szent Benedek) és cisztercita szerzetesrendek.

A pápák is megkísérelték a régi erkölcsök helyreállítását és a világiak egyházi ügyekbe való beavatkozásának megakadályozását.

- VII. Gergely (1073-1085) megtiltotta a püspökök világi beiktatását → így kezdődött el az invesztitúraharc

- III. Ince (1198-1216) hatalmát több országra is kiterjesztette: Anglia Földnélküli János idején a pápa vazallusa lett + 2 kereszteshadjáratot indított – 1202-1204 és az albigensek (eretnekek) ellenit

A kereszteshadjáratok idején megalakultak a szerzetes lovagrendek:

- ispotályosok

- templomosok

- teutonok.

A templomépítés terén új stílusok jelentek meg:

- román

- gótikus.

A román stílus

- a XIX. században kapta a nevét ez a stílus, amely a roman style (római stílus) téves fordításából ered

- elsősorban a X-XI. századra jellemző

- kör, később görögkereszt vagy latinkereszt alaprajz

- félköríves boltozat

- támpillérek a falak külső megtámasztásához

- kereszthajó

- harangtorony (a hossz- és kereszthajó találkozásánál vagy a templom mellett)

- portálé (díszes kapu)

- sok kőszobor, mozaik, falfestmény

Pld. Cluny apátsági templom, clermont-i Notre Dame du Port (Franciaország), Compostellai Szent Jakab (Spanyolország), Mainz, Worms, Regensburg (Németország), Szent Márk bazilika (Velence – Olaszország).
A gótikus stílus

- a barbár gótokról kapta a nevét, a reneszánsz idején, amikor nem tartották divatosnak

- a XII-XIV. században terjedt a leginkább

- támasztóív

- templomhajó és kereszthajó

- minden odalon kapu

- nagy, színes üvegablakok

- rozetták (rózsaablakok)

- aprólékosan kivitelezett szobrok, ötvösmunkák, miniatúrák

Pld. Saint Denis, párizsi Notre Dame, Chartres, Amiens, Reims Franciaországban, a kölni dóm Németországban, a canterbury székesaegyház Angliában stb.

Keleti hatások Európában

Bizánci hatások Bizánc megőrízte és ápolta a görög kultúrát, jól szervezett állam volt. Konstantinápoly, az ortodox világ központja jelentős egyetemmel rendelkezett (alapítva: 330). 1453-ban, miután a törökök elfoglalták és Isztambul néven a Török Birodalom fővárosa lett, sok egyházi ember, művész, tudós menekült Nyugat-Európába.

Velence és Genova Bizánccal kereskedett → jelentős építészeti hatás: velencei Szent Márk templom, ravennai San Vitale, Szicília és Dél-Itália – szép mozaikok.

Arab hatások A muzulmán hatások Spanyolországban, Szicíliában és a Keleten alapított latin államokban érvnyesültek.

Az arab hódítás következtében az Ibériai-félszigeten élő parasztok helyzete könnyebb lett: a gótok uralma idején rabszolgák voltak, most szabad parasztok lettek, kevesebb adót fizettek.

Új termelési módszerek és új termények (rizs, kender, gyapot, gyümölcsok, zöldség) terjedtek a fenti térségekben. Bizonyos találmányok arab közvetítéssel jutottak el Európába: iránytű, puskapor, papír, szélmalom, „arab” számok. Az ókori görög tudósok, filozófusok művei (Hippokratész, Galenus, Arisztotelész, Platón, Ptolemaiosz, Arisztotelész stb.) szintén az araboknak köszönhetően maradtak fenn.