Uok 398. 21 (575. 172) Qaraqalpaq xaliq ertekleri

BALA  BATIR
B
  uringi  otken  zamanda  bir  diyqan  bolipti.  Diyqannin 
jalgiz  balasi  bolgan  eken*  01  on  jasqa  kelgende  ata- 
anasi  qaytis  bolip,  on jasar bala jetim  qaladi.  Jetim bala 
isherine  as,  kiyerine  kiyim  tappay,  jalanayaq,  jalanbas  har 
jerde  jilredi.  Bir  kilnleri  quw  tamagi  ushin  bir  bayga  barip, 
onin  qozilarm  orgizip-bagiwshi  qozibagar  boliwga  soranadi. 
Bay  qayil  boladi.
Bala  sol  baydin  esiginde  on  segiz  jasina  sheyin  shopan 
bolip  juredi.  01  dastiyarli  halga  kelgennen  keyin  «menin  bul 
jurisim  qalay  boldi,  usilay  shopan  boliw  menen  omirim  oter 
me,  bunnan  azamat  bolganimnan  ne  payda?»  dep  ozinshe 
oylanatugin  boladi.  Aqillasiwga  adam  tappay  bir  kuni  «aqilm 
jetpese,  shogirmene  oylas»  degen  sozdi  qiyalina  keltirip, 
qolindagi  shopan  tayagm  jerge  shanship  qoyip,  onni  listine 
shogirmesin  ildirip,  bas  kiyimi  menen  oylasadi.
Shogirmege  oylasqan  bolip  «Qoy,  men  bul  jerden  keteyin, 
mediresege jeteyin.  Mediresedegi  mollalardan  sawatimdi  aship, 
batir bolgim  keletugmm  aytip,  oyimdagi  niyetimdi  bildireyin» 
degen  sheshimge  keledi.  Bala  ebin  tawip,  baydan juwap  alip, 
«medirese  qaydasah?» — dep  tartip  otiradi.
ms

---

Mediresege  kelgen  shopan  bala  danmollalarga  ozinin  hal- 
jagdayin  tiisindirip  bolip,  ozinin  ilim-bilim  iyelewdi  arziw 
etetugimn  ham  el-jurtqa  belli batir bolgisi  keletugimn  jasirmay 
aytipti.  DaAmollalar  balanin  minez-qulqin  sinap,  om  oqitiwga 
alip  qalipti.
Aradan  birneshe  aylar  otkennen  keyin  shimnda  balanin 
ziyrekligi  sezilip,  bilim  darejesi  kem-kemnen  arta  beripti. 
Bum  art lagan  danmollalar  «Bul  bala  mina  bansman  bizden 
ozip  keter,  tiibinde  bizlerge jaqsiliq  alip  bermes,  bum  qayimin 
tawip,  qaytip  kelmeytugin  jaqlarga  jibereyik»  dep  oylasipti. 
Oylasiq  son man  olar  balam  shaqirip  alip,  talabanmrt  kelgen 
kiini  awzinan  shiqqan  «bilimli  bolgim  keledi,  batir  bolgim 
keledi»  degen  sozin  qaytalap  aytip  beripti  ham  sogan  say 
ozlerinin  bir  qararga  kelgenin  bildiripti.  Onin  beline  «Bala 
batir»  dep  jazilgan  kamar  tagipti.  Balaga:
Sizdi  basqa  bir  elge  sayaxatshi  batir  etip  jiberemiz,  siz 
sogan  barasiz,  —  depti.
Bala  mollalardiri  hiylesin  bilmey:
Taw  qopar  deseniz,  taw  qoparaym,  aytqan  jerinizge 
barayin,  —  depti.
Danmollalar  aytip  otirgan  jerdegi  patshaliqta  basqa  bir 
patshaliq  penen  mawasasiz  uris  jiirip  atirgan  eken.  OniA 
listine,  bir  jolbaris  olarga  kiin  bermey,  tez-tez  hiijimge  otip 
turadi  eken.
Bala  sol  ketiwden  ketip,  sol  aytqan  jerge  barip  jetipti. 
Bargan  waqtinda  patshamn  sarayimn  aldinda  turgan  jallatlar 
balanin  tiir-tiisine  qarap:
‘ — "Nagip  llagip  jiirgen  balasan,  patshamn  aldina  sendey 
adamlar  bariwga  bolmaydi,  ;^ 4dep  quwip  jiberedi.
104

---

—  Qalay  da  meni  sol  patshamn  aldina  aparin,  —  dep  ol 
har  kiini  ariz  etip  kele  beripti.
Tagi  kelip  turganmda,  jallatlardin  birewi  balam  tutip  alip, 
qolin  artina  baylap,  patshamn  aldina  aparipti.  Patsha  kelgen 
balanin  ayagman  basma  sheyin  qarap  tunp,  balanin  belindegi 
altin  kamarga  kozi  tiisipti.  Kamardagi  altin  siya  menen 
jazilgan  «Bala  batir»  degen jaziwdi  oqip  korip,  jallatlarma:
—  Bul  balam  monshaga  aparip  juwindinn,  saraydan  hasil 
kiyimler  menen  kiyindirin,  bir  ay  bagin,  sonnan  keyin  menin 
aldima  alip  kelin,  —  dep  buyiradi.
Olar  barin  patsha  aytqanshelli  etip  baijay  qiladi.  Bir  ay  amq 
bagadi,  bala  da  payizh  dem  aladi.  Miiddetli  kiini  azanda  bala- 
mA  patshamn  aldina  alip  keledi.  Patsha  balaga  qarap  turip:
—  Qanekey,  balaqay,  sen  batir  ekensen.  Al  bizin jurtimizda 
eki  tiirli  uns  baratir.  Birewi  —  jolbans  penen  shayqas,  ekin- 
shisi  —  irgeles  dawlet  penen  jiirip  atirgan  sawash.  Qaysisina 
barasan?  Sagan  qandaym  qanw-jaraq  kerek?  —  dedi.  —  Eger 
usi  jawdin  birewin  jeAip,  birewin  jehe  almasan,  6ziiiniii 
basmdi  alaman.  Eki  jawdi  da  jensen,  oz  qizimdi  nekelep 
beremen  ham  bu  patshaliqqa  askerbasi  bolasan,  -^dep  shart 
qoyadi.
Bala  oylamp  tunp,  patshaga  qarap  til  qatti:
—  Patshayim,  bir  awiz  sozim  bar.  Ruqsat  ayleseniz,  aytayin 
Щ
  dedi.  Patsha  ruqsat  etti.
—  Onda  sol  eki  jawinizdm  eh  qawiplisi  qaysisi?  Adep  sol 
qawiplisinen  baslaym,  —  dedi  bala.  Patsha  tinlap  bolip:
—  Biz  hazir  sol jolbansqa jemlikke  mezgiline  bir  adamnan 
berip  turmiz,  bolmasa  qoyajaq  emes,  aldi  menen  sol jolbansqa 
banwindi  maslahat  eter  edim,  —  depti  patsha.
106

---

— 
Olay  bolsa,  magan  bir  aybalta  beriiiiz  ham  jolbaristin 
manzilin  korsetip  jiberiniz,  hazirden  baslap-aq  jolbansqa 
atlana bereyin,  -1-  deydi  bala.
Patsha  balanin  qasina  bir  adam  qosip,  balam  jolbaristiti 
har  mezgilde  jemtik  ushin  keletugm  bayterektin  qasina 
apariwin  tapsiradi.  01  balam  bayterektin  janina  akelip,  ozi 
keri  qaray  qaytip  ketedi.  Bala  sol  jerde  tiiske  shekem  turadi. 
Keletugm  jolbans joq.  Balanin  abden  uyqisi  keledi. 
01
  «sayada 
uyqilasam,  jolbans  jep  qoyar»  dep  oylamp  turadi  da,  joqan 
qarasa,  bayterektin  basinda  qaraqus  salgan  g6ne  uyam  koredi. 
Quwanganman  bayterektin  basmdagi  uyaga  ormelep  shigadi  da 
hapzamatta-aq  uyqilap  qaladi.
Bir  waqitta jolbans  kelip  qarasa,  kundegi  wadeli jerde  adam 
joq.  Qarm  ash jolbans  qaharlenip jan-jaqqa  qaraydi,  hesh  jerde 
dibis  joq.  Soytip  tursa,  bayterektin  basinda  jatqan  adammn 
qunldisin  esitedi.  Darriw  terekke  ormelep  barip  balamrt 
betinen  tisleyjaq  bolganda,  jolbaristin  awzinan  burin  soyawday- 
soyawday  murti  balaniA  betine  tiyip  ketip,  ol  birden  shorship 
oyanadi  ham  «ha-aa»; dep  qulashin  sermep  jibergende,  jan 
aybat  penen  siltengen  qol  ogan  qatti  soqqi  bolip,  ansiz  turgan 
haywan  bayterektih  basinan  bar  salmagi  menen  enterile  qulap 
tiisedi.
Bala jerge  qarasa,  jolbaristin  awzinan  qan  ketip  olip  qalipti. 
Ol  jerge  sekirip  tiisip  jolbaristin  mahlayma  aybalta  menen  bir 
uradi  da,  omn  ilstine  minip  otira  beredi.  Tils  awa  balan ill 
halm  biliw  ushin  patshadan  adam  keledi.  01  adam  kelip  korse, 
bala  jolbanstih  basin  janp,  ustinde  otirgan  eken.  Quwamp 
ketip,  balam  qol  ushinda  tikke  koteredi.  Jolbansti  balanin 
aldina  ohgerip,  alip  keledi.  Kiltilmegen  jenis  patshani  da,
106

---

xaliqti  da  quwanishqa  boleydi.  Patsha  quwanganman jeti.  kiin 
toy  berip,  jeti  kiln  oym  quradi.
Bala  sarras  bir  ay  dem  algannan  keyin  patshamn  aldina 
kelip:
—  Endi  bizge  bir  tulpar  at  penen  jaw-jaraq  beriniz.  Men 
tobenizden  donip  kelip  turgan jawinizga  atlanaman,  —   depti
Patsha  barin  tayin  etipti.  Jas  batirga  qolga  jana  uyretilgen 
tulpardi  akelip  tartipti.  Bala burin  at  minip  kormegen  eken. 
01
 
tulparga  miniw  boyma  bir  qamshi  urip  edi,  burm  etine  shibiq 
tiyip  kormegen janiwar  birden  shapship  ketip,  jan-jaqqa  taralip 
osken  jiydenin  listi  menen  tuwra  tartti.  Ken  jayilip  osken 
jiydenin  shaqasi  erdin  basina  ilinip  qahp,  bular jiydeni  tubir- 
shilbiri  menen  qoparip  alip,  suyrey  jonelipti.  Aldm  jolbansti 
mert  etken  balanin  danqin  esitken  jawlar,  endi  otawday  bir 
narseni  sipira  silyrep,  tulpari  menen  ala-quyin  etip  shawip 
kiyatirganm  korip  zarreleri  ushadi.  Askerbasilan  bolsa:
—  Bul  bala  anaw  zatinin  bir  jaginan  uslap  bir  sermese 
bolgam,  barimiz  de  tegis  qinlip  qalamiz.  Qane,  hammen  qol 
koterin,  baginayiq, **   dep  baqiripti.
Om  korgen  Bala  batir  baginganligin  qabil  etip,  jawdi 
tmshitip,  patshaga jenis  penen  qaytip  baradi.
Patsha  omn  shimnda  da  «Bala  batir»  ekenine  amin  bolip, 
qirq  kiin  toy,  qirq  oym  jasap,  ogan  oz  qizm  nekelep  beredi. 
Tilegi  qabil  bolgan  Bala  batir  awil-aymagina  da  barip  toy 
beredi  ham  maqset-muratina jetedi.