Uok 398. 21 (575. 172) Qaraqalpaq xaliq ertekleri

QARA  ATLI  BALA
B
urmgi  otken  zamanda  bir  gam  bolipti.  Omn bir balasi 
bolipti.  01  ozi  batir,  ozi  palwan,  qaytpas  qara  daw 
boladi, jasi jigirmaga  keledi.  Balamn  mumina jigitlik  shamali 
enip,  ozinin boyina  llayiq yar izleydi.  Har jerlerge  barip  ozine 
iniyasar yar taba  almaydi.
Ane,  bir  kilni  bala  uyqilap  jatir  edi,  tiisinde  ilsh  qizi  bar 
patsham  koredi.  Omn  eh  kishkenesi kilta  suliw,  korgen janmn 
es-aqilin  alatugin  bir  periyzat  eken.  Bala  ogan  ashiq  bolip 
Imashaqatlamp  atirganda  oyamp  ketedi.  Oyansa,  tilsi  eken. 
n  Ane,  bul  qiz jatsa tiisinen,  oyansa  oyman  shiqpaydi.  Sonin 
jolinda  japa  shegip  sargayadi,  qapaliq  penen  qaraydi,  aqil- 
huwishin  alip  esten  aynldi.  Keyin bala  ata-anasma korgenlerin 
aytip,  tilek bildirdi.
[
2
—Qaraqalpaq xaliq ertekleri 
17
RESPUBLIKAU'Q
MA’LIMLEME-RESORSU’Q

---

—  Men  sol  qizdi  tappagan  shelli  kewlim  qarar  tabatugin 
emes,  sizler  magan  ruqsat  berin,  men  sol  qizdi  izlep 
tawip,  baxtimdi  sinaym,  —  dedi.  Ata-anasi  baladan  ayrilip 
qalamiz  dep  qawiplense  de,  balasmm  ashiqliq  dartinen japa 
shekkeninen  sargayip  ketkenin  korip,  haq  patiyasm  berip, 
ruqsat etedi.
Bala  ashiqliq  dartine  tiisip  japadan jalgiz  jolga  rawana 
boladi.  Birneshe  kiln jol jilrip pishiq murni batpas togayliqqa 
keledi.  Bala hanp-sharshap dem alip otirsa,  togaydm ortasmda 
lmrsigan jolbanstin sestin esitedi.  Bui ne eken dep bala ayagm 
anlap  basip jaqmlap  qarasa,  ayagma jiydenin  shongesi  kirip 
jure  almay azap  shegip  atirgan jolbansti koredi.  Bala jolbansti 
ayap juwrnp qasma baradi da,  ayaqlarm siypap, uwqalap oldim 
azar  degende  ayagman  shongeni  suwirip  aladi.  Balamn jolda 
jermen degen azgantay sari mayi bar edi,  koyleginen jirtip,  sari 
maydi jagip, jolbanstih ayagm tas qilip  orap tasladi.  Birneshe 
kiinnen  beri  tmishliq  kormegen jolbaris  uyqilap  tinish  tapti. 
Bala da sol jerde  otirip awqatlanip  dem aldi.
Jolbaris  uyqidan  oyansa,  qasinda  bir  adammn  otirgamn 
korip,  onm jaqsiliq etkenin bildi.  01 bilay dedi:
—  Siz  magan  jaqsiliq  ettiAiz,  men  sizin  jaqsiliginizdi 
umitpayman,  siz  men in jelkemnen  bir  qisim jalimdi  kesip 
aliniz,  tariqqamnda  usmin  birewin tiitetkeysiz,  men  tayin 
bolaman,  menin  qolimnan  keler jaqsiligim  usi,  —  dedi  de 
jolbaris kozden gayip boldi.
Bala  bum  tilsi  ekenin  yamasa  oni  ekenin  bilmey,  an-tan 
qalip,  alga  qarap  jilrip  kete  berdi.  Birneshe  kiln  jol jilrip, 
aqirmda jilriwge  hall  kelmey,  bir jerge  barip jigildi.  Usi jerde 
bayagi jolbaristin  berip  ketken  bir  qisim jali  yadina  tiisip, 
birewin tiltetip  edi, jolbaris  «ne jumisin bar»  dep tayin boldi.
18

---

19

---

“от
  Magan  qanw-jaraq,  bir  at,  bir  qus,  bir  tazi  tayin  qi- 
liniz! —dedi.  Jolbans  hammesin  taym  etti.  Bala  atti  minip, 
jaw-jaraqti iynine ilip,  qusti qolma qondirip,  tazim ertip, jolga 
rawana boldi.  Qus salip,  an awlap izlegen qizdin eline kelgenin 
de bilmey qaldi.
Bala atin toyindirip,  qusin jemlep jata beredi.  Biraq,  qalaga 
kiriwdin esabin tabalmadi.  Ane,  bala otrnp  oy tapti.
, 
«Qolimdagi  qusimdi,  astimdagi  atimdi,  qanw-jaraq- 
lanmdi joq  qilmaym,  taz  kebine  tusip  qoyshi  bolaym,  soytip 
hamelin  tawip  qalaga  kireyin»,  —  dedi.  Soytti  de jolbaristin 
bir jalin tiltetip  edi, jolbans tayin boldi.
— 
Qzimnen  xabar  bolmagansha  usi  atti,  jaw-jaragimdi 
togayga  aparip,  sirtman  qarawillap jure  ber!  —  dedi.  Jolbans 
maqul  dedi.  Bala  basma  taz  kebin  kiydi,  ilstine  alba-dulba 
shapan  kiyip,  samayi  agargan bir  quw taz  boldi  da  qaldi.  01 
zamanda  ana  qala  menen  mina  qalaga  karwan jliriwshi  edi, 
bala qoy aydagan shopan boldi da sol karwanlar menen birge 
qalaga kirip ketti.
Bala  qalani  aralap  jure  berdi.  Sol  waqit  qawin  pisiktin 
waqti eken.  Bala soytip jiirip patshamn qawinm bagip  otirgan 
garnga joliqti.  Bala sol qawinshi garrmin qol balasi bolip jiire 
berdi.
Endigi  gapti  patshamn  qizman  esiti'n.  Patshanni  ush  qizi 
bar  edi.  Ей  kishkene  qizi  aqilli, 'ay  dese  awzi,  kiln dese  kozi 
bar  suliw qiz  edi.  Ol uyqilap jatip  tils  kordi.  Tilsinde  astmda 
qara  ati  bar,  listinde  qanw-jaragi,  qolinda  qusi,  izinde  tazisi 
bar,  6zi jigirma  bes jasinda,  tiir-simbati  kelisken  bir jigitti 
korip,  sogan  ashiq  boldi.  Oyamp  ketse,  tiisi  eken.  Tilsinde 
koi^en jigitti koz  aldinda eleslep,  qizdiri  kewlinde  ashiqliq oti
20

---

bwlap,  sol jigittiA jolmda  ashigiw  zar  boldi.  Qiz  jigittiA  bul 
datqa  kelip,  qawinshi  garrinm  qasmda jArgenin  bilmeytugin 
edi.
Bir  kilni  qiz  jigittiA  tAr-tAsin  aytip,  koshede  bolsin,  el 
arasinda bolsin,  qayda bolmasin  magan tawip  akelip beriA  dep 
qolma  altin  menen gAmis berip,  el  arasina jansiz  da jiberedi, 
biraq hesh jerden tabalmay qaytip  keldi.  QizdiA  ashiqliq darti 
kunnen-kAnge  artip, jAzi  zapiranday sargaydi.  Aqirmda,  eldegi 
qorrandozlarga  qorra taslatip  ta kordi,  olar:
«Ol jigitiA  hesh jaqta ernes,  ozinniA oyaq-buyagmda. 
01 
da  sagan  ashiq  bolip,  seni  tAsinde  korip,  bir  koriwge  intizar 
bolip  jAr  eken.  Ol  ozi  bul  jerdiA  adami  emes,  uzaq jerden 
kelgen  eken,  ozi  bahadir,  xoshArey jigit  eken.  Usi  kAnleri 
ustindegi  kiyimlerin  taslap,  tAr-tAsin  bidirmey  taz  kebine 
tAsip jui.  Usi jigitti qawmshi garrmnan bir sorap  kor»  —  dedi. 
Qiz  usi  sozdi  esitip,  birew  bolmasa  birew  korip  qoyar,  ozim 
aniqlap  k6reyin,  dep  qawmshi garrinm qasina bardi.  Qawmshi 
babamA  qasmda  kali  samayina  tAsken,  ensesi  joqan  qaray 
osken,  har kozleri botanm kozindey bir mAsindey jigitti kordi. 
Qiz,  tAsinde  korgen  qara ath,  saltanath jigittiA usi  ekenin,  ozin 
sezdirmew ushm taz  kebine  tAsip  hiyle  menen jArgenin bildi.
.  Ane, 
bir  kAni  patsha  taxtinda  otir  edi,  qawin  jegisi  keldi. 
Ush  qizin  shaqirip  alip:
,1
 
Balalanm,  meniA  qawin  jegim  keldi.  Qawmshi  ataAa 
barip,  bir-birden  qawin  alip keliA!  —  dedi.  Ush  qiz  ajep  boladi 
dep,  qawmshi babaga barip,  patsha atasimA qawmga jibergenin 
aytti.  Sol  waqitta  bat a  qizlardi  korip,  tAsinde  korgen  qizga 
kewli  ketti.
Bala  Ashewinin  de  boy jetkenin  korip,  qizlar  «men  boy 
jettim»  dep  atasina  qalay  aytsin,  men  qizlarmiA  boy jetkenin
21

---

patshaga  bildireyin  dep,  palizga  barip,  irip-pisip  ketken 
qawindi  lilken qizga,  sogan jete  gaba  qawmdi  ortanshi  qizga, 
toligip pisken qawmdi kishkene qizga  akelip beredi.
—  Osh  qiz  qawmdi  koterip  atasina  aparip  berdi.  Patsha 
illken  qizdin  akelgen  qawimn janp  edi,  jewden  otisip  ketken 
eken,  ortanshi  qizmiti  qawini  jewden  otisinkirep  baratirgan 
eken,  al kishi qizinin qawim nagiz pisip jetilisken eken.  Patsha 
aylamp  otirip, 
bul  sirga  tilsindi.  «Ha,  illken  qizimmn 
irip-pisip  ketken  qawim  akelgeni,  men  boy jetip,  waqtim  otip 
baratir  degeni  eken,  ortanshi  qizimmn  da  men  de  sonday 
boldim  degeni  eken,  kishi  qizimmn  dal  pisken  qawmdi 
akelgeni,  boy jetip,  shagima toldim degeni eken»  — dep oyladi.
Patsha  ertenine  qizlardiri  anasin  shaqirip  alip,  bolgan  isti 
aytadi.
—  Men  sizge  qizlar  erjetti  dep  qashshan-aq  aytpadim  ba, 
siz  tinlamagan  ediniz,  aldinizga  keldi  me?  Endi  sizge  menin 
tilegim,  qizlar  endi  kimdi  qalese,  sogan  berift-izl  -^dedi 
qizlardin anasi.  Patsha qizlarin shaqirip  alip,  ilshewinin qolma 
ilsh alma berdi.
^   Sizler qalegen jigitiAizdi  alma menen unA,  men sizlerdi 
sol urgan jigitine beremen,  —  dedi.  Patsha ertenine jar urdinp, 
barliq  elatin  jiynadi.  Adamlar  qizlardih  aldinan  ote  basladi. 
Endi jetpis,  seksen jasar  garnlar  da  qalmay  kelip,  patshamn 
qizlanna talaban boldi.  Patshamn  illken qizi wazirdin balasin, 
ortanshi  qizi  baydin  balasin  urdi,  al  kishkentay  qizi  hesh 
kimdi urmadi.  Qiz aytti:
Ata,  qalaAizda ele kelmey atirgan bala bar,  som aldirin?
dedi.  Patsha wazirlerine buyriq etti.
—  Patshayim,  sizin  qawmshi  garnnizdiA janmda  bir  kal 
bala  qaldi,  onnan  basqasi  kelip  boldi,  —  dedi  wazir.  Patsha
22

---

sol balani  alip  kelin  dep  hamir qildi.  Wazirler balani zirildetip 
qizdin  aldina  kelip  edi,  qiz  kal  balani  alma  menen  urdi. 
Patsha  qizinih kaldi  urganma  qatti  ashiwi keldi. 
i ;  Patsha ilsh  qizin jigitke  qosti  da,  lilken qizi  menen ortanshi 
qizina eki otaw tigip berdi,  al kishi qizina hesh narse bermedi. 
Bul eki garip  mal baylaytugin  seyisxanamii bir muyeshin alip, 
ekewi  sonda bola berdi.
Bir kuni patsha  an  etin jegisi kelip,  eki kiiyew balasm  anga 
jiberdi.  Bum  bala  bilip,  bul  da  eshekke  minip  izinen  jiire 
berdi.  Bala  awildan  shetirek  shigip,  bayagi  jolbaristin  jalin 
tutetip  edi,  jolbaris  balamn  atin,  jaw-jaragin  alip  jetip  keldi. 
Bala keshke  shekem juzlegen  qoyan-qirgawil  atip  aldi.  Al,  ana 
ekewi  hesh  narse  atalmadi.  Bala  at-jaragm jolbansqa  taslap, 
algan  ahlarin  eshegine  artip  kiyatirsa,  algan soqir qoyam joq, 
sumireyip  kiyatirgan eki bajasin kordi.  Eki bajasi bos bariwdin 
ilajin  tappay  baladan  togiz-togizdan  qariz  beriwge  qoyan, 
qirgawil soradi.  Bala bulardi masqara eteyin,  eki bastan patsha 
meni  mensinbey,  mal  menen  ten  sanap  seyisxanadan  orin 
berdi.  Bularga  aq  otaw  tigip  berip,  mennen  artiq  kordi  dep, 
bilay dedi:
— 
Jaqsi,  men  qanzga bermey-aq qoyaym,  biraq,  qolimdagi 
jiizigimdi  qizdirip  quyriqlarina basaym,  onnan  keyin  ekewine 
togiz-togizdan  qoyan,  qirgawil  bereyin,’ —  deydi.  Eki  mirza 
oylasipti.  «Quyrigimizdi  birew  korip  atir  ma,  bizin  bos  bar- 
gammiz Uyat bolar»,  dep juzikti  quyriqlarina bastiradi.  Soytti 
de,  olar tiyisli  qoyan,  qirgawillarm  alip  kete berdi.
Ushewi  uylerine  kelip,  keshqurin  patsha  atasin  liylerihe 
tamaqqa  shaqirdi.  Patsha  ulken  qizi  menen  ortanshi  qizinin 
asqan  tamaqlari  ashshi  bolganliqtan,  jey  almadi.  Al,  kishi
23

---

qizinin  liyinen  jegen  awqati  mazali,  jegen  sayin  jegisi  kele 
beredi.  Patsha  awqatlanip  liyine  qaytti.  Bir kilni  sol  elde lilken 
toy boldi.  Patsha menen eki kiiyew balasi hayallan menen tiirli 
hasil  kiyimlerin  kiyip  toyga  ketti.  Bala  hayali  menen  ekewi 
toyga  shaqinwsiz  qala berdi.  Bunnan  keyin bala:  men bulardi 
qiziq qilaym  dep  oyladi.  01  hayalin toyga jiberdi  de,  ozi bayagi 
qara  atin  minip jaw-jaragin  asimp  toyxanaga  bardi.  Toy  iyesi 
uzaqtan  kiyatirgan jolawshi  eken  dep,  toyxanadan  orin berip, 
hiirmet  etti.  Bala  toy paym jep  bolgannan  keyin:
;u ^   -Sizlerdiii  jas  ullilariniz  qayda  boladi,  men  bir  qul 
qashirgan  adam  edim,  sol  qullarimdi  usi  toydan  tawip 
otirman,—  dep  bayagi  eki  bajasin  korsetedi.
—  Qanday belgiii bar? 
Щ
  deydi.
—  Quyriginda  basqan  jiizigimnitf.  belgisi  bar,  —  dep 
qolmdagi  jiizigin  korsetedi.  Sheshindirip  qarasa,  iras  eken. 
Patsha  aft-ta
&
  boladi.  Bunnan  keyin  bala  sol  jerde  patsha 
atasina  islerdin  hammesin  birme-bir  aytip  beredi  ham  ozinin 
kim  ekenin  tamstiradi.  Patsha  6zinin  kishi  qizinni  kiiyewi 
ekenin  bilip,  otiz  kiin  oym,  qinq  kiih  toy in  berip,  san- 
saltanati  menen  qizm  uzatadi.  Bala  birneshe  kiin  jol  jiirip 
eline  kelip,  gamsma  am an  qosilip,  bay  dawletli,  perzentli 
bolip,  muradi-maqsetine jetedi.
TULKI  MENEN BODENE
B
ir  bar  eken,  bir  joq  eken,  buringi  otken  zamanda 
bodene  ham  tiilki  bolgan  eken.  Joli  dus  kelip,  ekewi 
joldas  bolipti.  Jol  qisqarsin  dep  ekewi  qizgin  angimege 
kirisipti.
Tiilki  quyngm tawlap  taslap:
24

---

*pi^-  Bodenejan,  ash boldiq goy,  bir  ilajm  кошек  qaytedi? 
deydi.
Bodene:
ji 
4
*  Boladi  Tuke, jonekey birneme  korermiz-da.
Tillki  menen  bodene  jol  boyi jegendey jemek  gezlespes  pe 
eken  degendey jan-jagina  qaramp  kiyatirsa,  baslarma jaymaq 
koterip  bir jaqqa  ketip  baratirgan  hayallardi  koredi.  B6dene 
bulk  etipti.  Tulki  de  darriw  suzile  qalipti.
Bodene  darhal  uship  barip  hayallardin  aldma  tomp 
etip  tusipti.  01  sol  qomwi  boyi jol  menen jorgalay  beripti. 
Hayallar  bodeneni  uslamaqshi  bolip  japa-tarmagay  umtilipti. 
Olar  dasturqanlarm  jerge  qoya  sala,  bodeneni  quwa joneledi. 
Bodene  de  aste-aste jorgalapti  da  otiripti.  Hayallar bodeneni 
quwa  baslawdan  tulki  dasturqandagi  tamaqlardi  bir  shetinen 
jey beripti, jey beripti.
Hayallar  bodeneni  tuta  almay  dasturqanma  qaytip  kelse, 
ishinde  nawiye  hesh  narse joq,  barligi  da  ada  bolipti.  «Wah» 
dep  qalipti.
Bodene  sol jorgalawi  menen  biraz  uzap  ketip,  endi  tulkini 
izlep  taba  almay jurse,  omn  jol  shetindegi  bir  torangildin 
tubinde  shalqasman tusip jatirgamn kore  sala: 
t - E
  Tuke,  qalaysan,  toydih ba? ;-r  depti  ogan.
Sonda tillki:
— 
Way,  bodenesi  bar bolgir-ey,  toydir  degende,  usmshama 
toydir, gjt  dep  pe  edim.  Tas bolmasa,  qarmm tarsa jarihp  kete 
jazladi goy,  —  depti.
Tillki  menen  bodene  jane  jolga  tiisip  ketipti.  Bir  jerlerge 
kelgende  tulki:
25

---

•  •—  Bodenejan,  tamaq  bolsa  toydi,  waqtimiz  ele  barshihq, 
endi  bir  haz  etip  killdirsen,  — depti.
Bodene:
—  Boladi,  Tuke,  seni  has  ishek-silen  qatqansha  kuldireyin,
—  depti.
Ekewi  jilrip  kiyatirip,  bir  awilga  kelipti.  Awildin  shetin- 
degi  qarashalaw  ilydin  qasmda kaywam kempirdin siyir  sawip 
otirgamn koripti.
, ; 4 —  Tuke,  sen  usi  putanin  tubinde  bugip jat,  —  deydi bodene 
tiilkige.
Tulki  bodenenin  aytqanm  islew  ush in  bugip  jatsa  da,  eki 
kozin  bodeneden  ayirmaydi.  Bodene jorgalap  barip  kempirdin 
basina  qompti.  Kempir  uslayin  degende,  bodene  pir-r  etip 
uship  ketipti.  Birtima otpey tagi  aylanip  kelip  qonadi.  Kempir 
uslayin  degende  tagi  da  pir-r etedi.  En  aqirinda kempir:
—  Bodene,  ha,  bodene!  —  dep  baqiradi.
IJyden garn juwirip  shigadi.  Kempir siyirin  sawa baslaganda 
bodene  tagi  da  kempirdin  basina  barip  qonadi.  Kempirditi 
basina bodenenin  qongamn  kore  salip  garrisi:
, —  Kempir,  ha,  kempir,  hesh  qozgalma,  —  dep  baqiradi.
Ozi  ilyge  qaytip  kiredi  de  suyewli  turgan  beldi  alip  kelip, 
ayagm  aqirm-aqirm  basip  kempirge jaqmlasadC.-^f'Seni  urip 
gana  alaym,  —  dep,  beldiri  sabinan* uslap,  oniA  basi  menen 
kerilip  turip  salip  qaladi.  Bodene  pir-r etip  ushadi  da  ketedi. 
Al,  kempir bolsa,  silq  etip  qulaydi.
Endi  garri  bodenenin  izine  tilsedi.  Bodene  bugip  jatirgan 
tulkinin  qasma  kelse,  tulkinin  ishek-silesi  qatip,  jer  tirmalap 
killip  otirgamn  koredi.  Bodene:
—  Usi,  sagan ne bolgan?  —  deydi.
Tulki:
2b

---

Ne  bolsin,  kiildir  degende,  usi lay  kiildir  dep  pe  edim,
—  deydi  tiilki.
—  Babay keldi,  qash!  —  deydi bodene.
Garri jaqinlasqanda tiilki  menen bodene  tura  qashiptk.  Olar 
joldi  dawam  etipti.  Jolda  kiyatirip  tiilki:
Bodenejan,  tamaq  ta  toydi,  qiziqti  da  kordik,  endi  bir 
qorqitsari  qaytedi?  —  deydi.
Boladi,  Tiike, jiire  ber, jolda  korermiz, 
deydi  bodene. 
Ekewi jiirip  kele  beredi,  jiirip  kele  beredi,  bir  jerlerge 
kelgende:
К  -^Tiike,  endi  menin  quyrigimnan  tisle  de,  kozindi  tarsa 
jum,  soyt  te  izime  erip jure  ber,  —  deydi  bodene.
Tiilki  sol ay  isleydi,  bodene  uship  otiradi,  tiilki  elpildep 
juwirip  otiradi.  Bir jerlerge  kelgende bodene  awildin  sirtindagi 
keri  maydanda  toyga jiynalip  giires  tuttirip  atirgan  alamandi 
koredi.  Bodene  tuppa-tuwri  sol  toydin  ortasina  baradi. 
Jiynalgan jurt:
t .  ,
7
-  
Haw,  anani  qaran,  wa!?
—  Tulki!
—  Bodene!
—  Qiziqti  qara!  .
—  Usla! 
дт  Tut!
Quw!
<7-  Jet!  ■
—  Jazdirma!, 
фщ
 dep  baqirisadi.
Bodene  tiilkige:
йащп Kozitidi  ash, ftp deydi.
27

---

Tiilki  kozin  ashsa, jan-jaginan qaplap  kiyatirgan  adamlardi 
koredi.  Bodene:
Qash!  —  deydi  de  ozi pinldap  uship  ketedi.
Tulki  oldim-taldim  degende  qutilip  bir jerlerge  kelip  otirsa, 
qasma bodene  de  keledi.  Tiilki munayip  otira berdi.
Bodene:
Haw Tilke,  ne  boldi?  —  dep  soraydi.
Ne  bolsin  tilwe,  qorqit  degende  usmshelli  qorqit  dep  pe 
edim,  —  deydi jilamsirap.  Ham ol ozine  kelgennen keyin:
Ha,  bir  seni  gana  jep  qoyayin^^  dep,  bodenege  tap 
berdi.  Bodenege  awiz  sala  bergende,  bodene  de  pir-r  etip 
jerden  koterile  berdi,  biraq  quyrigi  tillkinin  awzinda  qalip 
ketti.  Bodene  pirildap  ushti  da ketti.  Sol boyi bulardin  dosligi 
da tamam boldi.