It Ends with Us-Velünk véget ér



Download 1,22 Mb.
Pdf ko'rish
bet56/104
Sana22.06.2022
Hajmi1,22 Mb.
#692376
1   ...   52   53   54   55   56   57   58   59   ...   104
Bog'liq
Colleen Hoover-It Ends with Us-Velünk véget ér

eket. Nyilván nem vette észre, de ő is egy csomószor így


beszél. Azt mondta, kilenctől tizennégy éves koráig ott élt,
szóval kicsi ráragadhatott az akcentusból.
Mesélt a nagybátyja lakásáról, ami egy olyan házban
van, ahol ki lehet menni a tetőre, és baromi menő.
– Egy csomó házat így csináltak meg – mondta. –
Néhol még medence is van a tetőn.
A Maine állambeli Plethorában szerintem egy olyan
épület sincs, amelyik elég magas lenne egy rendes
tetőteraszhoz. Érdekelt, milyen érzés lehet olyan magasan
lenni, úgyhogy megkérdeztem, ő is felment-e oda, amire
azt felelte, hogy igen. Kisebb korában néha felment a
tetőre, csak üldögélt ott, és gondolkodott, amíg a várost
figyelte.
Az ételekről is mesélt. Azt már tudtam, hogy szeret főzni,
de fogalmam sem volt, hogy ilyen szenvedéllyel csinálja.
Nyilván mert nincs tűzhelye, sőt még konyhája sem,
úgyhogy nemigen beszélt főzésről azon a napon kívül,
amikor a kekszeket sütötte nekem.
Mesélt a kikötőről is, meg arról, hogy mielőtt az anyja
újra férjhez ment, sokszor elvitte oda horgászni.
– Boston végül is valószínűleg nem sokban különbözik a
többi nagyvárostól – mondta. – Nemigen van ott olyasmi,
ami különlegessé teszi. Csak... Nem is tudom. Van ott
valami pezsgés. Nagyon jók az energiák. Aki Bostonban él,
az büszke rá. Néha hiányzik ez az érzés.
Beletúrtam a hajába az ujjaimmal.
– Ahogy beszélsz róla, kezdem azt hinni, hogy a
legcsodálatosabb hely a világon. Mintha Boston lenne a
király.
Rám nézett, és bánatot láttam a szemében, ahogy
válaszolt.
– Tényleg Boston a király. Majdnem minden jobb
Bostonban. Kivéve a lányok. Bostonban nem vagy ott te.
Ebbe belepirultam. Nagyon melegen megcsókolt, és
aztán azt mondtam neki:
– Még nem vagyok Bostonban, az igaz. De egy szép


napon odaköltözöm, és megkereslek.
Ezt megígértette velem. Az mondta, ha Bostonba
költözöm, minden jobb lesz, és tényleg az lesz a világ
legjobb városa.
Csókolóztunk még egy sort. Más dolgokat is csináltunk,
de azokkal nem untatlak. Azért ez nem azt jelenti, hogy
unalmasak voltak.
Nagyon nem voltak unalmasak.
Aztán ma reggel el kellett búcsúznom tőle. Csak ölelt, és
olyan vadul csókolt, hogy azt hittem, belehalok, ha
elenged.
De nem haltam bele. Mert elengedett, és mégis itt
vagyok. Még élek.
Még lélegzem.
Bár alig-alig.
Lily
 
 
A következő oldalra lapozok, de aztán inkább becsukom a
füzetet. Már csak egyetlen bejegyzés maradt, nem tudom,
készen állok-e rá, hogy elolvassam. Vagy hogy valaha készen
fogok-e állni rá. Visszateszem a naplót a szekrényembe, tudván,
hogy az életem Atlasról szóló fejezete véget ért. Ő most boldog.
Én is boldog vagyok.
Az idő kétségkívül képes minden sebet begyógyítani. Vagy
legalábbis a legtöbbet.
Lekapcsolom a lámpát, aztán fogom a telefonom, hogy töltőre
dugjam. Időközben két üzenetet kaptam Ryle-tól és egyet
anyámtól.
Ryle-. Szia! Kendőzetlen igazságra felkészülni. 3... 2...
Ryle: Féltem, hogy ha belemegyek egy kapcsolatba, azzal csak
több felelősséget veszek a nyakamba, ezért kerültem őket
egész életemben. Éppen elég macerás az élet így is, és látom,
milyen stresszel jár a szüleim házassága, meg látom, hogyan


bukott be néhány barátom kapcsolata. Nem akartam én is
ilyesminek a részese lenni. De a mai este után rádöbbentem,
hogy sokan egyszerűen rosszul csinálják. Mert úgy érzem,
azzal, ami közöttünk történik, nem felelősséget veszek a
nyakamba. Inkább mintha jutalmat kapnék. És elalvás előtt
azon fogok gondolkodni, hogy vajon mivel érdemeltem ki.
A mellemhez szorítom a telefonomat, és elmosolyodok. Aztán
gyorsan csinálok egy képernyőfelvételt, mert ezt örökre
megtartom magamnak. Megnyitom a harmadik üzenetet is.
Anyu: Egy orvos, Lily? És saját vállalkozásod van? Ha nagy
leszek, olyan akarok lenni, mint te.
Ezt is elmentem magamnak.


Tizenkettedik fejezet
– 
MIT MŰVELSZ AZOKKAL A SZERENCSÉTLEN
VIRÁGOKKAL? – kérdezi Allysa a hátam mögül.
Összezárok egy ezüstkapcsot, és végigcsúsztatom a száron.
– Ez steampunk!
Mind a ketten hátralépünk, úgy csodáljuk meg a csokrot.
Vagyis... csak reménykedem benne, hogy ő is csodálja. Jobban
sikerült, mint gondoltam volna. Pár fehér rózsát mélylilára
festettem, aztán a száraikat különféle steampunk elemekkel
díszítettem, 
például 
apró 
fém 
csavaralátétekkel 
meg
fogaskerekekkel. A csokrot összetartó bőrszíjra meg egy kis órát
is ragasztottam.
– Steampunk?
– Ez most trendi. Eredetileg irodalmi műfej, de helyet kap
más művészetekben is. A festészetben. A zenében. –
Mosolyogva fordulok meg, kezemben a csokorral. – Most pedig a
virágkötészetben.
Allysa elveszi tőlem a virágokat, és maga elé emeli őket.
– Annyira... fura. Nagyon tetszik. – Megöleli a csokrot. –
Enyém lehet?
Kikapom a kezéből.
– Nem! A megnyitó dekorációjához kell. Nem eladó. –
Beleteszem a csokrot a vázába, amit tegnap készítettem. A múlt
héten találtam egy pár gombolós női csizmát a bolhapiacon. Az is
a steampunkot juttatta eszembe, sőt, valójában a csizma adta az
ötletet a virágokhoz. A múlt héten megmostam, kiszárítottam,
aztán fémdarabokat ragasztottam rá. Miután lekentem az
egészet dekupázsragasztóval, sikerült egy vázát illesztenem a
belsejébe, hogy megtartsa a vizet a virágok számára.


– Allysa? – A központi asztalra állítom a csokrot. – Elég biztos
vagyok benne, hogy ezt kell kezdenem az életemmel.
– A steampunkra gondolsz?
Elnevetem magam, és körbefordulok.
– Az alkotásra! – felelem.
Aztán megfordítom az ajtón a táblát, és negyedórával
hamarabb kinyitok.
Napközben mind a ketten sokkal elfoglaltabbak vagyunk,
mint gondoltuk volna. A telefonos meg az internetes rendelések
és az utcáról betérő vásárlók között még ebédelni sem érünk rá.
– Több alkalmazottat kell felvenned – mondja Allysa, ahogy
két virágcsokorral a kezében elsiet mellettem. Ez egy órakor
történik.
– Több alkalmazottat kell felvenned – mondja két órakor,
miközben a vállával szorítva a füléhez a telefont, egyik kezével
egy rendelést vesz fel, a másik kezével pedig a kasszát kezeli.
Három órakor benéz Marshall, és megkérdezi, hogy mi a
helyzet.
– Több alkalmazottat kell felvennie – mondja Allysa.
Négy órakor segítek egy nőnek kivinni az autójához a frissen
vásárolt csokrát, és ahogy visszafelé tartok az üzletbe, Allysa lép
ki az ajtón, karjában egy újabb csokorral.
– Több alkalmazottat kell felvenned – mondja nyűgösen.
Hat órakor ráfordítja a kulcsot, és megfordítja a táblát. Az
ajtónak dől, lecsúszik a padlóra, és felnéz rám.
– Tudom – mondom. – Több alkalmazottat kell felvennem.
Némán bólint.
Aztán elnevetjük magunkat. Odaballagok hozzá, és leülök
mellé. Egymásnak billentjük a fejünket, és szemügyre vesszük a
boltot. A steampunk csokor foglalja el a fő helyet, és bár nem
voltam hajlandó eladni, nyolc ugyanilyenre vettem fel
előrendelést.
– Büszke vagyok rád, Lily – jelenti ki Allysa.
Elmosolyodom.
– Nélküled nem sikerült volna, Issa.
Jó pár percig ülünk ott, élvezzük, hogy végre pihentethetjük a


lábainkat. őszintén mondom, hogy ez volt életem egyik legjobb
napja, de azért akaratlanul is szomorú vagyok kissé, amiért Ryle
felénk sem nézett. De még csak egy üzit sem küldött.
– Hallottál ma a bátyád felől? – érdeklődöm.
Megrázza a fejét.
– Nem, de biztos csak sok a dolga.
Bólintok. Tudom, hogy sok a dolga.
Valaki bekopog az ajtón, mire mind a ketten felkapjuk a
fejünket. Mosolygok, amikor meglátom, ahogyan a szeme köré
illesztve a tenyerét az ajtóhoz nyomja az arcát. Végül lefelé
fordítja a tekintetét, és meglátja, ahogy a földön ülünk.
– Falra festettük az ördögöt – jegyzi meg Allysa.
Felugrok, és kinyitom az ajtót, hogy beengedjem. Egy
pillanattal később már nyomul is befelé.
– Lekéstem? Hát ja. Lekéstem! – Megölel. – Ne haragudj,
igyekeztem a lehető leghamarabb ideérni.
Viszonzom az ölelését.
– Semmi baj, már itt vagy. Tökéletes volt.
Szinte megszédülök az izgatottságtól, amiért egyáltalán ideért.
– Te vagy a tökéletes – mondja, és megcsókol.
Allysa elvonul mellettünk.
– „Te vagy a tökéletes” – utánozza a bátyját. – Figyu, Ryle,
ezt hallgasd meg!
Ryle elenged.
– Mit?
Allysa fogja a szemetest, és ledobja a pultra.
– Lilynek több alkalmazottat kell felvennie.
Nevetek az állandó önismétlésén. Ryle megszorítja a kezemet.
– Ezek szerint jól ment ma az üzlet.
Megrántom a vállam.
– Nem panaszkodhatom. Mármint... nem vagyok az a
kimondott agysebész, de elég jól értem a dolgomat.
Ryle elneveti magát.
– Kell segítség a takarításhoz?
Allysával munkára fogjuk, együtt rakunk rendet a nagy nap
után. Miután mindennel végzünk, és előkészülünk a holnapi


napra, beállít Marshall is. Egy táskát hoz magával, amit ledob a
pultra. Valamiféle szövetből készült cuccokat húz ki belőle, és
mindegyikünknek odadob egyet. Elkapom az enyémet, és
széthajtogatom.

Download 1,22 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   52   53   54   55   56   57   58   59   ...   104




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish