Microsoft Word Dico Fr-Uz doc

www.ziyouz.com kutubxonasi

---

ODORIFÉRANT

 

OFFICE

 

 

 

369 

odoriférant,

 

ante

  adj  hidli,  xushbo‘y,  muattar;  plantes  odoriférantes 

xushbo‘y hid taratuvchi o‘simliklar. 

odyssée

 nf odisseya, sarguzasht (sarguzashtlarga boy sayohat). 

œcuménique

 adj relig butun dunyo, butun jahon; congrès œcuménique 

dunyo xristiyanlarining yig‘ ini. 

œcuménisme

 nm butun nasroniy cherkovlarini bitta qilish harakati. 

œdème

 nm shish, shishgan joy. 

œil

1

,

 pl 

yeux

 nm  1. ko‘z; avoir de bon  yeux ko‘zi o‘ tkir  bo‘lmoq; s’user 

les yeux à lire o‘qiyverib ko‘zini xiralashtirib olmoq; maladie, médecine des 

yeux ko‘z kasalligi, meditsinasi; œil de verre shisha ko‘z, sun’iy ko‘z; yeux 

globuleux,  enfoncés,  bridés  bo‘rtib  chiqqan,  botiq,  qiyiq  ko‘z;  lever  les 

yeux  qaramoq  (boshini  ko‘tarib);  baisser  les  yeux  ko‘zini  olmoq  (yerga 

qaramoq);  faire  les  gros  yeux  à  qqn  birovga  ko‘zini  olaytirib  qaramoq; 

écarquiller les yeux ko‘zlarini baqratirib qaramoq; ouvrir l’œil, fam l’œil et 

le  bon  ko‘zini  ochmoq,  hushyor  bo‘lmoq;  ne  pas  fermer  l’œil  de  nuit  tuni 

bilan  mijja  qoqmaslik;  fermer  les  yeux  ko‘z  yummoq  (biror  narsaga);  je 

ferme  les  yeux  sur  ses  mensonges  men  uning  yolg‘onlariga  ko‘z 

yumaman; j’irais  là-bas les  yeux fermés men  u yerga ko‘zimni yum ib ham 

boraman;  accepter  qqch  les  yeux  fermés  biror  narsaga  ko‘r-ko‘rona  rozi 

bo‘lmoq; objet visible  à l’œil nu  oddiy ko‘z bilan ko‘rsa bo‘ ladigan narsa; à 

vu  d’œil  ko‘z  chamasida;  regarder  qqn  les  yeux  birovning  ko‘ziga  tik 

qaramoq;  lorgner,  surveiller  du  coin  de  l’œil  ko‘z  qiri  bilan,  yashirincha 

qaramoq; 2. ko‘z, qarash; chercher, suivre qqn des yeux biror kishini ko‘zi 

bilan qidirmoq, kuzatm oq; sous mes yeux ko‘z o‘ngimda; aux yeux de tous 

hamning ko‘z oldida;  mauvais œil yomon ko‘z, suq; croire au  mauvais œil 

yomon ko‘zga ishonmoq; 3. coup d’œil nazar, nigoh, qarash; jeter un coup 

d’œil sur le  journal gazetaga ko‘z yugurtirib chiqmoq; d’ici,  le  coup d’œil 

est  très  beau  bu  yerdan  manzaraning  ko‘rinishi  juda  go‘zal;  4.  cela  attire 

l’œil du touriste  bu  narsa  turistning  nigohini o‘ziga  tortadi; être tout yeux, 

tout oreilles ko‘z-quloq bo‘lmoq; n’avoir pas les yeux dans sa poche ko‘zi 

ko‘r bo‘lmaslik, hamma narsani ko‘rib turmoq; elle n’a d’yeux que pour son 

fiancé  uning  ko‘zi  faqat  kuyovida;  fam  avoir,  tenir  qqn  à  l’œil  ko‘z  ostida 

tutmoq,  ko‘zdan  qochirmaslik;  avoir  l’œil  à  tout  hama  narsani  kuzatib 

turmoq;  l’œil  du  maître  pishgan  ko‘z;  5.  ko‘z,  nazar;  voir  qqch  d’un  bon 

œil, d’un  mauvais œil biror  narsaga yaxshi, yomon ko‘z  bilan qaramoq; il 

considère tout  avec un œil critique u  hamma narsaga  tanqidiy ko‘z bilan 

qaraydi; tout cela n’avait aucun intérêt à ses yeux uning nazarida buning 

hamasining hech qanday  qizig‘i yo‘q edi;  loc tourner de  l’œil ko‘zi  tepasiga 

bitib  qolmoq, esi og‘ ib  qolmoq;  je  m’en bats l’œil men  uni nazarimga ham 

ilmayman;  entre  quat’z’yeux  yakkama-yakka,  yolg‘iz;  adv  loc  fam  à  l’œil 

bekorga,  tekinga;  j’ai  pu  entrer  à  l’œil  au  cinéma  men  kinoga  tekinga 

kiraoldim; fam non œil! ko‘z ko‘rib,  quloq eshitmagan, ishonmayman, yo‘q; 

œil  électrique  fotoelement;  6.  ko‘z;  œil  d’une  aiguille  ignaning  ko‘zi;  les 

yeux du bouillon qaynatmaning ustidagi mayda yog‘lar; 7. yangi kurtak. 

œil-de-bœuf

 nm yumaloq, oval shaklidagi deraza; pl des œils-de-bœuf. 

œil-de-perdrix

  nm  oyoq  barmoqlari  orasidagi  qadoq;  pl  des  œils-de-

perdrix. 

œillade

 nf yashirincha ko‘z qarash, ko‘z qisish; lancer, faire une œillade 

ko‘z qarash qilmoq, ko‘z suzmoq. 

œillère

  nf  1.  ko‘zpana  (hurkovich  ot  atrofga  qaramasin  uchun  yuganga 

biriktiriladi);  2.  loc  avoir  des  œillères  aqli  kalta  bo‘lmoq,  yon-verida 

bo‘layotgan narsani ko‘rmaslik. 

œillet

1

  nm  teshikcha,  izma;  œillets  d’une  chaussure,  d’une  ceinture 

tuflining, kamarning teshikchasi. 

œillet

2

 nm chinnigul. 

œilleton

 nm tuynukcha, teshikcha (qarash uchun). 

œillette

 nf ko‘knor (yog‘ olish uchun ekiladigani); ko‘knor yog‘ i. 

œnologie

 nf vinochilik haqidagi fan. 

œsophage

 nm qizilo‘ngach. 

œuf,

 pl 

œufs

 nm 1. tuxum; coquille d’œuf; blanc, jaune de l’œuf tuxum  

po‘chog‘i;  tuxumning  sarig‘i,  oqi;  œuf  de  poule,  de  pigeon  tovuq,  kaptar 

tuxumi; œuf  dur  qattiq qilib pishirilgan  tuxum; œufs brouillés ko‘pirtirilmay 

aralashtirilgan  tuxum;  œufs  au  plat,  frits  sarig‘i  va  oqini  aralashtirmasdan 

yog‘da qovurilgan  tuxum, qovurilgan  tuxum; œufs  en, à  la neige ko‘pirtirilib 

krem bilan  tortiladigan  tuxumning oqi;  2.  tuxum, uvildiriq; œufs de serpent, 

de  grenouille  ilon,  baqaning  tuxumi;  œufs  d’esturgeon,  de  saumon 

bakrabaliq,  losos  uvildirig‘i;  3.  plein  comme  un  œuf  liq  to‘la;  marcher  sur 

des œufs ehtyot bo‘lib oyoq qo‘ymoq; loc prov  mettre tous ses œufs dans 

le  même  panier  bor  bisotini  to‘kib  solmoq  (biror  ishga);  dans  l’œuf  eng 

boshda,  endigina  paydo  bo‘layotgan  paytda;  il  faut  étouffer  cette  affaire 

dans l’œuf bu  ishni  eng boshdayoq  bo‘g‘ib  tashlash kerak; fam quel œuf! 

xumkalla!  fam  va  te  faire  cuire  un  œuf!  bor  toshingni  ter,  bor  boshimni 

og‘ritma,  meni  tinch  qo‘y!  4.  tuxum  shaklidagi  shirinlik;  œuf  de  Pâques 

Pasxa  tuxumi  (shokolad  yoki  shakardan  qilingan);  5.  (hayvon  yoki  o‘simlik) 

tuxum, jinsiy hujayra,  urug‘; les vrais jumeaux proviennent du  même œuf 

haqiqiy egizaklar bitta jinsiy hujayradan hosil bo‘ladi. 

œuvre

  I.  nf  1.  ish,  yumush,  xizmat,  faoliyat,  mashg‘ulot,  mehnat;  à 

l’œuvre  ishda,  yumushda,  xizmatda;  être  à  l’œuvre  mashg‘ul,  ishda, 

xizmatda  bo‘lmoq;  maître  d’œuvre  ish  boshi;  mettre  en  œuvre  ishlatm oq, 

ishga solmoq; il  mettait tout en œuvre pour que son projet réussisse u 

o‘zining rejalari amalga oshsin deb, hamma narsani ishga solar edi; 2. pl ish, 

xatti-harakat, kirdikor, amal;  chaque homme sera  jugé  selon  ses œuvres 

har  kimning  qilgan  amallariga  qarab  baholaydilar;  bonnes  œuvres  yaxshi, 

ezgu ishlar, ezgulik, xayr-saxovat; une œuvre xayriya  tashkiloti; collecte au 

profit d’une œuvre de bienfaisance xayriya  tashkilotining  foydasiga yig‘im; 

3.  ish,  yumush;  la  satisfaction  de  l’œuvre  accomplie  qilingan  ishdan 

ko‘ngil  to‘ lish;  4.  ish,  asar;  l’œuvre  d’un  savant  olimning  ishi;  composer 

une œuvre  musicale, picturale musiqa,  tasviriy san’at asari yaratm oq; une 

œuvre capitale,  maîtresse shoh asar; œuvres choisies  tanlangan asarlar; 

l’œuvre  d’un  écrivain,  d’un  artiste  yozuvchining,  san’atkorning  asarlari; 

œuvre  d’art  san’at  asari;  II.  nm  1.  archit  imorat,  qurilish;  le  gros  œuvre 

qurilishning  asosi,  poydevori,  devori,  tomi;  2.  litt  asarlar  to‘plam i;  tout 

l’œuvre  gravé  de  Rembrandt  Rembrandning  hamma  tasviriy  asarlar 

to‘plam i. 

œuvrer

  vi  litt  ishlamoq,  mehnat  qilmoq,  faollik  ko‘rsatmoq;  ijod  qilmoq, 

yaratmoq. 

offensant,

 

ante

  adj  haqoratomuz,  tahqiromuz,  haqoratli,  tahqirli, 

tahqirlaydigan,  nafsoniyatga,  izzat-nafsga,  shaxsiyatga  tegadigan,  qattiq 

tegadigan,  qattiq  botadigan;  une  remarque  offensante  nafsoniyatga 

tegadigan tanbeh. 

offense

  nf  1.  haqorat,  tahqir,  nafsoniyatga,  izzat-nafsga,  shaxsiyatga 

tegish;  faire  offense  à  qqn  biror  kishini  haqorat  qilmoq;  2.  gunoh,  ayb; 

pardonne-nous nos offenses bizning gunohlarimizni kechir (sig‘inishda). 

offensé,

 

ée

 adj, n haqoratlangan,  tahqirlangan, nafsoniyatiga,  izzat-nafsi, 

shaxsiyatiga tegilgan; elle prend toujours l’air offensé uning ko‘rinishi doim 

tahqirlanganday;  dans  un  duel,  l’offensé  a  le  choix  des  armes  duelda, 

haqoratlangan qurol tanlash huquqiga ega bo‘ladi. 

offenser

  I.  vt  1.  haqoratlamoq,  tahqirlamoq,  xafa  qilmoq,  nafsoniyatga, 

izzat-nafsga,  shaxsiyatga  tegmoq,  kamsitmoq;  je  ne  voulais  pas  vous 

offenser  men  sizni  xafa  qilmoqchi  emas  edim;  2.  offenser  Dieu  xudoning 

qahrini  keltirmoq;  3.  mensimaslik,  to‘g‘ri  kelmaslik,  amal  qilmaslik;  sa 

conduite  offense  le  bon  sens,  le  bon  goût  uning  xatti-harakatlari  aqlga, 

odobga  to‘g‘ri kelmaydi;  4.  litt qiynamoq, azoblamoq,  azob  bermoq;  sa  voix 

criarde  offensait  nos  oreilles  uning  baqiroq  ovozi  quloqlarimizni  qomatga 

keltirib yubordi; II. s’offenser vpr o‘ziga og‘ir olmoq, qattiq ranjimoq, xo‘rlanib 

ketmoq; elle s’est offensée à  mes paroles u mening gaplarimni o‘ziga og‘ir 

oldi. 

offenseur

 nm haqoratchi, dilozor, jafokor, xafa qiluvchi, ranjituvchi odam. 

offensif,

 

ive

  adj  1.  hujumkor;  tajovuzkor,  agressiv;  armes  offensives 

hujum qurollari; guerre offensive  tajovuzkor urush; 2. bostirib keluvchi, kirib 

keluvchi,  xuruj  qiluvchi;  le  retour  offensif  de  l’hiver,  d’une  épidémie 

qishning, epidemiyaning qayta xuruji. 

offensive

  nf  1.  hujum;  reprendre  l’offensive  qayta  hujumga  o‘tmoq; 

préparer, déclencher une offensive hujum tayyorlamoq, hujumga o‘ tmoq. 

offertoire

 nf rizq-ro‘zga shukronalik. 

office

1

  nm  1.  burch,  vazifa;  loc  remplir  son  office  o‘z  vazifasini  to‘ la 

bajarmoq; faire office de  o‘rniga o‘ tmoq, o‘rnini  bosmoq;  2. vazifa,  lavozim; 

office  public,  ministériel  jamoat,  vazirlik  vazifasi;  office  d’huissier,  de 

notaire  ijrochi,  notarius  vazifasi;  3.  loc  d’office  majburiyati,  burchi,  vazifasi