Microsoft Word Dico Fr-Uz doc

www.ziyouz.com kutubxonasi

---

AGRESSER

 

AIGU

 

 

 

23 

agresser

  vt  hujum  qilmoq,  tajovuz  qilmoq;  agresser  un  passant 

yo‘lovchi, o‘ tkinchiga hujum qilmoq. 

agresseur

  nm  1.  polit  agressor,  bosqinchi,  bosib  oluvchi;  2.  bosqinchi, 

yo‘lto‘sar,  bandit,  bosmachi;  il  a  pu  reconnaître  son  agresseur  u  o‘ziga 

hujum qilgan kishini tanib qoldi. 

agressif,  ive

  adj  tajovuzkor,  agressiv;  une  politique  agressive 

tajovuzkor siyosat; un ton agressif tajovuzkor ohang. 

agression

  nf  tajovuz,  agressiya,  bosqinchilik;  guerre  d’agression 

bosqinchilik urushi; commettre une agression  tajovuz  qilmoq, bosqinchilik 

qilmoq; être victime d’une agression tajovuz, bosqinchilik qurboni bo‘lmoq. 

agreste

  adj  qishloqqa  xos  bo‘lgan;  qishloqdagi,  qishloqlik,  qishloqi, 

qishloq; la vie agreste qishloq hayoti. 

agricole

  adj  qishloq  xo‘jaligiga,  dehqonchilikka  oid;  un  pays  agricole 

qishloq  xo‘jaligi,  dehqonchilik  bilan  shug‘ullanadigan  mam lakat,  agrar 

mamlakat;  les  travaux  agricoles  qishloq  xo‘jalik  ishlari,  dehqonchilik;  les 

produits  agricoles  qishloq  xo‘jalik  mahsulotlari;  les  problèmes  agricoles 

qishloq  xo‘jalik  muammolari;  population  agricole  dehqonchilik  bilan 

shug‘ullanuvchi  aholi;  un  ouvrier  agricole  qishloq  xo‘jaligidagi  ishchi;  un 

ingénieur agricole muhandis-agronom. 

agriculteur, trice

 n dehqon; qishloq xo‘jalik xodimi; fermer. 

agriculture

  nf  qishloq  xo‘jaligi,  dehqonchilik;  une  école  d’agriculture 

qishloq  xo‘ jaligi  maktabi,  qishloq  xo‘jalik  bilim  yurti;  le  ministère  de 

l’agriculture qishloq xo‘jaligi vazirligi. 

agripper

 I. vt 1. ushlamoq,  tutmoq; il  agrippait la barrière pour ne pas 

tomber u yiqilmaslik uchun  to‘siqni tutib  turardi; II. s’agripper vpr ushlamoq, 

yopishmoq;  tutmoq;  ushlab,  yopishib,  tutib  olmoq;  chang  solmoq,  mahkam 

ushlab,  yopishib  olmoq;  xippa  yopishmoq;  s’agripper  au  bras  de  qqn 

birovning qo‘liga yopishib  olmoq; s’agripper d’une  main à une branche bir 

qo‘li bilan shoxga xippa yopishmoq. 

agrologie

 nf tuproqshunoslik. 

agronome

 nm agronom. 

agronomie

 nf agronomiya (qishloq xo‘jaligiga va ziroatchilikka oid fan). 

agronomique

 adj agronomiyaga oid, agronomlik; agronomiya. 

agrumes

  nm  pl  sitruslar;  sitrus  o‘simliklari;  la  culture  des  agrumes 

sitruskorlik, sitrus o‘simliklari, sitrus o‘simliklarini yetishtirish. 

aguerrir

  I.  vt  1.  chiniqtirmoq,  toblamoq;  chidamli  qilmoq;  aguerrir  un 

enfant aux difficultés de la vie bolani hayot qiyinchiliklariga chiniqtirmoq; le 

sport  aguerrit  l’homme contre la fatigue physique sport kishini chidamli 

qiladi; 2. mil jangovor  holatga,  jangga  o‘rgatmoq; mashq qildirmoq; aguerrir 

ses  troupes  qo‘shinni  jangga,  jang  qilishga  o‘rgatmoq;  II.  s’aguerrir  vpr 

chiniqmoq;  toblanmoq, chidamli  bo‘lmoq; il s’aguerrit dans les épreuves u 

sinovlarda  toblandi;  s’aguerrir  au  froid  o‘zini  sovuqqa  o‘rgatmoq,  chidamli 

qilmoq. 

aguets

 

(aux)

  loc  adv  tayyor,  shay,  hozir  bo‘lib,  hushyor,  sergak  holda, 

qulog‘i ding; shaylanib; être aux aguets hushyor, tayyor, shay, hozir, sergak 

bo‘lib; shaylanib turmoq. 

aguichant,  ante

  adj  havasni  keltiradigan,  yo‘ldan  ozdiradigan,  o‘ziga 

tortadigan; tannoz, ishvali, g‘amzali. 

aguicher

  vt  havasni  keltirmoq,  o‘ziga  tortmoq;  yo‘ ldan  ozdirmoq  (ishva, 

g‘amza, qichiq bilan). 

aguicheur,  euse

  I.  adj  havasni  keltiradigan,  o‘ziga  tortadigan,  ishvali, 

g‘amzali; II. n o‘ziga tortuvchi, yo‘ldan ozdiruvchi, tannoz, ishvagar ayol. 

ah!

 intj eh! ah! a! e! obbo! oho! voy! uf! o‘! (turli ma’nolarni ifodalab keladi); 

ah! que je suis content! eh, men qanchalik xursandman! (sevinch); ah, que 

c’est beau! Оh-oh-oh! 

B

u qanday chiroylik! (zavq); ah, que ça fait mal! voy-

voy, og‘ritib yubordi! (og‘riq azobi);  ah, comme  c’est dommage!  eh, afsus, 

attang! (achinish). 

ahuri,  ie

  I.  adj  hayratga  tushgan;  esankiragan,  dovdiragan;  l’air  ahuri 

esankiragan,  dovdiragan  qiyofa;  rester  ahuri  devant  qqch  biror  narsa 

oldida,  biror  narsani  ko‘rib  dovdirab  qolmoq;  II.  n  kaltafahm,  qovoqbosh, 

to‘pori. 

ahurir

  vt  hayratlantirmoq,  juda  ham  ajablantirmoq,  hayratga  solmoq, 

esankiratib,  dovdiratib  qo‘ymoq;  cette  déclaration  nous  a  complètement 

ahuris bu bayonot bizni esankiratib qo‘ydi. 

ahurissant,  ante

  adj  hayratga  soladigan,  hayratda  qoldiradigan; 

esankiratib qo‘yadigan; hayratomuz. 

ahurissement

  nm  juda  hayron,  qoyil,  mahliyo  bo‘lish;  qattiq  hayrat, 

mahliyolik; sarosimalik, dovdirash, esankirash, shoshib qolish. 

aiche

 nf voir esche. 

aide

1

 nf yordam, madad, ko‘mak; j’ai besoin de  votre  aide men sizning 

yordamingizga  muhtojman;  venir  en  aide  yordamga  kelmoq;  aide 

précieuse  qimmatli  yordam;  aide  mutuelle  o‘zaro  yordam;  aide  militaire 

harbiy  yordam;  aide  technique  texnik  yordam;  demander  l’aide  de  qqn 

birovdan  yordam  so‘ramoq;  recevoir  de  l’aide  yordam  olmoq;  à  l’aide! 

yordam beringlar! loc prép à l’aide de yordamida, ko‘magida; il a traduit cet 

article à l’aide d’un dictionnaire u maqolani lug‘at yordamida tarjima qildi. 

aide

2

  n  yordamchi;  aide  de  camp  adyutant;  aide-comptable  yordamchi 

hisobchi. 

aide-mémoire

 nm xotiranoma (biror fan asoslari yoki dasturni unutmaslik 

uchun yozib olingan qisqacha ma’lumotlar). 

aider

 I. vt 1. yordam bermoq, ko‘mak bermoq, yordamlashmoq; aider qqn 

dans son travail birovga ishda yordam bermoq; aider qqn de ses conseils 

birovga maslahatlari  bilan yordam bermoq;  aider qqn à  se  relever birovga 

o‘rnidan  turishga  yordam  bermoq;  Dieu  vous  aide!  hormang!  Хudo  yor 

bo‘lsin!  2.  aider  à  qqch  osonlashtirmoq,  imkon,  imkoniyat  tug‘dirmoq, 

yordam  bermoq,  ko‘rsatmoq,  qilmoq;  ses  conseils  aidèrent  à  la  réussite 

du  projet  uning  maslahatlari  rejaning  muvaffaqiyatiga  yordam  berdi;  II. 

s’aider  vpr  1.  foydalanmoq;  ishlatmoq,  yordam ida  harakat  qilmoq;  s’aider 

d’un bâton hassa yordamida yurmoq, hassadan  foydalanmoq;  s’aider d’un 

dictionnaire lug‘atdan foydalanmoq; 2. bir-biriga yordamlashmoq. 

aïe

 intj ey! voy! voy-ey! oh! (og‘riqni bildiradi). 

aïeul, eule

 n bobo; buvi. 

aïeux

 nm pl ota-bobolar, avlod-ajdodlar. 

aigle

 I. nm burgut; un bec d’aigle burgut  tumshuq; des yeux d’aigles fig 

burgut nigoh; se prendre pour un aigle o‘zini boshqalardan yuqori qo‘ymoq, 

hisoblanmoq; II. nf  1. burgut (urg‘ochisi); 2. bayroq (burgut shaklidagi harbiy 

bayroq); les aigles romaines rimliklar bayrog‘i. 

aiglon, onne

 n burgut bolasi. 

aigre

 I. adj 1. achchiq,  taxir, nordon, qimizak (ta’m va hid); un goût, une 

odeur  aigre  taxir  ta’m, hid; un vin aigre  taxir, nordon vino;  2.  achitadigan, 

sovuq; vent aigre achitadigan, sovuq shamol; 3. dag‘al, qattiq, qo‘rs, keskin 

(gap, so‘z, muomala); des paroles un peu aigre biroz qo‘pol so‘zlar; II.  nm 

nordonlik, achchiqlik; nordon yoki achib ketgan narsa. 

aigre-doux, douce

 adj nordon-shirin, qimizak. 

aigrelet, ette

 adj nordonroq, achchiqroq. 

aigrefin

 nm muttaham, razil; firibgar. 

aigrement

 adv piching, zaharxandalik bilan; qo‘pollik bilan, keskin. 

aigrette

 nf 1.  toj (qushlarda); 2.  jig‘a (bosh kiyimiga taqiladigan,  ukpar va 

qimmatbaho  toshlar  bilan  bezatilgan  ziynat  buyumi);  egret  (bosh  kiyimni 

bezash uchun uning old tomoniga yuqoriga qaratib taqiladigan qush pati yoki 

patlari); toj; 3. zool oq qo‘ ton, oq qarqara; 4. bot popuk, uchar, to‘zg‘oq (ba’zi 

urug‘larning shamol orqali tarqalishiga moslashgan popuklari). 

aigreur

  nf  nordonlik,  achchiqlik;  achchiq,  nordon,  ta’m;  l’aigreur  des 

fruits verts g‘o‘r mevaning nordonligi; 2.  pl me’da,  jig‘ildon  qaynashi, zarda; 

achchiq kekirish; avoir des  aigreurs d’estomac me’da qaynashini sezmoq; 

3. fig zaharxandalik, achchiqlik, keskinlik;  avec aigreur zaharxandalik bilan; 

ranj bilan. 

aigri,  ie

  adj  jahli  chiqqan,  g‘azabi  kelgan,  darg‘azab;  janjalkash,  mijg‘ov; 

une femme aigrie janjalkash ayol. 

aigrir

 I. vi achimoq,  achib ketmoq; le lait a aigri sut achib  qoldi; II. vt  1. 

achitmoq, nordon qilmoq; la  chaleur aigrit le lait  issiq sutni  achitib qo‘yadi, 

issiqdan  sut  achib  qoladi;  2.  fig  buzmoq,  yomonlashtirmoq,  aynitm oq; 

achchiqlantirmoq, g‘ashiga tegmoq; II. s’aigrir vpr aynimoq, achimoq; le vin 

s’aigrit si la bouteille reste débouchée agar shisha ochiq qolsa, vino achib 

qoladi. 

aigu, uë 

I. adj 1. keskir, uchli, o‘ tkir; oiseau  au bec aigu  tumshug‘i uchli, 

nayzali qush; l’âme aiguë d’un poignard xanjarning keskin tig‘i; angle aigu 

o‘tkir  burchak;  2.  yuqori,  qattiq,  kuchli,  chinqiriq,  quloqni  teshadigan;  note