|
Köszönöm, istenem!
Bekapcsolom, és éppen bögrét keresek, amikor kinyílik
mögöttem
a
konyha
ajtaja.
Sarkon
fordulok,
és
megkönnyebbülten állapítom meg, hogy Allysa sem mindig a
smink és az ékszerek tökéletes elegye. A haja szénaboglya, a
szemfesték elkenődött az arcán. A kávéfőzőre mutat.
– Abból nekem is kell egy vödörrel.
Felül a pultra, aztán előredől.
– Kérdezhetek valamit? – szólok.
Bólintani is alig van energiája. Körbemutatok a konyhában.
– Hogy történt ez? Hogy lett az egész lakásod makulátlan a
tegnap esti buli meg a mostani ébredésünk között? Fent
maradtál takarítani?
Jót nevet.
– Megvannak erre az embereink – feleli aztán.
– Az embereitek?
Bólint.
– Aha. Mindenre megvannak az embereink – magyarázza. –
Meglepődnél. Gondolj valamire! Bármire! Minden valószínűség
szerint megvannak rá az embereink.
– Kajavásárlás?
– Megvannak rá az embereink.
– Karácsonyi dekoráció?
Bólint.
– Arra is.
– És a születésnapi ajándékok? Mondjuk a családtagoknak.
Elvigyorodik.
– Bizony! Arra is megvannak az embereink. A családból
mindenki ajándékot és üdvözlőkártyát kap minden egyes
alkalomra, és a kisujjamat sem kell megmozdítanom.
A fejemet csóválom.
– Azta! Mióta vagytok ilyen gazdagok?
– Három éve – feleli. – Marshall rengeteg pénzért adott el pár
appot, amiket az Apple-nek fejlesztett. Félévente előáll a
frissítésekkel, és azokat is eladja.
A kávé már csak lassan csöpög, úgyhogy fogok egy bögrét, és
csordultig töltöm.
– Kérsz valamit a tiédbe? – kérdezem. – Vagy arra is
megvannak az embereid?
Felnevet.
– Igen. Itt vagy te, és cukrot kérek szépen.
Cukrot keverek hát a kávéjába, és odaviszem neki, aztán
töltök magamnak is. Egy darabig csendben maradunk, közben
tejport kanalazok a kávémba, és várom, hogy mondjon valamit
rólam meg Ryle-ról. Elkerülhetetlen, hogy beszélgessünk.
– Nem eshetnénk túl a kínos pillanatokon? – kérdezi.
Megkönnyebbülten sóhajtok.
– Jaj, dehogynem. Ez rettenetes így.
Felé fordulok, és belekortyolok a kávémba. Ő maga mellé
teszi a bögréjét, és megmarkolja a pult szélét.
– Ez meg hogy a fenébe történt?
Megrázom a fejem, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ne
úgy mosolyogjak, mint egy szerelemittas fruska. Nem akarom,
hogy gyengének vagy hülyének higgyen, amiért odaadtam
magam neki.
– Akkor találkoztunk, amikor még nem is ismertelek.
Allysa félrebillenti a fejét.
– Na, várjunk csak! – mondja. – Mielőtt jobban megismertük
volna egymást, vagy mielőtt egyáltalán találkoztunk volna?
– Mielőtt egyáltalán találkoztunk volna – felelem. – Volt egy
jó pillanatunk úgy fél évvel azelőtt, hogy megismerkedtem veled.
– Egy jó pillanat? Mármint... egyéjszakás kaland?
– Nem. Tegnap estig még csak meg sem csókoltuk egymást.
Nem tudom, képtelen vagyok megmagyarázni. Csak most már
elég régóta ment közöttünk ez a flörtölgetés, ami aztán tegnap
este csúcsosodott ki. Ennyi az egész.
Megint felveszi a kávéját, lassan iszik belőle. Egy darabig a
padlót nézi, és nem tudom nem észrevenni, hogy egy kicsit
elszomorodik.
– Allysa? Ugye nem haragszol rám?
Azonnal megrázza a fejét.
– Nem, Lily. Csak... – Újra leteszi a bögrét. – Csak hát
ismerem a bátyámat. És szeretem is, de tényleg. És...
– Mi és?
Allysával mindketten a hang irányába kapjuk a fejünket. Ryle
áll az ajtóban karba font kézzel. Szürke melegítőalsója éppen
csak lóg a csípőjén. Deréktól felfelé meztelen.
Ezt a cuccot is
hozzáadom a többihez a fejemben lévő katalógusban.
Ryle eltolja magát az ajtótól, és bejön a konyhába. Odalép
hozzám, kiveszi a kávémat a kezemből, homlokon csókol, aztán
iszik, és nekidől a pultnak.
– Nem akartalak félbeszakítani – mondja Allysának. – Ne
zavartassátok magatokat, beszélgessetek csak tovább!
Allysa a szemét forgatja.
– Hagyd ezt abba!
Visszaadja a kávémat, majd megfordul, és kerít magának is
egy bögrét. Nekilát, hogy töltsön a kancsóból.
– Nagyon úgy hangzott, mintha figyelmeztetni akarnád Lilyt.
Csak kíváncsi vagyok, mit akartál mondani neki.
Allysa leugrik a pultról, és a mosogatóhoz viszi a bögréjét.
– Lily a barátom, Ryle, és jogomban áll elmondani neki a
véleményemet a pasikról, akikkel jár. Egy baráttól ez el is
várható.
Hirtelen zavarba jövök, ahogy nő köztük a feszültség. Ryle
még csak nem is iszik a kávéjából. Odamegy Allysa mellé, kiönti
az egészet a mosogatóba. Megáll a húga előtt, de az rá sem néz.
– Hát én meg a bátyád vagyok, és szeretném remélni, hogy
kicsit több bizalommal vagy irántam. Egy testvértől ez el is
várható.
Kivonul a konyhából, és becsapja az ajtót. Amikor kettesben
maradunk Allysa mély lélegzetet vesz. A fejét csóválja, és az
arcához emeli a kezét.
– Ne haragudj! – mondja, és kényszeredetten elmosolyodik. –
Le kell zuhanyoznom.
– Arra nincsenek embereid?
Nevetve vonul ki a konyhából. Én is elmosom a bögrémet, és
visszasietek Ryle szobájába. Amikor kinyitom az ajtót, a kanapén
ül, és a telefonján pörget valamit. Fel sem néz, egy pillanatig azt
hiszem, rám is haragszik. De aztán félredobja a telefont, és
hátradől.
– Gyere ide! – mondja.
Megfogja a kezemet, és úgy húz le magára, hogy terpeszben
ülök az ölében. A számra tapasztja a száját, és olyan erővel
csókol meg, hogy azon gondolkodom, nem csak a húgára akar-e
rácáfolni.
Amikor végül elhúzódik, a tekintete lassan végigsiklik a
testemen.
– Tetszel a cuccaimban.
Mosolygok.
– Hát, vár a munka, úgyhogy sajnos le kell vennem őket.
Félresimítja a hajamat az arcomból.
– Nagyon fontos műtétem lesz, amire alaposan fel kell
készülnöm. Ez azt jelenti, hogy pár napig valószínűleg nem
találkozunk.
Igyekszem leplezni a csalódásomat, de hozzá kell szoknom az
ilyesmihez, ha tényleg megpróbálkozik vele, hogy összehozzon
közöttünk valamit. Már figyelmeztetett, hogy túl sokat dolgozik.
– Én sem nagyon érek rá. Pénteken lesz a hivatalos megnyitó.
– Ó, azért péntekig még találkozunk – mondja. – Ígérem.
Ezúttal nem leplezem a mosolyomat.
– Oké.
Megint megcsókol, most egy teljes percig abba sem hagyja.
Elkezd lassan ledönteni a kanapéra, de aztán eltol magától.
– Nem. Túlságosan tetszel ahhoz, hogy csak úgy smároljak
veled.
Elfekszem a kanapén, és figyelem, ahogy felöltözik a
munkához.
Őszinte örömömre az orvosi ruháját veszi fel.
Nyolcadik fejezet
–
BESZÉLNÜNK KELL – mondja Lucy.
A kanapén ül, a szemfesték elkenődött az arcán.
Do'stlaringiz bilan baham: |
