Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet151/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   147   148   149   150   151   152   153   154   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


DESSALER

 

DESTRUCTION



 

 

 



156 

qo‘lidan  chiqarib  yubormoq,  qo‘yib  yubormoq,  qo‘ldan  chiqarmoq,  tashlab 

chiqib ketmoq, bo‘shatib bermoq. 

dessaler 

I. vt 1. tuzsizlamoq, tuzini ketkazmoq, tuzini yo‘q qilmoq, sho‘rini 

yo‘qotmoq,  yuvmoq,  tuzdan  tozalamoq;  2.  ishqorga  solmoq,  ishqor  bilan 

yuvmoq, suyuqlikda eritib ajratib olmoq; 3. es-hushini joyiga keltirib qo‘ymoq, 

epchil,  chaqqon,  uddaburo,  abjir  qilmoq,  qilib  qo‘ymoq;  II.  se  dessaler  vpr 

tuzsizlanmoq, tuzi ketmoq. 

desséchant, ante 

adj qurituvchi, quritadigan, qotiradigan, qovjiratadigan. 

dessécher 

vt  1.  quritmoq,  suvini  qochirmoq;  qovjiratmoq,  qaqratmoq, 

suvini qochirmoq; 2.  oriqlatmoq,  oriq qilib qo‘ymoq; 3.  toshbag‘ir,  bag‘ritosh 

qilmoq, rahmsiz qilmoq. 

dessein 


nm  niyat,  maqsad,  o‘y,  fikr,  qasd,  ahd,  g‘araz,  o‘ylab  qo‘yilgan 

ish, hiyla nayrang; à dessein loc adv ataylab, jo‘rtaga, qasddan, g‘araz bilan, 

atayin, bila turib. 

desseller 

vt egarni yechmoq, olib qo‘ymoq (otdan). 

desserrage 

nm  yozish,  ochish,  kengaytirish,  bo‘shatish,  yumshatish, 

kuchsizlantirish;  desserrage  du  frein  tormozni,  siqishni  bo‘shatish,  qo‘yib 

yuborish. 

desserrer 

I.  vt  1.  ochmoq,  yozmoq,  kermoq,  ochib,  yozib  yubormoq, 

bo‘shatmoq,  kuchsizlantirmoq,  pasaytirmoq,  qo‘yib  yubormoq,  yechib 

yubormoq;  desserrer  le  frein  tormozni  bo‘shatmoq,  qo‘yib  yubormoq; 

desserrez  les  rangs  safda,  qatorda  yoziling,  cho‘ziling;  ne  pas  desserrer 

les  dents  o‘jarlik,  qaysarlik  bilan  jim  turmoq,  og‘iz  ochmay  turmoq,  bir  so‘z 

demay  turmoq;  2. vintini  bo‘shatmoq, yechmoq, yechib,  bo‘shatib olmoq; II. 

se desserrer vpr ochilmoq, yozilmoq (qo‘l, tishlar), yechilmoq (tugunlar). 

dessert 


nm desert (ovqatdan keyin yeyiladigan meva, shirinlik). 

desserte


1

 

nf xizmat qilayotganda idishlar qo‘yiladigan kichkina stol. 



desserte

2

 



nf  umumiy  transportlarda  xizmat  qilish,  ishlash;  chemin  de 

desserte qishloq yo‘li. 

desservant 

nm vikariy (pop yoki arxiyeryey o‘rinbosari); les desservants 

du culte ruhoniy. 

desservir

1

 

vt  1.  stolni  yig‘ishtirmoq,  stoldan  yig‘ishtirib  olmoq;  2.  yomon 



xizmat ko‘rsatmoq, zarar, ziyon, shikast yetkazmoq. 

desservir

2

 

vt  1.  umumiy  taransportlarda  xizmat  qilmoq,  ishlamoq;  2. 



cherkov qavmlariga xizmat qilmoq. 

dessiccation 

nf quritish, namini qochirish. 

dessiller 

vt ko‘zini ochib qo‘ymoq, haqiqatni bildirmoq, ko‘zlarini ochmoq. 

dessin 


nm  1.  rasm,  naqsh,  gul,  shakl;  dessin  hachuré  ingichka  chiziqli 

rasm;  dessin  d’après  nature  o‘ziga  qarab  chizilgan  rasm;  dessin  à  main 

levée  qo‘lda  chizilgan  rasm;  dessins  animés  birin-ketin  jonlantirib  oluvchi 

rasmlar filmi; 2. chizma, tasvir, tarh, reja; dessin linéaire, dessin industriel, 

dessin  géométral  texnik  tasvir;  dessin  d’architecture  binokorlik  rejasi;  3. 

chizish,  rasm  solish,  rasm  chizish,  chizmachilik;  4.  hajviy  rasm,  kulgili 

rasmlar. 

dessinateur, trice 

n 1. qalam bilan rasm soluvchi rassom, usta rassom; 

dessinateur  industriel  chizmachi,  chizmakash;  2.  hajviy,  kulgili  rasm 

soluvchi. 

dessiner 

I. vt 1. rasm solmoq, rasm yasamoq, rasm chizmoq, rassomlik 

bilan  shug‘ullanmoq;  dessiner  au  crayon  qalam  bilan  chizmoq;  dessiner 

d’après nature o‘ziga  qarab rasm solmoq; dessiner au fusain ko‘mir bilan 

rasm  yasamoq;  2.  chizmoq;  3.  ustidan,  atrofidan  chizib  chiqmoq,  ustidan 

qalam yurgizmoq,  ajratmoq, ajratib ko‘rsatmoq;  ce  vêtement dessine bien 

les formes bu kiyim qiyofani  ajratib ko‘rsatadi; 4. aks ettirmoq,  ifoda etm oq; 

II.  se  dessiner  vpr  ko‘rinmoq,  ko‘zga  tashlanmoq,  namoyon  bo‘lmoq,  aks 

etmoq. 


dessouder 

vt eritib tushirmoq, kavsharini ajratmoq, hil-hil qilib pishirmoq. 

dessoûler 

vt  1.  fam  o‘ziga  keltirmoq,  hushyor  qilmoq  (mast  odam);  2. 

o‘ziga kelmoq, hushyor bo‘lmoq (mast odam). 

dessous


1

 

I. prép ostida,  tagida, ostiga,  tagiga,  ostidan,  tagidan,  pastda, 



pastga,  pastdan;  II.  adv  ostda,  pastda,  tubanda,  quyida,  pastki  tomonda, 

ostga,  quyiga,  tubanga, pastga qarab,  pastga  tomon;  mettez  cela dessous 

buni  pastga qo‘ying;  loc  adv par dessous  tagida, ostida, pastdan,  tagidan; 

par-dessous  la  jambe  mashaqatsiz,  bir  nafasda,  bir  onda,  darrov,  tezda, 

ko‘z  ochib  yumguncha,  bir  lahzada;  loc  prép  de  dessous  tagidan,  ostidan; 

tirer de dessous la table stol ostidan  tortib, sudrab chiqarmoq;  loc adv en 

dessous  pastdan,  ostidan,  quyidan;  observer,  regarder  en  dessous  ko‘z 

ostidan qiya qaramoq; agir en dessous zimdan urinmoq, harakat qilmoq; loc 

adv là dessous shu,  bu yerda,  bunda, shunda,  buning ostida,  tagida; il  y a 

qqch là-dessous bu yerda bir narsa yashiringan; ci-dessous quyiga; voyez 

ci-dessous quyiga, pastga qarang. 

dessous


2

 

nm 1. ost,  tub,  tag,  quyi, pastki, ostki; vêtement de dessous 



ichki ko‘ylak; dessous de verre  likopcha,  taqsimcha; 2.  ters,  teskari  tomoni, 

ich  tomoni,  chap  tomoni;  3.  pl  ayollar  ichki  kiyim i;  4.  fig  yashirin,  maxfiy 

tomon; 5. avoir le dessous yengilmoq; loc adv au-dessous quyida, pastda, 

ostida;  je  suis  logé  au-dessous  de  lui  men  uning  tagida  yashayman;  le 

thermomètre  est  descendu  au  dessous  de  zéro  issiqlik  noldan  pastga 

tushdi;  au-dessous  de  cent  euros  yuz  evrodan  oz,  past;  au  dessous  de 

trente ans o‘ ttiz yoshdan kam. 

dessus


1

 

I.  prép  ustiga,  ustida;  II.  adv  yuqorida,  tepada,  ustida,  ustidan, 



yuqoridan,  ustidan;  mettez  le  coffre  sous  la  table  et  le  carton  dessus 

sandiqni  stol  ostiga,  qutini  ustiga  qo‘ying;  passer  dessus  ustidan  bosib 

o‘tmoq,  qoldirib,  tashlab  ketmoq  (o‘qishda);  tirer  dessus  ustiga  otm oq; 

mettre  la  main  dessus  qo‘ lga  olmoq;  tomber  dessus  bexosdan  yuz 

bermoq;  kutilmaganda  boshga  tushmoq,  oyoq  ostidan  chiqib  qolmoq;  sens 

dessus  dessous  ostin-ustin,  chappa,  to‘ntarilib;  par-dessus  loc  adv  boshi 

ustidan;  par-dessus  tout  hammadan  ko‘ra;  par-dessus  le  marché 

qo‘shimcha; jeter dessus la  muraille devordan  oshirib  tashlamoq; il passa 

le  veston  et  son  manteau  par-dessus  u  paltosi  ustidan  kurtkasini  kiydi; 

j’en ai par dessus la tête bu jonimga  tegib ketdi; de dessus -dan, ustidan; 

ôter  de  dessus  la  table  stoldan  olmoq;  en  dessus  yuqori,  baland,  ustida; 

là-dessus  keyin,  bundan  keyin;  là-dessus  il  est  parti  shundan  keyin  u 

jo‘nab ketdi; regardez ci dessus ustiga, tepasiga qarang. 

dessus


2

 

nm  ustki  qism,  ust,  tepa,  yuqori,  cho‘qqi,  uch;  yuza,  tomon; 



vêtement  de  dessus  ustki  kiyim;  le  dessus  du  panier  a’lo  qaymog‘i; 

enlever le dessus du panier qaymog‘ini olmoq; prendre le dessus g‘alaba 

qozonmoq,  yengmoq;  avoir  le  dessus  ustun  kelmoq;  loc  adv  au  dessus 

yuqorida,  tepada, ustida, balandda;  j’occupe l’appartement du premier et 

mon  frère  habite  au-dessus  men  ikkinchi  qavatdagi  uyni  egallaganman, 

akam tepada yashaydi; les sommes de cent euros et au dessus yuz evro 

va undan yuqori; les enfants de cinq ans et au-dessus besh yoshgacha va 

undan  kattalar;  le  peintre  n’a  rien  produit  qui  soit  au-dessus  rassom 

yetukroq  biron  narsa  yaratmadi;  se  placer  au-dessus  des  autres 

birovlarning ustiga o‘ tirmoq; se mettre au-dessus de tout hamma narsadan 

baland,  yuqori  turmoq;  il  a  au-dessus  de  trente  ans  unga  o‘ ttiz  yoshdan 

oshiq. 


destin 

nm taqdir,  nasiba,  taqdirning  taqozosi,  falakning gardishi, zamona 

zayli, qismat, peshona, tole, yozmish. 

destinataire 

n oluvchi (pochta orqali jo‘natilgan narsani). 

destination 

nf  1.  belgilash,  tayinlash,  buyurish,  belgilab,  atab  qo‘yish, 

ko‘zda  tutish,  mo‘ljallab  qo‘yish;  à  destination  de  uchun;  remettre  une 

lettre  à  sa  destination  xatni  oluvchiga  yetkazmoq;  2.  ish  joyi,  xizmat  joyi; 

arriver à destination xizmat joyiga yetib kelmoq. 

destiner 

I.  vt  (à)  tayinlab,  belgilab  qo‘ymoq,  mo‘ljallab,  atab,  bag‘ishlab 

qo‘ymoq,  tayinlamoq,  belgilamoq,  ishga  qo‘ymoq;  II.  se  destiner  vpr 

tayinlamoq, atalmoq, belgilanmoq, ko‘zda tutilmoq. 

destituer 

vt  haydamoq,  surib  qo‘ymoq,  ishdan  chetlashtirmoq,  ishdan 

olmoq, bo‘shatm oq, mansabidan ozod qilmoq. 

destitution 

nf  haydash,  chetlashtirish,  ishdan,  mansabdan  olish, 

bo‘shatish, mil unvonni pasaytirish; prononcer la destitution de qqn ishdan 

bo‘shatib yubormoq. 

destrier 

nm jangovor ot. 

destructeur, trice 

I. adj vayron qiluvchi, qiladigan, qiluvchi, qiradigan; II. 

n yemiruvchi, vayron qiluvchi, qiruvchi, qirib bitiruvchi. 

destructif,  ive 

adj  vayron  qiladigan,  qirib  bitiradigan,  halokatli, 

yemiradigan. 

destruction 

nf  1.  xarob  qilish,  yemirish,  buzish,  vayron  qilish,  xaroba, 

vayrona,  qirib  tashlash,  bitirish,  qirish,  yo‘qotish,  yo‘q  qilish;  destruction 

collective,  destruction  en  masse,  destruction  massive  ommaviy  qirib 

tashlash quroli; 2. buzilish, aynish, chirish, sasish, tanazzul. 




Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   147   148   149   150   151   152   153   154   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish