Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet152/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   148   149   150   151   152   153   154   155   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


DÉSTRUCTURER

 

DÉTERMINÉ



 

 

 



157 

déstructurer 

I.  vt  tuzimini  yo‘qotm oq;  II.  se  déstructurer  vpr  tuzimini 

yo‘q qilmoq. 

désuet, ète 

adj eski, eskirgan, eskirib qolgan, eskicha, ko‘xna, is te’molda, 

chiqqan, eskirib ketgan, to‘zigan, chirigan, ishdan chiqqan. 

désuétude 

nf  ishlatilmaslik,  iste’mol  qilinmaslik;  iste’moldan  qolganlik, 

qo‘llanilmaslik,  eskilik,  eskirganlik,  ko‘xnalik;  tomber  en  désuétude 

iste’moldan chiqmoq. 

désuni, ie 

adj 1. noahil, ayrilgan, ajratilgan, ayrib, uzib qo‘yilgan, bir-biri 

bilan bog‘lanmagan, bir-biridan ajralib,  uzilib qolgan, aloqasi yo‘q  tarqoq; 2. 

o‘zaro  muvofiqlashtirilmagan,  bir-biriga  to‘g‘ri  kelmaydigan,  nomuvofiq, 

poyma-poy, bog‘lanmagan, yopishmagan;  cheval désuni poyantar-soyantar 

yuradigan ot. 

désunion 

nf 1. ayirish, ajratish, uzish, ayirib, uzib qo‘yish, bir-biridan judo 

qilish,  ajralib,  uzilib  qolish,  aloqaning  uzilishi,  yo‘qligi;  2.  fig  aloqa, 

munosabatlarni 

uzish, 


buzish,  uzilish,  noittifoqlik,  ora  buzuqlik, 

kelishmovchilik, nizo, janjal, ixtilof. 

désunir 

I.  vt  1.  ayrimoq,  ajratmoq,  uzmoq,  ayrib,  ajratib,  uzib  qo‘ymoq, 

bir-biridan  ajratmoq,  yakkalab  qo‘ymoq,  aloqani  uzmoq;  2.  ziddiyat  solmoq, 

buzmoq,  nizo,  janjal,  ixtilof  solmoq,  judo  qilmoq,  bir-biridan  ajratmoq;  II.  se 

désunir vpr ayrilmoq, ajralmoq, judo bo‘lmoq, tarqalishmoq. 

détachable 

adj  olinadigan,  olib  qo‘yiladigan,  chiqadigan,  ajraladigan, 

ajratib olib bo‘ladigan, uzib, yirtib olinadigan, yirtma. 

détachage

1

 



nm  yechish,  yechib  yuborish,  bo‘shatish,  qo‘yib  yuborish, 

yechib olish, ajratish, ayirish, yechish, ayrib, ajratib, uzib olish, shilib olish. 

détachage

2

 



nm dog‘, kir izlarini ketkazish, yo‘qotish, yuvib tozalash. 

détachant 

nm dog‘, kir izlarini ketkazuvchi (suyuqlik). 

détaché,  ée 

1.  yechilgan,  yechib  yuborilgan,  bo‘shatilgan,  qo‘yib 

yuborilgan,  yechib  qo‘yilgan,  ajratilgan,  ayrilgan,  alohida,  alohida  olingan, 

uzilgan, yirtilgan; pages détachées d’un auteur bir muallif asaridan parcha, 

ko‘chirma;  note  détachée  mus  stakkato;  2.  beparvo,  bee’ tibor,  loqayd, 

e’tiborsiz;  partir  d’un  air  loqayd  qiyofada  chiqib  ketmoq,  jo‘nab  ketmoq;  3. 

boshqa  joyga  ishga,  o‘qishga  jo‘natilgan,  yuborilgan;  être  détaché  d’office 

xizmatdan bo‘shatilmoq. 

détachement 

nm  1.  e’tiborsizlik,  loqaydlik,  beparvolik,  aham iyat 

bermaslik;  un  entier  détachement  butunlay  mansabdan  bekor  qilish, 

tushirish;  2.  to‘da,  turkum,  guruh,  otryad,  bo‘ lim,  bo‘linma,  komanda; 

détachement  de  liaison  aloqa  o‘rnatish  guruhi;  détachement  d’avant-

garde ilg‘or to‘da; 3. boshqa joyga ishga, o‘qishga yuborish, jo‘natish. 

détacher


1

 

I.  vt  1.  yechmoq,  yechib  yubormoq,  bo‘shatib,  qo‘yib 



yubormoq,  yechib  olmoq,  uzmoq,  uzib  olmoq,  yechib  tashlamoq,  yechib 

qo‘ymoq, ayirmoq, ajratmoq, uzib yubormoq; sans détacher les yeux ko‘zini 

uzmay;  2.  (auprès  de  qqn)  boshqa  joyga  ishga,  o‘qishga  jo‘natm oq, 

buyurmoq;  3.  aniq  talaffuz  qilmoq,  chertib-chertib,  burro  gapirmoq;  4. 

détacher  un  coup  à  qqn  zarba  urmoq;  II.  se  détacher  vpr  1.  ajralmoq, 

ajralib; 2. (sur) ajralib chiqmoq, ajralib ko‘rinmoq; 3. (de qqn, de qqch) voz 

kechmoq,  qaytmoq,  qutulmoq,  rad  etmoq;  uzoqlashmoq,  o‘zini  chetga 

olmoq. 


détacher

2

 



vt dog‘, kir izlarni yo‘q qilmoq, yuvib ketkazmoq, tozalamoq. 

détail 


nm 1. qism,  tafsilot, mayda-chuyda, ikir-chikir gaplar;  entrer dans 

les  détails  tafsilotga  berilmoq,  entrer  dans  les  détails  tafsilotga  berilmoq; 

c’est  un  détail  fam  bu  bir  bo‘lak,  bu  hech  narsa  emas,  muhim  emas;  en 

détail loc adv mufassal, to‘la batafsil, mukammal ravishda, birma-bir; 2. detal 

qism (mashinada); 3. to‘liq tavsiflash, tasvirlash, birma-bir sanash; détail des 

prix baholar  jadvali; 4. chakana savdo;  en (au) détail chakanalab;  acheter, 

vendre au détail chakanalab sotmoq, sotib olmoq. 

détaillant,  ante 

I.  adj  chakanalab  sotuvchi,  sotadigan;  II.  n  chakana 

savdogar. 

détailler 

vt  1.  bo‘laklarga  kesmoq,  kesib  tashlamoq;  2.  batafsil 

tekshirmoq,  tafsilotlari  bilan  aniqlamoq,  batadsil  hikoya  qilib  bermoq, 

tafsilotiga  berilmoq;  3.  birma-bir  ko‘rib  chiqmoq,  mayda-chuydalarigacha 

qarab chiqmoq; 4. chakanalab sotm oq, bo‘laklarga bo‘lib sotm oq, poyma-poy 

narsalarini sotmoq. 

détaler 

vi  fam  qochib  ketmoq,  qochib  qolmoq,  qutilib  qolmoq,  jo‘nab 

qolmoq. 

détartrage 

nm  qaynab  qotgan  loyqa  qatlamlarni  ketkazish,  qirib  olib 

tashlash. 

détartrer 

vt  qotgan  loyqa,  qatlarni  ketkazmoq,  yo‘qotmoq,  quyqani  olib 

tashlamoq;  se  faire  détartrer  les  dents  tishda  qotgan  qatlam,  toshlarni 

ketkazmoq, qirib olib tashlamoq. 

détaxe 

nf kamaytirish, qisqartirish. 

détaxer 

vt kamaytirmoq, ozaytirmoq, qisqartirmoq (soliqni). 

détecter 

vt 1. ochmoq, topmoq, ko‘rib qolmoq; 2.  to‘g‘rilamoq, moslamoq 

(radioda). 

détecteur,  trice 

I.  adj  detektorli,  detektorga  oid;  lampe  détectrice 

detektor  lampasi;  II.  nm  1.  radio  detektor;  détecteur  à  lampe  lampa 

detektori; 2. mil radio  to‘lqinlar yordamida  joylarni aniqlash asbobi, qurilmasi, 

qidiruvchi asbob; détecteur de mines mina qidiruvchi. 

détection 

nf  1.  ko‘rsatish,  topish,  ochish,  kashf  qilish,  bilib  olish; 

détection des neutrons neytronni kashf qilish; 2. radio ko‘rsatish, to‘g‘rilash; 

détection électromagnétique radio to‘lqinlarini topish. 

détective 

nm maxfiy josus, ayg‘oqchi, izquvar. 

déteindre 

I. vt rangini ketkazmoq, rangsizlantirmoq, bo‘yog‘ini yo‘qotmoq; 

II.  vi  1.  aynimoq,  o‘ngmoq,  oqarmoq,  rangi  o‘chmoq;  ketmoq;  2.  (sur  qqn) 

fam ta’sir qilmoq, ko‘rsatmoq. 

dételer 

vt  1.  otni  aravadan  chiqarmoq,  yechmoq,  bo‘shatmoq;  2.  techn 

uzmoq, ajratmoq, uzib, ajratib qo‘ymoq; 3. fam ishni to‘xtatmoq. 

détendre 

I.  vt  1.  keskinlikni  yumshatmoq,  kamaytirmoq;  détendre  un 

ressort  prujinani  bo‘shatmoq;  détendre  son  esprit  aqlga,  miyaga  dam 

bermoq;  aqliy  taranglikdan keyin  dam olmoq; 2.  tepkini qo‘yib yubormoq; 3. 

phys  kuchlanishni  pasaytirmoq;  II.  se  détendre  vpr  1.  kuchsizlanmoq, 

bo‘shashmoq,  zaiflashmoq,  uzaymoq,  cho‘zilmoq;  2.  charchagandan  keyin 

dam olmoq,  hordiq chiqarmoq; 3.  fam bo‘shashib,  lohas,  lanj  bo‘lib  qolmoq, 

shalviramoq. 

détenir 


vt 1. ega bo‘lmoq, saqlamoq; détenir la majorité ko‘pchilikka ega 

bo‘lmoq;  détenir  le  record  muvaffaqiyat,  yutuqni  ushlab,  tutib  turmoq;  2. 

tutib, saqlab turmoq (birovnikini); 3. qamoqda tutib, saqlab, ushlab turmoq. 

détente 


nf  1.  bo‘shashish,  kuchsizlanish,  zaiflashish,  keskinlikni 

yumshatish,  to‘xtash,  dam  olish;  détente  internationale  xalqaro  keskinlikni 

yumshatish;  une  détente  est  intervenue,  une  détente  s’est  produite 

keskinlik,  tanglik,  vaziyat  yumshadi;  une  détente  dans  les  esprits 

xayollarini  tinchlantirish;  être  dur  à  la  détente  xasis  bo‘lmoq,  gapga 

kirmaydigan,  o‘ jar,  qaysar,  ters  bo‘lmoq,  og‘ir  bo‘lmoq;  2.  tepkini  qo‘yib 

yuborish;  3.  tepki  (ilgagi);  4.  portlash,  yorilish;  5.  hajmning  kengayishi, 

kattarishi,  kattalashishi;  gaz  bosimining  pasayishi;  6.  sport  og‘ irlik 

ko‘tarishdan keyin kerilish, yozilish, bo‘shashish. 

détenu,  ue 

I.  adj  qamalgan,  ozodlikdan  mahrum  qilingan,  qamab 

qo‘yilgan; II. n mahbus, jinoyatchi. 

détergent, ente 

I. adj tozalovchi, tozalaydigan, yuvib tozalaydigan; II. nm  

yuvuvchi vosita, poroshok. 

déterger 

vt méd yuvmoq,  tozalamoq, yuvib  tozalamoq (tozalovchi vosita 

bilan). 


détérioration 

nf  shikast,  zarar,  ziyon  yetkazish,  pachaqlash,  buzish, 

buzilish, ishdan chiqaish, yaroqsizlik (asboblar); détérioration des relations 

fig aloqaning yomonlashishi. 

détériorer 

I.  vt  shikastlamoq,  zarar,  ziyon  yetkazmoq,  pachaqlamoq, 

buzmoq,  ishdan chiqmoq, yaroqsiz bo‘lmoq; II. se détériorer vpr buzilmoq, 

aynimoq; fig yomonlashmoq (aloqa). 

déterminant, ante 

I. adj aniqlovchi, aniqlaydigan; II. nm math aniqlovchi, 

daraja ko‘rsatgich, determinant; III. gram qo‘shimcha, ko‘rsatkich. 

déterminatif, ive 

I. adj gram determinativ (shaxs, son, rod) ko‘rsatkichlar; 

II. nm gram ko‘rsatkich, determinativ. 

détermination 

nf  1.  aniqlovchi,  ta’riflash,  tavsiflash,  tasniflash,  ta’rif, 

tavsiv,  aniqlash,  o‘rnatish,  joylashtirish;  libre  détermination  des  peuples 

xalqlarning o‘z taqdirini o‘zlari belgilash huquqi; 2. xulosa, fikr, qaror, to‘xtam; 

3. jasorat, jur’at, qat’iyat, dadillik, astoydillik. 

déterminé,  ée 

adj  1.  aniq,  ma’lum,  muayyan,  belgili,  tayinli;  2.  dadil, 

ja’sur,  yurakli,  dovyurak,  mard,  tap-tortmas,  jur’atli,  ikkilanmaydigan, 

qo‘rqmas, botir. 


Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   148   149   150   151   152   153   154   155   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish