Microsoft Word Dico Fr-Uz doc

www.ziyouz.com kutubxonasi

---

DÉSABONNEMENT

 

DESCENDRE

 

 

 

153 

adv  shu  paytdan  boshlab;  dès  que  loc  conj  hozirgina,  oz-mozgina;  dès 

l’instant que hamona, bilan, bilanoq. 

désabonnement 

nm obuna muddatining o‘ tishi, ro‘znoma va  jurnallarga 

yozilishning tugashi, to‘xtashi. 

désabonner 

I. vt obunadan  o‘chirmoq;  II. se désabonner vpr obunadan 

o‘chmoq. 

désabusé, ée 

I. adj ko‘ngli qolgan, sovigan,  ixlosi qaytgan,  havsalasi  pir 

bo‘lgan,  umidi  puchga  chiqqan,  umidi  uzilgan,  umidsiz,  sinalgan,  tajribali, 

aqlli, hushyor; II. n hushyor, aqlli odam, usta, mohir, chiniqqan odam. 

désaccord 

nm 1. ohangsizlik, hamohang  emaslik,  quloqqa yoqmaslik;  2. 

kelishmovchilik,  noittifoqlik,  ixtilof,  nifoq,  ora  buzuqlik,  janjal,  nizo;  3. 

(radioda) nosozlik, buzilish, buzilganlik. 

désaccorder 

vt  1.  buzmoq,  to‘zg‘itmoq  (radioni);  2.  ixtilof,  nifoq,  nizo 

solmoq, kelishmovchilik keltirib chiqarmoq, noittifoqlik yuzaga keltirmoq. 

désaccoutumer 

I. vt (qqn de qqch) odatini tashlatmoq, yo‘qotm oq; II. se 

désaccoutumer  vpr  odatini  tark  etmoq,  tashlamoq,  unutmoq,  esdan 

chiqarmoq. 

désaffecté, ée 

adj bekor qilingan, yo‘qotilgan, tugatilgan. 

désaffection 

nf  mayli,  ko‘ngli  yo‘qlik,  moyil  emaslik,  sevmaslik, 

yoqtirmaslik, yomon ko‘rish, xush ko‘rmaslik, ko‘ngli sovish, ixlosi qaytish. 

désaffectionner  (se) 

vpr  ixlosi  qaytmoq,  ko‘nglini  sovitmoq,  yomon 

ko‘rmoq, ko‘ngli sovimoq. 

désagréable 

adj yoqimsiz, yomon, iflos, jirkanch, qo‘lansa, bemaza. 

désagréablement 

adv  yoqimsiz,  yomon,  iflos,  jirkanch,  qo‘lansa, 

bemaza, nafratlanadigan holda. 

désagrégation 

nf  1.  bo‘ linish,  parchalanish,  tarkibiy  qismlarga  ajralish, 

maydalanish,  shamolda  yem irilishi,  nurashi;  2.  fig  buzilish,  aynish,  irish, 

chirish; la désagrégation du marché bozorning buzilishi, aynishi. 

désagréger 

I.  vt  1.  maydalamoq,  parchalamoq,  ushatmoq,  sindirmoq, 

ajratmoq;  2.  chim  buzmoq,  yemirmoq;  II.  se  désagréger  vpr  buzilmoq, 

yomon yo‘lga kirmoq, aynimoq; géol shamoldan yemirilmoq, nuramoq. 

désagrément 

nm  yoqimsizlik,  yomonlik,  ifloslik,  jirkanchlik,  qo‘lansalik, 

bemazalik. 

désaltérant,  ante 

adj  chanqoqni  bosadigan,  qondiradigan;  le  thé  est 

très désaltérant choy, chanqoqni bosadigan ichimlik. 

désaltérer 

I.  vt  1.  chanqoqni  bosmoq,  qondirmoq,  ichirmoq,  ichmoq;  2. 

yengillatmoq,  yengillashtirmoq;  II.  se  désaltérer  vpr  ichmoq,  chanqoqni 

qondirmoq, bosmoq, ichirmoq. 

désamorçage 

nm  pistonini  olib  tashlash,  portlatgichini  yo‘q  qilish, 

zararsizlantirish (minani). 

désamorcer 

vt pistonini chiqarib olmoq, olib tashlamoq, portlatgichini olib 

tashlamoq;  désamorcer  une  mine  minani  zararsizlantirmoq;  désamorcer 

une pompe nasosdan suvni quymoq. 

désapparier 

vt juftsizlantirmoq, juftini buzmoq, ajratmoq. 

désappointé,  ée 

adj  ko‘ngli  qolgan,  sovigan,  ixlosi  qaytgan,  aldangan, 

umidi puchga chiqqan, hafsalasi pir bo‘lgan. 

désappointement 

nm  puchga  chiqqan,  aldangan  umidlar,  ko‘ngli 

qolganlik, soviganlik, ixlosi qaytganlik, umidsizlik. 

désappointer 

vt  1.  umidini  puchga  chiqarmoq,  ko‘nglini  qoldirmoq, 

sovitmoq,  ixlosini  qaytarmoq,  hafsalasini  pir  qilmoq,  umidsizlantirmoq;  2. 

o‘tmas qilmoq, tig‘ini, damini qaytarmoq. 

désapprobateur,  trice 

adj  1.  ma’qullamagan,  ma’qul  deb  topilmagan, 

salbiy; 2. yomonlovchi, qoralovchi, g‘iybatchi, g‘iybat qiluvchi. 

désapprobation 

nf ma’qullamaslik, ma’qullamaganlik, noma’qullik, salbiy 

baho, qoralash, ayblash, tanbeh, ta’na, norozilik. 

désapprouver 

vt  aybga  buyurmoq,  qoralamoq,  yomonlamoq,  ta’na 

qilmoq, ayblamoq. 

désarçonner 

vt  1.  egardan  urib  tushirmoq,  egardan  otib  tashlamoq;  2. 

boshi  berk  ko‘chaga  kirgizib  qo‘ymoq,  shoshirib  qo‘ymoq,  chalg‘itm oq, 

adashtirmoq, yanglishtirmoq. 

désarmant,  ante 

adj  lol  qoldiradigan,  qurolsizlantiradigan,  dovdiratib 

qo‘yadigan. 

désarmé, ée 

adj 1. qurolsizlangan, qurolni yo‘qotgan; 2. fig lol qoldirilgan, 

dovdiratib qo‘yilgan, yengilgan, og‘iz ocholmaydigan qilib qo‘yilgan. 

désarmement 

nm  1.  qurolsizlanish,  qurollarni  kamaytirish,  cheklash; 

désarmement  total  to‘liq  qurolsizlanish;  désarmement  partiel  qisman 

qurolsizlanish; conférence du désarmement qurolsizlanish majlisi, yig‘ilishi, 

konferensiyasi;  2.  lol  qoldirish,  dovdiratib  qo‘yish,  yengish,  og‘iz 

ocholmaydigan qilish. 

désarmer 

I. vt 1. qurolsizlantirmoq, qurol-yarog‘ini olib qo‘ymoq, qurollarni 

kamaytirmoq;  désarmer  un  fusil  miltiqni  o‘qdan  bo‘shatmoq,  o‘qni  olib 

qo‘ymoq;  2.  fig  lol  qoldirmoq,  dovdiratib  qo‘ymoq,  yengmoq,  og‘iz 

ocholmaydigan  qilmoq,  jilovlamoq,  bosmoq;  II.  vi  qurolni  tashlamoq,  taslim 

bo‘lmoq,  urushni  to‘xtatmoq,  qurolsizlanmoq;  ne  pas  désarmer  qurolni 

topshirmaslik, bo‘ysunmaslik, bo‘yin egmaslik. 

désarroi 

nm  tartibsizlik,  parokandalik,  to‘zg‘ib  ketish,  to‘s-to‘polon; 

sarosima,  g‘ulg‘ula,  besaranjom lik,  parishonlik,  esankirash;  mettre  en 

désarroi sarosimaga tushirmoq, solmoq. 

désassortir 

vt  butligini  buzmoq,  poyma-poy  qilmoq,  to‘liqligini  buzmoq, 

bir qismini boshqacha qilib qo‘ymoq; mol xilma-xilligini buzmoq. 

désastre 

nm  ofat,  falokat,  musibat,  og‘ir,  mushkul  ahvol,  baxtsizlik; 

vayron  bo‘lish,  halokat,  halokatga  yo‘liqish,  qulash,  muvaffaqiyatsizlikka 

uchrash. 

désastreux, euse 

adj halokatli,  falokatli, halokatga olib boradigan, og‘ir, 

mushkul,  musibatli,  qaqshatqich,  nobud  qiluvchi;  conséquences 

désastreuse fojiali oqibatlar. 

désavantage 

nm zarar, shikast, ziyon, noqulay sharoit, holat; tourner au 

désavantage de qqn  nobop, o‘ngaysiz, yomon,  nomuvofiq  tus  olmoq;  voir 

qqn à son désavantage yomon ahvolda ko‘rmoq. 

désavantager 

vt  ustunlikdan  mahrum  qilmoq,  ustunligini  yo‘qotmoq, 

zarar, shikast, ziyon yetkazmoq. 

désavantageux,  euse 

adj  noqulay,  nomuvofiq,  nobop,  o‘ng‘aysiz, 

yomon, foydasiz, befoyda, afzalligi yo‘q. 

désaveu 

nm  1.  rad  qilish,  qaytarish,  rad  javobi,  inkor  qilish,  tonish, 

bo‘yniga olmaslik, raddiya;  2. ma’qullamaslik, ma’qullamaganlik, ma’qul deb 

topmaslik, salbiy baho, ma’qul sanamaslik, zidlik, ziddiyat, ixtilof bildirmoq; 3. 

tan  olmaslik,  e’ tirof etmaslik; norozilik bildirish (diplomatiyada); désaveu de 

paternité otaligini tan olmaslik, inkor, rad etish. 

désavouer 

vt 1. inkor qilmoq,  tonmoq, qaytmoq, kechmoq, yuz o‘girmoq, 

voz kechmoq; 2. salbiy  baho bildirmoq,  izhor qilmoq,  ixtilof bildirmoq;  3.  tan 

olmaslik, rad etmoq; norozilik bildirmoq (diplomatiyada); voz kechmoq. 

désaxé,  ée 

adj  1.  o‘z  o‘qidan  chiqib  ketgan,  o‘qidan,  o‘zagidan, 

markazidan  almashgan;  2.  fig  izdan  chiqqan,  chiqarilgan,  buzilgan,  yengil, 

betayin, bir xil  turmaydigan; 3. fam yomon yo‘lga kirib ketgan, aqldan ozgan, 

esini yeb qo‘ygan, jinni bo‘ lib qolgan. 

désaxer 

vt  1.  o‘qini,  markazini,  o‘zagini  almashtirmoq,  chiqarmoq;  2.  fig 

izdan  chiqarmoq,  yo‘ldan  ozdirmoq,  buzmoq,  yomon  yo‘lga  kirgazmoq, 

aqldan ozdirmoq. 

descellement 

nm 1. tamg‘asini, muhrini buzish, buzib ochush; 2. sement 

bilan mahkamlangan narsalarni bir-biridan ajratish, ayirish. 

desceller 

vt  1.  tamg‘asini,  muhrini  buzmoq,  buzib  ochmoq;  2.  sement 

bilan qo‘shilgan narsalarni ajratib, ko‘chirib olmoq. 

descendance 

nf  1.  kelib  chiqish,  nasab,  nasl-nasab,  nasli,  nasabi,  asli, 

yaratilishi; 2. nasl, avlod, urug‘, zoti. 

descendant,  ante 

I.  adj  kamayib,  pasayib  boradigan,  pasayuvchi, 

tushuvchi, pastga tushadigan; ligne descendante pasayuvchi chiziq;  marée 

descendante  suvning  pasayib  ketishi;  garde  descendante  almashtirib 

bo‘ladigan  soqchi,  qorovul;  II.  n  avlod,  nasl,  urug‘,  zot,  qarindosh,  qavm-

qarindosh, xesh-aqrabo, jigar (uzoqlashib boruvchi). 

descendeur,  euse 

n  tez  tushishga  mutaxassislashuvchi  velosipedchi, 

chang‘ichi. 

descendre 

I.  vi  1.  tushmoq,  pastga  tushmoq,  chiqmoq,  qaramoq,  borib 

kelmoq,  chiqib  kelmoq;  descendre  de  cheval  otdan  tushmoq;  descendre 

dans  la  rue  ko‘chaga  chiqmoq  (namoyish);  descendre  au  tombeau, 

descendre  dans  la  tombe  go‘rga,  qabrga,  mozorga  kirmoq;  2.  tushmoq, 

pasaymoq, o‘ tirmoq, qo‘nmoq, cho‘kmoq, yiqilib  tushmoq; descendre à plat