Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet128/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   124   125   126   127   128   129   130   131   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


DÉAMBULATION

 

DÉBORDEMENT



 

 

 



133 

déambulation 

nf sayr, sayohat, sayr qilib yurish, u yoq-bu yoqqa yurish. 

déambuler 

vi sayr qilmoq, sayr qilib, daydib, tentirab yurmoq. 

débâcle 


nf  1.  muzni  sindirib  daryoda  yo‘l  ochish,  muzyorar;  2.  fig 

halokatga  yo‘liqish,  qulash,  puchga  chiqish,  barbod  bo‘lish,  o‘ ta  tartibsizlik, 

to‘s-to‘polon, tartibsiz qochish. 

déballage 

nm 1. o‘ramni ochish, qutini  ochish;  2.  tan olish, iqror  bo‘lish, 

tavba, bo‘yniga olish; 3. mol mulkni ochib turib sotish. 

déballer 

vt  1.  o‘ramni  ochib  qo‘ymoq,  ochib  ko‘rsatmoq;  déballer  des 

marchandises molni yoyib qo‘ymoq; 2. ochib ko‘rsatmoq, ko‘z-ko‘z qilmoq, 

ko‘rgazmaga  qo‘ymoq;  3.  aybiga  iqror  bo‘lmoq,  gunohini  tan  olmoq,  tavba 

qilmoq. 

débandade 

nf  tartibsiz  qochish,  tez  tarqalib  ketish,  to‘s-to‘polon;  mettre 

en débandade tum-taraqay bo‘lib qochib ketmoq. 

débander

1

 



vt 1. yechmoq, bintni yechib olmoq; on lui débande les yeux 

uning  ko‘z  bog‘lagichini  yechib  olishdi;  2.  yechilib  ketmoq,  bo‘shab  ketmoq; 

son arc s’est débandé uning yoyi bo‘shab, yechilib ketdi. 

débander


2

 

I.  vt  tum-taraqay  qilmoq,  tartibsiz  tarqatib  yubormoq, 



qochirmoq; II. se débander vpr qatorini yorib o‘ tmoq. 

débaptiser 

vt nomini o‘zgartirmoq, boshqa nom bermoq. 

débarbouillage 

nm yuzini yuvish, tozalash. 

débarbouiller 

I. vt  (yuzni)  yuvmoq,  tozalamoq;  II.  se  débarbouiller  vpr 

mushkullikdan qutulmoq, qiyin ahvoldan chiqmoq, yuvinmoq. 

débarcadère 

nm kema to‘xtaydigan joy, pristan. 

débardeur,  euse 

1.  yuk  ortuvchi,  tushiruvchi,  yukchi,  hammol;  2.  techn 

tosh o‘yuvchi ishchi. 

débarquement 

nm 1. yuk tushirish, yukdan bo‘shatish, qirg‘oqqa tushish; 

2. desant tushirish. 

débarquer 

I.  vt  1.  kemani  qirg‘oqqa  yaqin  qo‘ymoq;  paroxoddan 

tushmoq,  yerga  tushmoq,  oyoq  qo‘ymoq;  2.  yukdan  bo‘shtmoq,  yuk 

tushirmoq; 3. desant  tashlamoq,  tushirmoq; 4.  tushmoq (qirg‘oqqa); II. vi 1. 

paroxoddan  tushmoq,  yerga  tushmoq,  oyoq  qo‘ymoq;  2.  kemadan  bo‘shab 

ketmoq; 3.  birovnikiga  tushmoq, mehmon bo‘lmoq;  4. fig  faktni, holatni  inkor 

etmoq. 

débarras 

nm 1. xalos,  ozod  bo‘lish, qutilish, yengillashish, yengil  tortish; 

c‘est  un  grand  débarras  pour  vous  bu  siz  uchun  katta  yengillik,  yengil 

tortish;  2.  keraksiz  narsalarni  qo‘yadigan  joy,  tom;  chambre  de  débarras 

omborxona, qaznoqcha. 

débarrasser 

I.  vt  (de  qqn  qqch)  xalos,  ozod  bo‘lmoq,  yengil  tortmoq, 

bo‘shatmoq;  débarrasser  une  chambre  xonani  bo‘shatmoq,  tozalamoq, 

yengillashtirmoq,  tashlamoq,  yig‘ib  tashlamoq,  tashlab  ketmoq,  bartaraf 

qilmoq, yo‘q qilmoq, sotib yubormoq; II. se débarrasser vpr yechinmoq. 

débat 


nm  1.  muhokama,  munozara,  o‘ylashib  ko‘rish,  maslahatlashish, 

bahs,  bahslashish;  2.  pl  munozara,  bahslashuv,  tortishuv;  3.  pl  ochiq  sud 

munozarasi, tortishuvi. 

débattre 

I.  vt munozara  olib  bormoq,  bahslashmoq,  muhokama  qilmoq, 

tortishmoq;  II.  se  débattre  vpr  urinmoq,  tirishmoq,  harakat  qilmoq,  hamlani 

daf  qilmoq,  bartaraf  qilmoq,  qaytarmoq;  se  débattre  contre  les  difficultés 

qiyinchilikni daf qilmoq. 

débauche 

nf  1.  injiqlik,  erkalik,  tantiqlik,  haddan  oshish,  sayoqlik, 

axloqsizlik,  fohishabozlik;  2.  fig  suiiste’mol  qilish,  amaldan  foydalanish, 

isrofgarchilik,  ortiqchalik,  ko‘plik,  kayf-safo,  aysh-ishrat;  faire  une  petite 

débauche de table ozroq ortiqcha ovqat yeb qo‘ymoq, is’temol qilmoq. 

débauché,  ée 

I.  adj  buzuqi,  axloqsiz,  sayoq,  suyuqoyoq,  fohishaboz, 

yomon yo‘lga kirgan; II. n buzuqi, fohishaboz, suyuqoyoq odam. 

débaucher 

vt 1. buzmoq, yomon yo‘lga kirgizmoq; 2. ishni tashlab qochib 

ketishga undamoq, qiziqtirib ishga jalb qilmoq; 3. ishdan bo‘shatmoq, haydab 

yubormoq. 

débile 

I.  adj  zaif,  nimjon,  darmonsiz,  holsiz,  oriq,  so‘lg‘in,  kuchsiz, 

bemajol,  dardchil,  kasalmand;  II.  nm  kaltafahm;  débile  mental  aqlsiz,  esi 

past. 


débilement 

adv zaifona, madorsiz, kuchsiz, darmonsiz. 

débilitant,  ante 

adj  1.  zaiflantiruvchi,  kuchsizlantiruvchi;  2.  tushkunlikka 

soluvchi,  buzg‘un,  intizomsiz;  une  atmosphère  débilitante  tushkunlikka 

tushiruvchi muhit. 

débilité 

nf  1.  zaiflik,  madorsizlik,  darmonsizlik,  holsizlik,  kuchsizlik, 

dardchilik;  2.  méd  tug‘ma  esi  pastlik,  kaltafahmlik;  3.  faqir,  kambag‘allik, 

nochorlik. 

débiliter 

I. vt 1. kuchsizlantirmoq, zaiflashtirmoq;  2.  tushkunlikka solmoq, 

buzmoq; II. se débiliter vpr holdan toymoq, zaiflashmoq. 

débiner 


I. vt badnom qilmoq, yomonlamoq, qoralamoq, qarg‘amoq,  o‘sal 

qilmoq;  II.  se  débiner  vpr  fam  pisib,  yashirin  qochib  ketmoq,  juftakni 

rostlamoq, g‘oyib bo‘lmoq. 

débit


1

 

nm  1.  chakana  savdo,  sotilish,  sotish,  o‘ tkazish;  d’un  bon  débit 



bozorgir,  bozori  chaqqon,  tez  o‘tadigan;  2.  g‘o‘lani,  yog‘ochni  arralash, 

kesish; 3. nutq, gapirish  tarzi, so‘zlash, gapirish;  avoir le débit facile silliq, 

ravon  gapirmoq;  4.  sarflash,  iste’mol  qilish,  sarf  bo‘lish,  berish,  o‘zgarish, 

kelib tushish; le débit circulaire du sang qon aylanishi; 5. vaqt o‘ tish  tartibi, 

otilish tezligi, o‘q-dorilarning iste’mol qilinishi, sarflanishi. 

débit


2

 

nm qarz hisob-kitobi, kirim, qoldiq, foyda. 



débitant,  ante 

n  chakana  savdogar,  sotuvchi;  débitant  de  boissons 

ichimlik sotuvchi. 

débiter


1

 

vt 1. yog‘ochni,  g‘o‘lani arralamoq, kesmoq; débiter un chêne à 



la scie, en planches eman daraxtini arra  bilan  taxta  qilib kesmoq; 2. savdo 

qilmoq, sotmoq, sotib o‘ tkazmoq; pullamoq;  3. vieilli so‘zlamoq, gapirmoq; 4. 

vaqt o‘tkazmoq, iste’mol qilmoq, yetkazib bermoq; le téléskis débitent 2600 

skieurs  à  l’heure  teleekran  soatiga  2600  chang‘ichini  o‘tkazadi;  5.  ishlab 

chiqarmoq;  cette  usine  débite  deux  cents  voitures  par  jour  bu  zavod 

kuniga ikki yuzta mashina ishlab chiqaradi. 

débiter

2

 



vt qarz bermoq, qarz olmoq. 

débiteur


1

,  trice 

n  1.  qarzdor  odam,  qarz  oluvchi;  2.  fig  ma’naviy,  ruhiy 

qarzdor. 

débiteur

2

,  euse 



n  1.  xabar,  mish-mish  gaplar  tarqatuvchi;  2.  savdogar, 

sotuvchi,  savdo  qiluvchi;  3.  yog‘och  kesuvchi;  4.  techn  marmar  kesuvchi 

uskuna, asbob. 

déblai 


nm 1. yerni  tekislash; 2.  tozalash,  poklash (tashlandiq  narsalar va 

ifloslikdan); 3. uy tagini qazish. 

déblaiement 

nm yerni tekislash, tozalash. 

déblatérer 

vi  yomonlab  gapirmoq,  g‘iybat,  fisqi-fasod  qilmoq, 

yomonlamoq, chaynamoq, qattiq so‘kmoq, haqoratlamoq. 

déblayage 

nm yer tekislash, tozalash. 

déblayer 

vt  1.  chirindilardan  yerni  tozalamoq;  2.  (metafora)  yo‘qotmoq, 

nobud qilmoq. 

déblocage 

nm bo‘shatish, chiqarish, ochish, olib tashlash. 

débloquer 

vt  bo‘shatmoq,  to‘siqlarni  olib  tashlamoq,  ishlatib,  yurgazib 

yubormoq. 

déboire 


nm  1.  yoqimsiz,  noxush  ta’m;  2.  ko‘ngil  sovish,  qolish,  ixlosi 

qaytish, umidsizlik; omadsizlik; fig, barbod bo‘lish, yovuzlik. 

déboisement 

nm o‘rmon kesish, yog‘ochlardan tozalash. 

déboiser 

vt 1. yerni o‘rmondan  tozalamoq; 2.  techn shaxtada yog‘ochlar 

qatorini buzib tashlamoq. 

déboîtement 

nm 1. suyak chiqishi, chiqib ketishi; 2. safdan chiqib ketish, 

joyidan chiqish. 

déboîter 

I.  vt  1.  chiqib  ketm oq,  chiqarmoq,  ajratmoq;  2.  méd  kesib  olib 

tashlamoq; II. vi safdan, qatordan chiqmoq; déboîter d’une file de voiture 

mashinalar qatoridan chiqmoq. 

débonder  (se) 

vpr  dardu-hasratini  ochib  gapirmoq,  yorilmoq,  yuragini 

yengillatmoq, dilidagini to‘kib solmoq. 

débonnaire 

adj oqko‘ngil, xushfe’l, muloyim, xushmuomala, ko‘ngilchan, 

ko‘ngli ochiq, marhamatli, muruvvatli, iltifotli. 

débordant,  ante 

adj  qirg‘oqdan  toshib  chiqib  turuvchi,  chetdan  chiqib 

turgan, toshgan. 

débordé,  ée 

adj  1.  suv  toshib  turgan;  jo‘shib  turgan,  limmo-lim  to‘la;  3. 

boshidan oshib yotgan, ishi tiqilib ketgan. 

débordement 

nm 1. toshqin; ko‘lob, suv toshib chiqqan joy; 2. kuchayish, 

qo‘shilish, 

ko‘ tarilish, 

ko‘payish; 

débordement 

d’enthousiasme 

tashabbusning kuchayishi, ko‘ tarilishi, ortishi, ko‘payishi. 




Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   124   125   126   127   128   129   130   131   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish