Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet149/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   145   146   147   148   149   150   151   152   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


DESCENTE

 

DÉSINTÉGRER



 

 

 



154 

qulab  tushmoq (samolyot  haqida); 3. qo‘nmoq, o‘ tirmoq,  qirg‘oqqa chiqmoq; 

4. birovnikiga  tushmoq,  tunab qolmoq; descendre  à l’hôtel mehmonxonaga 

tushmoq, qo‘nmoq; 5. (de) kelib chiqmoq; II. vt (à) 1.  tushirmoq, pastlatm oq, 

pasaytirmoq; il faut descendre cela plus bas buni pastroq  tushirish kerak; 

descendre  le vin  à la cave yerto‘laga vinoni olib borib  qo‘ymoq,  tushirmoq; 

descendre  la  garde  soqchilik,  qorovulchilikdan  almashmoq;  fam  jonini 

jabbor,  egasiga  bermoq,  topshirmoq;  2.  qirg‘oqqa  tushmoq,  chiqmoq, 

qo‘nmoq;  3.  bo‘ylab  tushmoq,  tushib,  chiqib  kelmoq,  borib  kelmoq; 

descendre  un  escalier  zinapoyadan  tushmoq;  descendre  une  rivière 

daryo  oqimi  bo‘ylab  suzib  ketmoq;  4.  fam  o‘ldirmoq,  otib  o‘ldirmoq,  narigi 

dunyoga jo‘natm oq; descendre un avion samolyotni urib tushirmoq. 

descente 

nf  1.  tushish,  tushib,  chiqib  kelish,  pasayish,  pastlash; 

descente  en  parachute,  descente  parachutée  parashutda  tushish, 

parashut  desanti;  descente  libre,  descente  précipitée  cho‘zilib  ketgan 

sakrash (parashutda); descente en piqué tik sakrash, tushish; descente de 

lit karavot oldidagi gilamcha; descente de bain vanna  oldidagi gilamcha; 2. 

tushish,  qoya,  yonbag‘ir,  yon;  3.  joyidan  jilish,  qo‘zg‘alish,  yurish,  yura 

boshlash; 4. mil armiya tushirish, qo‘ndirish, joylashtirish, desant  tushirish; 5. 

yon kovlangan joy (konda, shaxtada); quduq, chuqurlik, kuzatish,  tekshirish 

ishlari; 6. ko‘zda  tutilgan joyga yetib borish, qurshash,  o‘rash, o‘rab, qurshab 

olish,  o‘rov  (mirshablar);  descente  de  justice  sud  hukm  qilgan  joyga  yetib 

kelish, borish; 7. méd po‘st tashlash, pastga siljish. 

désemparer 

vt  o‘z  joyini  tashlab  ketmoq,  joyidan  jilmoq;  sans 

désemparer joyidan jilmay, to‘xtovsiz, to‘xtamasdan, tanaffussiz. 

désemplir 

I.  vt  quymoq,  quyib  olmoq,  bermoq,  quyib  kamaytirmoq, 

ozaytirmoq;  II. vi ne pas désemplir hamma vaqt  to‘liq,  to‘la bo‘lmoq; III.  se 

désemplir vpr bo‘shab qolmoq, bo‘sh bo‘ lmoq, bo‘shamoq. 

désenchantement 

nm  ko‘ngil  qolish,  sovish,  ixlosi  qaytish,  umidsizlik, 

umidi  puchga chiqish, hafsalasi pir bo‘lish, ko‘ngil qolganlik, soviganlik, ixlosi 

qaytganlik. 

désenchanter 

vt ko‘ngli  qolmoq, sovimoq,  ixlosi  qaytmoq, umidi  puchga 

chiqmoq, hafsalasi pir bo‘lmoq. 

désencombrer 

vt  to‘siqni  yo‘q  qilmoq;  tiqilinchni,  tiqilib  qolishni 

yo‘qotmoq, yo‘ lni bo‘shatmoq, ochmoq. 

désenfler 

I. vt 1. havo, gazni chiqarib yubormoq; 2. shish, yarani kesmoq, 

tilmoq; II. vi qaytmoq (shish). 

désennuyer 

vt  ovutmoq,  ko‘nglini  ochmoq,  ovuntirmoq,  yupatmoq, 

chalg‘ itmoq, alahsitm oq. 

déséquilibrer 

vt  muvozanatidan  chiqarmoq,  muvozanatini  buzmoq, 

tinchini buzmoq, osoyishtaligini yo‘qotmoq; jahlini jiqarmoq, g‘azablantirmoq; 

déséquilibrer l’adversaire dushman osoyishtaligini buzmoq. 

désert, erte 

I. adj odam yashamaydigan, bo‘sh,  tashlandiq, xilvat,  ovloq, 

bo‘sh  yotgan;  II.  nm  cho‘l,  sahro,  dasht  biyobon;  il  prêche  dans  le  désert 

bekor ketgan urinish, behuda harakat (hech kim quloq solmagan gap,  hech 

kim qo‘llab-quvvatlamagan harakat). 

déserter 

I. vt 1.  tashlab, chiqib ketmoq,  tark etmoq, qoldirmoq; déserter 

les campagnes qishloqdan ketmoq, qishloqni qoldirib chiqib ketmoq; la ville 

est  désertée  shahar  huvullab  qoldi,  kimsasiz  qoldi;  2.  hiyonat  qilmoq, 

sotmoq, xoinlik qilmoq; déserter une cause tinchlik ishiga xiyonat qilmoq; II. 

vi qochib ketmoq, qochmoq, bosh  tortmoq (xizmatdan); déserter à l’ennemi 

dushmanga qochib o‘tmoq, qochib bormoq. 

déserteur 

nm  1.  qochoq,  xoin;  2.  murtad,  maslagidan,  e’tiqodidan 

qaytgan odam, xiyonatchi. 

désertion 

nf 1. qochoqlik, qochish, (xizmatdan) bosh  tortish; 2. murtadlik, 

maslakdan, e’ tiqotdan qaytishlik, xoinlik. 

désertique 

adj  odam  yashamaydigan,  kimsasiz,  bo‘sh,  cho‘lga 

o‘xshagan, xilvat, ovloq. 

désespérance 

nf  noumidlik,  umidsizlik,  ma’yuslik,  mushkul  ahvolga 

qolishlik. 

désespérant,  ante 

adj  noumid,  umidsiz,  ma’yus,  mushkul  ahvolda 

qolgan. 


désespéré,  ée 

adj  ma’yus,  umid  qilib  bo‘lmaydigan,  noumid,  umidsiz, 

ishonchsiz. 

désespérément 

adv  umidini  uzsa  ham  bo‘ladigan  darajada,  umidsizlik, 

ishonchsizlik bilan, umidsizlarcha, umidini uzib. 

désespérer 

I.  vt  (de  qqch)  umidsizlanmoq,  umidini  uzmoq,  noum id 

bo‘lmoq,  umidini  yo‘qotmoq;  ne  pas  désespérer  ishonchi,  umidini 

yo‘qotmaslik; II. vi noumid qilmoq; III. se désespérer vpr ruhi tushib ketmoq. 

désespoir 

nm  umidsizlik,  noumidlik,  ruhan  tushkunlik,  mushkul,  noiloj, 

ilojsiz  ahvol,  chorasizlik;  être  au  désespoir  chorasiz  bo‘lmoq;  faire  le 

désespoir de qqn mushkul ahvolda qoldirmoq; jeter (plonger) qqn dans le 

désespoir  umidsizlikka mahkum etmoq; en désespoir de cause  umidsizlik 

bilan, chorasizlik oqibatida. 

déshabillage 

nm yechinish, yechintirish. 

déshabillé 

nm xotinlarning ichki kiyimi. 

déshabiller 

I.  vt  yechintirmoq,  yechmoq;  II.  se  déshabiller  vpr 

yechinmoq. 

désherbage 

nm o‘tash, o‘ tini yulish, o‘tini yulib chiqish, o‘ toq, o‘toq qilish. 

désherber 

vt  o‘tamoq,  o‘toq  qilmoq,  o‘ tini  yulib  tashlamoq,  o‘ tdan 

(yovvoyi) tozalamoq. 

déshérité, ée 

I. adj hamma narsadan mahrum qilingan, bebahra, benavo, 

taqdir xafa qilgan, muhtoj; II. n meros huquqidan mahrum qilingan odam. 

déshériter 

vt meros huquqidan mahrum qilmoq. 

déshonnête 

adj  1.  nomussiz,  vijdonsiz,  insofsiz,  uyatsiz,  noinsof, 

muttaham,  g‘irrom,  diyonati  yo‘q,  diyonatsiz;  2.  uyatsiz,  odobsiz,  axloqsiz, 

yuzsiz,  sharm-hayosi  yo‘q,  beor,  yaramas,  beadab,  nomunosib,  noloyiq, 

chakki, nojo‘ya. 

déshonneur 

nm  badnom  bo‘lish,  haqoratlanish,  sharmandalik, 

badnomlik, obro‘sizlanish. 

déshonorant,  ante 

adj  nomus,  ayb,  uyat  qiladigan,  sharmanda 

qiladigan,  obro‘sizlantiradigan, uyaltiradigan, vijdoni, diyonati yo‘q, vijdonsiz, 

insofsiz, diyonatsiz, noinsof, qizartirib qo‘yadigan. 

déshonorer 

I. vt 1. badnom qilmoq, nomini bulg‘amoq, obro‘yini  to‘kmoq, 

sharmanda  qilmoq,  uyatga  qoldirmoq,  isnod  keltirmoq,  yuzini  yerga 

qaratmoq,  nomusini  yerga  bukmoq,  yomonga  chiqarmoq,  qoralamoq;  2. 

xunuklashtirmoq,  buzmoq,  rasvo  qilmoq,  zarar,  shikast  yetkazmoq,  ishdan 

chiqarmoq;  II.  se  déshonorer  vpr  o‘zini  sharmanda  qilmoq,  badnom 

bo‘lmoq, isnodga qolmoq. 

déshydratation 

nf  suvni  chiqarish;  suvsiz  qilish,  namini  qochirish, 

suvsizlantirish. 

déshydrater 

vt quritmoq, suvini qochirmoq. 

design 


nm anglic dizayn. 

désignation 

nf 1. belgilash, belgi qo‘yish, tamg‘a qo‘yish, nom, ot, ism; 2. 

vazifaga, xizmatga, ishga tavsiyalash, tayinlash, belgilash, buyurish. 

désigner 

vt  1.  belgilamoq,  ko‘rsatmoq,  bildirmoq,  atamoq,  nom  bermoq, 

ot  qo‘ymoq;  2.  tayinlamoq,  ishga  qo‘ymoq,  buyrmoq,  mo‘ljallamoq, 

chamalamoq,  chog‘lamoq;  désigner  qqn  pour  successeur  voris, 

o‘rinbosar,  izdosh, davom ettiruvchi  qilib  belgilamoq; désigner le temps et 

le lieu vaqti va joyini ko‘rsatmoq; 3. ishga, vazifaga, xizmatda tavsiya etm oq, 

qilmoq. 

désigner 

nm anglic dizayner. 

désillusion 

nf  ko‘ngil  qolish,  sovish;  ixlosi  qaytish,  umidsizlik,  umidi 

puchga chiqish. 

désillusionnement 

nm  ko‘ngil  qolganlik,  soviganlik;  ixlosi  qaytganlik, 

umidi puchga chiqqanlik, umidsizlik. 

désillusionner 

vt ko‘ngli qolmoq, sovimoq; ixlosi qaytmoq, um idi  puchga 

chiqmoq, hushiga keltirmoq, haqiqatga qaytarmoq. 

désincarné,  ée 

adj  naslsiz,  bola  tug‘maydigan,  zurriyot  qoldirmaydigan, 

bepusht, o‘lik, jonsiz, o‘lik-tiriklik nishonasi yo‘q. 

désinsectisation 

nf hasharot, zararkunandalarni yo‘q qilmoq, o‘ldirmoq. 

désintégration 

nf  tushkunlik,  tanazzul,  inqiroz,  chirish,  yemirilish,  irish, 

buzilish,  parchalash,  tarkibiy  qismlarga  ajratish,  maydalash,  bo‘lish; 

désintégration  atomique, désintégration des  atomes atom zarrachalarini 

parchalash; désintégration en chaîne zanjirsimon yadro reaksiyasi. 

désintégrer 

I.  vt  1.  parchalamoq,  maydalamoq,  mayda  bo‘laklarga 

bo‘lmoq;  2.  nifoq,  nizo,  janjal,  ixtilof  solmoq,  orani  buzmoq;  II.  se 


Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   145   146   147   148   149   150   151   152   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish