Manuel de français Ikkinchi chet tili


To’liq bir ergash gap orqali: Qui cherche, trouve!  KESIM



Download 3,64 Mb.
Pdf ko'rish
bet193/297
Sana20.04.2022
Hajmi3,64 Mb.
#566028
1   ...   189   190   191   192   193   194   195   196   ...   297
Bog'liq
Manuel Исматов Сарвар

6.
To’liq bir ergash gap orqali: Qui cherche, trouve! 
KESIM 
Kesim ham gapning bosh bo’laklaridan biri bo’lib, u eganing harakatini, 
holatini, belgisini ifodalaydi. Kesim egaga nisbatan tobe, lekin o’ziga bog’lanib 
kelgan so’zlarga nisbatan hokim bo’lak sanaladi. 
Kesim gap markazi bo’lib, u tasdiq-inkor, zamon, mayl, shxs-son ma’nolarini 
ifodalab keladi. 
Fe’l kesim 
Fe’ldan ifodalangan kesim fe’l kesim deb ataladi. Fe’l kesim o’z navbatida 
ikkiga bo’linadi: 
1.
Sodda fe’l kesim. 
2.
Qo’shma fe’l kesim. Sodda fe’l kesim leksik 
ma’noga ega bo’lgan bir fe’l bilan ifodalanib, aniq va majhul nisbatlarning hamma 
zamon formalarida, shuningdek, barcha mayllarda qo’llanadi. Ex: Nous lisons ce 
livre. Les années étaient parties. 
2.
Qo’shma fe’l kesim leksik ma’noga ega bo’lgan ikkita fe’l bilan ifodalanadi. 
Ular modal fe’l va infinitif orqali yana laisser, faire, se mettre à, être en train de kabi 
fe’l va fe’l birikmalari orqali ifodalanadi. Ex : Il devait le voir. Il ne serait pas laissé 
arrêter sans résistance. On faisait travailler. (devoir, pouvoir, vouloir, savoir, falloir 
fe’llari modal fe’llardir). 
Ot kesim 
Ot kesim ikki qismga, ya’ni fe’l qism va ot (keng ma’noda) qismga bo’linadi. 
uning fe’l qismi bog’lama fe’l (être, devenir, sembler, paraître, rester, demeurer) 
bilan, ot qismi esa ot, sifat, sifatdosh, son, olmosh, ravish va boshqa so’z turkumlari 
bilan ifodalanadi. Bog’lama fe’l ega bilan shaxs va sonda moslashadi. 
Kesimning ot qismi fe’ldan boshqa quyidagi so’z turkumlari orqali ifodalangan 
bo’ladi : 
a)
ot (substantif) orqali : Mon père est ingénieur. C’est notre maison. Cet homme 
est de grande taille. Cette montre est en or. Ces souliers sont en caoutchouc. 
b) sifat, sifatdosh (adjectif, participe) orqali: L’enfant demeura immobile. La 
salle était accueillante. Cet artiste est jeune. Ces revues sont intéressantes. 
c) olmosh (pronom) orqali: C’est lui. C’est moi. C’est quelqu’un. 
d) Sanoq son (nom de nombre) orqali : Ils sont six. 
e) Tartib son orqali : Ils sont toujours les premiers. Quatre et quatre font huit. 
f) ravish (adverbe) orqali : Il est tard. C’est bien. 
g) infinitif orqali : L’essentiel est de vaincre. Vivre c’est lutter. Ce projet est à 
discuter. Errer c’est croître. 


~ 210 ~ 
h) to’liq bir ergash gap (proposition subordonnée) orqali : Le fait est que vous 
avez raison. Le plus fort est qu’il est revenu le jour suivant. 
Eslatma
: Agar gapda appeler, nommer, proclamer, élire, rendre, trouver, 
connaître kabi fe’llar bog’lovchi fe’l sifatida qo’llangan bo’lsa, ot kesim gapning 
egasiga emas balki vositasiz to’ldiruvchiga qaratilgan bo’ladi. 
Ex : On l’a nommé director. 
On l’a appelée Jeanne. 
On l’a élu cette jeune femme député de notre arrondissement.
Nous avos trouvé nos amis assis sous un arbre. 
Je les ai toujours connus bien pourtants et gais. 

Download 3,64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   189   190   191   192   193   194   195   196   ...   297




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish