Chet el bolalar adabiyoti



Download 0,58 Mb.
Pdf ko'rish
bet9/11
Sana29.12.2021
Hajmi0,58 Mb.
#76826
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11
Bog'liq
Bolalar adabiyoti bolalar adabiyoti - 07.04.2016 10-04-10
mpdf, Umum fizika (uzb) 221269185508, The Business of Survival - group 1, 6-1 PHP járdeminde formadaǵı maǵlıwmatlardı qayta islew, fargona azot oaj da 400 000 m3 tabiiy gazni co2 dan suv yordamida tozalash texnologiyasining massa almashinish va gidromexanik jarayon va qurilmalari hisoblansin va loyihalansin, fargona azot oaj da 400 000 m3 tabiiy gazni co2 dan suv yordamida tozalash texnologiyasining massa almashinish va gidromexanik jarayon va qurilmalari hisoblansin va loyihalansin, Buxgalteriya hisobining axborot ta, buhoro.uz tarixiy obidalari saytini yaratish mavzusida, iqtisodchilar uchun matematika, FJ mustaqil ish va oraliq, 1-SEMINAR TOPSHIRIQLARI, din5, din5, Mustaqil ish 1, Mustaqil ish 1
Aleksandr  Sergeyevich

Pushkin

(

1799

-  

1837

)

H ar  bir  xalqning  d o n ish m an d lig i  va  qalb  n azo k atini 

o ‘zida  m u jassam lantirgan  shoiri  b o 'la d i.  Rossiyada  inson 

m a ’naviy  o la m in in g   m usavviri,  sh u bhasiz,  P ushkindir.  U 

nurga  intilib,  doim   ozodlik  u ch u n   kurashuvchi  shoir,  buyuk 

optim ist  b o ‘lib  yetishdi.  Rus  xalqining  yana  bir  buyuk  shoiri 

A leksand r  Blok:  „ P u sh k in n in g   nom i  n aq ad a r  ja ra n g d o r“ 

deb  t a ’riflagan  edi.

A.  S.  Pushkin  xalq  og'zaki  ijodini  bolalikdan  berilib 

o'rgandi.  Buloqdek  qaynab-toshgan  xalq  og'zaki  ijodi  shoirning 

ilhom iga  ilhom   q o'sh di.  Kelajakda  m ashh ur  shoir  b o 'lib , 

jahonga  tanilishida  boy  m anba  b o ‘lib  xizmat  qildi.  U,  ayniqsa, 

o ‘zining  ertak-dostonlari  bilan  yosh  kitobxonlarning  hurm at- 

olqishiga  sazovor  b o ‘lib  kelmoqda.

A.  S.  Pushkin  o 'zining  „P op  va  uning  xizmatkori  Baida 

haqida  erta k “  (1831),  „Baliqchi  ham   baliq  haqida  ertak “ 

(1833),  , , 0 ‘lik  malika  va  yetti  bahodir  haqida  ertak “  (1833), 

„O ltin  xo'roz  haqida  ertak“  (1834)  kabi  ertak-dostonlari  bilan 

jah on   bolalar  adabiyoti  xazinasini  yanada  boyitdi.

Y uq o rid a  biz  t a ’kidlab  o 'tg a n   asarlarn in g   ham m asi  boy 

va  ran g -b aran g   xalq  og'zak i  ijodi  ta 's irid a   yuzaga  kelgan.  Bu 

a sa rla r  zam irid a  faktik  m a te ria lla r  yotganligini  k o 'ra m iz . 

M asalan,  sh o ir  „A joyib  b o la la r“  xalq  ertagi  asosida  „S h o h  

S altan  haqida  e rta k “ ,  „Q u rum soq   k am p ir“  ertagi  va  rus  xalq 

folklorining  to 'p lo v c h ila rid a n   biri  V.  Dal  hikoya  qilib  bergan 

sujet  asosida  „B aliq chi  ham   baliq  h aq id a  e rta k ",  „Sehrli 

k o 'zg u "  ertagi  asosida  ,,0 'lik   m alika  va  yetti  b ah o d ir  h aq id a 

e rta k “ ,  uzoq  yillar  xalqni  ayovsiz  ishlatib,  unga  ralim - 

sh afqat  n im a  ek anligini  bilm ay  o 'tg a n   va  u n in g   h a tto   pok



xizm atlarini  o ’zida  m ujassam lantirgan  „ S h ab arsh a  b a tra k “ 

asosida  „ P o p   va  uning  xizm atkori  Baida  h aq id a  e r ta k 41 

yotganligini  k o 'ram iz.  Bu  erta k larn in g   ham m asi  sh o irn in g  

ijodiy  laboratoriyasida  ishlanib,  sayqallanib,  y a n ad a  o ‘qi- 

mishli,  ta'sirli  qilib  yaratilgan.

A.  S.  Pushkin  oddiy.  mehnatkash  xalqni  yaxshi  ko'radi, 

uni  iloji  boricha  hi moya  qilishga,  yon  bosishga  harakat  qiladi. 

Shuning  uchun  ham  uning  ertak-dostonlarida  xalqqa  b o ig a n  

cheksiz  hurmat  tuyg'usi  barq  urib  turadi.

D adon  shohni  oling  („Oltin  xo'roz  haqida  ertak“ ).  U  g‘irt 

ahm oq.  N a  xalqni  sevadi  va  na  farzandlariga  m ehribon  otalik 

qila  oladi.  Dadon  o ‘taketgan  darajada  maishatparast  va  kaltabin. 

U  b u tu n   podsholigidan,  xalqidan,  farzandlaridan  o'zga  yurtli 

makkora  ayolni  ustun  q o ‘yadi.  Buni  xalq,  xudo  kechirmaydi. 

Natijada  shoh  xalq  qahr-g'azabiga  d u c h o r  boMadi.  Oltin 

x o'ro z  tepkisidan  halok  b o ‘lgan  shohga  birovning  rahmi 

kelmaydi,  aksincha,  shohning  o'lim i  ularga  shodlik  va  ozodlik 

baxsh  etadi.

Pop  („P o p   va  uning  xizmatkori  Baida  haqida  ertak“ ) 

obrazini  shoir  juda  mahorat  bilan  ko'rsatib  berdi.  Tekinxo‘r, 

o c h k o ‘z,  o 'zgalar  hisobiga  u m r  kechiradigan  bir  pastkash 

kimsa  ekanligini  keskin  ochib  tashlaydi.  Unga  qarama-qarshi 

qilib  oddiy  va  halol,  mehnatkash  va  bahodir  yigit  Baida 

obrazini  ijod  cho'qqisiga  ko'taradi.

Ikki  qahram onning  bozordagi  o ‘zaro  suhbatidanoq  kitob- 

xon  kim  qanday  odam   ekanligini  darhol  sezadi:

„B o'lsin  oshpaz.  otboqar  ham   duradgor.

A yt-chi.  bunday  arzon  m alay  qayda  b o r?“

Baida  debdi:  „Yaxshi  m alay  bo 'layin,

Bergan  obi-yovg“oningga  ko'nayin.

Xizm atim ga  haq  to'laysan  shu  xilda:

Peshanangga  uch  chertam an   bir  yilda“ .

Pop  bo"lsa-chi  ancha  o'ylab  qolipti.

Peshanasin  qashib  qo'li  tolipli.

P op  o'ylarm ish:  bir  gap  b o ’lar  —  to 'la r  haq, 

C hertkilardan  chertkilar  ham   qilar  farq.

Baida  qo'ygan  shartiga  ko'nib,  debdi  pop:

,,Bu  shart  scnga  va  m enga  ham   m a'qu l  xo'p:

Endi  m ening  hovlim da  kun  ko'raver,

G 'a y rat  bilan  xizmat  qilib  yuraver".




Ha,  hayotda  har  bir  narsaning,  jum ladan,  tekinxo'rlik, 

ochko'zlikning  ham  poyoni,  oxiri  bor.  Kaltabin  pop  chertkini 

yeb  halok  b o ‘ladi.

„Baliqchi  ham  baliq  haqida  ertak“  dostonida  shoir  pok 

muhabbat  mangu  bo'lishini  orzu  qiladi.  Boylik,  mansab  deb 

o'tgan  kunni  unutmaslikni  istaydi.  Bundan  tashqari,  kimki 

halol  peshana  teri  to'kib  boylik  orttirmasa,  birovlar  hisobiga 

boyiydigan  b o ‘lsa,  u  hech  qach o n   yuqmasligini,  birovniki 

birovnikiligicha  qolib  ketishini  kampir  qismati  bilan  chog'ish- 

tirib  hikoya  qiladi.  Yer  yuzi,  butun  olam  hukmroni  bo'lib 

oigan  k am p ir  cholni  mensimaganligi  u ch u n ,  o c h k o 'z   va 

badbaxtligi  uchun  yana  eski  h am m o m .  eski  tos  bilan  qolib 

ketaveradi:

Qaytdi  kam pir  yoniga  axir.

K o‘rsa,  tag 'in   o 'sh a   y erto'la,

B o'sag'ada  o 'tira r  kam pir.

Qarshisida  teshik  tog'ora.

Rostgo'y,  haqiqatni  yoqlovchi  shoir  , , 0 ‘lik  malika  va  yetti 

bahodir  haqida  ertak“ ,  „Shoh  Saltan  haqida  ertak“  asarlarida 

haqiqat  bir  kun  emas,  bir  kun  o 'z  o 'm in i  topadi,  h am m a 

baxtli  bo'ladi,  degan  fikmi  ilgari  suradi.

A.  S.  P u sh k in n in g   xalq  o g 'zaki  ijodiga  asoslanib  yozgan 

„R u slan  va  L y u d m ila"  asari  h am   b o la lar  qalbiga  a n c h a  

yaqin  tu rad ig an   d o s to n la rd a n   biri  hisoblanadi.  Rus  e rta k - 

lari,  q o 's h iq la ri,  afsonalari  bu  g 'a ro y ib   asarga  favqulodda 

g o 'z a l  m a z m u n   bergan.  Y uksak  in s o n p arv arlik n i  o 'z id a  

m ujassam lash tirgan   yorqin  iste’d o d  egasigina  s h u n d ay   asar 

yarata  olardi.

M ashhur  rus  romantik  shoiri  Jukovskiy  ..Ruslan  va  Lyud­

mila"  dostoni  nashr  etilgach.  Pushkinga  „G 'olib   o'quvchimga 

mag'lub  murabbiydan“  deb  yozilgan  portretini  sovg'a  qiladi.  Bu 

buyuk  sh o ir  dahosiga,  qaysiki  u stozd an   g'o lib   kelib  va 

z a m o n d a n   ilgarilab  ketgan  k u ra s h c h a n   ln so n ga  berilgan 

xolisona  baho  edi.

M ana  shuning  uchun  Pushkinga  ais  xalqining  mangu, 

otashin  shoiri  bo'lib  qolm oq  baxti  nasib  etdi.




BALIQCHI  HAM  BALIQ  HAQIDA  ERTAK

O 'tgan  chog'da  dengiz  bo'yida 

Chol  va  kampir  um r  surgandi. 

Y erto'lada  —  eski  uyida 

O 'ttiz  uch  yil  birga  turgandi.

Chol  t o ‘r  solib  ovlarkan  baliq, 

Kampir  esa  yigirar  urchuq.

Chol  dengizga  to ‘r  soldi  bir  gal, 

Baqa  yaproq  ilindi  yolg‘iz.

T o 'r   solganda  chol  ikkinchi  gal, 

Ilindi-ku  dengiz  o'lani.

T o 'r   solganda  chol  uchinchi  gal, 

Chiqib  keldi  bir  chavoq  baliq,

J o 'n   baliqmas,  naq  oltin  baliq. 

Oltin  baliq  xuddi  odamday,

Tilga  kirib,  yolvorib  qoldi:

„Q o'yib  yubor  dengizga,  bobo, 

Katta  to'lov  to'layman  senga. 

Ko'ngling  ne  tilasa,  bergayman“ . 

Hayron  bo'ldi  chol,  qo'rqib  ketdi, 

Rosa  o'ttiz  uch  yil  ovladi  baliq. 

A m m o  baliq  so'zlaganin  u 

Eshitmagan  edi  umrida.

Chol  baliqni  qo'yib  yubordi, 

Shunday  dedi  unga  mehribon: 

„Oltin  baliq,  tangri  yor  bo'lsin, 

Kerak  emas  menga  to'loving,

Mayli  tushgil  zangor  dengizga, 

Erkin-erkin  o 'yn ab   yuraver!“

Chol  qaytdi-da  kampir  yoniga, 

Aytdi  shundoq  qiziq  mo'jiza:

„Tutib  oldim  bugun  bir  baliq,

J o 'n   baliqmas,  naq  oltin  baliq. 

Baliq  tilga  kirib  so'zladi,

K o 'p   yalindi  qo'yib  yubor,  deb. 

O 'z  uyiga  — yashil  dengizga.

Katta  to'lov  to'layin,  dedi.

Ne  istasang  berayin,  dedi.




Men  olgani  botinolmadim, 

Qo'yvordim  zangor  dengizga".

Cholni  qarg'ay  boshladi  kampir:

,,Ey  tentak  chol,  go'l,  devona  chol! 

Ololmabsan  baliqdan  to'lov!

Hech  bo'lmasa  bitta  tog‘ora  —

S o‘rab  olmaysanmi  undan  sen, 

Tog'oram iz  teshik-ku  axir!“

Chol  jo'nadi  zangor  dengizga.

Mavj  um ioqda  dengiz  qarasa,

Ham  chaqirdi  baliqni  suvdan.

Baliq  chiqib  so‘radi  undan:

„Nirna  kerak  senga.  chol  bobo?“ 

T a'zim   bilan  javob  berdi  chol: 

„Podsho  baliq.  holiniga  achin,

Xo'p  urishdi  kampirim  meni. 

Tinchlik  bermas,  qariding  demas, 

Kerak  emish  yangi  tog'ora. 

Tog'oram iz  teshilgan,  axir".

Oltin  baliq  aytadi  javob: 

„Qayg'urmagil.  tangri  vor  bo'lsin, 

Borgil,  yangi  tog'orang  bo'lur!"

Chol  qaytsaki  kampir  yoniga. 

Tog'oralik  bo'libdi  kampir.

Lekin  urishdi  kampir  battarroq:

,,Ey  tentak  chol.  g o ‘l,  devona  chol! 

Kir  tog'ora  so'rab  oldingmi?

Kir  tog'ora  mol  bo'larmidi?

Jo 'n a,  tentak,  baliqqa  borgin.

T a ’zim  qil-u  uy  so'rab  olgin".

Chol  jo 'n ad i  zangor  dengizga, 

(Zangor  dengiz  loyqalangandi.) 

Chaqirdi  u  baliqni  suvdan,

Baliq  chiqib  so'radi  undan:

„N im a  kerak  senga,  chol  bobo?“ 

T a ’zim  qilib,  shunday  dedi  chol: 

„Podsho  baliq,  holimga  achin,

Meni  kampir  qarg'adi  battar, 

Tinchlik  bermas,  qariding  demas.



Jag'i  tinmas,  uy  s o 'ra r  n u q ul“ . 

Oltin  baliq  aytadi  javob: 

„Q ayg'urmagil,  tangri  yor  bo'lsin". 

Borgil,  uy  ham  b o ‘ladi  nasib!“ 

Yerto’lasi  tom on  qaytsa  chol: 

Yerto“ladan  iz  ham   qolmabdi. 

Mo'rilari  g'ishtdan,  oqlangan,

Em an  yog'ochidan  yasalgan  — 

Darvozali  bir  uy  turibdi,

Uy  yonida  m ehm onxona  bor. 

Derazaning  yonida  esa,

O'tiribdi  kam pir  taltayib. 

Q arg'am oqda  cholni  battarroq:

,,Ey  tentak  chol,  g o ‘1,  devona  chol! 

Kelib-kelib  uy  so‘rabsan-da!

J o 'n a   darrov  baliq  yoniga,

Ta'zim   qilgil  unga  sen  tag'in,

Qora  dehqon  bo'lm aym an  ortiq.

Men  begoyim  boMish  istayman!" 

Chol  jo 'n adi  zangor  dengizga, 

(Dengiz  notinch,  to'lqin  urmoqda.) 

Chaqirdi  u  baliqni  suvdan.

Baliq  chiqib  so'radi  undan:

„N im a  kerak  senga,  chol  bobo?" 

T a'zim   qilib.  chol  shunday  dedi: 

„Podsho  baliq,  holimga  achin, 

Kampirni  jin  urdi  battarroq.

Tinchlik  bermas,  qariding  demas, 

Qora  dehqon  bo'lmasmish  ortiq,

U  begoyim  bo'lish  istarmish!“

Oltin  baliq  aytadi  javob: 

,,Qayg‘urmagil,  tangri  yor  bo'lsin". 

Chol  qaytdi-ku  kam pir  yoniga, 

N im a  ko'rar?  Baland  bir  saroy, 

Peshayvonda  turar  kampiri.

Suvsar  po'stin  uning  egnida, 

Boshida  ham  alvon  dakana. 

Q a to r-q ato r  inju  bo'ynida,

Qo'llarida  oltin  uzuklar,



Oyog'ida  qirmizi  etik.

Atrofida  oqsoch  xotinlar,

Qoq  o'rtad a  kampir  turardi, 

Sochlaridan  sudrab  urardi. 

Kampiriga  so‘z  qotdi  chol:

„Salom,  aslzoda  begoyim,

Ko‘ngling  endi  to ‘ldi,  shekilli?..“ 

Kampir  unga  o ‘shqirdi  battar, 

Otxonada  ishlashga  soldi.

O 'td i  hafta  ketidan  hafta,

Kampir  tag‘in  mindi  qahriga,

Baliq  tom on  yo'lladi  cholni:

„Tez  bor,  t a ’zim  qilgil  baliqqa! 

Ortiq  men  begoyim  boMmayman, 

Podsho  xotin  boMish  xohlaym an“ . 

Q o'rqib  ketdi  chol,  shunday  dedi: 

„Eshakmiya  yedingmi,  kampir? 

Yurish-turish  nim a,  bilmaysan. 

Podsholik  masxara  boMdimi?'1 

Kampir  battar  mindi  qahriga,

Chol  yuziga  tarsaki  urdi:

„Qora  dehqon,  qanday  botinding, 

Kim  qo'yibdi  senga  so'z  aytmoq. 

Menga  —  menday  begoyimga-ya? 

Yaxshilikcha  jo 'n a b   qol,  deyman, 

Jo'natgaym an  bog'lab,  borm asang“ . 

Chol  dengizga  qarab  yo'l  soldi. 

(Zangor  dengiz  qora  rang  oldi.) 

Chaqirdi  u  baliqni  suvdan,

Baliq  chiqib  so'radi  undan:

„N im a  kerak  senga,  chol  bobo?" 

T a ’zim  qilib,  so‘z  aytdi  chol: 

„Podsho  baliq,  holimga  achin, 

Kampir  tag1 in  boshladi  g ‘avg‘o 

Bo'lmas  emish  ortiq  begoyim, 

BoMar  emish  erkin  malika!“

Oltin  baliq  beradi  javob: 

„Qayg'urmagil,  tangri  yor  b o ‘lsin, 

Mayli,  kam pir  boMar  m alika“ .



Chol  qaytdi  tez  kampir  yoniga, 

Qarasaki,  shohona  qasr.

Qasr  to'rida  ko'rinar  kampir  — 

0 ‘tirardi  malika  b o ‘lib,

Xizmatida  beklar,  amirlar,

Asl  sharob  quyib  bermoqda 

Ham  malika  quymoq  yemoqda. 

Atrofida  talay  yasovul,

Yelkalarda  oyboltalari,

0 ‘rab  turar  juda  bahaybat.

Buni  ko‘rib  qo'rqib  ketdi  chol 

Va  so‘z  aytar  yetti  bukilib:

„Savlatli  malika,  salomalaykum! 

Shoyad  endi  toMgandir  ko'ngling?“ 

Qayrilib  ham  boqmadi  kampir.

Tez  haydang  deb  buyurdi,  xolos. 

Sakrab  turdi  beklar,  amirlar, 

Cholni  sudrab,  haydab  soldilar. 

Yasovullar  eshik  yonida 

Sal  bo'lmasa  chopa  yozdilar.

Mazax  qilib  qoldi  olomon: 

„Qilig'ingdan  topding,  nodon  chol! 

Bundan  keyin  bo'lg'usi  saboq:

O 'z   ko'rpangga  qarab  cho  z  oyoq!“ 

O 'tdi  hafta  ketidan  hafta,

Kampir  battar  mindi  qahriga.

Erin  izlar,  ch o p ar  yuborib,

Cholni  topib  keldilar  axir.

Kampir  shunday  dedi  choliga: 

„ Jo 'n a  tag'in  baliq  yoniga,

T a'zim   qilib,  o'tingil  darrov. 

Bo'lmagayman  ortiq  malika 

Dengiz  shohi  bo'lish  istayman. 

Dengiz-okeanda  yashayman, 

Xizmatimda  tursin  baliq  ham,

Baliq  bo'lsin  menga  xizmatkor". 

Botinolmas  so‘z  aytishga  chol,

BoMa  olmas  kampir  so'zini.

Tag'in  bordi  zangor  dengizga,



Qora  quyun  ko'rar  dengizda. 

ToMqinlar 



0

‘shqirar  g'azabkor.

Ham  to'lg  anar,  ham  uvlar  tinmay. 

Chaqirdi  u  baliqni  suvdan,

Baliq  chiqib  so'radi  undan:

„N im a  kerak  senga,  chol  bobo?“ 

Ta'zim   qilib,  shunday  dedi  chol: 

„Podsho  baliq,  holimga  achin,

Jonga  tegdi  la’nati  kampir,

Ortiq  bo'lm as  emish  malika,

Dengiz  shohi  bo'lish  istarmish 

Va  dengizda  yashash  istarmish.

Sen  ham  borarmishsan  xizmatga, 

Bo'larmishsan  unga  xizmatkor“ .

Bitta  so‘z  ham  demadi  baliq,

Suvga  urib  dumini  faqat 

G 'oyib  boMdi  dengiz  tagiga.

Javob  kutib  turdi  sho'rlik  chol, 

Uzoq  qolib  dengiz  bo'yida...

Qaytdi  kampir  yoniga  axir,

Ko'rsa,  tag'in  o'sha  yerto'la. 

Bo'sag'ada  o'tirar  kampir,

Qarshisida  teshik  tog'ora.




Download 0,58 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2022
ma'muriyatiga murojaat qiling

    Bosh sahifa
davlat universiteti
axborot texnologiyalari
ta’lim vazirligi
zbekiston respublikasi
maxsus ta’lim
O’zbekiston respublikasi
nomidagi toshkent
guruh talabasi
o’rta maxsus
toshkent axborot
texnologiyalari universiteti
xorazmiy nomidagi
davlat pedagogika
rivojlantirish vazirligi
pedagogika instituti
vazirligi muhammad
haqida tushuncha
kommunikatsiyalarini rivojlantirish
respublikasi axborot
toshkent davlat
tashkil etish
vazirligi toshkent
Toshkent davlat
bilan ishlash
O'zbekiston respublikasi
matematika fakulteti
Ishdan maqsad
o’rta ta’lim
ta’limi vazirligi
fanining predmeti
saqlash vazirligi
moliya instituti
haqida umumiy
pedagogika universiteti
fanlar fakulteti
fanidan tayyorlagan
umumiy o’rta
samarqand davlat
ishlab chiqarish
fanidan mustaqil
Toshkent axborot
universiteti fizika
fizika matematika
uzbekistan coronavirus
Darsning maqsadi
sinflar uchun
Buxoro davlat
coronavirus covid
Samarqand davlat
koronavirus covid
sog'liqni saqlash