III. à predlogining hol vazifasida kelgan ot bilan qo’llanishi à predlogi hol vazifasida kelgan ot bilan birikib quyidagi ma’nolarni anglatadi:
1. O’rin holi . Bunda à predlogi jo’nalishni yoki o’rnashish joyini anglatib
qayerga ?,
qayerda ? So’roqlariga javob berishda bu ma’noda à predlogi o’zbek tilida
jo’nalish yoki o’rin payt kelishigi qo’shimchalari yordamida tarjima qilinadi: Nous
allons à l’école—biz maktabga boramiz (qayerga?).
Nous sommes à l’école —biz
maktabdamiz (qayerda?). Nous irons à cette exposition—biz bu ko’rgazmaga
bormoqchimiz (qayerga). Nous serons à cette exposition—biz bu ko’rgazmada
bo’lamiz (qayerda ?).
Eslatma : à predlogi ot bilan birikib, o’rin holini ifodalashdan tashqari yana
masofani ham ko’rsatishi mumkin : Cette forêt se trouve à dix kilomètres de la
ville—bu o’rmon shahardan o’n kilometr uzoqda joylashgan. Je demeure à deux pas
d’ici—men shu yerdan ikki qadam narida yashayman.
2. Payt holi : La leçon commence à huit heures—dars soat sakkizda boshlanadi.
Je reviendrai à l’instant—men tezda qaytib kelaman. à tout à l’heure !—yana
ko’rishguncha ! à demain !—ertagacha !
Eslatma : à predlogi de predlogi bilan birga qo’llanib, ish-harakatning
boshlanishi va tugashini bildiradi : Le directeur reçoit de 10 heures à midi—direktor
soat o’ndan o’n ikkigacha qabul qiladi.
3. Tarz holi . Bunda ish-harakat qanday bajarilishi ko’rsatiladi : Dans la chambre
du malade on parlait à mi-voix—kasalning xonasida yarim ovozda gapirishar edi. Au
bord de le mer on pouvait respirer à pleins poumons—dengiz bo’yida to’yib-to’yib
nafas olish mumkin edi. Cet etablissement préfère acheter au comptant—bu korxona
naqdiga sotib olishni afzal ko’radi.
4. Maqsad holi : Nos étudiants se préparent aux examens—studentlarimiz
imtihonlarga tayyorlanmoqdalar. Il faut déjà se préparer au départ—jo’nashga
tayyorgarlik ko’rish kerak.
5. Ish-harakatning bajarish usuli yoki qurolini ifodalashda : Cet écolier écrit au
crayon—bu o’quvchi qalamda yozadi. Cette jeune fille coud tout à la machine—bu
qiz hammasini mashinada tikadi.
6. O’lchov va narxni ifodalashda : On vend ces pommes au kilo—bu olmalarni
kilolab sotishadi. Nous avons pris des billets à trois euro—biz bu biletlarni 3 evrodan
oldik.
Eslatma : Sport o’yinlarida jouer fe’lidan keyin asosan à predlogi qo’llanadi :
Jouer à la balle—koptok o’ynamoq. Jouer au dames—shashka o’ynamoq. Jouer aux
echecs—shaxmat o’ynamoq.