"makroiqtisodiyot"

jamgárma = daromad minus  iste'molga teng. Ya'ni 
S = Y1 - C1, 
S  jamgárma.  Ikkinchi  davrda  iste’mol    jamgármadagi  talab  plus  ikkinchi 
davr daromadi ya’ni, 
C
2
 = (1 + r) S + Y2 
 
 r – real talab darajasi hisoblanadi. Misol uchun, agar real talab darajasi 
5 foiz  bo'lsa,  keyin jamg’arishning har 1$ birinchi davrdagi, iste'molchi  ikkinchi 
davrda  qo'shimcha  $  1,05  ega.    Chunki  uchinchi  davr  mavjud  emas,  iste’molchi 
ikkinchi davrda jamgára olmaydi. 
O`zgaruvchan  S  jamgárish  yoki  qarz    bo’lishi  mumkin  va    bu  tenglamalar 
ikkala  hollarda  teng  bo’ladi.Agar  birinchi  davrda  iste’mol  ikkinchi  davr 
daromadidan  kam  bo’lsa,  iste’molchi  jamg’aradi,  S  noldan  katta  bo’ladi.  Agar 
birinchi  davrda  iste'mol  daromaddan  oshsa,iste’molchi  qarz  beradi  va  S  noldan 
kichik  bo’ladi.  Biz qarz berish  talab darajasi va  jamgárish  talab darajasi bir xil 
deb faraz qilamiz. 
Iste'mol  byudjeti  cheklovini  hosil  qilish  uchun,  ikki  oldingi  tenglamalarni 
birlashtirish kerak birinchi  tenglamani o’rniga ikkinchi tenglama  S  qo’yiladi. 
 
 C2 = (1 + r) (Y
1
 - C
1
) + Y
2
. 
 
Tenglamani  yengillashtirish uchun, biz shartlarini qayta tashkil qilishimiz  kerak.  
 
(1 + r) C1 o’ng tomondan olinib tenglamaning chap tomonga suriladi va 
joylashtiriladi. 
(1 + r) C
1
 + C
2 
= (1 + r) Y
1
 + Y
2
. 
 
Endi  1 + r har ikki tomonidan ajratib olinadi. 
 
C1 + = Y1 +C
2
/1+r=Y1+Y
2
/1+r 
 
 
Bu tenglama daromadga ikki davrlarda iste'mol bilan bog'liq. 
Bu intertemporal budjet cheklovini tasvirlashning  standart yo’lidir. 
Iste'mol byudjeti cheklov osonlikcha talqin etiladi. Agar talab darajasi nolga teng  
bo’lsa, budjet cheklovi shuni ko’rsatadiki ikkinchi davrdagi jami iste’mol ikkinchi 
davrdagi  jami  daromadga  teng  bo’ladi.  Talab  darajasi  noldan  katta  bo’laganda 
kelajakdagi  daromad  va  iste’mol  1+r  orqali  hisobga  olinmaydi.  Bu  diskontlash 
jamg’armaga  talab  orqali  vujudga  kelgan.Iste'molchi  talabi  joriy  daromaddan 
kelib  chiqadi  ya’ni  kelajakdagi  daromad  joriy  daromadga  qaraganda  yaxshiroq. 

---

82 
 
Xuddi shunday, kelajakda iste'mol uchun jamg’armadan to’lanadi ya’ni kelajakda 
daromad  joriy  daromadga  qaraganda  kamroq  bo’ladi.  Ikkinchi  davr  iste’moli  
omil  1  /  (1  +  r)    bilan  o’lchanadi:Birinchi  davr  istemol  miqdori  ikkinchi  davr 
iste’molning bir qismini tashkil etishi lozim. 
Quyidagi  rasmda  iste'mol  byudjet  cheklovi  aks  etgan.Rasmda  uch  nuqta 
belgilangan.    Nuqta  A,  iste'molchi  har  bir  davrda  o’zining  daromadini  iste'mol 
qiladi (C
1
 = Y
1
 va C
2
 = Y
2
), shuning uchun ikki davrda ham na qarz olish na 
 
 
 
jamg’arish bo’lmaydi.Nuqta B da, iste'molchi birinchi davrida hech narsa iste'mol 
qilmaydi (C1 = 0) va barcha daromadini jamg’aradi, shuning uchun  
ikkinchi  davri  iste'mol  C
2
  (1  +  r)  Y
1
  +  Y
2
hisoblanadi.  C  nuqtada,  iste'molchi 
ikkinchi davrida hech narsa iste'mol qilmaslikni rejalashtiradi (C
2
 = 0) va shuning 
uchun,qarz  olish  ikkinchi  davri  daromadiga  imkon  qadar  qarshi  bo’ladi, 
shuningdek, birinchi davri iste'mol C
1
bu Y
1
 + Y
2
 / (1 + r) hisoblanadi.Birinchi va 
ikkinchi davr iste’molining uchta asosiy kombinatsiyasi mavjud ya’ni iste’molchi B 
dan C surilishi mumkin.
 
Qachonki 1-davr iste’moli past va 2-davr iste’moli baland bo’lganda, ya’ni 
Y nuqtada, ayirboshlashning muhim bo’lmagan qismi baland bo’ladi: iste’molchi 
1-davr iste’molining bir qismidan voz kechish uchun ko’proq qo’shimcha tarzda 2-
davr iste’moliga ehtiyoj sezadi. 
Iste’molchi  berilgan  o’xshash  egri  chiziqning  hamma  nuqtalarida  teng 
ravishda  baxtli  bo’ladi,  lekin  u  boshqalariga  qaraganda  ba’zi  o’xshash  egri 
chiziqlarni afzal ko’radi. Chunki u kamroq iste’moldan ko’ra, ko’proq iste’molni 
afzal  ko’radi,  u  quyiroqdagi  o’xshash  egri  chiziqlardan  ko’ra  yuqoriroqdagi 
o’xshash  egri  chiziqlarni  afzal  ko’radi.  Quyidagi  chizmada  iste’mol  IC1  egri 
chizig’idagi  istalgan nuqtalardan ko’ra  IC2 egri chizig’idagi istalgan nuqtalarni 
ma’qul ko’radi.  
 
Iste'mol chi 
byudjeti 
cheklovi 
Birinchi davr iste'moli, C
2
 
Iste'molchi budjet cheklovi. 
Bu grafik birinchi va ikkinchi davrlarda 
iste’molchi  tanlovini  ko’ramiz.  Agar  u 
A  va  B  nuqtalarni  tanlasa,  u  kamroq 
iste’mol  qiladi.  Agar  u  A  va  C  nuqtani 
tanlasa u ko’proq iste’mol qiladi.  
Qarzdorlik 
Jamg’arma 
Ikkinchi davr 
iste'moli, 

---

83 
 
 
 
 
O’xshash  egri  chiziqlar  to’plami  iste’molchi  tanlovining  to’liq  holatini 
ko’rsatadi.  Bu  shuni  bizga  ma’lum  qiladiki,  iste’molchi  W  nuqtadan  ko’ra  Z 
nuqtani tanlaydi, lekin bu aniq bo’lishi kerak, chunki Z nuqtada ikkala davrda ham 
ko’proq  iste’mol  bo’ladi.  Z  nuqta  va  Y  nuqtalarni  taqqoslaymiz:  Z  nuqtada  1-
davrda  ko’proq  iste’mol  va  2-davrda  esa  kamroq  iste’mol  mavjud.  Qaysi  biri 
tanlangan,  Z  yoki  Y?  Z  nuqta  Y  nuqtaga  qaraganda  yuqoridagi  o’xshash  egri 
chiziqda  ekanligidan  biz bilamizki,  iste’molchi  Y nuqtadan  ko’ra  Z  nuqtani  afzal 
ko’radi.  Shunday  qilib,  biz  1-davr  va  2-davr  iste’mollarining  istalgan 
kombinatsiyalarini  joylashtirish  uchun  o’xshash  egri  chiziqlar  to’plamini 
ishlatishimiz kerak.
 7
 
Iste’mol  xarajatlarini  YaIMning  eng  yirik  komponenti  bo’lib, uning hajmini 
avvalo  uy  xo’jaliklarining  tasarrufidagi  daromadi  belgilaydi.  Aholining 
daromadlari  miqdori  oshib  borishi  bilan  undagi  jamg’armalar  ulushi  ham  oshib 
boradi.  
Iste’mol va jamg’arish hajmi, shuningdek iste’molchilar boyliklari darajasiga, 
narx va soliq o’zgarishlari, iste’molchilarning qarzi darajasiga va boshqa omillarga 
bog’liq. 
Iste’mol  va  jamg’arishga  o’rtacha  moyillik  aholi  daromadlarining  qancha 
qismi  iste’molga  va  qancha  qismi  jamg’armaga  sarflanganligini  xarakterlovchi 
ko’rsatkichlardir. 
Iste’molga chegaraviy moyillik (MRS) iste’moldagi o’zgarishlarni ixtiyordagi 
daromad  darajasidagi  o’zgarishga  bo’lib  topiladi. MRS ning katta  yoki kichikligi 
fiskal siyosat samaradorligini belgilovchi omillardan biridir.