Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet506/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   501   502   503   504   505   506   507   508   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


ROMAN

 

ROQUER



 

 

 



510 

roman


2

, ane


 adj 1. roman; la langue romane ou le roman roman tili; les 

langues romanes roman tillari; 2. roman (uslub). 

romance

 nf romans. 

romancer

 vt romanlashtirmoq, badiiylashtirmoq. 

romancier, ière

 n. roman muallifi, romanchi. 

romanesque

  adj  1.  romantik,  xayolparast;  une  passion  romanesque 

romantik  ehtiros;  une  personne  romanesque  xayolparast  shaxs;  2.  litt 

romantizmga oid; romantizm; le récit romanesque romantizmga oid hikoya. 

romanichel, elle

 n péj ko‘chmanchi lo‘li. 

romantique

  adj  1.  romantik,  romantizmga  oid;  la  poésie  romantique 

romantik  she’riyat;  2.  romantik;  un  paysage,  une  beauté  romantique 

romantik  manzara,  chiroy;  3.  romantik,  xayolparast,  xayolparastlik,  xayoliy; 

une  âme  romantique  xayolparast  qalb;  une  histoire  romantique  xayoliy 

voqea. 


romantisme

  nm  1.  romantizm  (adabiyot  va  san’at  oqimi);  2. 

xayolparastlik,  borliqni  ideallashtirish  kayfiyati;  le  romantisme  de 

l’adolescence o‘smirlikning xayolparastliligi. 

rompre

 I. vt 1. litt sindirmoq, parchalamoq, uzmoq;  rompre le pain nonni 



sindirmoq,  ushatmoq;  les  esclaves  ont  rompu  leurs  chaînes  qullar  o‘z 

kishanlarini  parchalab  tashladilar;  2.  buzmoq,  buzib  yubormoq;  la  mer  a 

rompu les digues dengiz  to‘g‘onlarni buzib yubordi;  3.  tarqalmoq, qatordan 

chiqmoq;  rompre  les  rangs  qatordan  chiqmoq;  rompez!  tarqaling!  4. 

buzmoq,  to‘xtatmoq,  uzmoq;  rompre  le  jeûne  ro‘zani  buzmoq;  rompre  le 

silence  tinchlikni  buzmoq;  rompre  l’équilibre  muvozanatni  buzmoq; 

rompre  un  charme  sehr-joduni  yechmoq;  le  charme  est  rompu  tilsim 

ochildi;  rompre  les  relations  diplomatiques  diplomatik  aloqalarni  uzmoq; 

rompre  un  traité,  un  marché  bitimni  buzmoq;  rompre  des  fiançailles 

nikohni buzmoq; 5. rompre qqn à un exercice biror kishini biror kasbi-korga 

o‘rgatmoq, ko‘niktirmoq;  II. vi 1.  litt uzilmoq; la corde  a  rompu  arqon uzilib 

ketdi;  2.  aloqani  uzmoq,  aloqa  qilmay  qo‘ymoq,  orani  ochiq  qilmoq;  ils  ont 

rompu  ular  o‘zaro  aloqani  uzishdi;  rompre  avec  qqch  biror  narsaga  amal 

qilmay  qo‘ymoq;  rompre  avec  des  traditions  an’analarga  amal  qilmay 

qo‘ymoq;  III.  se  rompre  vpr  litt  sinmoq,  uzilmoq,  parchalanmoq;  les 

attaches se sont rompues bog‘lab turgan narsalar uzilib ketdi. 

rompu, ue

 adj 1. holdan toygan, o‘ ta charchagan; être rompu de fatigue 

charchoqdan holdan  toygan; 2. litt rompu à usta, mohir; ustasi farang; 3. loc 

à bâtons rompus telva-teskari, tartibsiz. 

ronce

  nf  1.  maymunjon,  parmanchak;  un  buisson  de  ronces 



maymunjonzor;  2.  tikanli  shox,  tikanli  buta;  s’égratigner  en  passant  dans 

des  ronces  tikanli  butazordan  o‘ tayotib  o‘zini  tirnab  olmoq;  3.  butoq, 

daraxtning  butoqli  joyi;  meuble  en  ronce  de  noyer  daraxtning  butoqli 

joyidan qilingan mebel. 

ronceraie

 nf tashlandiq, butazor yer. 

ronchonnement

 nm ming‘irlash, ming‘ ir-ming‘ir qilish, javrash, vaysash. 

ronchonner

  vi  fam  ming‘irlamoq,  ming‘ir-ming‘ir  qilmoq,  javramoq, 

vaysamoq;  il  est  toujours  en  train  de  ronchonner  u  doim  ming‘ir-ming‘ir 

qilgani qilgan. 

rond, ronde

 I. adj 1. yumaloq, dumaloq,  to‘garak; la terre est ronde yer 

yumaloq;  une  table  ronde  yumaloq  stol;  le  balon  rond  yumaloq  to‘p;  des 

yeux ronds olaygan ko‘zlar;  2.  bukilgan, bukchaygan, bukri; tuiles rondes 

bukilgan cherepitsa; avoir  le dos  rond beli bukri bo‘lmoq;  3. dum-dumaloq, 

lo‘ppi,  po‘mpoq,  do‘mboq;  des  joues  rondes  lo‘ppi  yuzlar;  un  petit 

bonhomme tout rond do‘mboqqina yigitcha; 4. yaxlit, qoldiqsiz; roppa-rosa; 

ça  fait  sept  cents  francs  en  chifres  ronds  bu  roppa-rosa  yetti  yuz  frank 

bo‘ladi;  5.  qatiyatli,  aytganini  qiladigan;  un  homme  rond  en  affaires  ishda 

qatiyatli odam; 6. fam mast, kayf, kayfi  taroq; il  était complètement rond u 

g‘irt  mast  edi;  II.  adv  tourner  rond  bir  maromda,  birtekis  ishlamoq, 

aylanmoq;  moteur qui tourne rond bir maromda ishlayotgan motor; ça ne 

tourne pas rond bu birtekis ishlamayapti; III. nm 1. doira, aylana; tracer un 

rond  doira  chizmoq;  faire  des  ronds  dans  l’eau  suvda  doira  yasamoq; 

doira; loc adv en rond aylana bo‘lib; doira, aylana yasab; s’asseoir en rond 

autour  d’une  table  stol  atrofida  doira  bo‘lib  o‘ tirmoq;  loc  tourner  en  rond 

yurishmaslik,  ilgari  bosmaslik;  2.  chambarak,  dumaloq  narsa;  rond  de 

serviette  sochiqlar  solinadigan  chambarak;  3.  dumaloq  kesim;  quelques 

ronds de saucisson bir necha  bo‘lak kolbasa; 4.  fam pul,  aqcha, chaqa; il 

n’a pas un rond uning chaqasi ham yo‘q. 

rond-de

-

cuir



 nm péj byurokrat, qog‘ozboz. 

ronde


  nf  1.  loc  à  la  ronde  tevarak-atrofda,  gir  atrofda;  davra  bo‘ylab, 

navbatma-navbat;  à  dix  lieues  à  la  ronde  o‘n  chaqirim  tevarak-atrofda; 

servir  à  la  ronde  davra  bo‘ylab  xizmat  qilmoq;  2.  ko‘rib,  aylanib,  nazorat 

qilib chiqish; faire une ronde aylanib ko‘rib chiqmoq; la ronde d’un gardien 

de  nuit  mirshobning  kechki  nazorati;  3.  doira  bo‘lib,  ashula  aytib  o‘yinga 

tushish,  xorovod;  entrer  dans  la  ronde  xorovodga  qo‘shilish;  ronde 

enfantine bolalar xorovodi; 4. yumaloq harf, yumaloq shrift. 

rondeau


  nm  rondo  (she’rning  ayrim  misralari  ma’lum  tartibda 

takrorlanadigan  bir  turi);  les  rondeaux  de  Charles  d’Orléans  orleanlik 

Sharlga bag‘ishlangan rondolar. 

rondelet,  ette

  adj  dumaloqqina,  semizgina,  do‘mboqqina,  do‘ndiqqina; 

une femme rondelette  do‘ndiqqina ayol; une somme rondelette kattagina 

pul, talaygina pul. 

rondelle


  nf  1.  prokladka,  qistirma,  shayba;  rondelle  en  caoutchouc 

rezina  shayba;  2.  pallacha,  tilimcha;  une  rondelle  de  saucisson  bir  palla 

kalbasa; couper des carottes en rondelles sabzini pallacha qilib kesmoq. 

rondement

  adv  1.  epchillik  bilan,  chaqqon,  epchil,  tez,  darrov;  une 

affaire rondement menée epchillik bilan yuritilgan ish; 2. qisqa, aniq, lo‘nda, 

dangal,  tikkasiga,  ochiqchasiga,  tortinmay;  parler  rondement  dangal 

gapirmoq. 

rondeur

  nf  1.  semizlik,  to‘lalik,  po‘mpoqlik,  do‘mboqlik;  la  rondeur  des 

bras  qo‘llarning  to‘laligi;  2.  ochiqlik,  tortinmaslik,  dangallik,  to‘g‘rilik;  il  m’a 

répondu avec rondeur u menga tortinmay javob berdi. 

rondin

  nm  1.  g‘o‘la  (o‘tin);  2.  xoda;  une  cabane  en  rondins  xodadan 



qilingan chayla. 

rondo


  nm  mus  rondo  (asosiy  tema  ko‘p  marta  takrorlanadigan  musiqa 

asari); des rondos de Mozart M otsartning rondolari. 

rondouillard, arde

 adj fam kinoya. baqaloq, po‘rdoq, semiz. 

Rond-point

 nm aylana maydon, katta chorraha. 

ronéo

  nf  rotator  (qo‘l  yozma,  hujjat,  chizmalarni  ko‘paytiradigan  maxsus 



apparat). 

ronéotyper

 vt rotatorda ko‘paytirmoq. 

ronflant,  ante

  adj  fam  balandparvoz,  dabdabali,  hashamatli;  phrases 

ronflantes balandparvoz gaplar; titre ronflant dabdabali unvon. 

ronflement

  nm  xurrak  otish,  xurrak;  des  ronflements  sonores  qattiq 

xurraklar; 2.  guvillash, vishillash, vashillash,  pishillash; le  ronflement sourd 

du  feu  dans  la  cheminée  o‘choqda  olovning  bo‘g‘iq  guvillashi;  le 

ronflement du moteur motorning guvillashi. 

ronfler


 vi xurrak otmoq; guvillamoq, vishillamoq, vashillamoq, pishillamoq; 

le poêle commence à ronfler pechka guvillay boshladi. 

ronger

  vt  1.  g‘ajimoq,  mujimoq,  kemirmoq;  souris  qui  ronge  du  pain 



nonni kem irayotgan sichqon; le chien rongeait un os it suyakni g‘ajir edi; se 

ronger  les  ongles  tirnoqlarini  kemirmoq;  vers  qui  rongent  le  bois 

yog‘ochni  kemirayotgan  qurtlar;  être  rongé  par,  de  tomonidan  g‘ajilgan, 

kemirilgan  bo‘lmoq;  le  chevale  rongeait  son  frein,  son  mors  ot  sulug‘ini 

chaynar  edi;  loc  ronger  son  frein  sabrsizlik  qilmoq,  depsinib  turmoq;  2. 

yemirmoq,  kemirmoq,  sekin  asta  buzmoq;  la  rouille  ronge  le  fer  zang 

temirni  yemiradi;  cette  pensée  me  ronge  bu  fikr  meni  kemiryapti  (menga 

azob  beryapti);  le  chagrin,  le  remord  le  ronge  g‘am,  tashvish  uni 

azoblayapti; fam se ronger (les sangs) ich-etini yemoq. 

rongeur, euse

 I. adj kemiruvchi; II. nm pl kemiruvchilar. 

ronron


 nm 1. fam guvillash, shovqin;  le  ronron d’un  moteur motorning 

guvillashi;  2.  xurillash,  xur-xur  qilish;  faire  ronron  xurillamoq  (mushukka 

nisbatan);  le  ronron  de  la  vie  quotidienne  turmushning  kundalik  ikir-

chikirlari. 

ronronnement

 nm voir ronron. 

ronronner

 vi xurillamoq, xur-xur qilmoq; le chat ronronne quand on  le 

caresse mushukni silaganda, u xur-xur qiladi. 

roquefort

 nm rokfor (pishloqning bir turi). 

roquer


 vi rokirovka qilmoq (shahmat). 


Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   501   502   503   504   505   506   507   508   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish