Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet420/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   416   417   418   419   420   421   422   423   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


POIDS

 

POINTAGE



 

 

 



425 

l’estomac  me’daning  og‘irlashuvi;  7.  fig  og‘ir  yuk,  og‘irlik,  qiyinchilik;  un 

vieillard  courbé  sous le poids des années yillar yuki ostida bukilib qolgan 

qariya; poids  mort o‘lik yuk; 8. salmoq,  ta’sir, nufuz, obro‘, e’ tibor; le poids 

d’un argument dalilning asosliligi; un homme de poids nufuzli odam. 

poids lourd

 nm og‘ir yuk tashuvchi  transport vositasi; fig salmoqli,  ta’sirli, 

nufuzli, e’ tiborli odam. 

poignant,

 

ante



  adj  mashaqqatli,  og‘ir,  azob  beradigan,  qiynaydigan; 

yurakka xanjarday sanchiladigan, yurakni ezadigan; un souvenir poignant 

og‘ir xotira. 

poignard


 nm xanjar, dudama; frapper d’un coup de poignard, à coups 

de poignard xanjar solmoq. 

poignarder

 vt xanjar solmoq, pichoqlamoq, chavoqlamoq. 

poigne

  nf  1.  ushlash,  tutish,  ushlab  qolish;  avoir  de  la  poigne  qattiq 



ushlamoq;  2.  epchillik,  ishbilarmonlik,  chaqqonlik;  un  homme  à  poigne 

ushlaganini kesib oladigan  odam; un gouvernement à poigne ishbilarmon 

hukumat. 

poignée


  nf  1.  siqim;  une  poignée  de  sel  bir  siqim  tuz;  à  poignée,  par 

poignée hovuchlab, ochiqqo‘llilik bilan;  2. bir siqim, bir hovuch, ozgina; une 

poignée  de  mécontents  bir  hovuch  norozilar;  3.  tutqich,  dasta,  sop; 

poignée  d’épée  shpaganing  dastasi;  une  poignée  de  porte;  la  poignée 

d’une  porte  eshikning  tutqichi;  4.  poignée  de  main  qo‘l  berib,  qo‘l  siqib 

ko‘rishish, qo‘l siqishuv. 

poignet

 nm 1. bilak; loc à la force du poignet o‘z bilak kuchiga  tayanib, 

o‘z kuchi bilan; fortune  acquise à la force du poignet o‘z bilak kuchi bilan 

orttirilgan boylik; 2. yeng qaytarmasi, yeng manjeti. 

poil

 nm 1. jun, yung; un chat qui perd ses poils tulayotgan mushuk; les 



poils d’une fourrure mo‘ynaning juni; les poils d’une brosse cho‘tkaning 

juni; gibier à poil ov hayvonlari; loc fam caresser qqn dans le sens du poil 

ko‘ngliga qaramoq, aytganini qilmoq; bonnet à poil paxmoq  telpak; 2. soch-

soqol,  tuk; les poils du visage soqol-mo‘ylab, yuzdagi  tuklar; fam ne plus 

avoir un poil sur le caillou boshida bir tuki ham bo‘lmaslik, g‘irt kal bo‘lmoq; 

ne  plus  avoir  un  poil  de  sec  shalabbo  bo‘ lmoq,  ivib  ketm oq;  le  poil,  du 

poil jun,  tuk; avoir du poil sur le corps  tanasini jun bosgan bo‘lmoq;  3. loc 

fam avoir un poil dans la  main juda  ham dangasa bo‘lmoq; tomber sur le 

poil de qqn biron kishining ustiga tashlanmoq; reprendre du poil de la bête 

kuch-g‘ayratini  tiklamoq;  de  tout  poil  (de  tous  poils)  turli  toifadagi;  ils 

reçoivent  des  gens  de  tout  poil  ular  turli  toifadagi  odamlarni  qabul 

qilishadi;  fam  à  poil  qip-yalang‘och;  se  mettre  à  poil  qip-yalang‘och  bo‘lib 

yechinmoq;  être  de  bon,  de  mauvais  poil  yaxshi,  yomon  kayfiyatda 

bo‘lmoq; 4. bot poil  à gratter  tukcha,  tuk;  5.  tuk,  pat; les poils d’un tapis 

gilamning  tuklari; 6. fam zarracha, zig‘irday,  tirnoqcha; il n’a pas un poil de 

bon  sens  unda  zarracha  ham  aql  yo‘q;  à  un  poil  près  arzimagan,  ozgina 

narsani  hisobga  olmaganda;  loc  adv  fam  au  poil  haqiqatdan  ham;  ça 

marche  au  poil!  haqiqatdan  ham  yuryapti!  au  quart  de  poil  to‘ppa-to‘g‘ri; 

adj fam elle  est  au poil, ta  copine sening o‘rtog‘ing juda zo‘r ekan; intj au 

poil! zo‘r! 

poilant,

 

ante



 adj fam juda qiziq. 

poiler


 

(se)


 vpr fam xoxolab, qahqaha urib, qotib-qotib kulmoq. 

poilu


1

,

 



ue

 adj jun bosgan;  il  est poilu comme un  singe u maymunday 

jun bosgan. 

poilu


2

 nm 1914-1918-yillar urushi jangchisi. 

poinçon

 nm 1. bigiz; poinçon de sellier sarroj bigizi; 2. shtempel, muhr, 

tamg‘a, belgi. 

poinçonnage

  nm  1.  tamg‘a,  muhr,  belgi  qo‘yish;  poinçonnage  de  l’or 

tilloni  tamg‘alash;  2.  shtempellash,  shtempel  qo‘yish;  le  poinçonnage  des 

tickets biletlarni shtempellash. 

poinçonner

  vt  1.  tamg‘a,  muhr,  belgi  qo‘ymoq;  2.  komposterlamoq, 

teshik-teshik belgi qo‘ymoq. 

poinçonneur,

 

euse



  n  1.  kontrolyor,  tekshiruvchi,  nazoratchi;  2. 

komposter. 

poinçonneuse

 nf teshik teshadigan, kesib oladigan press. 

poindre

  litt  I. vt  1.  vx  chaqmoq;  2.  yaralamoq,  azob  bermoq,  qiynamoq; 

l’angoisse  le  poignait  xavotir  uni  azoblayapti;  II.  vi  paydo  bo‘lmoq, 

ko‘rinmoq; l’aube commence à poindre tong otaboshladi. 

poing

  nm  musht;  revolver  au  poing  revolverni  qo‘lida  qisib;  serrer  le 



poing  mushtini  qismoq,  tugmoq;  donner  des  coups  de  poing  à  qqn 

birovga musht tushirmoq, musht bilan urmoq, mushtlamoq; dormir à poings 

fermés  dong  qotib  uxlamoq;  montrer  le  poing  musht  ko‘rsatmoq,  musht 

do‘laymoq; faire le coup de poing mushtlashmoq. 

point

1

  nm  1.  makon,  joy,  o‘rin,  nuqta;  aller  d’un  point  à  un  autre  bir 



joydan ikkinchi joyga, bir nuqtadan ikkinchi nuqtaga bormoq; point de chute 

tushish  nuqtasi; point de  mire mo‘ljal, nishon; mo‘ljalga olish nuqtasi; point 

de  repère  orientir;  point  de  départ  boshlanish,  jo‘nash  nuqtasi;  point  de 

non-retour  qaytmaslik  nuqtasi;  les  quatre  points  cardinaux  dunyo 

mamlakatlari;  point  d’attache  d’un  bateau  kema  qayd  qilingan  port;  c’est 

son  point  d’attache  bu  uning  muqim  yashaydigan  joyi;  point  d’eau  suv 

manbai  (buloq,  quduq);  point  culminant  eng  yuqori,  kulminatsion  nuqta; 

point de vue ko‘rinish, manzara; point chaud qizg‘in jang ketayotgan, yoki 

muhim voqealar bo‘layotgan joy; c’est son point faible bu uning bo‘sh joyi; 

point de côté biqindagi sanchiq; 2.  géom nuqta,  punkt; les points A, B, C 

A, B, C nuqtalari; 3. kemaning  turgan joyi, joylashgan nuqtasi; faire, relever 

le  point  avec  le  sextant  kemaning  joylashgan  nuqtasini  sekstant  bilan 

aniqlamoq;  loc  faire  le  point  o‘z  holatiga,  sharoitga  baho  bermoq,  hisob-

kitob  qilmoq;  4.  point  mort  turgan  joyida,  bir  nuqtada;  bir  tarzda, 

o‘zgarmasdan; 5.  mettre  au point tuzatmoq, sozlamoq;  machine bien,  mal 

mise  au  point  yaxshi,  yomon  sozlangan  stanok;  mise  au  point 

fotoapparatning  rezkostini  aniq  to‘g‘rilash,  moslash;  yakun,  xulosa  yasash; 

umumiy miqdorini hisoblab chiqish;  ce projet demande une  mise au point 

bu  reja  aniqlik  kiritishni  talab  qiladi;  être  au  point  meyorida  sozlangan, 

tuzatilgan  bo‘lmoq;  cette  machine n’est pas au point bu stanok meyorida 

sozlangan  emas; 6. davom iylik;  à point,  à point nommé ayni  paytida,  juda 

vaqtida,  zarur  paytida;  sur  le  point  de  tayyor  turgan  paytida,  deb  turgan 

paytida;  être  sur  le  point  de  partir  jo‘nashga  tayyor  turgan  bo‘lmoq;  le 

point  du  jour  tong  yorisha  boshlagan  paytda;  7.  belgi,  hisob  belgisi;  8. 

nuqta, xol, dog‘; un point lumineux à horizon gorizontdagi yorug‘ nuqta; 9. 

sport  ochko;  compter  les  points  ochkolarni  hisoblamoq;  marquer  des 

points  contre,  sur  qqn  ustun  kelmoq;  victoire  aux  points  bokschining 

ochkolar  hisobida  g‘alabasi;  10.  baho  (o‘quvchiga  beriladigan);  douze 

points sur vingt yigirmadan o‘n  ikki baho; bon point maqtov yorlig‘i; c’est 

un bon point en sa faveur bu uning foydasiga; 11. nuqta; les points et les 

virgules  vergul  va  nuqtalar;  points  de  suspension  uch  nuqta  (…);  le(s) 

deux-point(s)  ikki  nuqta  (:);  point-virgule  nuqta  vergul  (;);  point 

d’exclamation undov belgisi (!); point d’interrogation so‘roq belgisi (?); 12. 

harflarning  ustidagi  nuqta;  loc  mettre  les  points  sur  les  i  hech  bir  noaniq 

joyini qoldirmay to‘la izohlamoq, gapni oxiriga yetkazmoq. 

point


2

 nm 1. à point, au point holda, holatda, ahvolda; au point où nous 

en  sommes  bizning  ahvolda;  loc  adv  à  point  yetarli  darajada,  maqbul 

holatda; loc adj inv mal  en point ahvoli yomon, yomon holatda,  bir ahvolda, 

ahvoli og‘ ir, kasal; elle est très  mal en point uning ahvoli  juda og‘ir; vx être 

en  bon  point  to‘la,  to‘ladan  kelgan  bo‘lmoq;  2.  le  plus  haut  point  eng 

yuqorisi, cho‘qqisi, uchi; au plus haut point  eng yuqori, astoydil,  juda ham, 

o‘ta  darajada;  à  ce  point  bu  darajada,  bunchalik;  à  quel  point  qanchalar, 

qay darajada; à tel point shunchalar, ko‘p; à un certain point, jusqu’à un 

certain  point  ma’lum  darajada,  ma’lum  darajagacha;  au  point  de  bu 

darajada;  à  ce  point,  au  point,  à  tel  point  que  shunchalar  darajadaki;  3. 

point d’ébullition de l’eau suvning qaynash nuqtasi, darajasi. 

point

3

  nm  1.  bo‘lim,  qism,  band,  joy;  les  différents  points  d’une  loi 



qonunning turli bandlari; 2. masala; un point litigieux tortishuvli masala; sur 

ce point je ne suis pas d’accord bu masalada men rozi emasman; en tout 

point butunlay; de point en point aynan, so‘zma-so‘z; exécuter des ordres 

de point en point buyruqni so‘zma-so‘z bajarmoq. 

point

4

 nm 1. chokning, qaviqning bir yo‘li (bitta  baxiyasi); bâtir  à grands 



points katta chok bilan tikmoq; 2. chokni, baxiyani tikish uslubi. 

point


5

  adv  vx  litt  ou  plais  ne…  point,  ne…  pas…  hech  ham,  sira  ham, 

aslo, mutlaqo; je n’irai point men hech ham bormayman; point du tout sira, 

zinhor. 


pointage

  nm  1.  belgilash;  le  pointage  du  personnel  à  l’entrée  d’une 

usine xodimlarni zavodga kirishda belgilash; 2.  to‘g‘rilash, mo‘ljalga olish; le 

pointage d’un canon to‘pni to‘g‘rilash, nishonga olish. 




Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   416   417   418   419   420   421   422   423   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish