Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára Megjelent a Gróf Mikó Imre Alapítvány, a História Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia



Download 6,27 Mb.
bet12/91
Sana08.09.2017
Hajmi6,27 Mb.
#20010
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   ...   91

III.


1. Az Ecken nevű ág az Örlec nevű nem ága.

Mint ágnév csak a Marosszékre vonatkozó jegyzékekben fordul elő. Minden írásváltozatát csak egyszer közlöm, az adat előtt a másolati forrásoknak az eredeti jegyzékekre utaló évszámával, az adatok után csupán a másolatok általam egybeállított sorszámával.89 1499/1557: eczken (1, 2), Eczken (3, 6, 8.); 1548: Echken (4), Ethken (6), Etzken (5). Az írásváltozatok egykori kiejtése Ecken, pontosabban nagy valószínűséggel Eckën; az 1548: Ethken adat nyilvánvalóan hibás olvasat lejegyzése.

Mint családnév bőséges adattal áll rendelkezésünkre, mégpedig két székből. Az adatokat székek és bennük helységek közti bontással közlöm. Minden helységből csak egy alakváltozatot adok, az adat előtt évszámmal, az adat után a Székely Oklevéltár új sorozata IV. kötetének lapszámával (egy-egy helységben egy alakváltozat természetesen több sze­mélyt, illetőleg családot is takarhat).90 Kézdiszék: Alsócsernáton: 1602: Eczjken (47), 1614: Eczken (427); Albis: 1602: Eczjken (46), Veczjken (47, vö. 1602: Vicziken: SzOkl V, 79 is), 1614: Eczken (426), 1619: Eczke (595); Szászfalu: 1602: Eczjken (54), 1619: Eczken (620); Nyújtód: 1614: Eczken (451). – Orbaiszék: Páva: 1602: Eczike (59, vö. 1602: Eczike: SzOkl V, 196 is), 1604: Ecken˙ (186), 1614: Eczken (474); Gelence: 1602: Ecziken (60), 1614: Eczken (466); Imecsfalva: 1602: Eczjken (61), 1614: Eczken (466); – általában a székből: 1604: Ecken (186). E családnév-adatokban a czi, czj kapcsolatok az összeírások jelölési rendszerében c hangértékűek, az i, j-nek biztosan nincs hangértéke. Ennek megfelelően az adatok olvasati (kiejtési) változatai: Eckën, Eckëny, Veckën és Ecke. A nemzetségnévi alakhoz képest csupán egyszerű, szabályos variációk, azzal a nagyon figyelemre méltó különbséggel, hogy itt a v kezdetű változat is feltűnik, ami semmiképpen nem íráshiba. E változatban nincs semmi rendkívüli: nemcsak teljesen szabályos megfelelés, hanem egyúttal a változatok közül hangtörténetileg mindenképpen elsődleges; vö. HB.: Wimagguc > imád; szláv visák > m. iszák ’tarisznya’; 1233: Wigman (Györffy III, 423, Komárom m.) > ma Igmánd; 1219: Withubu (Györffy III, 316, R. Keve m.) > ma Ittebe stb. Az Ecke változat biztosan másodlagos, alkalmasint népetimológiás, kicsinyítő képzősnek érzett végződéssel. Abban semmi kétség nem lehet, hogy a nemzetségnév és a családnév azonos név, mely a székelységben alaki főtípusában Veckën > Eckën változáson ment át.

A különlegesebb jelenség inkább a név jelentkezésének nyelvföldrajzi viszonyaiban, illetőleg e viszony korábbi hátterében mutatkozik. Egyfelől a marosszéki nemzetségnévi szerep, valamint a kézdi- és orbaiszéki családnevek tömegessége és e székeken belüli területi szóró­dása másodlagos átköltözést nem takarhat. A jelenség mégsem rendkívüli, ilyenféle tüne­tekkel a többi nemzetségnév régi székelyföldi helyzetében is találkozhatunk. Más dolog a jelenség magyarázata. Ebben mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy a székely nemzetségnevek feltehetően évszázadokon át tartó életére nézve a ma rendelkezésre álló adatok mind nemzetségnévi, mind személynévi viszonylatban csak aránylag kései relictumok, melyek ugyan visszamutatnak korábbi állapotokra, de az adathiány miatt ezeket a részletekben nem állítják elénk. Következésképpen a Veckën > Eckën-re nézve is meg­engedhető olyan következtetés, hogy e név egykor mint nemzetségnév a többi székben is honos lehetett, csak nem maradt már ott nyoma; de megengedhető olyan következtetés is, hogy e név a relictumokat nem mutató székekben nem is volt meg, illetőleg magában a nemzetségi rendszerben ott más ág és neve állt a helyén, amit a csak Marosszékre vonatkozó jegyzékekben hiányzó volta miatt székely nemzetségnévként ma már nem is ismerhetünk föl. A marosszéki jegyzékekből hiányzó nemzetségnevekre különben van is néhány konkrét adatunk, példánk is (Udvor, Besenyő, Koromsza stb.). A lényeg azonban a dologban elsősorban az, hogy a Veckën > Eckën valóságértéke a korai székelységre nézve szilárd, a jegyzékekben megjelölt nemzetségnévi (ágnévi) voltát pedig a hozzá kapcsolódó családnevek csak megerősítik, nem utolsósorban régisége tekintetében is, alaki viszonylatban is.



2. A következő kérdés már „csak” az: honnan vette, hozta a székelység e nevet mai hazájába? Belső székely viszonylatban tudniillik a korábban általánosságban mondottakon túl már csak helynévi hátterének hiányában is aligha fejleszthette ki.

Németh Gyulának egyik, egyébként ilyen viszonylatban ritka megjegyzése utalt már arra, hogy Pais Dezső felhívta a figyelmét a Zala megyei Vöckönd helységnévre, amely Pais szerint az ágnévvel azonos.91 Németh ehhez semmi megjegyzést nem fűzött; ezt – mint a következőkből látni fogjuk – lokális szempontból megokoltan tette, a névélettan terén azonban kár, hogy nem nyomozta tovább.

Abból kell kiindulnunk, hogy az Árpád korban volt Veszekën > Veszkën nevű nemzetség: 1264: „Sykusd de genere Wezeken”, 1265 k.: „nobiles de Vezeken”, „Salomonis de Vezeken generationis”,92 1345: „nobiles de generacione Vezeken”, 1346: „de genere Wezeken93 stb. Ez Sopron megye egyik legnagyobb nemzetsége, sőt a megyében valószínűleg ősfoglaló volt; nagy kiterjedésű birtokai is itt voltak, főként Kapuvár környékén, de a megyében másutt is, Cirákon, Családon, Dénesfalván, Hövejen, Peresznyén, Székácson, Újkéren.94 A nemzetség fő fészke a vele azonos nevű helység volt: három szótagos változatban pl.: 1265 k.: Wezeken, 1277: Vezekyn, 1278: Vezeken, 1291: Wezeken, Wezekin stb.95; két szótagos változatban pl.: 1278: Vezken, 1291: Wezken, 1471: Wezken, 1504: Wesken stb.96 – mindkét változatban még sok adat. A helység ma Veszkény, Kapuvártól közvetlenül keletre; a mai nyelvjárási kiejtése Veszkín.97 A változatokban csak a három szótagú Veszekën-ek lehetnek eredetiek, a Veszkën > Veszkëny-ek másodlagossága szabályos.

Van még régi helységnévi adat ilyen előnévvel a nemzetség egy másik Sopron megyei birtokára is: 1404: Wezeken-Chalad,98 ma Pusztacsalád.

Egyébként a Veszkën hely- és nemzetségnévvel kapcsolatban külön is érdemes figyelni éppen Kapuvárra, amely az Árpád-korban tudvalevően a nyugati magyar határvédelmi rendszer egyik központja volt.

Jó valószínűséggel ugyanez a név van meg -d kicsinyítő képzős vagy helynévképzős változatban a Zala megyei Vöckönd helységnévben. Régi adatai: 1451: Veczkend, 1480: Veczkend.99 A Veszkënnek a Vöckönd alapneve részben szabályos megfelelője, a k előtti sz gyakori affrikálódásával; vö. szláv brosky > m. R. baraszk > barack, szl. plosky > m. R. palaszk > palack, dëszka > N. dëcka stb. A név első szótagi ö je előre ható hasonulás lehet.

A nyilvánvalóan elsődleges Sopron megyei Veszekën > Veszkën nemzetségnévnek, az alapján keletkezett Sopron megyei Veszekën > Veszkën > Veckény helységnévnek, valamint a feltehetően ide tartozó Zala megyei Vöckönd helységnévnek alighanem német eredetű személynévi előzménye van; vö. ófelnémet Wizikin, Visekin. 100

A nemzetség nevének és alkalmasint magának a nemzetségnek is a német eredetét vagy legalábbis nagyon szoros német kapcsolatait még egyéb névi összefüggések is megtámogathatják. Így például a nemzetség egyik legrégebbről ismert főemberének, továbbá az ő egyik családtagjának a neve: 1247: Blandriz, 1264: Brondelez, 1265 k.: Brondez, 1291: Borendez, Bolondriz,101 mely szintén német etimonra megy vissza; vö. ófelnémet Blanderich, Brandericus, Brenduis.102 Az öregebb Blandrisz egyik fiának a nevével úgyszintén ez a helyzet: 1265: Corrado, 1292: Conrado.103 Ezeket a német családi névösszefüggéseket a földrajzi-népiségtörténeti viszonyok is nagyban alátámasztják.



Vannak viszont R. Vezeken, ma Vezekény alakú helynevek másutt is, nagyobbrészt a magyar–szlovák nyelvhatár mentén, illetőleg szláv név­szubsztrá­tumban: R. Pozsony megye: 1297: Vezekeen;104 R. Nyitra megye: 1355: Wezeken;105 R. Bars megye: 1228: Wezekuin106 és 1240: Vezekyn;107 Heves megye: 1234/1243: Wesequen108 és 1279/1351: Weseken.109 E Vezeken > Vezekény-féle népes helységnévcsaládnak a nemzetségnévvel és a hozzá kapcsolódó dunántúli helységnevekkel való összetartozása a feltűnő alaki hasonlóság miatt is erősen kétes. Az még csak hagyján, hogy e helységnevek szóba hozott etimológiái többféle okból is elfogadhatatlanok. Melich János magyar nyelvi eredetűeknek mondja őket110; Kiss Lajos egy kikövetkeztetett török bezäkän ’kis dísz’ szót hoz föl előzményként, nem nagy meg­győződéssel, „talán”-nal.111 Számításba kell venni azonban más tényeket is. A Vesze­kën nemzetségnévvel való azonosságukat nyelvföldrajzi helyzetük mellett több mint kétségessé teszi, hogy – ellentétben a Sopron megyei Veszkény-nyel – egyikükkel kapcsolatban sem mutatható ki e nemzetség birtokos szerepe, sőt az Árpád-korban e helységek birtokosaiként éppen hogy más nemzetségek, családok szerepelnek.112 E nevek három szótagossága is végig megmaradt, mégpedig eredeti hangzóközi z-jükkel együtt, amelyet újabb szlovák megfelelőik is mutatnak. Különben magyar névadás termékei nem nagyon lehetnek: nem magyar a morfo­lógiájuk, nincs magyar köznévi alakjuk, sem ilyen régi magyar személynevek – melyekből való származásuk viszonylagos sokaságuk alapján még felmerülhetne – nem ismeretesek. Alkalmasint szláv nyelvi alapon lehetne eredetük után kereskedni, vö. talán szláv vęzъ ’szilfa’; végződésükre vö. éppen elterjedési körzetükben a Kereskény ~ Krškany (R. Hont megye), továbbá Velkenye ~ Vlkyňa (R. Gömör megye), Kelecsény ~ Kľačany (R. Bars megye) stb.-féle névtípusokat is.

3. Ami mármost a székely R. Veckën > Eckën nemzetségnévnek a székelység mai területére való beköltözése előtti származási hátterét illeti, az Árpád-kori Sopron megye Veszekën > Veszkën nemzetségneve és persze annak helységnévi megfelelője a maga névi egyediségével önmagában is nagy egyértelműséggel mutat a székely nemzetségnév származási hát­terére. Azt azonban már aligha lehet így egyértelműsíteni, hogy vajon a keletkezését tekintve elsődlegesnek látszó soproni nemzetségnév vagy a másodlagos soproni helységnév volt-e a régi székely nemzetségnév közvetlen előzménye, de ennek a bizonytalanságnak a kérdés érdemi részét illetően nincs is nagyobb jelentősége. A többi székely nemzetségnévnek most nem tárgyalható anyagában – mint általában a régi magyar nemzetségnevekben – is van éppen elég példa mind a két származási típusra. Az is felderíthetetlen ma már, hogy az itt lakó, illetőleg innen elköltöző egykori soproni székelység Veszkën nemzetsége milyen viszonyban lehetett a nagy hatalmú soproni Veszekën > Veszkën nemzetséggel, hogy családi, függőségi, területi, esetleg katonai szervezeti kötelék fűzte össze őket a névátvétel bekövetkeztében (az ősi soproni nemzetség tagjai közül többen ispánságot is viseltek).113 Az mindenesetre valószínűbb, hogy a székelység innen még Veszkën alakú nemzetségnevet vitt tovább, s a névben végbement sz > c affrikáció már székely ajkakon keletkezett, hogy aztán ott szókezdő v-jét jórészt elveszítse.

A soproni névi kötöttség mellett a Zala megyei Vöckönd vidéke azért nem jön e viszonylatban közvetlenül is számításba, mert e helységnév Zala megyének azon az Egerszeg környéki részén található, ahová nem mutatnak egyéb székely nyomok, ellentétben e megye délnyugati sarkával, a Zala felső folyásának vidékével és a Kerka völgyével, vagyis az Őrség zalai részével, ahol viszont tömeges a székely nyelvi névi maradvány. A Vöckönd helységnév tehát alighanem csak az eredeti soproni nemzetség nevén keresztül, közvetve kapcsolódik a székely nemzetségnévi témához, de persze névalaktani oldalról azért megvan a maga tanúságtételi szerepe, például a székely nyelvi fejlődéssel azonos módon végbement c s affrikáció szempontjából is.



4. Fentebb azért mondtam, hogy a Sopron megyei nemzetségnév önmagában is nyelvészeti-névtani bizonyíték a keleti és a nyugati székelység nemzetségnévi össze­függéseire, mert ez a tanúságtétel messze nem áll önmagában. Akármennyire szem­betűnő a most felhozott névi kapcsolat, ilyen kérdéseket magától értetődően nem lehet egyetlen összefüggés alapján eldönteni (a mostani felvetés – mint jeleztem – csupán példa sok hasonló közül). Hiszen a székelység egykori soproni jelenlétére természetesen nemcsak az ismert okleveles adat vehető figyelembe: 1314: „quamdam possessionem in metis Hungarie et Austrie existentem Barandanbe vocatam, quam olim Siculi inhabitabant et colebant”,114 mely a mai Lajtapordány ~ német Leithaprodersdorf helységre vonatkozik; vö. még: 1317 k.: „speculatores domini mei regis Vngarie de Pardan”; 1327: „Johanne de villa Pardan spiculatore vestre regie ...”; 1376: „universis spiculatoribus nostris de Cheky et de Pordan”,115 továbbá 1395: Ewrpordan.116 Az egykori nyugati székelység egyik nagy határvédő csoportjának ezen a sopron–mosoni területen való tartózkodására utal ugyanis még igen-igen sok névi adat, melyeknek felsorakoztatására e helyütt nincs mód. Azt azonban tárgyunkkal való közvetlen összefüggése miatt mégis legalább meg kell említeni, hogy e névi nyomok között bőven ott vannak más székely nemzetségneveknek az előzményeire mutatók is. E soproni-mosoni területen az Árpád-korban kimutatható a Kürt és a Dudar nemzetségnév (a Kürt mint székely ágnév maga is az Örlec nembe tartozik, akár az Eckën!), továbbá a Meggyes (eredetileg Megyes!), az Udvor, a Szomorú (eredetileg Szomor!), a Koromsza, a Halom, a Karácson, valamint a Szovát és a Bud (mindkettő szintén Örlec nem!) és persze maga az Örlec is részben hely-, részben személynevekben. Remélem, ezekről is lesz még módom hasonló részle­tességgel szólnom.

Még talán annyit érdemes záró megjegyzésként ide iktatni, hogy e soproni-mosoni vidékre, ahol az egykori székelységnek annyi névi maradványa található, székely nyelvjárási típusokra, illetőleg ezek maradványaira utaló nyom alig-alig van. Ez nagyon szembetűnő ellentét a régi nyugati székelységnek a jelenlétére mutató azon területekkel szemben, amelyek e vidéktől egyrészt északra, Pozsony megyére, illetőleg a Kis-Kárpátokra, másrészt innen dél felé, az őrségi-őrvidéki területre esnek, ahol a székely nyelvjárási nyomok ma is eléggé elevenek. Ez a körülmény esetleg arra vallhat, hogy az egykori Sopron-Moson megyei székelység határvédelmi feladatait elvégezve hamarabb vagy még inkább nagyobb töme­gekben költözött keletre, mint a szomszédos területekről, s csak a nyelvjárási jelenségeknél ősibb, időtállóbb névi nyomait hagyta a most tárgyalt vidéken, újabb, élő nyelvi maradványait pedig már elfedte az idő, illetőleg elmosták e terület eleven népi mozgásai és velük járó nyelvjárási változásai.



Download 6,27 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   ...   91




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish