E. Z. Nuriddinov n izom iy nom LI tdpu «Xorijiy m am lakatlar tarixi»

Tashqi  siyosat
Koraipsiya va  poraxo'rlik eng og‘ir jinoyat  hisoblanadi.  2004-yilda yuzlab 
kishilar  p oraxo‘rlik  uchun  otishga  hukm   qilindi.
Ayni  paytda  bozor  boyliklarini  joylashtirishda  m akro  jih atd an   nazorat 
qilish,  davlatning  um um iy m anfaati  va  kelajagini,  xalq xo‘jaligining uzluksiz, 
m uhim ,  t o ‘g‘ri  y o id a n   rivojlanib  borishini  kafolatlash,  ijtimoiy  taraqqiyot 
va xalq xo ‘jaligi  rejasini tuzish,  to ‘g ‘ri statistika qilish,  soliqni  tartibga solish, 
bahoni  belgilash  va  nazorat  qilish  m asalalari  aniq tartibga solingan.  Ijtimoiy 
kafolat  ham   q o n u n   orqali  him oyalangan,  raqobat  jarayo nid a  xavf-xatar 
yuzaga  kelsa,  davlat  bu  ishga  aralashadi.
2004-yil  2 1-sentabrda  78  yoshli  Szyan  Szem in  M arkaziy  harbiy  kengash 
raisi  Iavozimidan  iste’fo  berdi.  XXR  raisi  Xu  Szintao  bu  lavozim ni  ham  
egalladi.
U rushdan  keyin  Xitoy  Sovet  davlati  bilan  yaqin 
m unosabatda  b o id i.  Y uqorida  aytib  o iilg a n id e k ,
1950—  1 9 6 0 -y iIIard a  sov et  d av lati  250  d a n   o rtiq   k o rx o n a   q u ris h d a  
ko‘maklashdi.  11  m ingdan  ortiq  sovet  m utaxassislari  ishladi.  Lekin  60- 
yillardan  xitoy—sovet  m unosabatlari buzildi.  1962-yilda  Himolaydagi chegara 
masalasida  H indiston  bilan  Xitoy  o ‘rtasida  qurolli  m ojaro  kelib  chiqdi.  60- 
yillarda  Xitoy  Vetnam ga  iqtisodiy  va  harbiy  yordam   ko‘rsatdi.  70-yiIlardan 
X ito y   A Q S H   b ila n   m u n o s a b a tla r in i  y a x sh ila d i.  1 9 7 1 -y ild a  A Q S H  
Prezidentining  Milliy  xavfsizlik  b o ‘yicha  yordam chisi  G .  Kissinjer  maxfiy 
ravishda  Xitoyga  keldi  va  ikki  m am lakat  m unosabatlarini yaxshilash,  Xitoyni 
Sovet  davlatiga  qarshi  q o ‘yishda  katta  xizm atlar qildi.
1972-yiIi  A Q SH   Prezidenti  A.  N ikson  Xitoyga  rasmiy  tash rif buyurdi. 
1979-yilda  Xitoy  bilan  AQSH  o ‘rtasida  diplom atik  m unosabatlar o ‘rnatildi.
1979-yilda  V etnam   Kambojadagi  xitoyparast  «qizil  kxmerlar»  h ukum a- 
tini  a darib  tashlagandan  keyin  Xitoy  V etnam ga  qarshi  harbiy  harakat 
uyushtirdi.
Mao  Szedun  vafotidan  keyin  sovet  —  xitoy  m iinosabatlarida biroz  iliqlik 
paydo  b o id i.  М.  G orbachyovning  1989-yildagi  Xitoyga  rasmiy  safaridan 
keyingina  sovet  —  xitoy  m unosabatlari  yaxshilandi.
1997-yili  Buyuk  Britaniya  Xitoyga  G onkongni  qaytarib  berdi.
XX  asr  oxiriga  kelib  Xitoy  dunyoning  barcha  davlatlari  bilan  yaxshi 
m unosabatlar  o ‘rnatdi.  Bu  narsa jah o n d a  Xitoy  o b ro ‘si  o ‘sishiga  katta  ta ’sir 
ko‘rsatdi.
1992-yil  m artd a  0 ‘zbekiston   P rezid en ti  1.  A. 
Karimovning Xitoyga  rasmiy safari b o id i.  Bu  safar 
davom ida  16  ta  hujjat  im zolandi.  XXR  raisi  Li 
S hankun  Xalq  m ajlislari  uyida  0 ‘zbekiston  delegatsiyasini  qabul  qilish 
marosimida:  «Xitoy bilan  0 ‘zbekiston  rahbarlari  ikki  tom onlam a  m unosabat- 
larning  k o ‘pgina  m asalalarini  hal  etishlari  m um kin.  C hunki  bund an  avval 
ham   ikkala  m am lakat  o ‘rtasida  yaxshi  m unosabatlar  o'rnatilgan  edi»,  — 
deb  ikki  m am lakat  o ‘rtasidagi  ham korlikka  katta  baho  berdi.