Bayonlar totlam I

so'z, 
6 0 - 7 0   so'z  b o 'lis h i ham   m um kin.)
9 3

---

Imlo:  Boybo'ri,  burro,  Alpinbey,  birinjdan,  yetti,  xafa,  xush,  alp.
T a h lil:  Kimning  Hakim bek  degan  o 'g 'li  bo'lgan?  Shu  qism ga 
qanday  nom  bersa  bo'ladi?  A lpom ishnin g  A lp in b iy  bobosidan 
nima  qolgan  edi?  Hakim bekning  ovozasi  olam ga  ketganligini  qaysi 
voqeadan  bilish  mumkin?  M atnning  shu  qism iga  qanday  sarlavha 
qo'ysa  bo'ladi?  Hakim bek qachon alp deb  ataldi?  Shu  qism ga  qanday 
sarlavha  qo'yish  mumkin?
T a x m in iy   reja:
1.  O'g'il.
2.  Parli  yoy.
3.  O'n  to’rt  botmon  yoy.
4.  Alp  deb  ataldi.
94

---

N A Z O R A T   B A Y O N   Y O Z I S H   U C H U N   M A T N L A R
Ahillik
C hum olilar  kichik  bo'lsa  ham  g'ayratli  va  inoqdirlar.
Chum olilarning  o'z  podshohlari,  ulug'lari,  askarlari  bordir.  Ulug'lari 
nim ani  buyursa,  kichiklari  shuni  bajaradi.
Ular  ahil  va  g'ayratli  bo'lganlari  sababli  o'zlaridan  katta  bo'lgan 
dushmanlardan  qo'rqmaydilar.
A gar  ariga  o'xshash  dushman  kelib,  bittalariga  tegsa,  hammalari 
dushmanga  yopishadilar.  Biri  qo'lini,  biri  oyog'ini,  biri  qanotini  qattiq 
tishlaydi.  Dushman  qancha  katta  bo'lsa  ham,  ular  g'olib  chiqadilar. 
(57 so'z)
R e ja :
1.  Chumolilar.
2.  Ulug'larning  buyrug'ini  kichiklar  bajaradi.
3.  Chum olilar g'olib  chiqadilar.
T a y a n c h   s o 'z l a r :   nihoyatda,  podshoh,  ahil,  bitta,  hammalari, 
qattiq.
H a s h a r
H asharchilar bog'chaga  ko'chat  ekishga  borishdi.
Shirin-shakar bolalar qo'llarida  olma,  anor,  nok va  gilos  ko'chatlarini 
ko'tarib  kelishardi.
Mudira  opa  ko'chat  ekiladigan  yerni  belgilab  qo'ygan  edi.
Ish  boshlandi.  Hasharchilar  qo'llariga  belkurak  olib  yerni  qaziy 
boshlashdi.  Umidjon  ko'chatlarni  ushlab  turdi.  Rashid  suv  quydi.  Botir 
tuproq  bilan  ko'chat  ildizlarini  ko'mdi.
Hashar  ahillik  bilan  o'tdi.  Mudira  opa  hasharchilardan  minnatdor 
bo'ldi.  (57 so'z)
R e ja:
1.  Hasharchilar.
2.  Shirin-shakar bolalar.
3.  Mudira  opa.
4.  Ish  boshlandi.
5.  Opa  minnatdor.
T a y a n c h   s o 'z l a r :   hasharchilar,  shirin-shakar,  belkurak,  ahillik.
9 5

---

C h a n g 'i   s a y li
Ahmadning  akasi  tog'da  chang'i  uchishga  bormoqchi  bo'ldi.
Akasining toqqa borishi Ahmadni qiziqtirdi. Chunki u tog'ni ko'rmagan 
edi.  Ahm adjon  chang'i  sayliga  borish  uchun  akasiga  yalindi.  Akasi  rozi 
bo'lmadi.  Sababi  tog'  sovuq  edi.
Ahmad  sovuqqa  chiday  olishini  aytdi.  Akasini  ko'ndirdi.
Shanba  kuni  edi.  Ahmad  yaxshi  kiyinib,  ertalabki  izg'irinda  akasi 
bilan  yo'lga  tushdi.  Ahmadjon  yana  ham  sovuqqa  chidaydigan  bo'ldi. 
(58  so'z)
R e ja:
1.  Ahmadning  akasi.
2.  Ahmad  tog'ni  ko'rmagan.
3.  Akasi  rozi  bo'lmadi.
4.  Akasini  ko'ndirdi.
5.  Shanba  kuni  edi.
A k a - u k a l a r
Qadim  zamonda  aka-uka  bo'lgan  ekan.  Akasi  bola-chaqali  ekan. 
Ukasi  yolg'iz  ekan.
A ka -u ka   g'a lla  ekib,  m o'l  hosil  o lish ib d i.  H osilni  te n g   b o 'lis h ib d i.
Kech  bo'libdi.  Hamma  uyquga  ketibdi.  Ukasi  akasining  ko'pchilik 
ekanini  o'ylabdi.  O'zining  ulushidan  anchasini  akasinikiga  qo'shib 
qo'yibdi.
Akasi  ham  ukasini  o'ylabdi.  O'zining  ulushidan  anchasini  ukasinikiga 
qo'shib  qo'yibdi.  Ko'ngli  tinchib  uyquga  ketibdi.
Aka-ukalar  bir-birlariga juda  mehribon  ekanlar.  (62  so'z)
Reja:
1.  Aka-uka  bo'lgan  ekan.
2.  G'alla  ekishibdi.
3.  Kech  bo'libdi.
4.  Ukasining  uyqusi  kelmabdi.
5.  Mehribonlar.
T a y a n c h   s o 'z l a r :   bola-chaqali,  g'alla,  hosil,  ko'ngli,  ulushidan,  bir-