Óz betinshe jumis Gerontologiyada miyirbiykelik isi páninen

Óz betinshe jumis

Gerontologiyada miyirbiykelik isi páninen

Tema : Kekse hám ģarri jastaģi nawqaslarda bronxial astma keselliginiń ózine say keshiwi.

Tayarlaģan:Kojambergenova Aqsungúl

Topar : 119-Joqari miyirbiykelik isi

2020-2021-oqiw jili

Kekse hám ģarri jastaģi nawqaslarda bronxial astma keselliginiń ózine say keshiwi

Reje :

1.Bronxial astma keselligi haqqinda uliwma túsinik.



2.Bronxial astma kesellikleriniń kekse jastaģi nawqaslarda ózine tán keshiwi .

3.Bronxial astma keselliginde situatciyon másele .



Bronxial astma keselligi haqqinda uliwma túsinik .

Bronxial astma - dem aliw jollariniń xronikaliq keselligi bolip , oniń tiykarinda irińlesiw jatadi . Irińlesiw bronxlardiń óte seziwsheń , giperreaktiv bolip qaliwina , keyingi basqishlarda ese bronx - ókpe apparati dúzilisiniń úlken ózgerislerine , epitelial qaplaminiń joģalip bariwina , membrana fibrozina kletkalardiń gipertrofiyalaniwina sebep boladi .

Bronxial astmaniń tómendegi sebepleri bar :

Allergenler

CHqa 40-50 % organik birikpeler hám 50-60 % anorganik birikpeler quraydi. Úylerde ushraytin keneler eń kóp tarqalģan kúshli allergen bolib, olardiń jer júzi boylap bronxial astmaniń tiykarģi sebepshisi ekenligin tastiyqlawshi dáliller bar.

Allergenlerdiń tómendegi túrleri bar :

Haywan allergenleri. Issi qanli haywanlar allergiya deregi bolip ,olardiń slekeyi ,túsken jún qaplami allergiya qozdiradi.Bulardan tisqari kemiriwshi haywanla da buģan sebep boladi. Awqat allergenleri. Asqazan-ishek joli silekey perdesiniń epiteliysi hám membranasi tárepinen makromolekulalar jaģdayinda bolatuģin awqat qaldiqlariniń qanģa sorilip ketiwi sebepli payda boladi. Dári allergenleri.Penitsillin, streptomitsin, tetratsiklin, sulfanilamidler ham aspirinģagauwap reakciyasi spatinda júz beretuģin allergiya kóp ushraydi.

Infeksion agentlar :

Infeksiya tómendegi tárizde bronxlarda obstrukciyani keltirip shiģaradi hám oni kúsheytirip baradi bakterial allergiyani payda qiladi.

bronxlarda (dem alģanda túsiwshi) allergenle kóbinese qanģa ókrizip jiberiletuģin jaģday tuwdiradi .

noinfeksion allergenlarge seziwsheńlik bolsa ģana tómenleydi.

bronxlar hám ókpe kletkalarinda bolip turatuģin metabolizm tezlesip bronxlar júdá seziwsheń hám júdá reaktiv bolip qaladi

Ximiyaliq zatlar :



Ximiyaliq záhárli faktorlar kópshilik islep shiģariw yamasa transportlardan ajraliwshi záhárli zatlar sebepshi boladi.Ziyanli ximiyaliq zatlardiń adamģa tásiri sol tásirdiń múddetine,hárdayimliliģina baylanisli .

Bronxial astmaniń klinikaliq keshiwi demniń qisiwi 3 dáwirge bólinedi :

Pristup deregi dáwiri. Pristup payda bolmasinan birneshe minut geyde birneshe saat aldin nawqasta jótel,tamaq ashiwi payda bolip,kóz,qulaq,terisi qishiy baslaydi.Diurez hádden tis kóbeyip ketedi. Buwliģiw belgileri dáwiri. Bul waqitta nawqas kókiregi qisilip baratirģanin sezedi, toliq dem shiģara almay qaladi. Nawqas pristupiniń qaytiw dáwiri. Nawqasta jótel kúsheyip,kóp qaqiriq ajralip shiģadi.Nawqasi ahwali biraz jaqsilanģanday boladi.Nawqas ózin jeńil sezedi.

Situatsiyaliq másele :

60 jasli S* erkek tómendegi arizlari menen poliklinikaģa keldi:

-azģana suwiq samal,dem aliwdiń tásirinde kúshli jótel payda boliwi ;

-kóp muģdarda qaqiriq taslawi ;

-jótel kóbinese túngi waqitta boliwi ;

-tez-tezden hájetke shiqqisi kelip tinishsizlandiriwi ;

-tamaģiniń qiship jótelgisi keliwi ;

-kúshli jótelden keyin entigip dem jetpey qaliwi ;

-ishteydiń joģaliwi ;

-dem shiģariwdiń qiyinlasiwi .

Nawqastiń sirtqi kórinisi :

-awiz átrapi ciyanozi ;

-kúshli qaqiriqli jótel ;

-auskultaciyada dem shiģariwdiń qiyinlasiwi ;

-dizege tayanip entigip dem aliw ;

Baqlaw hám nawqastan maģliwmat toplaw nátiyjesinde nawqas 6 ay aldin zavodta jumis islegeni soń napaqaģa shiqqanliģi aniqlandi .

Nawqas rentgenologiyaliq tekserilgende nawqastiń bronx joli iskenligi aniqlandi.

Nawqasti emlew ushin antibiotik , sulfanilamidlerden(ampisillin,eritromisin,biseptol)

Jótelge qarsi libeksin

Qaqiriq túsieiwshi mukaltin , bromgeksin beriledi



Paydalanilģan ádebiyatlar :

RAZIKOVA I. S., ALIKULOVA D. YA. :"Gerontologiyada hamshiralik ishi "-Tashkent.

Itibarlarińiz ushin raxmet !