Soliq va soliqqa tortish (o'quv qollanma) : O'zbekiston Respublikasi Oliy va o'rta maxsus ta'lim vazirligi tomonidan darslik sifatida tavsiya etilgan

S yas-Seu .  Sb .  Kt
bunda:
S yas  —  yagona  yer solig'ining sum m asi,  so'm larda;
S eu   —  yer  uchastkasining  m aydoni,  gektarlarda;
S b  —  1  gektar  u ch u n   soliqning bazaviy stavkasi,  so'm larda;
Kt  —  tuzatish  koeffitsiyenti.
Q o raqalpog'iston  Respublikasi  va  viloyatlar  b o 'y ich a  qishloq  xo'jalik 
yerlariga  yagona  yer  solig'ining  m uvaqqat  bazaviy  stavkalari,  m a ’m uriy 
tu m a n la r  va  shaharlar  b o 'y ich a  sug'oriladigan  qishloq  xo'jaligi  yerlari 
u c h u n   yagona  yer  solig'ining  bazaviy  stavkalari,  shuningdek,  yagona  yer 
solig'i 
m uvaqqat 
bazaviy 
stavkalam ing 
to 'z a tish  
koeffitsiyentlari 
O 'zbekiston  Respublikasi  V azirlar  M ahkam asi  to m o n id an   tasdiqlanadi.
4 -§ .  F erm er  (dehqon)  xo'jaligida  soliq  tizimi
1. 
Y agona  yer  solig'i  yerdan  foydalanish  sam aradorligini  oshirish, 
qishloq  xo'jalik  tovar  ishlab  chiqaruvchilari  m ehnatining  pirovard  n ati- 
jalaridan  iqtisodiy  m anfaatdorligini  kuchaytirish  va  soliqqa  to rtish  m exa- 
nizm ini  soddalashtirish  u ch u n   1999-yilning  1-yanvaridan  boshlab jo riy   qi­
lingan.
Q ishloq  xo'jaligi  korxonalari  yagona  yer  solig'ini  to'lashga  o 'tm a sd an  
oldin,  y a ’ni  1998-yilda  quyidagi  asosiy  soliq  va  yig'im lam i  to 'la r edi:
qishloq  xo'jaligi  korxonalari,  jum lad an ,  ferm er  xo'jaliklari  darom ad 
(foyda)  solig'ini  rentabellik  darajasiga  qarab  to'lashgan:  rentabellik  darajasi 
20  % acha  bo'lsa,  d arom adining  5  % ni,  rentabellik  darajasining  20  % dan 
35  % gacha  bo'lg an   qism i  u chun  20  %,  rentabelligi  35  % dan  oshgan  qis- 
m iga  35  %  to 'la n a r  edi.  Yangi  tashkil  bo'lgan  korxonalar  ikki  yil  davom ida 
darom ad  solig'ini  to 'la m a s  edi.
Ekologiya  solig'ini  ham m a  qishloq  xo'jaligi  korxonalari  ishlab  c h i­
qarish  tann arx id an   1  %  m iqdorida  h ar  chorakda  bir  m arta  m oliya  hiso- 
botini  topshirish  m uddatiga  q ad a r to 'la r edilar.
113

---

Suv  resurslaridan  foydalanganlik  u ch u n   soliqni  qishloq  xo'jaligi  kor­
xonalari  ekinzor  va  daraxtzorlam i  sug'orish  uchun  foydalangan  suv  u chun 
to 'la r  edi.  Soliq  to 'lanadigan  suv  m iqdoridan  yerlarining  sh o 'rin i  yuvish, 
dehqon  va  ferm er  xo'jaliklarining  yerlarini  sug'orish  u chun  sarflangan 
suvlar  chiqarib  tash lan ar  edi.  Bu  soliqning  stavkalari  1  kub  m   yer  usti 
suvlaridan  foydalansa  4,5  tiyindan,  yer  osti  suvidan  foydalansa  6  tiyindan 
belgilangan  edi.  Bu  soliq  yilda  bir  m arta  -  hisobot  yilining  1-dekabrigacha 
to 'lanishi  kerak  edi.
Yer  ostidan  foydalanganlik  u chun  soliqni  ko'pchilik  qishloq  xo'jaligi 
korxonalari  to 'la m as  edi.  C hunki  ular  foydali  qazilm alam i  qazib  olm aydi. 
A m m o  qishloq  xo'jaligi  korxonalari  yer  ostidan  inshootlam i  joylashtirish 
uchun  foydalansa  bu  soliqni  to 'la r   edi.  Bunday  inshootlarga  yer  ostida 
joylashgan  yoqilg'i  saqlanadigan  joylar,  0,4   kVdan  k o 'p   kuchlanishga  ega 
bo'lgan  elektr  o'tkazish  liniyalari,  yer  ostidagi  om borxonalar  kirar  edi.  Bu 
soliq  yiliga  b ir  m arta,  hisobot  yili  u ch u n   moliyaviy  hisobot  berish  m u d ­
dat igac ha  to 'la n a r edi.
Yer  solig'ini  qishloq  xo'jalik  korxonalari  yagona  yer  solig'iga  o'xshab, 
yerlam ing  sifatiga,  joylashgan  joyiga  qarab  1,9  karra  kam   bo'lg an   stav- 
kalarda  to 'la r   edi.  Y er  solig'ini  to 'la sh   b o 'yicha  im tiyozlar  yagona  yer 
solig'i  u chun  ham   saqlanib  qolindi.  Y er  solig'i  yilda  bir  m arta-h iso b o t 
yilining  1-dekabrigacha  to 'la n ish i  kerak  edi.
M ol-m ulk  solig'ini  ham   ham m a  qishloq  xo'jalik  korxonalari  to 'la r 
edi.  U lam ing  m ulkidan  qishloq  xo'jaligi  m ahsulotlarini 
ishlab  chiqarish 
bilan  bog'lik  bo'lg an   obyektlar  chiqarib  ta sh la n ar  edi.  Boshqa  m ol-m ulk 
u chun  soliq  boshlangich  balans  bahosidan  4  %  m iqdorida  h ar  oyda  hisobot 
oyining  20  sanasigacha  to 'la n ish i  kerak  edi.
Infratizilm ani  rivojlantirish  u ch u n   soliq  korxonalar  ixtiyorida  qolgan 
sof  foydaning  6  % gacha  m iqdorida  to 'la n a r  edi.  O bodonchilik  ishlari 
uchun  yig'im   ham   korxonalar  ixtiyorida  qolgan  so f  foydaning  2  % gacha 
m iqdorda  to 'la n a r edi.
Yagona  yer solig'ini joriy  qilishdan  m aqsad  qishloq  xo'jaligi  yerlaridan 
foydalanish  sam aradorligini  oshirish,  qishloq  xo'jaligi  tovar  ishlab  ch i- 
qaruvchilarining  m ehnatning  pirovard  natijalaridan  iqtisodiy  m a n fa atd o r­
ligini  kuchaytirish,  qishloq  xo'jalik  korxonalarini  soliqqa  to rtish   tizim ini 
soddalashtirish  va  birxillashtirishdir.  B unday  tizim ning  joriy  etilishi  yerlar­
dan  yanada  okilona  foydalanilishini  ta ’m inlashi  lozim ,  chunki  h a r   b ir 
gektar  yer  m aydoni  u chun  u ndan  foydalanish  darajasidan  q a t’iy  n az ar 
ancha  m iqdordagi  soliq  sum m asini  to 'la sh   kerak  bo'ladi.  U shbu  tadbim ing 
ishga  solinishi  xo'jaliklam i  yordam chi  ishlab  chiqarishlam i  rivojlantirishga 
undashi  kerak,  chunki  bunday  faoliyat  natijasida  olinadigan  d aro m ad lar 
soliqqa  tortilm aydi.
Q ishloq  xo'jaligi  tovar  ishlab  chiqaruvchilari  u ch u n   yagona  yer  so­
lig'ining  joriy  etilishi  soliqqa  tortish  tizim ining  b undan  keyingi  yanada 
takom illashtirilishidan  dalolat  beradi.
Yagona  yer  solig'ining  to 'lo v ch i  hisoblangan  qishloq  xo'jaligi  tovar 
ishlab  chiqaruvchilari  u chun  bojxona  boji,  davlat  boji,  litsenziya  yig'im lari,
114

---

byudjetdan  tashqari  fondlarga  ajratmalar,  liamda  alkogol  m ahsulotlar  uchun 
aksiz  solig'i  to 'la sh n in g   am aldagi  tartibi  saqlanib  qoladi.
Q ishloq  xo'jaligi  ishlab  chiqarishni  yuritishga  egalik  qilish  va  foyda­
lanish  u chun  berilgan  yoki  ijaraga  olingan  yer  m aydonlari  soliq  obyekti 
b o 'lib   hisoblanadi.
Q ishloq  xo'jaligi  kooperativlari  (shirkatlar),  ferm er  xo'jaliklari  va 
agrofirm alar  yagona  yer solig'ining  to'lovchilaridir.
Agar  ferm er  xo'jaligi  qishloq  xo'jaligi  m ahsulotlarini  ishlab  chiqarish 
va  qayta  ishlash  bilan  bir  qatorda  shu  faoliyat  turlari  bilan  shug'ullansa, 
ular  alohida  hisob  yuritishlari  va  boshqa  faoliyat  turlari  b o'yicha  q o nun- 
chilikda  belgilangan soliqlam i  to'lashlari  lozim.
O 'rm o n ,  baliq  va  ovchilik  xo'jaliklari,  ilm iy  tekshirish  tashkilotlari  va 
ilm iy  m uassasalam ing  tajriba,  ekspcrim ental  va  o'q u v -tajrib a  xo'jaliklari, 
huquqiy  shaxs  m aqom iga  ega  bo'lm agan  yordam chi  qishloq  xo'jaligi  h am ­
da  d eh q o n   xo'jaliklari  yagona  yer solig'i  to 'lam aydi.
Y agona  yer  solig'i  O 'zbekiston  R espublikasining  P rezidenti  1998- 
yilning  10-oktabrida  qabul  qilingan  «Qishloq  xo'jaligi  to v a r  ishlab  chiqa- 
ruvchilari  u chun  yagon  yer  solig'ini  joriy  etish  to'g'risida»gi  Farm oniga 
h am da  V azirlar  M ahkam asining  1998-yil  26-dekabridagi  539-sonli  qaroriga 
asosan,  joriy  qilingan.  Yagona  yer  solig'ining  to 'lovchilari  bo'lgan,  qishloq 
xo'jaligi  tovar  ishlab  chiqaruvchilarining  shu  soliq  b o 'y ich a  davlat  budjeti 
bilan  hisoblashish  m exanizm i  O 'zbekiston  Respublikasining  Adliya  Vazir- 
ligi  2000-yilning  5 -m artida  1 102-tartib  raqam i  bilan  ro'yxatga  olingan 
«Q ishloq  xo'jaligi  tovar  ishlab  chiqaruvchilari  to m o n id an   yagona  yer 
solig'ini  hisoblash  va  to 'la sh   tartibi  to'g'risida»gi  y o 'riq n o m ad a  belgilangan. 
Y agona  e r  solig'i  soliqqa  tortiladigan  yer  m aydoni,  b a ’za  stavkalari  va 
tuzatish  koeffitsyentlariga  asosan,  soliq  to 'lo v c h ilar  to m o n id an  
mustaqil 
ravishda  hisoblanadi.
Jam o at  binolari  va  xonadonlar,  suv  havzalari,  kanallar,  kollektor  va 
y o 'lla r  bilan  band  bo'lg an   yerlar  h am da  qishloq  xo'jaligida  foydalanil- 
m aydigan  boshqa  yerlar  b o'yicha  tegishli  tu m a n   va  sh a -h a rlam in g   su ­
g'oriladigan  yerlarining  birinchi  sinfi  u chun  belgilangan  stavkalar  baza 
stavkasiga  qabul  qilingan.
Y agona  yer  solig'i  soliqni  to 'lovchilari  to m o n id a n   yer  m aydoni,  so­
liqning  bazis  stavkasi  va  tuzatish  koeffitsiyentlariga  asosan,  hisoblab  chi- 
qariladi.
Y agona  yer  solig'ining  sum m asi  h ar  b ir  yer  turi  b o 'y ich a  quyidagi 
form ulaga  asosan  aniqlanadi:
HqSjru  Cb -Km  >
Bu  yerda  ;  N  -y a g o n a y e r solig'ining  sum m asi,  s o 'm   hisobida;
Szu-   yer  m aydoni,  gektar  hisobida;
Сь  -   1  ga  u chun  soliqning  bazasidan  stavkasi;
Km -   tuzatish  koffitsienti.
Soliqqa  tortish  m aqsadida  yerlar sug'oriladigan  yerlar,  lalm ikor  yerlar, 
o 'tlo q   va  yaylovlar,  jam o at  binolari  va  xon ad o n lar  bilan  band  bo'lg an   yer­
lar,  suv  havzalari.  kanallar,  kollektor  va  y o 'lla r  bilan  band  b o 'lg an   yerlar
115

---

ham da  qishloq  xo‘jaligida  foydalanilm aydigan  boshqa  yerlarga  bo 'lin ad i. 
H ar  bir  yer  guruhi  b o 'y ich a  tegishli  baza  stavkalari  va  tuzatish  koeffi­
tsiyentlari  qo'llaniladi.
Sug'oriladigan  yerlar  b o 'yicha  bali  «0»  dan  10  gacha  bo'lgan  birinchi 
sinfga  kiradigan  em in g  
1  gektari  u chun  absolyut  sum m ada  belgilangan 
soliq  stavkasi  baza  stavkasiga  qabul  qilingan  baza  stavkalari  tu m a n   va 
shaharlar  b o'yicha  belgilangan.  Y er  m aydonlarining  qaerda  joylash-gan- 
ligiga,  sifati  (ball  b oniteti)  va  suv  bilan  t a ’m inlanganligiga  qarab  baza 
stavkalari  tegishli  tuzatish  koefTitsientlariga  asosan  o'zgartiriladi.
L alm ikor  yerlar  h am da  o 'tlo q   va  yaylovlar  u ch u n   Q oraqalpog'iston 
Respublikasi  va  viloyatlar  b o'yicha  belgilangan  baza  stavkalari  q o 'llaniladi.
Ball  boniteti  -   bu  tup ro q   sifati  va  tabiiy  unum dorligining  bahosi 
b o 'lib ,  yer  uchastkasining  joylashgan  joyi,  suv  bilan  ta ’m inlanganligi, 
boriladigan  y o 'llam in g   mavjudligi  va  qulayligi  va  hokazolaiga  ham   bog'liq.
Endi  biz  quyidagi  jadval  yordam ida  qishloq  ho'jalik  korhonalaridan 
olinadigan  yagona  yer  solig'ining  bazaviy stavkalarini  к о 'rib  chiqam iz.
Qishloq  ho'jaligi  yeriari  uchun  yagona  yer solig'ining  bazaviy stavkalari.
1-jadval
2007  yil  (1  ga  -so 'm )_______ ________________
t / r
Viloyatlar
S ug'oriladigan 
yerlar  (1-sinf)
Lalm ikor
yerlar
(tekislik
m intaqasi)
O 'tlo q   va 
yaylovlar 
(ch o 'l 
m intaqasi)
1
A ndijon  viloyati
5933,7
713
149,8
2
N am angan  viloyati
6116,2
-
149,8
3
F arg 'o n a  viloyati
5513,4
138,6
Jadval  m a ’lum otlari  shuni  ifoda  etadiki.  F o ig 'o n a   vodiysi  b o 'y ich a  1- 
ga  u chun  eng  yuqori  sug'oriladigan  yerlar  yagona  yer  solig'i  N am an g an  
viloyatida  hisoblanadi  va  u  6112  so 'm n i  tashkil  etadi.
Endi  biz  quyidagi  jadvalda  yagona  y er solig'ining  tuzatish  koeffitsient- 
larini  ko 'rib   chiqam iz.
2-jadval
K o'rsatkichlar
K oeffitsientlar
S ug'oriladigan  yerlar
Bonitet  bali 
0-10
(Baza  stavkasi)
11-20
1,50
21-30
2,25
31-40
3,29
41-50
4,67
51-60
6,54
51-70
9,00
71-80
11,68
116

---

81-90
14,55
91-100
17,5
B aholanm agan  yerlar
4,67
Lalm ikor  yerlar
Tekislik  m intaqasi
(baza  stavka)
A dir  m intaqasi
1,19
T og'  oldi  va  to g '  m intaqasi
1,67
O 'tlo q la r  va  yaylovlar
«C ho‘1»  m intaqasi
(bazaviv  stavka)
«Adir»  m intaqasi
1,51
«Tog‘»  m intaqasi
2,05
Jam oat  binolari  va  xonadonlari  bilan b and  bo'lg an   yerlar
S ug'oriladigan  erlar  (l-sin Q   — 
baza  stavka
20,44
Suv  havzalari,kanallar,kollektorlar va  y o 'lla r bilan  band  bo'lgan 
yerlar
S ug'oriladigan  yerlar  (1-sinf)  - 
baza  stavka
1,04
Q ishloq  xo'jaligida  foydalanilm aydigan boshqa  yerlar
S ug'oriladigan  yerlar  (1-sinf)  -baza 
stavka
0,004
Q ishloq  xo'jaligi  u ch u n   belgilangan  yerlam ing  m aydoni  yer  tuzish 
xizm ati  to m o n id an   olib  boriladigan  yerlam i  hisobga  olish  va  erlar  inven- 
tarizatsiyasining  m a ’lum otlari  bilan  qishloq  h am da  m axsus  loyihalash  va 
qidiruv  tashkilotlari  olib  borgan  tekshirish  m a ’lum otlari  bilan  tasdiqlanishi 
kerak.
H isoblangan  yagona  yer  solig'i  sum m asining  m iqdori  qishloq  xo'jaligi 
tovar  ishlab  ch iqam vchilar  m oliya-xo'jalik  faoliyatiga  b og'liq  bo'lm asdan, 
yer  uchastkasi  joylashgan  tu m a n   budjetiga  o'tkaziladi.
Q ishloq  xo'jaligi  tovar  ishlab  chiqaruvchilariga  yil  davom ida  ajratilgan 
yer  uchastkalari  uchun  soliq  yer  uchastkasi  ajratilgan  oydan  keyingi  oydan 
boshlab  to'lanadi.
Y er  uchastkasi  olib  qo'yilganda  (kam aytirilganda),  sotib  olinganida, 
sotilganida,  soliq  undirish  yer  uchastkasini  olib  q o 'y ish   (kam aytirish)  sotib 
olish,  sotish  am alga  oshirilgan  o ydan boshlab  to 'x tatilad i  (qisqartiriladi).
Y agona  yer  solig'i  to'lovchilariga  im tiyoz  belgilanganida,  u la r  ushbu 
huquq  vujudga  kelgan  oydan  boshlab  soliq  to'lam aydilar.
Im tiyoz  huquqi  to 'x tatilg an   hollarda  ushbu  hu q u q   to'xtatilgan  oydan 
keyingi  oydan  boshlab  soliq  to 'la n ish i  kerak.
Baliq  yetishtiruvchi  ho'jalik lar  ham   yagona  yer  soliqlari  to'lashlari 
m um kin.
Baliq  yetishtiruvchi  xo'jaligi  bu  su n 'iy   suv  havzalari  —  hovuzlarda 
baliq  ko'paytirish,  o'stirish  va  ovlash  bilan  shug'ullanuvchi  korxona.  U lar 
to m o n id an   soliq  quyidagi  yerlar  u chun  to'lan ad i:
117

---

-   su n 'iy   baliq  yetishtiradigan  hovuzlar  bilan  band  erlar;  bunda  su- 
g‘oriladigan 
yerlar  u ch u n   belgilangan  tuzatish  koeffitsiyentlari  q o 'lla n i­
ladi,  agar  sifati  aniqlanm agan  bo'lsa,  baholanm agan  yerlar  u ch u n   belgi­
langan  koefiltsiyentlar qo'llaniladi;
-   dam balar  va  avraglar  bilan  band  yerlar;  b unda  qishloq  xo'jaligida 
foydalanilm aydigan  yerlar  u ch u n   belgilangan  tuzatish  koeffitsiyentlari  q o 'l­
laniladi;
-   kanallar,  kollektorlar,  y o 'lla r  va  boshqa  suv  xo'jaligiga  m o 'ljal- 
langan  yerlar;  bu  holda  suv  havzalari  kanallar,  kollektorlar  va  yeriar  u chun 
belgilangan  tuzatish  koeffitsiyenti  qo'llaniladi.
yagona  yer  solig'i  to'lashga  faqat  baza  stavkasi  tasdiqlangan  qishloq 
xo'jaligi  yerlariga  ega  bo'lgan  qishloq  xo'jaligi  tovar  ishlab  chiqaruvchi- 
larigina  (baliq  yetishtiruvchi  xo'jaliklar  h am )  o 'tish iari  m um kin.
H ukum at  qarori  bilan  qishloq  h o'jalik  korxonasi  m aqom i  berilgan 
korxonalar  m avjudi.  (M asalan,  m ashina  trak to r  parki  (M T P ).  B unday  kor­
xonalar  yagona  yer  solig'i  to'lash g a  o 'tm a g an   qishloq  xo'jaligi  korxonalari 
sifatida  barcha  soliqlar  va  m ajburiy  to 'lo v la m i  to'laydilar.  A m m o  bunday 
korxonalar  yagona  yer solig'i  to'lash g a  o 'tishiari  m um kin  em as.
Soliqqa  tortilm aydigan  yer uchastkalariga  quyidagilar  kiradi:
-  qishloq  aholisi  yashaydigan joylardagi  um um foydalanishdagi  yerlar;
-  ihota  daraxtzorlari  egallangan  yeriar;
-   sport  inshootlari,  stadionlar,  sport  m aydonchalari,  basseynlar, 
sportning  texnik  turlari  obyektlari  va  boshqa  fizkultura-sog'lom lashtirish 
m ajm uilari,  onalari  va  bolalam ing  d am   olish  va  sog'lom lashtirish  joylari, 
sanotoriya  va  kurort  m uassasalari  va  dam   olish  uylari,  o 'q u v -m a sh q   baza­
lari;
-  yangi  o'zlashtirilayotgan  va  m eliorativ  holatini  yaxshilash jarayonida 
bo'lgan  loyihada  ko'rsatilgan  m uddatga,  lekin  ish  boshlangandagina  b o sh ­
lab  5  yildan  oshm agan  yerlar;
-  ta ’lim ,  m adaniyat  va  sog'liqni saqlash  obyektlari  bilan  b and  yerlar;
-   tu t  k o 'chatlari  o 'tkazilgan  yer  m aydonlari  3  yil  m uddatga,  qator 
oralariga  qishloq  xo'jaligi  ekinlari  ekilishida  q a t’iy nazar;
-   O 'zbekiston  Respublikasi  soliq  qonunchiligiga  m uvofiq  soliqqa 
tortilm aydigan  boshqa  yerlar;
Yagona  yer solig'i  to 'la sh d a n   quyidagilar ozod  qilinadi:
-   yangidan  tashkil  etilgan  qishloq  xo'jaligi  tovar  ishlab  chiqaruvchi­
lari,  jum ladan,  ferm er  xo'jaliklari,  davlat  ro'yxatidan  o 'tkazilgan  paytdan 
boshlab  2  yil  m uddatga;
-  darom ad  (foyda)  va  yer  solig'i  to 'la sh d an   ozod  etilgan  boshqa  qish­
loq  xo'jaligi  tovar  ishlab  chiqaruvchilari.
Q ishloq  xo'jaligi  to v a r  ishlab  chiq am v ch ilar  soliqni  hisoblash  vara- 
qasini  soliq  ins-peksiyasiga  joriy  yilning  1-fevraligacha  taqdim   qilishlari 
kerak.  Soliq  yilda  uch  m arta,  y a ’ni  yillik  soliqning  20  % idan  kam  b o 'l­
m agan  qismi  1-iyulgacha,  30  % dan  kam   b o 'lm a g an   qismi  1-sentabrgacha 
va  qolgan  qism i  1-dekabrgacha  to 'la n ish i  lozim.
118

---