Sanoq son (les adjectifs numéraux cardinaux)

Sanoq son (les adjectifs numéraux cardinaux)

Sanoq sonlar “Combien?” (necha?, nechta?) so`rog`iga javob bo`lib keladi: un, deux, trois, quatre, cinq va h.z. Sanoq sonlar barcha determinativlar kabi otni aniqlab keladi. Ot oldida sanoq son kelsa artikl ishlatilmaydi: masalan, les amis, de vrais amis, nos amis, ces amis, deux amis va h.z.

Bir necha pradmet yoki kimsalar jami haqida gap borganda sanoq son oldida artikl qo`llanadi. Tous les trois enfants sont jolis. – Uchala bola ham chiroyli.
Fransuz tilida sanoq sonlar odatda o`zgarmaydi.
Quyidagi sanoq sonlar bu qoidadan mustasno:

1. 
   Un sanoq sonining une formasi jenskiy roddagi otlar oldida qo`llanadi. Un cahier – bitta daftar. Une porte – bitta eshik.
   
2. 
   Cent, vingt sonlari otlar oldida kelib, ulardan keyin yana boshqa biror son qo`llanmasa, ular oxiriga “s” harfi qo`shib yoziladi. Masalan, quatre-vingts kilo de sucre. Deux-cents kilo de viande. Agar cent, vingt sanoq sonlaridan keyin yana boshqa biror son kelsa “s” harfi yozilmaydi. Masalan, Trois-cent-six kilo de coton.
   
3. 
   Mille sanoq sonining mil formasi bor. Bu forma sanani ifodalashda qo`llaniladi. Masalan, en mil neuf cent-quatre-vingt-onze. (1991 yil)
   
4. 
   Millier so`zi mille sanoq so`zidan kelib chiqqanligi va ot so`z turkumiga mansubligi tufayli u artikl bilan qo`llanadi. masalan, Des milliers de travailleurs se dirigent vers la Place Rouge.
   

Eslatma: - aine suffiksi yordamida tuzilgan une dizaine, une douzaine, une trentaine kabi formalar ham ot hisoblanadi. Masalan, Une douzaine de pommes – o`n ikkitacha olma. Une trentaine de livres-o`ttiztacha kitob.

Quyidagi vaqt ifodalovchi iboralarni o`rganing:
Il est une heure – soat bir.
Il est deux heures – soat ikki.
Il est cinq heures – soat besh.
Il est midi – kunduz soat o`n ikki.
Il est minuit – tungi soat o`n ikki.
Il est midi et quart – kunduz soat 12 dan 15 minut o`tdi.
Il est deux heures et demie – soat 2 dan 30 minut o`tdi.
Il est trois heures moins le quart – soat 2 dan 45 minut o`tdi.
Il est six heures moins cinq – soat 5 dan 55 minut o`tdi.
Huit jours – bir hafta; quinze jours – ikki hafta.
Dans quinze jours – ikki haftadan keyin.
Quinze jours apères – ikki hafta o`tgandan keyin.


Tartib son (les adjectifs numéraux ordinaux)

Tartib son predmetlarning tartibini bildiradi, ular lequel? (nechanchi?) so`rog`iga javob bo`lib keladi.

Sanoq sonlar oxiriga – ième qo`shimchasini qo`shish bilan tartib son yasaladi. Masalan, deux-deuxième; trois-troisxième (ikkinchi, uchinchi).
Tartib sonlar otni aniqlab kelganda, aniq artikl bilan qo`llanadi. Masalan, La première leçon commence à 8 heures.
Eslatma: Ayrim tartib sonning yasalishi o`zgacha:

1. 
   e harfi bilan tugagan sanoq sonlardan tartib son yasalganda so`z oxiridagi “e” harfi tushirib qoldiriladi. Masalan, quatre – quatrième; onze – onzième (to`tr-to`rtinchi; o`n bir-o`n birinchi)
   
2. 
   Un sanoq sonidan yasalgan tartib son ikki xil formaga ega. Un-unième, premier-première – bir-birinchi. Unième formasi faqatgina sanoq son bilan birga keladi. Masalan, vingt-et-unième – yigirma birinchi, trente-et-unième – o`ttiz birinchi. Premier tartib soni o`zi aniqlab kelayotgan so`z bilan rod va sonda moslashadi. Masalan, Janvier est le premier mois de l’anneé. Yanvar yilning birinchi oyi. Notre premère leçon commence à 8 heures. Birinchi darsimiz soat 8 da boshlanadi. Elles sont arrivées les premières. Ular birinchi bo`lib keldilar.
   
3. 
   Cinq va neuf sanoq sonlarining tartib son formasi – cinquième – beshinchi; neuvième – to`qqizinchi shaklini oladi.
   

Fransuz tilida tartib sonlar o`rniga ba`zan chislo (sahifa) tom, bob, paragraf va nomerlarni belgilashda sanoq sonlar qo`llanadi. masalan, page trente-et-un – o`ttiz birinchi bet.
Volume deux – ikkinchi tom.
Le douze mars – o`n ikkinchi mart.
Page quatre – to`rtinchi bet.
Chapitre six – oltinchi bob.
Paragraphe trois – uchinchi paragraf.
Numèro sept – yettinchi nomer.