Sanoq son (les adjectifs numéraux cardinaux)



Download 16,39 Kb.
Sana06.07.2022
Hajmi16,39 Kb.
#744236
Bog'liq
Raqamlar132


Sanoq son (les adjectifs numéraux cardinaux)

Sanoq sonlar “Combien?” (necha?, nechta?) so`rog`iga javob bo`lib keladi: un, deux, trois, quatre, cinq va h.z. Sanoq sonlar barcha determinativlar kabi otni aniqlab keladi. Ot oldida sanoq son kelsa artikl ishlatilmaydi: masalan, les amis, de vrais amis, nos amis, ces amis, deux amis va h.z.


Bir necha pradmet yoki kimsalar jami haqida gap borganda sanoq son oldida artikl qo`llanadi. Tous les trois enfants sont jolis. – Uchala bola ham chiroyli.
Fransuz tilida sanoq sonlar odatda o`zgarmaydi.
Quyidagi sanoq sonlar bu qoidadan mustasno:

  1. Un sanoq sonining une formasi jenskiy roddagi otlar oldida qo`llanadi. Un cahier – bitta daftar. Une porte – bitta eshik.

  2. Cent, vingt sonlari otlar oldida kelib, ulardan keyin yana boshqa biror son qo`llanmasa, ular oxiriga “s” harfi qo`shib yoziladi. Masalan, quatre-vingts kilo de sucre. Deux-cents kilo de viande. Agar cent, vingt sanoq sonlaridan keyin yana boshqa biror son kelsa “s” harfi yozilmaydi. Masalan, Trois-cent-six kilo de coton.

  3. Mille sanoq sonining mil formasi bor. Bu forma sanani ifodalashda qo`llaniladi. Masalan, en mil neuf cent-quatre-vingt-onze. (1991 yil)

  4. Millier so`zi mille sanoq so`zidan kelib chiqqanligi va ot so`z turkumiga mansubligi tufayli u artikl bilan qo`llanadi. masalan, Des milliers de travailleurs se dirigent vers la Place Rouge.

Eslatma: - aine suffiksi yordamida tuzilgan une dizaine, une douzaine, une trentaine kabi formalar ham ot hisoblanadi. Masalan, Une douzaine de pommes – o`n ikkitacha olma. Une trentaine de livres-o`ttiztacha kitob.

Quyidagi vaqt ifodalovchi iboralarni o`rganing:
Il est une heure – soat bir.
Il est deux heures – soat ikki.
Il est cinq heures – soat besh.
Il est midi – kunduz soat o`n ikki.
Il est minuit – tungi soat o`n ikki.
Il est midi et quart – kunduz soat 12 dan 15 minut o`tdi.
Il est deux heures et demie – soat 2 dan 30 minut o`tdi.
Il est trois heures moins le quart – soat 2 dan 45 minut o`tdi.
Il est six heures moins cinq – soat 5 dan 55 minut o`tdi.
Huit jours – bir hafta; quinze jours – ikki hafta.
Dans quinze jours – ikki haftadan keyin.
Quinze jours apères – ikki hafta o`tgandan keyin.


Tartib son (les adjectifs numéraux ordinaux)

Tartib son predmetlarning tartibini bildiradi, ular lequel? (nechanchi?) so`rog`iga javob bo`lib keladi.


Sanoq sonlar oxiriga – ième qo`shimchasini qo`shish bilan tartib son yasaladi. Masalan, deux-deuxième; trois-troisxième (ikkinchi, uchinchi).
Tartib sonlar otni aniqlab kelganda, aniq artikl bilan qo`llanadi. Masalan, La première leçon commence à 8 heures.
Eslatma: Ayrim tartib sonning yasalishi o`zgacha:

  1. e harfi bilan tugagan sanoq sonlardan tartib son yasalganda so`z oxiridagi “e” harfi tushirib qoldiriladi. Masalan, quatre – quatrième; onze – onzième (to`tr-to`rtinchi; o`n bir-o`n birinchi)

  2. Un sanoq sonidan yasalgan tartib son ikki xil formaga ega. Un-unième, premier-première – bir-birinchi. Unième formasi faqatgina sanoq son bilan birga keladi. Masalan, vingt-et-unième – yigirma birinchi, trente-et-unième – o`ttiz birinchi. Premier tartib soni o`zi aniqlab kelayotgan so`z bilan rod va sonda moslashadi. Masalan, Janvier est le premier mois de l’anneé. Yanvar yilning birinchi oyi. Notre premère leçon commence à 8 heures. Birinchi darsimiz soat 8 da boshlanadi. Elles sont arrivées les premières. Ular birinchi bo`lib keldilar.

  3. Cinq va neuf sanoq sonlarining tartib son formasi – cinquième – beshinchi; neuvième – to`qqizinchi shaklini oladi.

Fransuz tilida tartib sonlar o`rniga ba`zan chislo (sahifa) tom, bob, paragraf va nomerlarni belgilashda sanoq sonlar qo`llanadi. masalan, page trente-et-un – o`ttiz birinchi bet.
Volume deux – ikkinchi tom.
Le douze mars – o`n ikkinchi mart.
Page quatre – to`rtinchi bet.
Chapitre six – oltinchi bob.
Paragraphe trois – uchinchi paragraf.
Numèro sept – yettinchi nomer.
Download 16,39 Kb.

Do'stlaringiz bilan baham:




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish