Muqaddima


Shaxs shakllanishiga ta'sir etuvchi omillar, psixologik shart-sharoitlar



Download 0,78 Mb.
Pdf ko'rish
bet46/56
Sana13.01.2022
Hajmi0,78 Mb.
#356877
1   ...   42   43   44   45   46   47   48   49   ...   56
Bog'liq
Yosh va pedagogik psixologiya

9.2. Shaxs shakllanishiga ta'sir etuvchi omillar, psixologik shart-sharoitlar 
Shaxs  shakllanishida  u  yashayotgan  mu?it,  kishilar,  jamiyatning  roli  juda 
katgadir.  Masalan,  biron  ma?allada  inson  shaxsining  tarkib  topishiga  faol  ta'sir 
ko’rsatuvchi  besh  yuzta  o’ziga  xos  ijtimoiy  mu?it  bor  degan  ma'noni  bildiradi.  Bu 


yerda  shunday  bir  savol  tu?iladi:  "Tash?i  mu?it  inson  shaxsining  tarkib  topishiga 
?anday ta'sir ?iladi?" 
Birinchidan, ijtimoiy mu?itdagi turli ?odisalar odamning ongiga bevosita ta'sir 
?ilib,  unda  chu?ur  iz  ?oldiradi.  Ikkknchidan,  tash?i  ijtimoiy  mu?it  ta'sirining 
chu?urro?  va  musta?kamro?  bo’lishiga  odamning  o’zi  yordam  beradi.  Ma'lumki, 
bolalar  o’z  tabiatlariga  ko’ra,  ilk  yoshlik  cho?laridan  boshlab,  ni?oyat  darajada 
ta?lidchan  bo’ladilar.  Bolalar  katta  odamlarning  barcha  ?atti-?arakatlariga  bevosita 
ta?lid ?ilish or?ali bu ?atgi-?arakatlarni, yaxshi-yomon fazilatlarni o’zlariga singdirib 
boradilar.  Bolalar  oilada,  ko’cha  -  ko’yda,  katta  odamlarning  ?ar  bir  ?arakatlarini, 
o’zaro munosabatlarini zimdan kuzatib turadilar. 
Inson  shaxsining  tarkib  topishida  tash?i  ijtimoiy  mu?itning  roli  ?a?ida  gap 
borar  ekan,  shuni  ?am  ta'kidlab  o’tish  zarurki,  ayrim  ?ayri  tabiiy  ?odisalar  inson 
shaxsining  tarkib  topishida  tash?i  mu?it  ta'sirining  ?al  ?iluvchi  a?amiyatga  ega 
ekanligini to’la tasdi?laydi. Biz ayrim tasodifiy ?ollarda odam bolalarining  yovvoyi   
?ayvonlar      mu?itiga      tushib      ?olish      ?odisasini      nazarda  tutayapmiz.      ?ayotda  
bunday    ?odisalar    juda  siyrak    bo’lsa    ?am    ?ar  ?olda  uchrab  turadi.  Masalan, 
?indistonlik doktor Sing  Kalkutta  ya?inidagi      o’rmonzorda     bo’ri     bolalari     bilan   
birga      ikkita      odam  bolasining  ?am  to’rt  oyo?lab  yugurib  yurganini  ko’rib  ?oladi. 
Keyin    ularni      poylab,      ?arorgo?larini      topib,      bolalarni      olib      ketadi.    Ulardan 
biriga  Amala,    ikkinchisiga  Kamala  deb  nom  ?o’yadi.  Shu  narsa  xarakterliki,       
bolalar       yoshlikdan       bo’rilar       mu?itiga      tushib ?olganliklari       tufayli,       
fe'l-atvorlari,       ?atti-?arakatlari  ji?atidan   bo’rilardan   far?   ?ilmas   edilar.    Nut?   
yo’?,   demak tafakkur    ?am    ni?oyat    darajada    cheklangan    edi.    Juda    katta 
?iyinchiliklar      bilan      ?ayta      tarbiyalanilayotgan      bo’ri      mu?itidagi    bolalar 
shamollash natijasida o’lib ?oladilar.  
Bu ?odisa odamning  shaxs sifatida rivojlanishi uchun eng avval insoniy mu?it, 
ya'ni    ijtimoiy  mu?it  bo’lishi  kerakligini  to’la  tasdi?laydi.    Shaxs    va  uning 
psixologiyasiga ta'sir  etuvchi ikkinchi  omil ta'lim- tarbiyaning ta'siridir.   Ma'lumki,  
ta'lim-tarbiya    inson  ongini  shakllantiradi,  uning  dunyo?arashi,  e'ti?odi,  ?ayotga 
bo’lgan      munosabatini          tarkib          toptiradi.  Agar          bolalarning          ru?iy 
tara??iyotlari  va  shaxsiy  xususiyatlarining  tarkib  topishi  fa?at  tash?i  ijtimoiy  mu?it 
bilan, ta'lim-tarbiyaning  o’zigagina  bo?li?  bo’lganda  edi,  unday  paytda  biz  bir  xilda 
sun'iy  va  aynan  bir  xil  ta'lim-tarbiya  sistemasini  tashkil  ?ilib,  ?ar  tomondan  bab-
baravar  tara??iy      etgan      va      deyarli      bir      xil      shaxsiy      xususiyatlarga  ega 
shaxslarni  etishtirib  chi?arar  edik.   Va?olanki,   bunday   bo’lishi mumkin emas.  
Shuni aytib o’tish kerakki, bola shaxsining tarkib topishiga   ta'lim-tarbiyaning   ta'siri   
deganda,   albatta,   birinchi navbatda tarbiya muassasalarida, ya'ni bo?cha, maktab, 
internat,  lisey  va      kollejlarda      beriladigan      ta'lim-tarbiya      tushuniladi.      Biro?, 
bundan  oilada  bolaga  beriladigan  ta'lim-tarbiya  mutla?o  mustasno  emas.    Oiladagi   
umumiy    ijtimoiy   mu?itdan   tash?ari,    oilada beriladigan ta'lim-tarbiyaning ?am 
roli  kattadir.  Bola  tarbiyasi  bilan  sistemali  shu?ullanadigan  va  umuman 
shu?ullanmaydigan oilalarga misollar keltirish mumkin. 
Yu?orida aytib o’tilgan ikkita omildan tash?ari uchinchi omil ?am  mavjudki  - 
bu nasliy xususiyatlardir. Odamga nimalar nasliy beriladi? Odamga nasliy yo’l bilan 
ayrim  anatomik  va  biologik  xususiyatlari  beriladi.  Masalan,  tana  tuzilishi,  sochi  va 


ko’zlarining  rangi,  ovozi,  gapirish  uslublari,  ayrim  ?arakatlari  tu?ma  berilishi 
mumkin.  Lekin  shuni  ?ech  ?achon  esdan  chi?armaslik  kerakki,  odamga  ?ech  va?t 
uning  psixik  xususiyatlari,  ya'ni  uning  a?liy  tomonlari  bilan  bo?li?  bo’lgan  sifatlari 
nasliy  yo’l  bilan,  ya'ni  tu?ma  ravishda  berilmaydi.  Ni?oyatda  nodir  ?ollarda  ayrim 
?obiliyatlar,  masalan,  musi?a,  matematik  ?obiliyatlar  nasliy  yo’l  bilan  berilishi 
mumkin. 
Odamning  ru?iy  tara??iyoti  va  shaxsiy  xususiyatlarining  tarkib  topishi  ?a?ida 
gapirar ekanmiz, yana bir mu?im narsa ustida to’xtab o’tish kerak. ?ozirgi kunda tez-
tez akselerasiya termininipshlatayapmiz. Xo’sh akselerasiya bu nima? Akselerasiya - 
"tezlatish"degan ma'noni anglatadi. ?ozirgi kunda bolalarni ?am jismoniy, ?am ru?iy
 
ji?atdan 
juda  jadallik 
bilan  rivojlanayotganliklarining  guvo?i  bo’lib 
turibmiz.  Xo’sh,  buning  sababi  nima  bo’lishi  mumkin?  Albatta,  bunga  turli  fikrlar 
bor.  Ayrim  olimlar  akselerasiyaning  sababini  ilmiy-texnika  tarakkiyoti  bilan  bo?lab 
tushuntirishga  intilmo?dalar.  Ularning  fikricha,  ilmiy-texnikaning  juda  jadal  temp 
bilan rivojlanishi insoniyatning oldiga mislsiz ko’p axborotlarni idrok ?ilish va fikrda 
?ayta ishlash talablarini ?o’yadi. Bu talab o’z navbatida insonni ?ar tomonlama, ya'ni 
?am  jismoniy,  ?am  psixik  ji?atdan  tez  rivojlanishiga  olib  keldi.  Yu?orida  aytib 
o’tilgan  olimlarning  fikricha,  akselerasiya  -  bu  XX  asrning  ikkinchi  yarmiga  xos 
bo’lgan ?odisadir. 
 

Download 0,78 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   42   43   44   45   46   47   48   49   ...   56




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish