Microsoft Word Dico Fr-Uz doc

www.ziyouz.com kutubxonasi

---

EFFRAYER

 

ÉGOÏSTE

 

 

 

182 

effrayer

 I. vt qo‘rqitmoq, cho‘chimoq;  qo‘rquv, vahimga solmoq;  ses  cris 

m’ont effrayé uning  qichqirig‘i meni qo‘rqitib yubordi; le tonnerre l’effraye 

momaqaldiroq uni vahimaga solmoqda; être  effrayé  qo‘rquvga  tushmoq; II. 

s’effrayer  vpr  qo‘rqimoq,  cho‘chimoq,  qo‘rquvga  tushmoq,  vahimaga 

tushmoq; vahima bosmoq. 

effréné,  ée

  adj  o‘zboshimcha,  bebosh,  tiyib,  to‘xtatib  bo‘lmaydigan, 

tiyiqsiz;  g‘oyat  kuchli,  nihoyat  darajada  zo‘r;  des  passions  effrénées 

cheklab  bo‘lmaydigan  havas;  un  luxe  effréné  nihoyat  darajada  zo‘r  zeb-

ziynat. 

effritement

  nm  1.  maydalanish,  parchalanish,  kukunlanish,  mayda 

zarrachalarga aylanish, nurash; l’effritement d’un rocher qoyaning nurashi; 

2.  fig  ozayish,  kamayish,  qisqarish;  kuchsizlanish,  zaiflashish;  l’effritement 

de la majorité ko‘pchilikning asta-sekin kamayib, zaiflashib borishi. 

effriter

  I.  vt  kukunga,  mayda  zarrachalarga  aylantirmoq,  maydalamoq, 

parchalamoq;  yemirmoq;  II.  s’effriter  vpr  1.  asta-sekin  kukunga  aylanmoq, 

mayda  zarrachalarga  bo‘linib  ketmoq;  nuramoq,  yemirilmoq;  les  pierres 

s’effritent  toshlar  parchalanib  ketmoqdalar;  2.  fig  tugamoq,  kamaymoq, 

ajralib,  tarqalib,  bo‘linib  ketmoq,  buzilmoq,  chirimoq,  yemirilmoq, 

zaiflashmoq, tanazzulga yuz tutmoq; la majorité gouvernementale s’effrite 

à  chaque  vote  har  ovoz  berishda  hukumatdagi  ko‘pchilik  kamayib 

bormoqda. 

effroi

  nm  qo‘rquv,  vahima,  dahshat;  trembler  d’effroi  qo‘rquvdan 

qaltiramoq. 

effronté, ée

 I. adj surbet,  behayo, bezbet, beor, uyatsiz,  odobsiz, yuzsiz, 

un regard effronté behayo  nigoh; un  menteur effronté yuzsiz aldoqchi; II. 

nm surbet, bezbet, uyatsiz, sharmsiz, orsiz, sulloh. 

effrontément

  adv  surbetlarcha,  bezbetlik,  surbetlik,  uyatsizlik  bilan; 

adabsizlik bilan; mentir effrontément surbetlarcha aldamoq. 

effroyable

  adj  dahshatli,  qo‘rqinchli,  mudhish,  vahimali;  yomon,  juda 

yomon;  un  spectacle  effroyable  dahshatli  manzara;  une  nuit  effroyable 

dahshatli, vahimali tun. 

effroyablement

 adv o‘ta yomon, juda yomon; juda ham, g‘oyat darajada, 

haddan tashqari; benihoya; borib turgan, naryog‘i yo‘q, o‘lguday; elle chante 

effroyablement  mal u juda yomon kuylayapti; il est effroyablement bête u 

o‘lguday ahmoq; une  affaire effroyablement compliquée haddan  tashqari 

murakkab ish. 

effusion

  nf  1.  une  effusion  de  sang  qon  to‘kish,  xunrezlik,  qirg‘in;  2. 

ochiq  izhor,  ifoda  qilish;  ko‘ngildagini  ochiq  aytish,  yoritib  gapirish;  avec 

effusion  qizg‘in,  ehtiros  bilan,  otashin,  astoydil;  remercier  avec  effusion 

astoydil minnatdorchilik bildirmoq. 

égailler

 

(s’)

  vpr  tarqalishmoq,  tarqalishib  ketmoq;  tum taraqay  bo‘lmoq; 

les étudiants se sont égaillés à la vue des policiers talabalar mirshablarni 

ko‘rib tum taraqay bo‘lib ketishdi. 

égal

1

,  ale

 adj 1. baravar,  teng, bir xil; c’est  égal baribir,  farqi yo‘q; cela 

m’est  égal  men  uchun  baribir,  farqi  yo‘q;  des  angles  égaux  teng 

burchaklar; diviser en parties égales  teng  bo‘laklarga bo‘ lmoq; être égal à 

-ga  teng, baravar  bo‘lmoq;  tenglashmoq;  égal en droit bir xil huquqqa ega 

bo‘lmoq; 2. to‘g‘ri; tekis, silliq, bir tekis; chemin égal tekis yo‘l. 

égal

2

 nm teng keladigan, baravar; il  est  mon égal u mening  tengim; nos 

égaux bizga teng, biz bilan baravar kishilar. 

également

  adv  1.  birdak,  bir  tekisda,  teng;  sa  fortune  doit  être 

également partagée entre ses deux enfants uning boyligi uning  ikki bolasi 

o‘rtasida  teng  taqsimlanishi  kerak;  2.  shuningdek;  shu  bilan  birga;  il  est 

professeur  de  géographie,  mais  il  enseigne  également  l’histoire  u 

geografiya o‘qituvchisi, ammo u shu bilan birga tarixdan ham dars beradi. 

égaler

 I. vt 1.  teng  bo‘lmoq; baravar bo‘lmoq;  tenglashmoq; les recettes 

égalent les dépenses kirim va chiqim baravardir; deux plus deux égale(nt) 

quatre  ikki  karra  ikki  to‘rt,  to‘rtga  teng  bo‘ladi;  2.  tenglashmoq,  baravar 

kelmoq,  bas  kelmoq;  les  qualités  nutritives  du  seigle  égalent  celles  du 

froment  to‘yimliligi  jihatidan  javdar  bug‘doydan  qolishmaydi;  3. 

tenglashtirmoq;  teng qilmoq;  teng ko‘rmoq; son dernier  roman l’égale  aux 

plus  grands  écrivains  uning  oxirgi  romani  uni  buyuk  yozuvchilar  qatoriga 

ko‘tardi;  II.  s’égaler  vpr  tenglashmoq,  baravar  bo‘lmoq,  teng  bo‘lmoq; 

personne ne peut s’égaler à lui unga hech kim tenglasha olmaydi. 

égalisation

  nf  1.  tenglashtirish,  baravrlashtirish;  2.  sport  hisobni 

tenglashtirish, baravarlashtirish; durang qilish; grâce  à ce but notre  équipe 

obtint  l’égalisation  bu  gol  tufayli  bizning  jamoa  hisobni  tenglashtirdi;  3. 

tekislash, baravarlash, tekislash. 

égaliser

 vt tenglamoq,  tenglashtirmoq,  baravarlamoq, baravarlashtirmoq; 

baravar  qilmoq;  égaliser  les  prix  narxlarni  tenglamoq;  égaliser  les 

chances  entre  les  concurrents  raqiblar  imkoniyatini  baravarlamoq; 

raqiblarga  bir  xil  sharoit  yaratmoq;  2.  sport  hisobni  tenglashtirmoq,  baravar 

qilmoq; durang  qilmoq; notre équipe a  égalisé une  minute avant la fin du 

match  bizning  jamoa  o‘yin  tugashidan  bir  m inut  avval  hisobni 

baravarlashtirdi, durang qildi; 3. tekislamoq, to‘g‘rilamoq, silliqlamoq, bir tekis 

qilmoq; égaliser le terrain maydonni tekislamoq. 

égalitaire

 adj har jihatdan tenglik, teng huquqlilikka asoslangan. 

égalité

 nf 1.  tenglik,  baravarlik; l’égalité de deux nombres ikki sonning 

tengligi;  2.  to‘g‘rilik,  tekislik,  silliqlik;  l’égalité  d’un  terrain  maydonning 

tekisligi;  3.  har  jihatdan  tenglik,  teng  huquqlilik;  4.  bir  tekisdalik;  l’égalité 

d’humeur og‘irlik, vazminlik. 

égard

 nm 1. diqqat, e’ tibor,  qiziqish; il n’a eu  aucun  égard à ce que  je 

lui ai dit u mening so‘zlarimga hech qanday e’ tibor qilmadi;  à cet  égard  bu 

jihatdan,  hamma  tomondan;  2.  pl  hurmat;  izzat,  e’htirom,  izzat-ikrom;  ils 

l’ont traité avec beaucoup d’égards cette fois bu safar unga hurmat bilan 

qaradilar. 

égaré, ée

 adj adashgan odam, yo‘ldan ozgan, chalg‘ igan. 

égarement

  nm  adashish,  yo‘ldan  ozish;  chalg‘ish,  yo‘llamay  ish  qilish, 

bemulohazalik; les égarements de la raison fikrning chalg‘ishi. 

égarer

  I.  vt  1.  adashtirmoq,  yo‘ldan  ozdirmoq;  notre  guide  nous  a 

égarés  yo‘l  boshlovchimiz  bizni  adashtirib  qo‘ydi;  2.  aldamoq,  laqillatm oq; 

chalg‘ itmoq; ces fausses nouvelles égarent l’opinion publique bu yolg‘on 

ovoza,  mish-mishlar  jamoatchilikni  chalg‘itm oqda;  3.  yo‘qotmoq,  yo‘qotib 

qo‘ymoq (narsani); j’ai égaré  mes lunettes ko‘zoynagimni yo‘qotib qo‘ydim; 

II.  s’égarer  vpr  1.  adashmoq,  adashib  tentiramoq,  yo‘ldan  ozmoq;  ils  se 

sont  égarés  dans  la  forêt  ular  o‘rmonda  adashib  qoldilar;  2.  aylanib, 

sandiraqlab yurmoq, kezmoq, tentiramoq; j’aime m’égarer dans ce quartier 

men  bu  kvartalda  tentirab  yurishni  sevaman;  3.  fig  yanglishmoq;  là,  tu 

t’égares  complètement!  bu  yerda  sen  butunlay  xato  qilayapsan;  4. 

yo‘qolmoq, yo‘qolib  qolmoq; ce livre n’a pas pu  s’égarer  bu kitob yo‘qolib 

qolishi mumkin emas. 

égayer

 I. vt 1. vaqtini chog‘ qilmoq, xursand qilmoq; égayer les convives 

par  ses  histoires  hikoyalari  bilan  mehmonlarning  vaqtini  chog‘  qilmoq;  2. 

jonlantirmoq,  jon,  ruh,  fayz  kiritmoq;  ces  fleurs  égayent  la  chambre  bu 

gullar  xonaga  fayz  kiritdi;  II.  s’égayer  vpr  vaqti  chog‘  bo‘lmoq,  xursand 

bo‘lmoq; kayfi chog‘ bo‘lmoq;  s’égayer aux dépens de qqn kulgi, masxara, 

mazax qilmoq, mayna qilmoq, kulmoq. 

égérie

 nf maslahatchi; ilhomchi, ilhomlantiruvchi. 

égide

 nf 1. sous l’égide de biror narsa, kimsa panohida, himoyasida yoki 

rahbarligida;  une  conférence  organisée  sous  l’égide  de  l’UNESCO 

YUNESKO  rahbarligida  chaqirilgan  konferensiya;  prendre  qqn  sous  son 

égide biror kimsani o‘z himoyasiga olmoq. 

églantier

 nm na’matak (butasi). 

églantine

 nf na’matak (guli). 

églefin

 nm piksha (treskasimonlar oi lasiga mansub baliq). 

église

 nf 1. cherkov; aller  à l’église cherkovga  qatnamoq;  le clocher de 

l’église cherkovda nikohdan o‘tmoq; 2. Eglise cherkov (nasroniylarning diniy 

tashkiloti,  diniy  jamoat),  l’Eglise  catholique  katolik  mazhab;  l’Eglise 

orthodoxe  pravaslavlar  mazhabi;  3.  nasroniy  dini;  les  pères  de  l’église 

avliyo  otalar  ruhoniylarga  hurmat  bilan  qilinadigan  murojaat;  4.  ruhoniylar; 

cherkov ruhoniylari. 

égocentrique

  I.  adj  egotsentrizmga  oid,  egotsentrik,  egotsentrizm; 

xudbin;  II.  n  egotsentrist,  o‘ taketgan  manmanlik;  o‘ taketgan  xudbinlik  (o‘zini 

hammadan baland qo‘yish). 

égoïsme

 nm egoizm, egoistlik, xudbinlik. 

égoïste

  I.  adj  egoizmga  va  egoistga  oid;  egoistik;  xudbinlik,  egoistik;  un 

bonheur  égoïste  egoistlik  baxti;  II.  n  egoist,  xudbin  (faqat  o‘z  manfaatini 

ko‘zlaydigan, o‘zinigina sevadigan odam).