Microsoft Word Dico Fr-Uz doc

www.ziyouz.com kutubxonasi

---

ÉCONOME

 

ÉCRASÉ

 

 

 

178 

économe

  I.  adj  tejamkor,  kamxarj,  ayab,  tejab  harakat  qiladigan;  rejali, 

barakali;  xasis,  qurumsoq,  ziqna,  och  ko‘z,  qattiq;  être  économe  de  son 

temps vaqtini  tejamoq; être économe de ses paroles so‘zini  ayamoq; II. n 

xo‘jalik bo‘ limi mudiri; xo‘jalik boshlig‘i. 

économie

 nf 1. écon xo‘jalik; iqtisodiyot; économie planifiée, économie 

dirigée  rejali,  boshqariladigan  xo‘jalik;  économie  nationale  xalq  xo‘ jaligi; 

économie  agraire  qishloq  xo‘jaligi;  économie  forestière  o‘rmon  xo‘jaligi; 

économie  privée  xususiy  xo‘jalik;  petite  économie  marchande  mayda 

tovar  ishlab  chiqarish  xo‘jaligi;  économie  domestique  uy  xo‘jaligi;  ro‘zg‘or; 

2. iqtisodiyot (xalq xo‘jaligining ayrim tarmog‘ini o‘rganadigan fan); économie 

politique  siyosiy  iqtisod;  3.  tejab-tergab  yashamoq;  être  d’une  grande 

économie o‘ta  tejamkor bo‘lmoq; 4.  tejash natijasida olingan narsa,  tejalgan 

narsa;  tejam;  foyda;  économie  de  dix  francs  par  pièce  produite  har  bir 

dona mahsulotdan 10 frankdan tejam; 5. pl yig‘ ilgan, to‘plangan, jamg‘arilgan 

pul,  mablag‘,  jamg‘arma;  économies  mensuelles  oylik  jamg‘arma; 

économies annuelles yillik jamg‘arma; acheter qqch avec ses économies 

jamg‘argan puliga biror narsa sotib olmoq. 

économique

  I.  adj  1.  iqtisodiyotga  oid,  iqtisodiy;  moddiy;  2.  tejamli; 

foydali,  foyda  keltiradigan;  3.  xo‘jalikka  oid;  xo‘jalik;  le  plan  économique 

xo‘jalik rejasi; II. nm iqtisodiyot bilan bo‘gliq hodisa va voqealar majmui. 

économiquement

  adj  1.  iqtisodiy  jihatdan,  moddiy  tomondan; 

économiquement  parlant  iqtisodiy  nuqtai  nazardan;  2.  tejab,  tejab-tergab, 

ayab;  ehtiyot  qilib,  qisib-qim tib,  tejamkorlik  bilan;  kam  sarflab;  voyager 

économiquement ko‘p sarf-xarajat qilmay sayohat qilmoq. 

économiser

 vt  1.  tejamoq,  tejab-tergamoq,  ehtiyot  qilmoq;  économiser 

ses  paroles  ortiqcha  gapirmaslik,  so‘zini  ham  ayamoq;  2.  yig‘moq, 

to‘plamoq,  jamg‘armoq,  g‘amlamoq;  j’ai  économisé  mille francs men ming 

frank  to‘pladim; il économise pour ses vieux jours qariganda qiynalmaslik 

uchun pul yig‘moqda. 

économiste

 nm ekonomist, iqtisodchi. 

écope

 nf cho‘mich, yog‘log‘i. 

écoper

  vt  1.  cho‘michlab  olib  tashlamoq,  to‘kib  tamom  qilmoq  (kemaga 

kirgan  suvni);  2.  fam  duch,  to‘qnash  kelmoq,  uchramoq,  yo‘liqmoq;  olmoq, 

orttirmoq; il a éсopé deux mois de prison u ikki oy qamoq jazosini oldi. 

écorce

  nf  1.  po‘st,  po‘stloq  (daraxtda);  qobiq;  l’écorce  argentée  des 

peupliers  teraklarning  kumush  rang  po‘sti;  2.  po‘st,  po‘choq  (mevada); 

l’écorce  de  l’orange  apelsin  po‘sti;  3.  parda,  qobiq,  qatlam;  l’écorce 

terrestre  yer  qobig‘i,  yerning  usti  qattiq  qoplami;  anat  vieilli  écorce 

cérébrale bosh miya qobig‘i. 

écorcer

 vt shilib olmoq; po‘stini archmoq, po‘chog‘idan ajratmoq. 

écorché,  ée

 I. adj yalang‘och, ochiq (mushak, muskul  haqida); II. nm  1. 

crier yoki hurler comme un écorché fam  telbalardek baqirib-chaqirmoq; 2. 

kesik,  kesilgan  holdagi  tasvir  (mexanizm,  inson  yoki  hayvon  tanasini  ichki 

tuzilishini o‘rganish uchun). 

écorchement

 nm po‘stini, po‘stlog‘ini shilib olish, archish. 

écorcher

 vt 1. shilmoq, shilib  olmoq, ajratmoq; écorcher un lapin quyon 

terisini  shilmoq;  2.  tirnamoq,  timdalamoq;  yumdalamoq;  timdalab,  tirnab 

tashlamoq,  tilib yubormoq; ce clou  m’a écorché la jambe bu mix oyog‘imni 

tilib yubordi; 3. fig yomon  ta’sir  qilmoq; yoqmaslik; (quloqni) batang  qilmoq; 

cette  musique écorche les oreilles bu musiqa quloqni batang qilmoqda; 4. 

fam noto‘g‘ri  talaffuz qilmoq,  buzmoq; tu écorches toujours  mon nom sen 

doim  mening  ismimni  noto‘g‘ri  talaffuz  qilasan;  il  écorche  le  français  u 

fransuz tilini buzib gapiradi. 

écorchure

 nf tirnalgan, timdalangan joy, tirnoq izi; shilingan joy; sidirilgan, 

qirilgan joy. 

écorner

  vt  1.  shoxini  sindirmoq;  écorner  un  bœuf  ho‘kiz  shoxini 

arralamoq;  2.  burchakni  sindirmoq,  ishdan  chiqarmoq,  bukmoq,  egmoq, 

buklamoq,  qayirmoq;  tu  écornes  tous  les  livres  hamma  kitoblarning 

burchagini  buklabsan;  3.  fig  qisqartirmoq,  kamaytirmoq,  sarf  qilmoq;  zarar, 

ziyon yetkazmoq, zarar keltirmoq, buzmoq. 

écossais,  aise

  I.  adj  shotlandiyaliklarga  va  Shotlandiyaga  oid; 

shotlandiyalik,  Shotlandiya;  étoffe  écossaise  shotlanka  (katak-katak 

gazlama); II. n shotlandiyalik, Shotlandiya fuqarosi. 

écosser

  vt  oqlamoq,  tozalamoq,  archmoq,  po‘chog‘idan,  qobig‘idan 

tozalamoq. 

écot

 nm ulush, hissa; qism, bo‘lak. 

écoulement

  nm  1.  oqish,  oqib  ketish,  oqib  tushish;  2.  oqim,  chiqish, 

tarqalish  (kishilar  haqida);  3.  sotish,  savdo-sotiq,  o‘tkazish,  o‘tish; 

l’écoulement des marchandises tovarlarning sotilishi, tovarlarni sotish. 

écouler

 I. vt sotmoq, sotib yubormoq, sotib ketm oq, sotib  bitirmoq, sotib 

bo‘lmoq, pullamoq; écouler les marchandises molni sotib bo‘lmoq; écouler 

les  faux  billets  soxta  qog‘oz  pullarni  o‘ tkazmoq,  muomalaga  kiritib 

yubormoq;  II.  s’écouler  vpr  1.  to‘kilmoq,  quyilmoq,  to‘kilib  ketmoq,  oqib 

chiqmoq,  oqmoq;  l’eau  s’écoulait  lentement  du  réservoir  hovuzdan  suv 

asta-sekin  oqib  chiqardi;  2.  fig  oqib  chiqmoq,  otilmoq,  yopirilmoq;  yopirilib 

kirmoq, chiqmoq; les portes s’ouvrent et la foule  s’écoula  eshiklar ochildi 

va  odamlar  tashqariga  yopirilib  chiqishdi;  3.  fig  o‘ tmoq,  o‘ tib  ketm oq, 

tugamoq, tezda o‘ tib ketmoq (vaqt haqida); 4. sotilib ketmoq, sotilib tugamoq, 

ketmoq;  c’est  une  marchandise  qui  s’écoule  facilement  bu  oson 

sotiladigan, xaridorgir mol. 

écourter

 vt 1. qirqib kaltaroq qilmoq, qisqartirmoq, kaltaroq qilmoq; kesib, 

chopib  tashlamoq;  écourter un  chien itning dumini kesmoq; 2.  qisqartmoq, 

kamaytirmoq,  ozaytirmoq;  écourter  son  séjour  à  la  campagne  qishloqda 

bo‘lish  vaqtini  qisqartirmoq;  3.  fig  yumaloq-yassi  qilmoq,  chalakam-chatti 

qilmoq, to‘mtoq qilmoq. 

écoute

  nf  1.  eshitish,  tinglash  (radio  eshittirish,  telefondagi  so‘zlashuv 

haqida);  être  à  l’écoute  1.  radio  eshitmoq,  radio  eshittirishini  tinglamoq;  2. 

telefon  qo‘ng‘iroqlariga  javob  berish  uchun  navbatchilik  qilmoq;  rester  à 

l’écoute eshitib  turmoq; ne quittez pas l’écoute  trubkani qo‘ymang (telefon 

orqali  gaplashganda);  eshittirishimizning  davomini  tinglang  (radioda);  une 

table d’écoute  telefon orqali so‘zlashuvlarni eshitish punkti; 2. mil bildirmay, 

sezdirmay  quloq  solish,  yashirincha,  quloq  solib  bilish,  eshitib  olish 

(telefonda);  radio  eshittirishlarini  ushlab,  tutib  olish;  un  poste  d’écoute 

yashirincha  eshitish  posti; radio eshitirishlarini  tutib oluvchi radiostansiya; 3. 

eshitish, eshitilish imkoniyati. 

écouter

  I.  vt  1.  eshitmoq,  tinglamoq,  quloq  solmoq;  écouter  de  la 

musique musiqa eshitmoq,  tinglamoq; 2. quloqqa olmoq, eshitib aytilgancha 

ko‘nmoq,  unga  amal  qilmoq;  écouter  les  conseils  d’un  ami  o‘rtog‘ining 

maslahatlariga ko‘nmoq;  II. s’écouter vpr  1. o‘zini  o‘zi eshitmoq il s’écoute 

parler  o‘z  ovozidan  zavqlantirmoqda;  2.  e’ tibor  bermoq,  qilmoq,  nazarga, 

e’tiborga  olmoq  (o‘z  sog‘lig‘i  haqida);  depuis  sa  maladie,  il  s’écoute 

kassalligidan buyon u o‘z sog‘lig‘iga ko‘p e’ tibor bermoqda. 

écouteur

  nm  telefon  go‘shagi,  dastagi;  naushnik  (radio,  telefon  singari 

apparatlarning quloqqa tutib eshitadigan qismi). 

écoutille

 nf qopqoqli tuynuk. 

écouvillon

  nm  yumaloq  cho‘ tka  (chiroq  shishasi  kabilarni  tozalash 

uchun). 

écrabouiller

 vt fam ezib, yanchib, majaqlab, burdalab tashlamoq. 

écran

  nm  1.  ekran,  parda,  kino  pardasi;  projeter  l’image  sur  l’écran 

tasvirni ekranda ko‘rsatmoq; un écran panoramique keng kinoekran; 2. kino 

san’ati  haqida;  kino;  une  vedette  de  l’écran  kino  yulduzi;  porter,  adapter 

une pièce à  l’écran p’esani ekranlashtirmoq, kinoga olmoq; le petit écran 

televidenie;  3.  ekran,  to‘siq,  parda,  panjara;  g‘ov;  un  écran  de  verdure 

cachait la  maison ko‘m-ko‘k pardasimon narsa uyni  to‘sib  turardi; un écran 

contre  le  vent  shamolni  to‘suvchi  g‘ov;  faire  écran  to‘smoq,  bekitm oq, 

panalamoq,  pana  qilmoq,  yo‘lini  to‘smoq;  un  écran  de  fumée  dud  niqob, 

tutun  parda;  un  écran  de  cheminée  kamin  ekrani,  to‘sig‘i  (kamindan 

chiqayotgan  kuchli  issiqlikdan  saqlanish  uchun  qo‘yiladigan  to‘rtburchakli, 

oyoqli to‘siq). 

écrasant, ante

 adj 1. e’zadigan, ezib, majaqlab, pachaqlab yuboradigan; 

une  charge  écrasante  ezib  yuboradigan  yuk;  2.  fig  og‘ir,  mashaqqatli, 

charchatadigan,  og‘irlik  qiladigan,  tinka-madorini  quritadigan,  holdan 

toydiradigan; une chaleur écrasante behol qiladigan issiqlik. 

écrasé, ée

 adj ezilgan, majaqlangan, pachaqlangan, yalpaygan, yapaloq, 

yassi; un nez écrasé yapaloq, puchuq burun.