Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán Pócs, Éva Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán

65⁶⁵Lásd erről részletesen: Pócs 1986a, 216//–//220.

66⁶⁶Marienescu 1891, 3; rokon adatok: Pócs 1986a, 219 (vízkeresztkor a Wilde Jagd, Perchták útjába kerülő embernek kampót vágnak a térdébe).

67⁶⁷Lásd részletesen: Pócs 1997a, 144//–//154, illetve jelen kötet //„//Magyar samanizmus…/"/ c. tanulmányát.

68⁶⁸Tizenhat erre vonatkozó boszorkányper-adattal rendelkezünk. Pl. 1733, Csorna, Sopron m., Schram 1970. II. 97; 1676. Ulmic, Moson m., uo. 25.

69⁶⁹A feldarabolás//–//csontkiszedés//–//felélesztés avatási motívuma az eurázsiai sámánavatás kontextusából ismert, Eliade, 1957, 43//–//76. Legújabb magyar összefoglalása, Hoppál 2000.

70⁷⁰1739, Hódmezővásárhely, Schram 1970, I. 254; hasonló, Fekete 1861, 165.

71⁷¹1741, Schram 1970, II. 488.

72⁷²Sós Péter szigetközi tudós pásztor //„//Még puhab korában Doborgazon találkozott három boszorkánnyal. Hamar lefeküdt egy nagy hársfa tövébe és úgy tett, mintha aludna. A boszorkányok körülállták és az egyik a fejét, a másik a kezét, harmadik a lábát akarta kicsavarni..../"/ (Diószegi 1967, 44).

73⁷³1743, Sopron m. Schram 1970, II. 188-193. Werwolf-varázsló, illetve //„//tündérvarázsló//“// mibenlétéről lásd bővebben, Pócs 1997, 154//–//162, 187//–//188.

74⁷⁴Ginzburg 1990, //„//Knochen und Häute//“// fejezet

75⁷⁵Lásd erről: Pócs 1986a, 222//–//235.

76⁷⁶Lea 1957. I. 186.

77⁷⁷Delpeche 1990, 1992. Ez utóbbi vélekedések: 1992, 39//–//40.

78⁷⁸Delpeche 1990. Delpeche az indoeurópai //„//három funkció//“// komplex jeleit véli együttesen látni e varázsló- és királyi jelekben (kard, csillag, korona, szárny, tüzes kiáramlás, szőrösség stb.).

79⁷⁹Lásd a burok szerepéről, illetve általában a születés jeleiről: Ploss 1884; Temesváry 1899, 61; Anderson 1930/31; Bargheer 1930/31; Weiser-Aall 1960; Belmont 1971, 28030; Jakobson-Szeftel 1996.

80⁸⁰E varázslók típusairól a legteljesebb európai összefoglalás: Ginzburg 1990, legutolsó magyar öszefoglalás: Pócs 1997a, a burok varázslókkal kapcsolatos szerepéről, Pócs 1983, 232//–//241.

81⁸¹Komáromy 1910, 159.

82⁸²Egy másik érdekes kérdés, ami még tágabb kontextusba vonja adatainkat, a burok kapcsolata az alterego, szabad lélek, örzőszellem képzeteivel //–// nyilvánvaló összefüggésben a samanisztikus varázslók/látók transzképességével. Ez a kérdés újabb dimenziókat nyithat a varázslók problematikájához, a //„//transzképesség//“// hiedelemrendszerbeli értelmezéseinek síkjaihoz, taglalása azonban most túl messzire vezetne. Lásd a buroknak az őrző-, segítőszellemmel, kísérőlélekkel való kapcsolatát: Ploss 1872, Gehl 1939; Belmont 1971, 50//–//60, Weiser//–//Aall 1960, 30; Gélis 1984, 282//–//284.

83⁸³Schell 1901; Brandstetter én.

84⁸⁴Lásd erről részletesebben: Pócs 1997a, 144//–//154.

85⁸⁵Bo¹koviæ//–//Stulli 1960, 277; Belmont 1971, 61//–//63; Pamfile 1916, 130; Marian 1899, II. 95.

86⁸⁶Belmont 1971, 129//–//160, 181, 191.

87⁸⁷A születési jegyek a Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívumának //„//Különleges születés//“// témájában a //„//Foggal született//“//, //„//Burokban született//“//, //„//Hetedik gyerek//“//, //„//Hat ujjas//“//, //„//Különleges időben//“//, //„//Köldökzsinórral a nyakán született//“// csoportjainak többszáz adata alapján. A foggal születésről összefoglalóan, Diószegi 1958, 122//–//131.

88⁸⁸Lásd erről részletesebben: Pócs 1989, illetve Diószegi Vilmos i. h. számos adatát, ahol azonban ő a táltosgyerek eltűnését, halálát nem így értelmezi, csakis a beavatás szemszögéből vizsgálja.

89⁸⁹Gönczi 1914, 173.

90⁹⁰Diószegi 1967, 60.

91⁹¹Lehoczky 1887, 304//–//306; Komáromy 1910, 360.

92⁹²Lásd erről: Diószegi 1958, 122//–//148.

93⁹³Köves-Zulauf 1995, 114.

94⁹⁴Lásd: Pócs 1997a, 170.

95⁹⁵Delpeche 1900.

96⁹⁶Wrede 1932/33.

97⁹⁷ Lásd például a híres livóniai werwolf-per túlvilágon a termésért viaskodó látóját, Thiesst, aki szintén Matthias volt (Höfler 1934, 345//–//351), vagy a híres 18. századi Wicken-Thiess nevű jóst (Schneider 1827).

98⁹⁸Lásd Pócs 1986, 197.

99⁹⁹ Ðorðeviæ1953, 8.

100¹⁰⁰ Lawson 1910, 209; Zeèeviæ1981, 166.

101¹⁰¹ Murgoçi 1926, 328//–//329.

102¹⁰² Weiser//–//Aall 1960, 32; Kummer 1929/30.

103¹⁰³ Abbot 1903, 221; Strausz 1897, 165; Candrea 1944, 108.

104¹⁰⁴ A bábák eféle teendőiről: Bartels 1900; Deáky 1996; Szenti 1998.

105¹⁰⁵ Deáky 1994, 84; régebbi magyar összefoglalások: Wlislockiné 1893, 112; Kapros 1986; európai vonatkozásban: Belmont 75//–//76; Gélis 1984, 282//–//285, Weiser//–//Aall 1960, 30.

106¹⁰⁶ Filipoviæ 1982, 170//–//171.

107¹⁰⁷Deáky 1994, 64//–//65, 83//–//84. Európa más tájain is, talán mindenütt: Dieck 1982, 242.

108¹⁰⁸ Ploss 1872.

109¹⁰⁹ Balázs 1999, 101.

110¹¹⁰ MNT 15.

111¹¹¹ Hajdunánás, MNT 15.

112¹¹² Turony, Baranya m. MNT 15.

113¹¹³ Saját gyűjtésem 1996-ban, Csíkkarcfalván, Bálint Károlyné akkor 80 éves asszonytól.

114¹¹⁴ Nicole Belmont éppen a születési jegyek (burokban születés) kapcsán hozta az antik sorsistennôket, vagyis a mitikus és a valódi bábákat össze: Belmont 1971.

115¹¹⁵ Csáky 1992, 44.

116¹¹⁶ Kapros 1986, 180.

117¹¹⁷ Diószegi 1958, 129//–//130; Néphit Archívum, //„//Foggal születés//“//.

118¹¹⁸Deáky 1996, 69.

119¹¹⁹ Csáky 1992, 45.

120¹²⁰ Diószegi 1958, 129//–//130; Néphit Archívum, //„//Foggal születés//“//.

121¹²¹ Például saját 1996//–//98-as csíkkarcfalvi és csíkjenőfalvi gyűjtésemből tudok több adatra hivatkozni.

122¹²² Murgoçi 1926, 330.

123¹²³ Bo¹koviæ//–//Stulli 1960, 277; Belmont 1971, 64//–//66; Marian 1899, II. 95; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 244//–//277.

124¹²⁴ Marian 1899, II. 95.

125¹²⁵ Candrea 1940, 148//–//152, Muºlea//–//Bîrlea 1970, 244//–//277.

126¹²⁶ Lawson 1910, 208//–//210.

127¹²⁷ Jakobson//–//Szeftel 1996, 349.

128¹²⁸ Szerbek: Zeèeviæ1981, 168; bolgárok: Evgenija Miceva szíves szóbeli közlése.

1¹A tanulmány az 1988-ban azonos címen megjelent (délszláv//–//magyar konferencia előadásából készült) cikk (Pócs 1988b), néhány apró stiláris javítással. A témát azóta több vonatkozásaban tovább kutattam, de egy teljes táltos//–//garabonciás//–//zmej összehasonlító elemzés még mindig hátravan. Ma már nem látom ennyire fiktívnek az //„//alvilágias//“// varázslókra utaló mondai hagyományokat, bennük valóságos samanisztikus hagyomány mondai tükröződését is feltételezem, mint erre //„//A kígyó, a mennykő és a tehenek...//“// c. cikkemben, valamint az e kötetben közölt //„//A magyar halottlátó…//“// c. tanulmányomban utalok is. (Előbbi cikkben a szláv kapcsolatok egy itt nem taglalt vonatkozása is felvetődik, ami a jelen tanulmányban felvillantott bolgár-török lehetőséggel némi ellentmondásban van.) Tehát az 1988-ban felvetett gondolatok kissé módosultak azóta, mégis érdemesnek láttam itt közölni a cikket, mivel a //„//sárkányos//“// zmej-varázsló adatai ebben találhatók meg legrészletesebben. Ennek a varázslófigurának van a Balkán kvázi-samanisztikus varázslói közül a legtöbb köze a magyar táltoshoz, garabonciáshoz; a vele kapcsolatos problematika egyben a feltételezett honfoglalás kori magyar samanizmus kulcskérdéseihez is szolgáltat adalékokat. Kutatásáról bolgár, szerb macedón részről azóta sem tudok, a //„//bolgár samanizmus//“// kérdése más kontextusban vetődött fel. Azóta a magyar és délszláv garabonciás kutatásához új adalékokkal járult hozzá Jung 1998; 1990, 169//–//179.

2²Bo¹koviæ//–//Stulli 1960.

3³Róheim 1925, 35; Diószegi 1958, 351//–//352.

4⁴Klaniczay 1983.

5⁵Az egyes varázsló-típusok részletesebb elemzése: Pócs 1986.

6⁶A délszláv és román sárkányok adatai Moldován 1897, 188//–//191; Marinov 1914, 208//–//209; Pamfile 1916, 313//–//314; Arnaudov 1917, 75; Kelemina 1930, 41; Bo¹koviæ//–//Stulli 1960, 285; Chloupek 1953, 245//–//246; Çabej 1966, 368; Kretzenbacher 1968a, 126//–//127; Vakerelski 1969, 233//–//234; Dukova 1870; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 182//–//189; Zeèeviæ1981, 62//–//71; Georgieva 1983, 79//–//85.

7⁷Harva 1938, 205//–//206; Eliade 1976, 314//–//315; Ivanov 1984a, 96//–//99; 1984b, 156.

8⁸Arnaudov 1917, 77; Zeèeviæ1981, 63//–//64; Ivanov 1984a, 86//–//97 .

9⁹Chloupek 1953, 245//–//246.

10¹⁰Moldován 1897, 185//–//188; Marinov 1914, 207//–//208; Pamfile 1916, 314; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 182; Georgieva 1983, 79.

11¹¹Eliade i. h.

12¹²E motívumok pl.: Veckenstedt 1883, I. 129//–//131; Arnaudov 1917, 75; Haase 1939, 62//–//68; Bartók 1968, 278//–//283, 320//–//321; Vakarelski 1969, 233; Dukova 1970, 239//–//241; Vildomec 1979, 30; Lettenbauer 1981, 22.

13¹³Propp 1946, 228; Dukova 1970, 230//–//232.

14¹⁴Az ó- és újgörög lamiáról: Vlachos 1971, 234//–//235. Román hiedelmek szerint a zmeu vagy balaur sárkány villámmal kergeti a marhák mögött megbújó ördögöt (Pamfile 1916, 314): az ördög e kontextusban Ivanov (1984a, 99//–//100) szerint Velesz //„//marhaisten//“// vonásait viseli.

15¹⁵Ilyen például a bolgár stopan és stichija (Marinov 1914, 212//–//213).

16¹⁶Franz 1909, I. 19//–//39.

17¹⁷Albán dreki: Dukova 1970, 246. A román ördög (drac) e tulajdonságai például: Candrea 1944, 115.

18¹⁸Franz i. h.

19¹⁹Jakobson//–//Szeftel 1966, 348.

20²⁰A zmej-varázsló és rokoni körének adatai: Hahn 1854, 163; Marinov 1914, 208//–//209; Lambertz 1922, 102//–//104; Chloupek 1953, 245//–//246; Çabej 1966. 368; Moszyñski 1967, 654//–//655; Vakarelski 1969, 233//–//234; Dukova 1970, 235//–//238; Schott//–//Schott 1971, 309; Zeèeviæ1981, 149//–//151; Georgieva 1983, 79//–//83.

21²¹Harva 1938, 205.

22²²Jakobson//–//Ru¾ièiæ1950; Jakobson//–//Szeftel 1966; Èajkanoviæ1873.

23²³P. Madar 1967, 168. További adatok: Diószegi 1958; 228; 1978, 80//–//81.

24²⁴Diószegi 1958, 77; P. Madar i. h.; Bosnyák Sándor gyűjtése bukovinai telepesektől, valamint a volt Kolozs és Szolnok//–//Doboka vármegye területén (Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívumában).

25²⁵Erdész 1984, 116, 118, 139.

26²⁶Uo. 118.

27²⁷Gönczi 1914, 173; Diószegi 1958, 89, 194; Gunda 1963, 49; Barna 1979, 35; Erdész 1984, 118; Fejős 1985, 62. Az idézett adat: Komáromy 1910, 362.

28²⁸Jankó 1891, 277; Kálmány 1917, 264; Diószegi 1958, 196; 1973, 190//–//200; Jung 1985, 74; Erdész 1984, 118; Fejős 1985, 57, 60.

29²⁹P. Madar 1967, 169; Luby 1936, 60//–//62.

30³⁰Marinov 1914, 208//–//210; Schneeweiss 1961, 12; Schott//–//Schott 1971, 309; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 189//–//194.

1¹A tanulmány az 1988-ban azonos címen megjelent (délszláv//–//magyar konferencia előadásából készült) cikk (Pócs 1988b), néhány apró stiláris javítással. A témát azóta több vonatkozásaban tovább kutattam, de egy teljes táltos//–//garabonciás//–//zmej összehasonlító elemzés még mindig hátravan. Ma már nem látom ennyire fiktívnek az //„//alvilágias//“// varázslókra utaló mondai hagyományokat, bennük valóságos samanisztikus hagyomány mondai tükröződését is feltételezem, mint erre //„//A kígyó, a mennykő és a tehenek...//“// c. cikkemben, valamint az e kötetben közölt //„//A magyar halottlátó…//“// c. tanulmányomban utalok is. (Előbbi cikkben a szláv kapcsolatok egy itt nem taglalt vonatkozása is felvetődik, ami a jelen tanulmányban felvillantott bolgár-török lehetőséggel némi ellentmondásban van.) Tehát az 1988-ban felvetett gondolatok kissé módosultak azóta, mégis érdemesnek láttam itt közölni a cikket, mivel a //„//sárkányos//“// zmej-varázsló adatai ebben találhatók meg legrészletesebben. Ennek a varázslófigurának van a Balkán kvázi-samanisztikus varázslói közül a legtöbb köze a magyar táltoshoz, garabonciáshoz; a vele kapcsolatos problematika egyben a feltételezett honfoglalás kori magyar samanizmus kulcskérdéseihez is szolgáltat adalékokat. Kutatásáról bolgár, szerb macedón részről azóta sem tudok, a //„//bolgár samanizmus//“// kérdése más kontextusban vetődött fel. Azóta a magyar és délszláv garabonciás kutatásához új adalékokkal járult hozzá Jung 1998; 1990, 169//–//179.

2²Bo¹koviæ//–//Stulli 1960.

3³Róheim 1925, 35; Diószegi 1958, 351//–//352.

4⁴Klaniczay 1983.

5⁵Az egyes varázsló-típusok részletesebb elemzése: Pócs 1986.

6⁶A délszláv és román sárkányok adatai Moldován 1897, 188//–//191; Marinov 1914, 208//–//209; Pamfile 1916, 313//–//314; Arnaudov 1917, 75; Kelemina 1930, 41; Bo¹koviæ//–//Stulli 1960, 285; Chloupek 1953, 245//–//246; Çabej 1966, 368; Kretzenbacher 1968a, 126//–//127; Vakerelski 1969, 233//–//234; Dukova 1870; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 182//–//189; Zeèeviæ1981, 62//–//71; Georgieva 1983, 79//–//85.

7⁷Harva 1938, 205//–//206; Eliade 1976, 314//–//315; Ivanov 1984a, 96//–//99; 1984b, 156.

8⁸Arnaudov 1917, 77; Zeèeviæ1981, 63//–//64; Ivanov 1984a, 86//–//97 .

9⁹Chloupek 1953, 245//–//246.

10¹⁰Moldován 1897, 185//–//188; Marinov 1914, 207//–//208; Pamfile 1916, 314; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 182; Georgieva 1983, 79.

11¹¹Eliade i. h.

12¹²E motívumok pl.: Veckenstedt 1883, I. 129//–//131; Arnaudov 1917, 75; Haase 1939, 62//–//68; Bartók 1968, 278//–//283, 320//–//321; Vakarelski 1969, 233; Dukova 1970, 239//–//241; Vildomec 1979, 30; Lettenbauer 1981, 22.

13¹³Propp 1946, 228; Dukova 1970, 230//–//232.

14¹⁴Az ó- és újgörög lamiáról: Vlachos 1971, 234//–//235. Román hiedelmek szerint a zmeu vagy balaur sárkány villámmal kergeti a marhák mögött megbújó ördögöt (Pamfile 1916, 314): az ördög e kontextusban Ivanov (1984a, 99//–//100) szerint Velesz //„//marhaisten//“// vonásait viseli.

15¹⁵Ilyen például a bolgár stopan és stichija (Marinov 1914, 212//–//213).

16¹⁶Franz 1909, I. 19//–//39.

17¹⁷Albán dreki: Dukova 1970, 246. A román ördög (drac) e tulajdonságai például: Candrea 1944, 115.

18¹⁸Franz i. h.

19¹⁹Jakobson//–//Szeftel 1966, 348.

20²⁰A zmej-varázsló és rokoni körének adatai: Hahn 1854, 163; Marinov 1914, 208//–//209; Lambertz 1922, 102//–//104; Chloupek 1953, 245//–//246; Çabej 1966. 368; Moszyñski 1967, 654//–//655; Vakarelski 1969, 233//–//234; Dukova 1970, 235//–//238; Schott//–//Schott 1971, 309; Zeèeviæ1981, 149//–//151; Georgieva 1983, 79//–//83.

21²¹Harva 1938, 205.

22²²Jakobson//–//Ru¾ièiæ1950; Jakobson//–//Szeftel 1966; Èajkanoviæ1873.

23²³P. Madar 1967, 168. További adatok: Diószegi 1958; 228; 1978, 80//–//81.

24²⁴Diószegi 1958, 77; P. Madar i. h.; Bosnyák Sándor gyűjtése bukovinai telepesektől, valamint a volt Kolozs és Szolnok//–//Doboka vármegye területén (Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívumában).

25²⁵Erdész 1984, 116, 118, 139.

26²⁶Uo. 118.

27²⁷Gönczi 1914, 173; Diószegi 1958, 89, 194; Gunda 1963, 49; Barna 1979, 35; Erdész 1984, 118; Fejős 1985, 62. Az idézett adat: Komáromy 1910, 362.

28²⁸Jankó 1891, 277; Kálmány 1917, 264; Diószegi 1958, 196; 1973, 190//–//200; Jung 1985, 74; Erdész 1984, 118; Fejős 1985, 57, 60.

29²⁹P. Madar 1967, 169; Luby 1936, 60//–//62.

30³⁰Marinov 1914, 208//–//210; Schneeweiss 1961, 12; Schott//–//Schott 1971, 309; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 189//–//194.

31³¹Róheim 1925, 93//–//98; Domanovszky 1958; Hoppál 1969; Pócs 1980b.

32³²A lamiáról Vlachos i. h.

33³³Chloupek 1953, 243.

34³⁴Pamfile 1916, 211.

35³⁵Gönczi 1937, 72.

36³⁶Grgjiæ//–//Bjelko¹iæ1899, 632; Kelemina 1930, 184//–//187; Lang 1914, 150; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 176//–//181; Zeèeviæ1981, 114//–//120. 37 A magyar lidérccsirke-adatok összefoglalása a 31. jegyzetben említett munkákban.

37³⁷Muºlea//–//Bîrlea 1970, 174. A keleti ördögszövetség-legendákról: Kretzenbacher 1968b, 17//–//41.

38³⁸Marinov 1914, 213//–//214.

39³⁹Ðjorðjeviæ1953, 32.

40⁴⁰Uo. 2//–//28.

41⁴¹Az idézet: Ivani¹eviæ1905, 265. További mora-adatok: Grgjiæ//–//Bjelko¹iæ1899, 629; Krauss 1908, 146//–//151; Lang 1914, 146; Zeèeviæ1981, 146//–//147.

42⁴²Grabancija¹, garabonciás, cerni ¹kolar: Jagiæ1877; Kelemina 1930, 41//–//44; Holló 1934; Hegyi 1937, 472//–//475; Ferenczi 1974, 262//–//275; Erdész 1984, 114//–//164; Kálmány Lajos gyűjtése, Ethnológiai Adattár 2815, 4. A ºolomonar adatai: Gaster 1884; Moldován 1897, 178//–//181.

1¹E tanulmányom az //„//Ősök, táltosok, szentek//“// c. tanulmánykötetben megjelent cikk (Pócs 1996)enyhén módosított, kissé lerövidített változata. //„//Élők és holtak…//“// c. könyvem (Pócs 1997a) befejezéseután készült, voltaképpen a könyvben megírtak összefoglalása, néhány abból kimaradt részletkérdés betoldásával. Egy még rövidebb változat //–// mint konferencia-előadás publikációja //–// megjelent Tartubanangolul: Pócs 1999b. A könyv legfontosabb mondanivalóját //–// még a megírás befejezése előtt //–// összefoglaltam egy Néprajzi Társaság-beli előadásomban, amelyet az Ethnographia azon nyers és rövid formájában megjelentetett (Pócs l995). A felvetett témák vonatkozásában főleg Keszeg Vilmos azóta publikált tanulmányát említeném a vízbenézéssel kapcsolatban (Keszeg 1997, 97//–//125). Az ő kutatásaibólkiderül, hogy ez a divinációs technika Erdély-szerte //–// és talán Románia- vagy Balkán-szerte is //–// mainapig élő gyakorlat. Saját kutatásaimat illetően: a felvetett kérdések lezárása még nem történt meg, noha elérkezett az ideje a fentiek kibővített újravizsgálatának, sokkal teljesebb európai és magyar kontextusban //–// a jelenkori néphitadatoknak is teljes feldolgozásával. Amit azóta másképp látok: a seid-samanizmus és a lucaszékes beavató technikák kapcsolatának kérdése. E vonatkozásban egyre több kétség fogalmazódik meg bennem, mégis úgy érzem, //„//valami lehet benne//“//: bízom egy nem bizonyítható, de valamiképpen mégis létező összefüggésben és Róheim intuíciójában. Úgy vélem, e kétségek eloszlatására Luca alakját kellene tovább kutatni. Kritikát elsősorban Voigt Vilmos (1997; 1998) tollából ésDemény István Pál egy poszthumusz cikkében kaptam; ezekre adandó válaszomnak egy új tanulmánytkell szentelnem.