Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán Pócs, Éva Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán

92⁹² Dömötör 1981, 132.

93⁹³ Bosnyák 1977, 121.

94⁹⁴Damjanich János Múzeum lidérc-kérdőíve, Legénd, Nógrád m.

95⁹⁵ Bosnyák 1977, 118.

96⁹⁶ Diószegi Vilmos gyűjtése.

97⁹⁷ Saját gyűjtés, Vanyola, Veszprém m.

98⁹⁸ Bosnyák 1977, 83.

99⁹⁹ MNT 27.

100¹⁰⁰ Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

101¹⁰¹Fehér 1975,72.

102¹⁰² Timaffy 1959, 250.

103¹⁰³ MNT 27, Nagylóc, Nógrád m.

104¹⁰⁴ Saját gyűjtés, Tiszasüly, Szolnok m.

105¹⁰⁵ Bihari 1980a, 83.

106¹⁰⁶ Uo. 55.

107¹⁰⁷ Bogoras 1925, 237.

108¹⁰⁸ Schmidt 1980a, 59.

109¹⁰⁹ Paulson 1971, 191//–//196.

110¹¹⁰ Az urali népek túlvilág és alvilág elképzeléseiről: Hoppál 1980, 276//–//277. A finn túlvilág a világ északi határa mögött messze északon van (Honko 1980, 212). Párhuzamos túlvilág és alvilág-elképzelések a voguloknál és osztjákoknál: Karjalainen 1931, 183//–//191.

111¹¹¹ Gurevics 1974, 65.

112¹¹² Eliade 1957, 154.

113¹¹³ Archaikusabb szinten a lakóház és háziélet reális és szimbolikus tér- és időbeosztására vonatkozó konkrét vizsgálatok alapján lehet kimondani: (a chamula indiánok) //„//...azt [a lakóházat] továbbra is »a föld köldökének«, »az erkölcsi világegyetem központjának« tekintik//“// (Gossen 1972, 13).

114¹¹⁴ Veres 1976, 348.

115¹¹⁵ Bosnyák 1977, 26.

116¹¹⁶ Takács 1980.

117¹¹⁷ Pl. halottak túlvilágra vezető útja: Eliade 1957, 378//–//379; Karjalainen 1921, 183//–//191; Loorits 1980, 212; a sámán túlvilági utazása hídon át: Eliade 1957, 445//–//47.

118¹¹⁸ A hármasút Hekaté kultuszhelye, az alvilágba/halálba vezető út volt (Kerényi 1977, 31//–//32; Szepes 1975). Mint halottak/démonok/ördögök megjelenési helye //–// a boszorkányhiedelmekkel kapcsolatban //–// az egész európai középkort végigkíséri (Caro Baroja 1971, 97, 111, 115).

119¹¹⁹ Schmidt 1980a, 56.

120¹²⁰ Leach 1972, 113//–//115; Turner 1972.

121¹²¹Siikala 1978, 187//–//191.

122¹²² Turner 1969, 95; Fejős 1979, 410.

123¹²³ Leach 1972, 115: //„//Az erkölcsi személyiség szent állapotban van, egyfajta tetszhalottként. A közönséges társadalmi idő megállt.//“//

124¹²⁴(Uo.:) //„//Az erkölcsi személyiség áthelyeződik a szekuláris profán világból a szent világba. Meghal.//“//

125¹²⁵ Gurevics 1974, 64//–//65.

126¹²⁶Saját gyűjtés, Galgamácsa, Pest m.

127¹²⁷Diószegi 1967, 102.

128¹²⁸Diószegi Vilmos gyűjtése.

129¹²⁹Diószegi Vilmos gyűjtése.

130¹³⁰Diószegi Vilmos gyűjtése.

131¹³¹Fehér 1975, 78.

132¹³²Fehér 1975, 82//–//83.

133¹³³Diószegi Vilmos gyűjtése, Nagybátony, Heves m.

134¹³⁴Bosnyák 1980, 103.

135¹³⁵Fehér 1975, 67.

136¹³⁶ Bihari 1980a, 37.

137¹³⁷ Diószegi Vilmos gyűjtése.

138¹³⁸ Fejős 1981, 23. Mint a szerző megvilágítja: //„//A képzet arra utal, hogy a meghalt ember lelke kapcsolatba került a halottak világával, és onnan visszatérve már elnyert ismeretekkel tud érintkezésbe lépni a halottakkal. ... van aki ... 3 nap és 3 éjjel aludt a halottak között, miközben hatalmát a szűzanyától kapta//“// (uo. 23//–//24).

139¹³⁹ Saját gyűjtés, Verpelét, Heves m.

140¹⁴⁰ Ränk 1949//–//1951; Csilléry 1982; Veres 1975.

141¹⁴¹ Például: //„//Asztalon pólyázni nem szabad a gyereket, mert nem lesz szófogadó. Ott a patka, be lehet ottan pólyálni kedvedre//“// (Pócs 1964, 99).

142¹⁴²Például: //„//Egyszer a patkalyukba akartam ültetni a kotlót. De jött Csirke Örzsi néni és rám szólt: Még odahasonlítod a tyúkot, ahol az Isten testje sült? Hogy gondolod odaültetni a kotlót?//“// (Pócs 1964, 47) A //„//tűztiszteletre//“// vonatkozó leggazdagabb adatanyagot lásd: Gönczi 1914, 192//–//193.

143¹⁴³ MNT 20, Boldogkőújfalu, Borsod m.

144¹⁴⁴ Pócs 1982, 187.

145¹⁴⁵Pócs 1964, 136.

146¹⁴⁶Gunda 1947, 281.

147¹⁴⁷Diószegi Vilmos gyűjtése, Mekényes, Baranya m. (Lészped, Moldva).

148¹⁴⁸Pócs 1965, 53.

149¹⁴⁹Például kémény alá: Fehér 1975, 62. Asztalra: //„//Nálunk az a szokás, mikor a halottat eltemetik, akkor az asztalra tesznek kenyeret, s mellé vizet//“// (Bosnyák 1977, 105).

150¹⁵⁰Európa minden népénél a téli napforduló, az újév körüli ünnepek, ünnepi időszakok valamint a halottak napja/hete és a szent Mihály napja körüli idő a //„//halottak ideje//“// //–// ortodox területeken ezen kívül a húsvét és pünkösd is halotti ünnep. Mindezen ünnepekre-időszakokra, de különösen a karácsony//–//újév körüli időre jellemző a családi halottak, ősök vendégül látása a házban, Észak- és Északkelet-Európában különösen a ház //„//szent sarkában//“//. Lásd például Paulson 1971, 193//–//201; Vilkuna 1956, 118//–//126; összefoglalóan: Pócs 1965.

151¹⁵¹Ranke 1959. A magyar //„//dátumokat//“// lásd: Pócs 1980.

152¹⁵²Pócs 1964, 105.

153¹⁵³Bosnyák 1980, 125.

154¹⁵⁴ Pócs 1975, 19.

155¹⁵⁵Pócs 1965, 46.

156¹⁵⁶Pócs 1965, 63//–//70.

157¹⁵⁷ Dömötör Sándor gyűjtése, EA 2488. 11.

158¹⁵⁸Nagy 1896, 100.

159¹⁵⁹Pócs 1965, 30, 39, 240//–//41, 249//–//50.

160¹⁶⁰ Seprés és szemét kihordásának a tilalma a tizenketted idején pl. saját gyűjtés, Mezőkövesd, Borsod m. Kiadás, kölcsönadás tilalma: Róheim 1920, 127 //–// adatai Európa sok helyéről származnak.

161¹⁶¹ Például: Aki naplemente után kihányja a szemetet, annak megfájdul a feje (Róheim 1920, 127). Halál esetén nem szabad a házból semmit kiadni: K. Kovács 1944, 134.

162¹⁶² Pócs 1965, 165//–//175.

163¹⁶³ / /

164¹⁶⁴ Gurevics 1974, 40//–//41.

165¹⁶⁵ Az európai lakóház vonatkozásában: Schmidt 1980b, 84//–//85.

166¹⁶⁶ Cunningham 1972, 134.

167¹⁶⁷ Bourdieu 1973, 102//–//103.

168¹⁶⁸ Uo. 104.

169¹⁶⁹ Uo. 105.

170¹⁷⁰ Róheim 1920.

171¹⁷¹ Kósa Árpád gyűjtése, Szamosszeg, Szatmár m., EA 3143.

172¹⁷² Diószegi Vilmos gyűjtése, Tiszacsécse, Szatmár m.

173¹⁷³ Róheim 1920, 175.

174¹⁷⁴ Uo. 1920, 177.

175¹⁷⁵ MNT 9, Diósjenő, Nógrád m.

176¹⁷⁶177 Róheim 1920, 51.

177¹⁷⁷ Uo. 1920, 103.

178¹⁷⁸ Diószegi Vilmos gyűjtése, Ipolytölgyes, Hont m.

179¹⁷⁹ Saját gyűjtés, Nyúl, Győr m.

180¹⁸⁰ MNT 9, Nagyberki, Somogy m.

181¹⁸¹ Róheim 1920, 43.

182¹⁸² Uo. 1920, 55.

183¹⁸³ Bosnyák 1977, 82.

184¹⁸⁴ MNT Karancskeszi, Nógrád m.

185¹⁸⁵ Kocsmáros László gyűjtése, EA 2449. 11. Bernecebaráti, Hont m.

186¹⁸⁶ Bihari 1980a, 94.

187¹⁸⁷

188¹⁸⁸ Diószegi Vilmos gyűjtése, Galgamácsa, Pest m.

189¹⁸⁹ Fehér 1975.

190¹⁹⁰ Berze Nagy 1910.

191¹⁹¹ Saját gyűjtés, Nagyiván, Szolnok m.

192¹⁹² Saját gyűjtés, Tiszaszöllős, Szolnok m.

193¹⁹³Diószegi Vilmos gyűjtése, Galgamácsa, Pest m.

194¹⁹⁴Róheim 1920, 118.

195¹⁹⁵ Róheim 1920.

196¹⁹⁶ Diószegi Vilmos gyűjtése, Szuhahuta, Nógrád m.

197¹⁹⁷ Róheim 1920, 118.

198¹⁹⁸ Tamás 1980, 60.

199¹⁹⁹ Diószegi Vilmos gyűjtése, Tiszacsécse, Szatmár m.

200²⁰⁰Pl. a látó és néző távoli dolgokat, személyeket, rejtett kincset, halottakat lát, megjósolja a halált, az időjárást (Ferenczi 1959). //„//A táltosok ... tudnak annyi mindent, hogy hol mi van eltéve, vagy mik jőnek, mik történnek//“// (Bosnyák 1977, 154).

201²⁰¹Toporov 1972, 50//–//58.

202²⁰²Számos nép teremtési hagyományai vonatkoznak a teremtés középről, a föld köldökénél való kezdetére: Eliade 1958, 373; Hoppál 1978, 305.

203²⁰³Veres 1976, 348//–//349.

204²⁰⁴ Veres 1976, 49.

205²⁰⁵ //„//A középnek ez a szimbolikája ... városok építésénél épp úgy szerepet játszik mint házakénál: minden megszentelt hely valójában egy ‘közép’, minden hely, ahol a szent és az isteni láthatóvá válik és ahol megvan a lehetőség, hogy a föld szintjét áttörjék a menny szintje felé//“// (Eliade 1957, 333).

206²⁰⁶Mint pl. a samanizmus világ közepét/köldökét/tengelyét szimbolizáló objektumai: Eliade 1958, 107//–//108; 1954, 225//–//252; Paulson 1962.

207²⁰⁷Eliade 1957, 263//–//68; Veres 1976, 351.

208²⁰⁸ Bogoras 1925, 212.

209²⁰⁹Uo. 213//–//214.

210²¹⁰Kerényi 1950.

211²¹¹ //„//...amelynek elvont képlete feltehetően a Föld korong alakú elképzelésének megfelelő osztás-lehetőség (3 X 1200) révén. jöhetett létre, s ha a térbeli hármasság egyik összetevőjében az orphikus elképzelés szerint az alvilágot látjuk, érthetővé válik, hogy a hármasút egyik ága a halálba vezet//“// (Szepes 1975, 112//–//113).

212²¹²Szepes 1975, 112: //„//...összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az indoeurópai, de különösen a görög és római, sőt az egyiptomi képzetekben is a hármas számnak ember által el nem érhető tökéletesség, teljesség és örökkévalóság jelentése van...//“// (uo. 110:) //„//...leszögezhető, hogy a mitikus tudat a fejlődés meghatározott szakaszában a térbeli és időbeli tökéletességet, ill. a teljességet a hármas számban látta megnyilvánulni. Tükröződik ez a kultuszok elengedhetetlen hármasságaiban: így a misztériumvallások hármas beavatási fokozataiban...//“//

213²¹³/ /

214²¹⁴//„//Minden érintkezés egy »középpel« a profán idő felfüggesztésével jár //–// és belépéssel a teremtés mitikus illud tempusába//“// (Eliade 1958, 378).

215²¹⁵Uo. 391.

216²¹⁶Saját gyűjtés, Mezőkövesd, Borsod m.

217²¹⁷Bosnyák 1977, 105.

218²¹⁸Zentai 1971, 210.

219²¹⁹ //„//Egy szent helyet körülvevő kerítés, fal vagy kő-ház //–// ezek az ember készítette szentélyek legősibb ismert formái közé tartoznak... Ugyanez a helyzet a városfalakkal: jóval azelőtt, hogy katonai létesítményekké váltak volna, mágikus védelmet jelentettek, mivel egy démonok és kísértetek lakta »kaotikus« térből kitűztek ... egy elkerített részt, egy szervezett, kozmikussá tett, más szóval: középpel ellátott helyet//“// (Eliade 1958, 370, 371).

220²²⁰Bourdieu 1973, 108//–//109.

221²²¹ Körner 1970, 62.

222²²²Diószegi Vilmos 1967, 97//–//98. Hasonló hiedelmek a halálesettel (háznál levő halottal) kapcsolatban; pl. aki tükörbe néz, meghal stb. (K. Kovács 1944, 341//–//42.)

223²²³A kis nyílásoknak ezt a természetét a tényleges látás javítására is felhasználták: //„//Akinek farkassötétje van, este rostán át néz ki az utcára a kapuból//“// (Saját gyűjtés, Tiszaszöllős, Szolnok m.); ill. kissé homályos megfogalmazásban: //„//Aki tikvakságban szenved, sűrű szitán át nézi a hazatérő szellemeket//“// (Viski 1942, 368).

224²²⁴Gurevics 1974, 62//–//64.

225²²⁵Turner 1972, 341//–//344; Eliade 1957, 73//–//76.

226²²⁶Barna 1982; Diószegi 1958.

227²²⁷Ezzel kapcsolatban csak néhány kérdés: Miért kapcsolódnak e módszerek elsősorban a téli napforduló körüli időpontokhoz? Van-e valami összefüggése ennek azzal a ténnyel, hogy Európa nagy részén //–// csökevényesen a magyar néphitben is //–// ezek az időpontok-időszakok a családjukat meglátogató //„//halottak ideje//“//? Miért kapcsolódnak ezek a módszerek nagymértékben a boszorkány hiedelemalakjához? (Ami a //„//meglesett//“// boszorkányokat illeti //–// azok, már csak a Róheim közölte nagyszámú európai párhuzamból is nyilvánvalóan a halottak //–// vö. Istvánovits 1982, 129; de a //„//beavatott személy//“//, a mediátor is gyakran boszorkány, e módszerek mint boszorkányavatási módszerek Európa nagy részén, nagy múlttal ismertek.) E kvázi-mediátori személyek mögött létezett-e mégiscsak valamilyen valóságos mediátor-alak? És ha igen, mi volt a szerepe? Van-e tevékenysége, valamint a halottkultusz, termékenységkultusz és a télközépi ünnepek közt olyasféle összefüggés, amilyet Istvánovits Márton (1982, 129) sejttet egy feltételezett mediátori tevékenységgel kapcsolatban?

1¹E cikk 1992-ben megjelent tanulmányom (Pócs 1992b) majdnem azonos változata, néhány apró stiláris korrekcióval és kevés rövidítéssel.

2²Lévi-Strauss 1964; Bourdieu 1973; Firth 1973; Gurevics 1974; Toporov 1974; Veres 1975; Hoppál 1977, 263//–//264; Ivanov 1984.

3³Hockart 1936.

4⁴Lásd erről részletesebben: Pócs 1983a.

5⁵Gyimesközéplok, volt Csík megye, Kallós Zoltán 1966, 148.

6⁶Lészped, Moldva, uo. 155.

7⁷E motívumokat lásd a //„//Találkozás a gonosszal//“// típus variánsaiban: Pócs 1985//–//86. II. 442//–//470, valamint az //„//Elküldés, fenyegetés//“// szövegcsoportban: uo. I. 51//–//52.

8⁸Uo. II. 456//–//457.

9⁹Uo. II. 448//–//450; 459, 465, 467, 469.

10¹⁰A szövegtípusok eredetének, elő-ázsiai és európai kapcsolatainak kérdéséről lásd Ohrt 1936 és Pócs 1988a, 682//–//683, 686//–//687.

11¹¹Lásd a //„//Jó ember //–// gonosz asszony//“// (Gyékényágy //–// kőpárna) szövegtípust: Pócs 1985//–//86, II. 526//–//537.

12¹²Eredetéről, kapcsolatairól: Pócs 1988a, 690//–//691. Olasz párhuzamai, legendai kapcsolatai: Bonomo 1953, 107//–//120.

13¹³Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívumának Táltos és Garabonciás csoportjai. Igen sok idevágó adatot közöl Diószegi 1973.

14¹⁴Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívuma, Boszorkány, Lidérc. Erre vonatkozó adatok például Pócs 1980b. A nyers, sótlan kásán tartott lidérc szemléletes adatát közli például Schram 1982, 299.

15¹⁵Szűcs 1940, 455, 459; Erdész 1984, 72//–//73; Salamon 1987, 203; Pócs 1988b.

16¹⁶Diószegi 1973.

17¹⁷A tűzvész elhárítására vonatkozó adatokat lásd Pócs 1982, 187. A villámsújtotta ház tüzének tejjel oltása országszerte ismert hiedelem volt. Példaképpen álljon itt egy dámóci adat (Zemplén megye), a Magyar Néphit Topográfia 11. kérdőívére adott válaszokból: A gazdasszony megkísérelte titokban eltenni a tehén első tejét, mert ha villámcsapástól meggyulladt a ház, ezzel tudták csak eloltani.

18¹⁸A //„//tiltott kenyérsütés //–// előírt lepény//“// összefüggéséről részletesen írtam az adatok országos áttekintése alapján; lásd Pócs 1982.

19¹⁹Pócs 1982, 186 (részint Kálmány Lajos gyűjtéséből, részint saját gyűjtésű adat). Hasonló, újév napjára vonatkozó adat Recskről: Fehér 1938, 222.

20²⁰Pócs 1982, 191.

21²¹Uo. 190; Schneeweiss 1925, 4//–//6, 40//–//44, 84, 209; Ränk 1949, 56//–//58; Pócs 1965, 132, 141//–//142, 162//–//163.

22²²Pócs 1965, 64//–//67, 164//–//171; Bálint 1973, 58//–//66.

23²³ A szerelmi jóslás e formája főleg András-napon fordul elő, a böjt egyéb változatai mellett. A közölt adat: Hollókő, Nógrád m., saját gyűjtés.

24²⁴ Pócs 1982, 191. (A szolnoki Damjanich Múzeum Lidérc-kérdőívére adott válasz.)

25²⁵Lepények, kásák: Eckstein 1927b, 1604//–//1621; Liungmann 1937//–//38, II. 649//–//650; Ränk 1949, 59//–//75; Schneeweiss 1953, 164; Burgstaller 1957, 42//–//43; Kretzenbacher 1959, 31//–//47.

A kása és lepény, illetve a kenyér agrárrítusokban betöltött és termékenységvarázslással kapcsolatos szerepét magyar viszonylatban és európai kapcsolataiban Ujváry Zoltán elemezte összefoglalóan. Megállapítja, hogy a //„//kenyérrel való rítus//“// (az agrártermékenységgel kapcsolatban) //„//az áldozati jellegű szertartások közé//“// tartozott és antik görög //–// panspermiával kapcsolatos //–// gyökereit, valamint zsidó (Pészah ünnepi) párhuzamát is említi (1969, 220). Tejáldozat a télközépen látogató halottaknak: Schneider 1920, 374; Róheim 1920, 203; Wolfram 1962.

26²⁶ Schneider 1920, 395; Höfler 1905, 18; Fehrle 1929//–//30.

27²⁷ Nilsson 1916//–//19, 122//–//132; Róheim 1920, 126//–//132; Zelenin 1927, 375//–//377; Ränk 1949, 36//–//39.

28²⁸ Franz 1909, I. 369.

29²⁹ Sartori 1903; Franz 1909, I. 231//–//233; Murko 1910; Ranke 1959. A magyar adatok gazdag anyaga Szolnok Megye Néprajzi Atlaszának a visszajáró halottak ellátására vonatkozó térképén Pócs 2001d.

30³⁰ Fonástilalmak és a //„//tökéletlen//“// fonás adatai például: Diószegi 1960, 47//–//48; Dömötör 1969; Koritsánszky 1902, 85; Fehér 1938, 222; valamint lásd az alábbi jegyzet //„//lucaostor//“// adatait.

31³¹ Lucaostor: Róheim 1920, 86//–//87; halottak látása: uo. 107//–//125.

32³²Róheim 1920, 95//–//103; Kovács 1977, 244//–//249.

33³³ Jung 1983.

34³⁴ Róheim 1920, 134//–//159; Niedermüller 1981.

35³⁵ Eliade 1958, 378.