M. Dáwletov, e. Dáwenov, D. SeyDUllAevA

Sóz  dizbegin  tákirarlaw  ushın  sorawlar  hám  tapsırmalar:
1.  Sóz  dizbegi  degen  ne?  Onda  neler  úyreniledi?
2.  Sóz  dizbegin  anıqlaw  belgilerin  aytıń.
3.  Sóz  dizbeginiń  qospa  sóz  hám  turaqlı  dizbeklerden  ayırmashı-
lıǵı  qanday?  Mısal  keltiriń.
4.  Sóz  dizbegi  dúzilisine  qaray  qanday  túrlerge  bólinedi?
5.  Sóz  dizbegi  qanday  mánilik  qatnaslardı  bildiredi?  Hárbir  túrine 
mısal  keltiriń.     
Gáp
§15.  Gáp  hám  onıń  tiykarǵı  belgileri
Gáp  qanday  da  bir  haqıyqatlıqqa  qatnaslı  waqıya-
hádiyseler  tuwralı  xabar,  soraw,  buyrıq  mánisin  bildire-
tuǵın  sintaksislik  birlik.  Belgili  bir  pikir  tıyanaqlılıǵı 
gáp  arqalı  bildiriledi.  Mısalı:
— Masalbektiń  jazǵan  xatı  seniń  yadıńda  bar  ma?
— Yadımda,  Tolǵanay.  Bilemen.
— Awa,  ekewimiz  bilemiz.  (Sh.A.)
Bul  gápler  eki  adamnıń  sóylesiwinen,  qarım-qatnas 
jasawınan  dúzilgen.  Olardıń  hámmesinde  de  gáplik  bel-
gi,  pikir  tıyanaqlılıǵı  bar.  Hárbir  gáp  ózine  tán  into-
naciyasına  iye  bolıp,  bólinip  aytılǵan.
Gáp  bir  sózden  de,  eki  yamasa  birneshe  sózlerdiń 
dizbeginen  de  dúziledi.  Olar  neshe  sózden  dúzilse  de 
gáplik  belgi — intonaciya  hám  bir  náwiye  pikir  tıyanaq-
lılıǵın  ańlatadı.
Til  arqalı  qarım-qatnas  jasawdıń  eń  kishi  sintaksis-
lik  birligine gáp dep  ataladı.
Gáptiń  ózine  tán  tiykarǵı  belgileri  tómendegiler:
1) gáptiń  tiykarın  bas  aǵzalar  (baslawısh  hám  ba-
yanlawısh)  dúzedi.
4—Qaraqalpaq  tili,  8-kl.
http://eduportal.uz

---

50
2) hárbir  gáp  intonaciya  pútinligine  iye  boladı.
3) gáptiń  mazmunınan  belgili  bir  máhálge  qatnaslı 
is-háreket,  waqıyalar  xabarlanadı:  1. Shigitler  kógerip 
shıqtı.  2. Tárbiya  jumısları  júrgizilip  atır.  3. Ǵawashalar-
dı  suwǵarıwdı  baslaymız.
Bul  gápler  ótken,  házirgi  hám  keler  máhállerde 
qollanılǵan.
Gáp  aytılıw  maqsetine  qaray  xabar,  soraw,  buyrıq 
gáp  bolıp  úsh  túrge  bólinedi.
Gápler  adamnıń  hár  túrli  kewil-kúyi,  tuyǵı-sezim-
lerin  (quwanıw,  tańlanıw,  renjiw,  kúyiniw  t.b.)  bildirip,