Ijtimoiy psixologiya

S H A X S N IN G   IJ T IM O IY   U ST A N O V K A L A R I
Ijtimoiy  ustanovka  tushunchasi
Psixologiya  fanida  shaxsning  xulq-atvori  va  faoliyatga  qaratil- 
gan  anglanilmagan  mayllari  orasidagi  bogiiqlik  muayyan  dara- 
jada  tadqiq  etilgani  ustanovka  borasidagi  muammolarga  tegish- 
lidir.  Ustanovka  inglizcha  set  so‘zidan  olingan  boiib,  ko‘rsatma 
berish,  anglanilmagan  mayllar,  yo‘l-yo‘riq  ko‘rsatish  m a’nolarida 
qo‘llanib  kelinadi.  Ustanovkalar  dunyoni  bilishning  samara- 
li  usulidir.  Bizda  biror-bir  voqea-hodisa  yoki  shaxsga  nisba­
tan  m a’lum  bir  munosabat  mavjud  bo'lsa,  bu  munosabat  biz- 
ning  his-tuyg‘ularim iz  va  harakatlarim izda  ifodalanishi  bizning 
ustanovkalarimiz  bilan  bog‘liqdir.  Masaian,  bizda  biror-bir  millat 
yoki  xalqqa  tegishli  bolgan  m a’lumotlar  asosida  ularni  dangasa, 
tajovuzkor  degan  tasavvur  mavjud  bo‘lsa,  o‘sha  xalqning  istal- 
gan  vakilini  ko‘rganimizda  unga  nisbatan  bizda  salbiy  his-tuyg‘u 
paydo  bo‘ladi  va  bu  harakatlarim izda  ham  aks  etadi.  Ba’zi  ja- 
moa,  guruh  va  oilalarda  ustanovkaga  asoslanish,  ishonish  ba’zi 
noxush  oqibatlarga  olib  keladi.  Demak,  ustanovka  —  insonning 
o ‘ziga  bog‘liq  bo‘lmagan  holda  his-tuyg‘ularini  namoyon  qilishi 
yoki  o‘zi  bilmagan  holda  harakat  qilishidir,  desak  bo‘ladimi?  Bu 
savolga  ustanovkalar  haqidagi  ilmiy  m a’lumotlarni  bilish  asosida 
javob  berishga  harakat  qilamiz.
Bir  qarashda  «ustanovka»  va  «ijtimoiy  ustanovka»  tushun­
chasi  bir-biriga  juda  yaqin  va  o'xshash.  Ayniqsa,  shaxs,  faoliyat, 
yo‘nalish,  tayyorgarlik,  munosabat  tushunchalari  ikkala  tushun- 
cha  uchun  ham  birday  ahamiyat  kasb  etadi,  qolaversa,  bularni 
bir-biridan  ajratgan  holda  ta'riflash  ham  juda  mushkul.  Lekin 
fanda  aniqlik  va  har  bir  sohaning  ilmiy  yo‘nalishi  nuqtayi  naza- 
ridan,  shuningdek,  ustanovka  m uam m osining  umumiy psixologi- 
yadagi  va  ijtimoiy  psixologiyada  tutgan  o‘rni  va  o ‘ziga  xos  vazi- 
falarini  belgilash  maqsadida  «ustanovka»  va  «ijtimoiy  ustanovka» 
tushunchalari  shartli  ravishda  qabul  qilingan.  Balki,  bu  ustanov-

---

ka  m uam m osini  yanada  chuqurroq,  yanada  m ukam m alroq 
o ‘rganishga  xizmat  qiladi.
Ustanovka  shaxsning  o‘zi  anglab  yetm agan  m uayyan  ruhiy 
holati  yoki  maylidir.  Bunday  holatda  shaxs  biron-bir  ehtiyojni 
qondirish  m um kin  bo‘lgan  m a’lum  faoliyatga  nisbatan  ruhan 
tayyor  turadi.  Avtoritar  tafakkur,  milliy  stereotip,  etnik  rasm- 
rusum lar  ham   ustanovkaga  misoldir.  Ba’zi  hollarda  shaxs  uchun 
anglanilm agan ustanovka o ‘z pozitsiyasini aniq namoyish qilishda 
e’tiqod  sifatida gavdalanadi,  anglanilm agan om illar tariqasida  aks 
etadi.  Ustanovka  —  insonning  o‘zi  bilm agan  holda  yon-atrofida- 
gi  insonlar  va  voqelikni  baholashi  va  ularga  nisbatan  munosa- 
bat  bildirishidir.  Ustanovka  — bu  faoliyatga  m ustaqil  tayyorlikdir. 
Ustanovka  —  insonning  ichki  o‘ziga  xos  tuyg‘ularini  namoyon 
etishga  ruhan  tayyorlik  holatidir.
U stanovka  uzoq  vaqt  davom ida  shakllanadi  va  u  inso n n in g  
q ad r-q im m ati bilan uzviy bog‘liqdir.  «Moyillik»,  «yo£nalganlik», 
«tayyorlik»  kabi  m azm u n n i  anglatuvchi,  bir-biriga  o ‘xshovchi 
«ustanovka»  va  «ijtimoiy  ustanovka»  tu sh u n ch alarin i  b ir-b iri- 
dan  farqlash  lozim ligi  ko‘pchilik  o lim lar  to m o n id an   qayd  etil- 
gan.
Um um iy psixologiyada  ustanovka  tushunchasi  ostida  subyekt- 
ning  m a’lum   bir  faoliyatga  nisbatan  tayyorligi  tushuniladi.  Va  bu 
ikki  xil  omilga  bog‘liqligi  ta ’kidlanadi:  birinchisi,  subyektning 
ehtiyojlari  bo‘lsa,  ikkinchisi  obyektiv vaziyatga mos  kelishidir.  Biz 
psixologiya  sohasidagi  barcha  m uam m olarni  ijtimoiy  psixologik 
nuqtayi  nazardan  qarayotganligimiz  bois  ustanovkalarni  emas, 
balki  ijtimoiy  ustanovkalarni  o‘rganishga  doir  m a’lum otlarni 
tahlil  qilamiz.
Ijtimoiy psixologiyada  esa  shaxsning  asosiy  ijtimoiy-psixologik 
tavsiflaridan biri uning ijtimoiy ustanovkalari hisoblanadi.  Ijtimoiy 
ustanovka  (ingl.  social  attitude)  —  insonning  boshqa  kishilarga, 
ijtimoiy  guruhlarga,  tashkilotlarga,  jam iyatda  yuz  berayotgan ja- 
rayonlarga,  voqea-hodisalarga  bo‘lgan  barqaror  munosabatdir. 
Barcha  mutaxassislar  bir  fikrga  kelishganki,  ijtimoiy  ustanovka-

---

larni  o‘rganish  shaxsni  tushunishga  bo‘lgan  ijtimoiy  psixologik 
yondashuvdir.