Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára Megjelent a Gróf Mikó Imre Alapítvány, a História Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia

Marosszék lakosságának vallási megoszlása
1831-ben és 1850-ben

			1831-ben		1850-ben
Ssz.	Felekezet	Család	Személy	%	Személy	%
1.	Református	5 298	26 490	51,99	36 808	52,83
2.	Görög katolikus	1 738	8 690	17,05	12 299	17,65
3.	Római katolikus	1 320	6 600	12,95	10 153	14,57
4.	Unitárius	908	4 540	8,91	4 864	6,98
5.	Görögkeleti	741	3 705	7,27	4 903	7,04
6.	Izraelita	34	170	0,34	641	0,92
7.	Egyéb	152	760	1,49	1	0,01
	Összesen	10 191	50 955	100,00	69 674	100,00

A legnépesebb egyház a református volt. A szék összlakosságának több mint a fele gyakorolta ezt a vallást. Harminchét falu teljes egészében református vallású volt, huszonötben pedig többséget képezett. Szóródásuk a székben a következő képet mutatja:

Családok száma	0	1–9 között	10–19 között	20–29 között	30–39 között	40–49 között	50 felett
Települések száma	32	46	14	16	6	6	7

A 88 református templomban 64 lelkész és tíz lévita szolgált. A népesebb közösségeknek anyaegyházuk volt, papot és tanítót tartottak. A kisebb közösségek filiákként szerveződtek. Egyeseknek templomuk volt, mások háznál gyakorolták az istentiszteletet, ahová az anyaegyház lelkésze vagy egy lévita beszolgált. A lelkészek száma után ítélve a székben 64 egyházközség volt. Ez a szám megegyezik az 1866. évi hivatalos adattal is.¹²⁸⁶ A templommal rendelkező filiák száma (a templomok után ítélve) 24.

Az összeírás több esetben kitér a sajátos esetekre. Atosfalván „a reformátusoknak van kőtemplomjok és levitájok. Papjok Szent Istvánról jár”; Göcsön „a reformata részen, filia lévén az ecclesia, levita [van]; Csókfalván hasonlóképpen; Ilencfalva: „egy ecclesiát constituálván Ilentzfalva és Lukafalva, a két helységnek egy református temploma vagyon, s a pap és oskolamester Lukafalván lakik”; Lukafalva „Ilencfalvával egy ecclésia”; Marosszentannán „a reformátusok papja Udvarfalván vagyon, mivel ez csak filiája Udvarfalvának”; Mezőménesen „egy református levita [van], a pap Felében lakik, ahová ezen falu mint filia tartozik”; Nyárádgálfalván „a reformátusok egy házhoz járnak istentiszteletre”; Nyárádszentlászlón „a reformátusok egy házban járnak, a Baczka Madarasi pap szolgál”; Rigmányban a „reformátusoknak helyben lakó papjok nincsen, a Szent Simoni ref. ecclesiához tartozó filialis ecclesia, onnan jár a tiszteletes pap fel minden második vasárnap”; Seprődön „pap helyt lakó nincsen, a Szent Imrehi mater ekklesiához tartozik”; Süketfalvára a „Szent Annai pap és mester jár le minden harmadik vasárnap és pénteken”; Szabédon „a reformátusoknak helyt lakó papjok nincs, filiája lévén Mező Kölpénynek”.

Számbelileg a második nagyságrendű a görög katolikus egyház, valamivel több mint 17%-kal. Teljesen vagy többségében görög katolikus 14 település volt. Ezek: Bálintfalva, Bárdos, Bazéd, Harcó, Marosagárd, Maros­szent­anna, Mezőménes, Nyárádszentlőrinc, Nyárádtő, Szabad, Száltelek, Székelysóspatak, Székelyuraj és Tófalva. A lakosság felét tették ki a görög katolikusok Székelysárdon, Galambodon és Mezősámsondon.

A görög katolikus lakosság megoszlása a székben a következő volt:

Családok száma	0	1–9 között	10–19 között	20–29 között	30–39 között	40–49 között	50 felett
Települések száma	32	46	14	16	6	6	7

Ötvennél több görög katolikus család élt Nyárádtőn (145), Szabadon (95), Mezősámsondon (92), Mezőcsáváson (66), Bárdoson (56), Nagyernyén (53) és Marosszentgyörgyön (52).

A székben 42 görög katolikus templom volt, amelyekben 31 pap szolgált. Az anyaegyházak mellett egypár helyen filiák is voltak. Erre vonatkozóan az összeírásban a következő bejegyzéseket találtuk: Udvarfalván „az unitusok a Szent Annai ecclesiához tartoznak”; Hagymásbodonban „az edgyesült görög valláson lévő oláhoknak Ny. Karácsonfalváról szolgáló papjok vagyon”; Csókfalván „az unitus oláhoknak Bözöd Újfaluból [jár pap]”; Jobbágyfalván pedig „temploma az unitusoknak és unitáriusoknak van”.

A római katolikusok aránya majdnem 12%. Nagy közösségekben a szék keleti felében éltek, a Felső-Nyárád vidékén, az ún. „Szentföldön” és a Kis-Küküllő mente felső csücskében. Ezen kívül szétszórtan jelen vannak az egész székben.

Családok száma	0	1–9 között	10–19 között	20–29 között	30–39 között	40–49 között	50 felett
Települések száma	35	68	11	-	3	-	10

Legnépesebb római katolikus települések: Jobbágytelke 126 családdal, Nyárádremete 112-vel, Szováta 110-zel, Köszvényes 106-tal, Székelyhódos és Szentháromság 70-nel, Ehed és Nagyernye 69-cel, Mikháza 60-nal és Deményháza 59-cel. Mikházán ferencrendi kolostor is működött hat baráttal és hat noviciussal.

Római katolikus templom 23 településen volt. Mikházán a kolostornak volt temploma és kápolnája. A vallási életet 10 plébános és 6 szerzetes páter látta el. Több településen csak filia létezett. Nyárádselyében „a rom. catholicusoknak administratorok jár Mikházáról”; Sóváradon „a rom. catholicusoknak oratoriumjok [van], a szovátai ecclesiához tartoznak”; Nyárádgálfalván a „catholikusoknak templomhelyek [van]”; Nyárádtőn „a catholikusoknak is van haranglábjok, harangjok, egy házhoz járnak istentiszteletre”; Gyulakután „a catholicusoknak helyben nincs [papjok], a Szent Háromsági mater ecclesiához tartoznak”; Mikházán „Vagyon a pater franciscanusoknak templom és kápolna”; Eheden „pap nincs, mivel filia, hanem a hódosi plebános úr teszen ide szolgálatot”; Csókfalván „a rom. katolikusoknak B. Újfaluból jár pap”; Jobbágyfalván „van catholicum oratorium”.

Az összlakosság majdnem 9%-a unitárius. Megoszlásuk a székben a következő volt:

Családok száma	0	1–9 között	10–19 között	20–29 között	30–39 között	40–49 között	50 felett
Települések száma	81	29	3	2	5	1	6

Nagyobb egyházközségük csak egypár településen létezett. A legnépesebb unitárius települések: Szabéd 117 családdal, Szentgerice 102-vel, Nyárádgálfalva 93-mal, Csókfalva 88-cal, Székelykál 64-gyel, Csíkfalva 62-vel és Vadad 49-cel.

Unitárius templom 17 volt, lelkész 11. Csókfalváról megjegyzik az összeírók, hogy: „Vagyon négy templom: egy a rom. catholikusoké, második a reformátusoké, harmadik az unitáriusoké, negyedik az unitusoké. Papjok és mesterek csak az unitáriusoknak van.”

A lakosság több mint 7%-a görögkeleti volt. Szóródásuk a székben a következő volt:

Családok száma	0	1–9 között	10–19 között	20–29 között	30–39 között	40–49 között	50 felett
Települések száma	95	13	5	3	4	3	4

Legtöbb görögkeleti lakosú települések: Mezőbánd 96 családdal, Erdőszentgyörgy 73-mal, Medgyesfalva 67-tel és Marosszentgyörgy 53-mal. Többségében görögkeleti vallású lakossága volt Egerszegnek, Kebelének, Kisfaludnak, Malomfalvának, Maroskeresztúrnak, Náznánfalvának, Remeteszegnek és Vecének. Ez utóbbin kívül mind Marosvásárhely szomszédságában található. A görögkeletiek a lakosság felét tették ki Erdőszentgyörgyön, Hídvégen, Marosszentkirályon, Medgyesfalván, Mezőbergenyében és Székelymosonban.

A görögkeletieknek 15 faluban volt templomuk, ahová 14 pap szolgált. Remeteszegnél megjegyezték az összeírók, hogy „az egerszegi parochiához tartozik, a bándi járásba”; Csókfalván pedig azt, hogy: „a disunitus oláhoknak Erdő Szentgyörgyről [jár pap]”.

Izraeliták kilenc településen éltek: Mezőbándon, Náznánfalván, Szabadon, Tófalván és Csittszentivánon egy-egy család, Ákosfalván 3, Nagyernyén 5, Erdőszentgyörgyön 8 és Marosszentkirályon 13. Templomuk Náznánfalván és Nagyernyén volt. Náznánfalván „vagyon egy zsinagoga is, mellyhez több faluból járnak zsidó gazdák”; Nagyernyén pedig „egy filia zsinagoga” van.