5 laboratoriya ishi Uitston ko’prigi yordamida noma’lum qarshiliklarni o’lchash va ularning har xil ulangandagi natijaviy qarshiliklarini aniqlash Kerakli asbob va jihozlar

Maqsadga yo’naltiruvchi savollar:
1. Uitston ko’prigi qanday tuzilgan?
2. Kirxgofning birinchi qoidasini ayting.
3. Kirxgofning ikkinchi qoidasini ayting.
4. Ko’prikning muvozanat shartini tushuntiring.
5. Uitston ko’prigida nechta tugun va nechta berk kontur bor?


Ishni bajarish tartibi

1. 
   24-rasmdagi sxema bo’yicha elektr zanjirini yig’ing.
   
2. 
   R₀ –qarshilikni qarshiliklar magazinidan tanlab oling (1 Ω dan 100 Ω gacha oraliqda).
   
3. 
   R_x – noma’lum qarshilik sifatida R₁, R₂, R₃ qarshiliklar navbat bilan olinadi.
   
4. 
   Kalitni ulang. Bu vaqtda galvanometr ko’rsatkichi noldan og’adi, ya’ni galvanometrdan tok o’tadi.
   
5. 
   D surilgichni reoxord bo’ylab surish bilan galvanometr ko’rsatkichini nolga keltiring.
   
6. 
   l₁ va l₂ elkalar uzunliklarini aniqlab yozib oling.
   
7. 
   (10) formula yordamida R_x noma’lum qarshilikni aniqlang.
   
8. 
   Tajriba xatoliklarini hisoblang.
   
9. 
   Tajribada olingan natijalardan foydalanib, qo’yidagi jadvalni to’ldiring:
   

№	R0 Ω	l1 sm	l2 sm	Rx Ω	x> Ω	ΔRx Ω	<ΔRx> Ω	(<ΔRx>/x>)100%

Mustahkamlash savollari:

1. 
   Reoxord jilgichi qaysi vaziyatda turgan paytda o’tkazgichning qarshiligi kamroq xatolik bilan aniqlanadi?
   
2. 
   Uitston ko’prigi yordamida qanday kattaliklarni aniqlash mumkin?
   
3. 
   Ko’prikda galvanometr o’rniga mikroampermetr, voltmetr, ossillograf, telefondan foydalanish mumkinmi?
   
4. 
   Reoxord o’rnida qarshiliklar magazinidan foydalansa bo’ladimi?
   
5. 
   Qarshiliklarni o’lchashning yana qanday usullarini bilasiz?
   

Mustaqil bajarish uchun topshiriq – 5 (1):

Sxemada berilgan elektr zanjiri (26-rasm) tarmoqlaridagi ampermetrlarning ko’rsatishlarini (tok kuchining qiymatlari) va ularning to’g’ri yo’nalishlarini aniqlang. Quvvatlar balansi (tengligi) ni tuzing. A va B nuqtalar orasidagi potensiallar farqini hisoblang. O’z variantingizga tegishli sxema bo’yicha elektr zanjirini yig’ib ko’rsating.

26 – rasm

№
E1, V	2	1	6	0	0	1	0	4	0	0
E2, V	0	0	10	130	6	0	24	0	0	2
E3, V	0	5	20	117	0	0	0	2	0	3
E4, V	2	0	0	0	4	0	18	0	0	0
E5, V	0	3	0	0	0	0	0	6	10	5
E6, V	3	0	0	0	0	3	0	0	5	0
E7, V	0	0	0	0	5	0	0	8	6	0
E8, V	0	0	0	0	0	0	0	0	0	4
r1, Ω	0,2	0,3	0,2	0	0	1	0	1,4	0	0
r2, Ω	0	0	0,2	0	0,5	0	0,8	0	0	0,3
r3, Ω	0	0,3	0,4	0	0	0	0	1,4	0	0,3
r4, Ω	0,2	0	0	0	0,5	0	1,6	0	0	0
r5, Ω	0	0,5	0	0	0	0	0	1,4	0,1	0,3
r6, Ω	0,2	0	0	0	0	1	0	0	0,2	0
r7, Ω	0	0	0	0	0,5	0	0	1,4	0,1	0
r8, Ω	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0,3
R1, Ω	1,8	0,7	19,8	0	6	0	0	6,6	5	0,7
R2, Ω	2,8	1,5	45,8	1	1,5	1	20,2	4,6	1	3,7
R3, Ω	3	0,7	99,6	0,6	1,5	1	2	9,6	3	0,7
R4, Ω	1,8	0	0	24	1,5	0	2,4	3,6	0	3,7

№
E1, V	0	12	6	0	4	0	15	0	4	0
E2, V	1	0	0	0	0	2	11	0	0	0
E3, V	1	6	0	0	0	0	0	5	0	1
E4, V	1	0	0	0	0	1	0	9	6	0
E5, V	0	4	14	12	0	0	13	0	0	0
E6, V	0	0	12	16	2	0	9	0	8	1
E7, V	0	8	0	8	0	0	0	3	10	0
E8, V	0	0	0	5	3	0	0	7	0	7
r1, Ω	0	0	2	0	0,4	0	1,2	0	1,6	0
r2, Ω	0,8	0	0	0	0	0,2	1,8	0	0	0
r3, Ω	0,8	0	0	0	0	0	0	2	0	0,1
r4, Ω	0,8	0	0	0	0	0,2	0	1	1,2	0
r5, Ω	0	0	1,5	1,4	0	0	1,5	0	0	0
r6, Ω	0	0	1,5	1,4	0,4	0	1,3	0	1,4	0,1
r7, Ω	0	0	0	1,4	0	0	0	1,5	2	0
r8, Ω	0	0	0	1,4	0,4	0	0	1,7	0	0,1
R1, Ω	1,2	10	12,5	3,6	1,6	0,8	8,8	0	7,4	2
R2, Ω	1,2	14	8,5	7,6	0,6	0,8	10,2	6	0	1,9
R3, Ω	1,2	8	4	5,6	2	2	6	8,5	8	1,9
R4, Ω	0	6	10	11,6	0,6	0	0	6,3	12,8	3,9

№
E1, V	0	2	0	10	4	0	12	0	2	0
E2, V	0	0	0	8	3	0	7	9	3	0
E3, V	2	4	0	5	0	1	0	6	4	0
E4, V	0	0	0	7	0	1	0	10	5	0
E5, V	1	6	8	0	0	0	0	0	5	7
E6, V	0	0	4	0	0	0	0	12	7	12
E7, V	0	4	5	0	3	0	5	11	10	6
E8, V	0	0	3	0	0	0	0	4	7	4
r1, Ω	0	0,2	0	0,1	0,6	0	0,2	0	0	0
r2, Ω	0	0	0	0,1	0,6	0	0,4	0	0	0
r3, Ω	0	0,1	0	0,1	0	0,4	0	0	0	0
r4, Ω	0	0	0	0,1	0	0,4	0	0	0	0
r5, Ω	0	0,2	0,4	0	0	0	0	0	0	0,3
r6, Ω	0	0	0,4	0	0	0	0	0	0	0,3
r7, Ω	0	0,1	0,4	0	0,6	0	0,2	0	0	0,3
r8, Ω	0	0	0,4	0	0	0	0	0	0	0,3
R1, Ω	1	3,6	2,6	2,9	1,4	1	4,8	0	9	13,7
R2, Ω	1	0	4,6	1,9	1,4	0,6	2,6	6	12	35,7
R3, Ω	1	4,8	6,6	3,9	1,4	1,6	6,8	10	18	11,7
R4, Ω	0	6	4,6	2,9	2	0	0	18	15	15,7