1. NÉPek az ókorban kelet népei


ŞTEFAN CEL MARE. MIHAI VITEAZUL



Download 86,38 Kb.
bet4/5
Sana10.02.2017
Hajmi86,38 Kb.
#2201
1   2   3   4   5

ŞTEFAN CEL MARE. MIHAI VITEAZUL
Ştefan cel Mare (1457-1504) – Moldva

- az egyik legjelentősebb vajda

- a románok függetlenségi harcának szimbóluma

- Vlad Ţepeş segítette a trónrakerülésben

- belpolitika:

- uralkodói tekintély megerősítése

- ellenséges bojárság likvidálása

- trónkövetelők félreállítása

- kis- és középnemesség, szabadparasztok, kereskedők támogatása

- 1459 – a lengyel király vazallusa lett (Cetatea Albă és Chilia miatt)

- 1467 – Mátyás király legyőzése a baiai csatában

- 1470 – a tatárok legyőzése a lipnichi ütközetben

- Havasalföldön a törökellenes uralkodókat támogatta – szövetség reményében

- 1475 Vaslui – győzelem Rumélia helytartója, Szolimán pasa felett

- 1476 Războieni – a törökök győznek II. Mohamed vezetésével, de el kell hagyniuk az ország területét

- 1484 – Cetatea Albă és Chilia a törökök kezére került

- 1485 – megújította a lengyel királynak tett vazallusi esküt (segítséget remélt tőle)

- 1497 – győzelem a portyázó lengyelek felett

- a XX. században ortodox szentté avatták.
Mihai Viteazul (1593-1601) - Havasalföld

- a törökök egyre erősebbek voltak a térségben

- a VIII. Kelemen pápa által létrehozott Keresztény Ligához csatlakozott

- először a történelem során megvalósította a románok politikai egységét

- 1594 – a Bukarestben felkoncolt törökökkel kezdetét veszi a függetlenségi harc

- 1565 augusztus, Călugăreni – győzelem a törökök elett

- 1595 október, Giurgiu – újabb győzelem

- ezután békét kötött a törökökkel, akik elismerték uralkodását egész életére

- 1598 – újabb törökellenes szövetség II. Rudolf német császárral (aki szintén a Keresztény Liga tagja volt)

- miután az új erdélyi vajda, Báthory András kilépett a Ligából, Mihai Şelimbărnél legyőzte őt és bevonult Gyulafehérvárra

- 1600 május – Moldva is behódolt

- rövid időre létrejött az egység

- 1600 Miroszló (Mirăslău) – a fellázadt magyar nemesek legyőzték őt

- 1601 Goroszló (Gurăslău) – Mihai (osztrák segítséggel) győzött, de ugyanebben az évben Torda mellett (Câmpia Turzii) Basta osztrák tábornok biztatására meggyilkolták őt.



12. A MŰVÉSZETEK RENESZÁNSZA
OKOK. A HUMANISTA FELFOGÁS
A XV-XVI. századokban mélyreható társadalmi-politikai vátozások mentek végbe, ezért ezt az időszakot korfordulónak nevezzük. Legfontosabb események:

- földrajzi felfedezések, a XV. század második felétől

- reneszánsz (újjászületés), elsősorban a XIV-XVI. századokban

- reformáció, a XVI. század első felétől, de már korábban is voltak ilyen jellegű törekvések.

A reneszánsz okai:

- a polgárság megjelenése (munka és vagyon dicsérete a származással szemben)

- a központosított államok megjelenése

- a városok fejlődése (pl. Itáliában Firenze, Velene, Milánó, Genova, Pisa stb.)

- nyomtatás megjelenése (Gutenberg)

- mecénások (művészek, írók, filozófusok anyagi pártfogóinak) megjelenése, ez összefügg azzal, hogy a polgárságnak jelentős pénzforrások álltak a rendelkezésére, bankárdinasztiák jöttek létre (pl. Medici, Fugger)

- új embereszmény („viator mundi”- mennyország felé haladó zarándok helyett „faber mundi” - a világ alkotója és ura)

A humanizmus a reneszánsz ideológiája. Jellemzők:

- „mindennek mértéke az ember”, emberközpontúság

- a reneszánsz ember minél átfogóbb műveltséggel rendelkezik, annál jobb

- a gazdasági sikerek a társadalmi tekintély fokmérői

- görög-római műveltség újrafelfedezése

- nagy könyvtárak (Velence, Firenze, Vatikán)

- Marsilio Ficino: Platóni Akadémia (Firenzében)

- miután a törökök elfoglalták Konstantinápolyt (1453), sok bizánci tudós menekült Nyugat-Európába (= „kulturális vérátömlesztés”)

- kritikus gondolkodás (történetírásban, bibliakutatásban)

- Niccolo Machiavelli: „A fejedelem” – „A cél szentesíti az eszközt.”

- Rotterdami Erasmus: „A balgaság dicsérete” (Újszövetség elemzése), új Európa-fogalom (Európa a boldogság, tolerancia, béke kontinense kell legyen)

- utópiák (Thomas Morus: „Utópia”, Campanella: „Napállam”, Francis Bacon: „Új Organon”).

→ A humanista felfogás egész Európában elterjedt.


A MŰVÉSZETEK RENESZÁNSZA
A XV. századi Itáliában virágzásnak indultak a művészetek. Jellemzők:

- a humanizmus hatása az uralkodó

- művészetpártolás

- az emberi test szépségét akarták ábrázolni (ókori hatásra)

- elsősorban világi jellegű művészet

Németországban, Németalföldön, Franciaországban és Spanyolországban is elterjedt.



Építészet

- itt is az ókori minták érvényesültek

- körív

- távlati (perspektivikus) megoldások



- félhenger alakú boltozat

- oszlopsorok

- kupolák

- orommezők

Közterek, paloták, városházák, könyvtárak, templomok épültek.

Képviselők: da Sangallo, Giotto, Bramante, Brunelleschi stb.



Szobrászat

- önálló művészeti ággá vált

- ókori hatások (pl. emberi test szépsége)

Kőből és bronzból is készültek alkotások: pl. lovasszobrok, mellszobrok, domborművek.

Képviselők: Michelangelo, Donatello, Verocchio, Ghiberti stb.

Festészet

- anatómiai tanulmányok

- térbeli ábrázolás

- fény-árnyék hatások

- természetesség

Festőiskolák alakultak:

- római: Raffaello, Michelangelo

- firenzei: Botticelli, Bondone, Lorezetti

- velencei: Bellini, Vecellio, Tintoretto.

A reneszánsz Itália határain kívül is elterjedt:

- Németországban: Cranach, Dürer

- Németalföldön: Brueghel, van Eyck

- Franciaország: Leonardo da Vinci élete utolsó éveiben I. Ferenc francia király udvarában dolgozott.

- Spanyolország: El Greco (Domenikosz Theotokopulosz).


13. A REFORMÁCIÓ (PROTESTANTIZMUS) ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A REFORMÁCIÓ OKAI
A reformáció a XVI. század elején megjelenő társadalmi, politikai és ideológiai mozgalom volt. Jelentős hatása volt az anyagi és szellemi kultúrára egyaránt.

Okok:

- a XIV. századi Európában kétféle hatalom létezett: világi (vezetői az egyes országok uralkodói) és egyházi (vezetője a pápa)

- az egyház válságon ment keresztül

- erkölcstelenség, fegyelem, vallásos érzület hiánya

- a pápák nagyon gyorsan váltották egymást, a világi ügyekbe is bevatkoztak, megvesztegethetőek voltak (pl. VI. Sándor pápa)

- a humanistáknak is voltak egyházellenes megnyilvánulásai (pl. Rotterdami Erasmus felhívta rá a figyelmet, hogy az egyházi tanok részben a Biblia helytelen fordításán alapulnak)

- az egyház nagyon gazdag volt, Németországban pl. a megművelhető földek 1/3-át birtokolta

- az uralkodók központosított államokat akartak létrehozni és nem tűrték, hogy a pápa beleszóljon ügyeikbe

- nyomtatott könyvek formájában terjedt a „devotio moderna” (= újfajta, népi vallásosság), melyben fontos szerepet játszott a Krisztusközpontúság, a Szentírás szeretete, az egyéni áhitat és a kétkezi munka megbecsülése

- a XIV. században olyan prédikátorok jelentek meg, akik közvetlenül a néphez szóltak

- John Wycliffe (Anglia) szerint az egyházi javakat államosítani kell, vissza kell térni az őskeresztény értékekhez, állítja, hogy a keresztény igazságok egyedüli forrása a Biblia kell legyen (ezért lefordítja angolra)

- Husz János (Csehország) szintén lefordította a Szentírást, Kálvin előtt kidolgozta a predesztináció (eleve elrendelés) elméletét, a cseh nemzeti egyház megteremtéséért küzdött, úgy gondolta, hogy a hit alapja a Biblia kell legyen.


A REFORMÁCIÓ IRÁNYZATAI
Lutheranizmus

Alapító: Luther Márton. Felháborodott a bűnbocsánati cédulák árusításán, ezért 1517. október 31-én kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi templom kapujára:

- az üdvözülést Isten ingyen biztosítja minden hívő számára

- „sola fide” (csak hit által) gondolata tanainak egyik alapköve lett

- a Biblia tanulmányozása által fedezhetjük fel az isteni igazságot.

A német fejedelmek, a nemesek és az egyszerű emberek támogatták Luthert. Az V. Károly német-római császár által összehívott wormsi országgyűlés eretneknek nyilvánította őt, de Bölcs Frigyes szász választófejedelem wartburgi várkastélyában menedékre lelt. Itt fordította le németre a Bibliát.

Luther eszméinek terjesztéséhez sok esetben erőszak is társult, pl. Thomas Münzer által vezetett parasztfelkelés, ő azonban mindig elhatárolódott az ilyenfajta megnyilvánulásoktól.

Egyes fejedelmek csatlakozása a reformációhoz intézményesítette a mozgalmat. Ők egyébként nagy hasznot húztak az egyházi javak államosításából.

Reformátusok és katolikusok közötti harcoknak az 1555-ös augsburgi vallásbéke vetett véget, amely kimondta a „cuius regio, eius religio” („akié a föld, azé a vallás”) elvét.
A Zwingli-féle reformáció

Zürich a svájci konföderáció legfejlettebb állama volt, élén egy olyan tanáccsal, amelynek beleszólása volt a vallási ügyekbe. Itt volt lelkész Ulrich Zwingli, aki szerint:

- az egyház számos tana téves

- minden vallási kérdésben a Bibliát kell alapul venni (ami nem a Szentíráson alapszik, téves).

Zwingli eszméi eleinte nagy népszerűségnek örvendtek:

- a hagyományos vitát felváltotta a prédikáció

- a szentségek közül csak a keresztség és az úrvacsora maradt meg

- a szerzetesrendeket felszámolták.


A kálvinizmus

A Kálvin János vezetése alatt álló Genf a reformáció központja lett.

Egy lelkészekből és városi tanácsosokból álló testület minden hónapban megtárgyalta és szigorúan megbüntette az erkölcsi kilengéseket.

Kötelezővé tették az istentiszteleteken való részvételt, betiltották a táncot és a tüntető fényűzést.

Kálvin szerint a hit egyedüli forrása a Biblia. Megfogalmazta a predesztináció elméletét, amely szerint csak a kiválasztottak nyerik el az üdvösséget. A jó cselekedetek sem számítanak, egyedül Isten döntésén múlik az, hogy kik fognak üdvözülni.
Az anglikanizmus

VIII. Henrik angol király kezdemnyezésére jött létre. Az anglikán egyház államegyház lett, melynek a feje a mindenkori angol uralkodó lett (nem a pápa!).

A királynak így már nemcsak a világiak, hanem egyházi személyek felett is bíráskodási joga volt. A kolostorokat és a hozzájuk tartozó birtokokat elkobozták.

Az anglikán egyház alapelveit az 1563-ban összeállított 39 hittétel tartalmazza.


A franciaországi vallásháborúk

Franciaországban I. Ferenc uralkodása alatt a reformáció legradikálisabb formája terjedt el. Hívei:

- az elnyomott néprétegek

- a Navarrai Mária körébe tartozó humanisták

- egyes főnemesi családok is (pl. Bourbon, Coligny, Montmorency)

A franciaországi reformátusokat hugenottáknak nevezzük.

1560 után a francia udvarban nagy befolyásra tett szert a de Guise hercegi család, amely katolikus volt és az ellenreformációt támogatta.

1562 – Vassynál de Guise herceg emberei szétkergettek egy protestáns összejövetelt és sokakat meggyilkoltak = a vallásháború kezdete.

1572. augusztus 24-én, Szent Bertalan éjszakáján a király belegyezésével 2000 protestánst mészároltak le.

1588 – megölték a Katolikus Liga két vezetőjét (a de Guise család tagjait), 1589 – III. Henrik királyt is meggyilkolták.

IV. Bourbon Henrik, aki csak azután lehetett király, hogy áttért a katolikus hitre, megpróbált békét teremteni: 1598 – Nantes-i Ediktum egyes városokban teljes vallásszabadságot kaptak a hugenották és állami hivatalt is viselhettek.
Az erdélyi reformáció

A szász polgárság és a magyar nemesek jó része felkarolta a reformációt.

Az első, lutheránus eszméket terjesztő írások Nagyszebenben jelentek meg, ahol lutheránus iskola is alakult. Johannes Honterus megszervezte a brassói és barcasági szász egyházat. Rövidesen a többi szász város is lutheránus lett.

Az erdélyi magyarok nagy része a kálvinizmust választotta.

Az unitárius eszmék is beszivárogtak Erdélybe. János Zsigmond fejedelem + a magyarok kis része a reformáció ezen hajtásához csatlakozott.

1568-ban a fejedelem szabad vallásgyakorlatot hirdetett a református felekezetek számára (= egyenlő jogok a katolikus egyházzal).


AZ ELLENREFORMÁCIÓ
Célok:

- visszahódítani a reformációhoz átpártolt híveket

- belső megújulás.

Az első reformokat bevezető pápa III. Pál volt. Ő hívta össze az 1545-1563 között (18 éven át!) ülésező tridenti zsinatot. Határozatok:

- a hit egyetlen alapja a Szentírás

- a keresztség megszabadít az eredendő bűntől

- az üdvösséget jó cselekedetekkel lehet elérni

- a pápa a katolikus egyház legfőbb vezetője

- tilos az egyházi tisztségek halmozása

- a cölibátus megtartása

- a szimónia megszüntetése

Létrehozták az Index Kongregációt, melynek célja a reformáció terjedésének megállítása volt. Nemcsak a protestánsok vallásos könyvei, hanem egyes tudományos írások is indexre kerültek.

1540-ben Loyolai Szent Ignác megalapította a Jézus Társaságot (= jezsuita rend), melynek célja a protestantizmus elleni küzdelem és a vallási megújulás volt.

Tevékenységük a következőkből állt:

- prédikálás

- gyóntatás

- tanítás

- térítés.


14. AZ EURÓPAI TERJESZKEDÉS
A FELFEDEZÉSEK ELŐZMÉNYEI ÉS OKAI
- az újkor elején megváltozott az embereknek a világról alkotott felfogása

- a földközpontú (geocentrikus) elmélet helyét a napközpontú (heliocentrikus) elmélet kezdte átvenni

- új térképek jelentek meg, amelyeken a Föld gömb alakú volt (Toscanelli, Behaim, Mercator térképei)

- kiváncsiság (mindenféle fantasztikus történetek keringtek az ismeretlen területekről, pl. Eldoradóról, az arany országáról)

- létrejött az európai erőegyensúly-politika

- meggazdagodási vágy, Európa azonban nem volt túl gazdag aranyban

- a reneszánsz korában létrejött a modern ember eszménye

- megjelent egy felfedező utakat támogató, vállalkozó réteg

- 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, ezért új utakat kellett keresni Ázsiába, Indiába

- hitetlenek elleni harc, kereszténység terjesztése

- tökéletesedtek a hajózási eszközök (iránytű, Jakab-rúd, hordozható napóra stb.)
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
A portugálok voltak az elsők, akik addig ismeretlen területeket térképeztek fel:

- a XV. században Tengerész Henrik ösztönzésére eljutottak az Azori- és a Kanári-szigetekre

- később Afrika nyugati partjait térképezték fel

- 1487 – Bartolomeo Diaz az Indiába vezető utat akarta megtalálni és eljutott a Jóreménység fokig

- 1497 – Vasco da Gama Afrika megkerülésével, a Madagaszkár szoroson keresztül eljutott Indiába, Kalikut kikötőbe → Európa számáa új út nyílt a fűszerek és a nemesfémek felé

- ezután India meghódítására irányultak az expedíciók

- portugál helyőrségek létesültek Kína déliu részén: Malakka, Makaó, Goa, Malabar-part

- 1500 – Pedro Alvarez Cabral felfedezte Brazíliát, Portugália egyetlen dél-amerikai gyarmatát.

A portugálokat a spanyolok követték. Az Atlanti-óceánon keresztül, nyugat felé hajózva próbáltak Indiába vezető utat találni.

- Kolumbusz Kristóf volt a fenti elképzelés első megvalósítója. 1492-től több utat tett Kubába, a Bahama-szigetekre, Dominikára, Guadalupéra, Puerto Ricóba, Trinidadba, Közép-Amerika partjai mentén. Abban a tudatban halt meg, hogy Indiába érkezett.

- 1519-1522 között Magellán körbehajózta a Földet. Így végérvényesen bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú. Felfedezte az Atlanti- és a Csendes-Óceánt összekötő szorost, amelyet róla neveztek el Magellán-szorosnak és a Fülöp-szigeteket. Az itteni bennszülöttek megölték őt és tulajdonképpen csak Sebastian Elcano, az egyik kapitánya ért vissza Spanyolországba Victoria nevű hajóján.

- a spanyolok hódító hadjáratokba kezdtek az Újvilágban (= Amerika), ezeknek az élén a konkvisztádorok álltak:

- az Azték Birodalmat Hernando Cortez győzte le

- Francisco Pizarro meghódította Perut, az inkák államát

→ hatalmas gyarmatbirodalmat hoztak létre.

A XVI-XVII. századokban a franciák és az angolok indítottak expedíciókat Észak-Amerikába és az Atlanti-óceán északi részére, a hollandok pedig Dél-Afrika és Távol-Kelet egyes vidékein telepedtek meg.


GYARMATBIRODALMAK A XVI-XVII. SZÁZADOKBAN
- az európaiak földrajzi ismeretei jelentős mértékben gyarapodtak

- az Európán kívüli területeket fokozatosan meghódították → gyarmatbirodalmak

- az őslakosokra ráerőltették saját értékrendjüket

- a gyarmatok munkaerővel és nyersanyaggal látták el az anyaországot

- megszületett a merkantilista gazdaságpolitika (= minél többet exportál és minél kevesebbet importál egy ország, annál gazdagabb)

- vallási téren a keresztény hitet terjesztették a misszionáriusok (domonkosok, ferencesek, jezsuiták), egyesek tűzzel-vassal, mások könnyíteni akartak a bennszülöttek sorsán (pl. Bartolomeo de las Casas)

- 1494-ben VI. Sándor pápa közvetítésével a Tordesillas-i Szerződésben a spanyolok és a portugálok felosztották egymás között a világot (= az Atlanti-óceánon meghúzott képzeletbeli vonaltól keletre eső területek a portugáloké, a nyugatra levők pedig a spanyoloké lettek)

- a fenti szerződést Anglia és Franciaország nem ismerte el, mivel ők is gyarmatokat akartak szerezni

- a portugál gyarmatbirodalom magában foglalta Afrika keleti és nyugati partjait, a Nagy-Szunda-szigeteket, Maluku-szigeteket, Brazíliát, főváros: az indiai Goa

- a spanyol gyarmatbirodalom magában foglalta Dél- és Közép-Amerikát, a Fülöp-szigeteket; alkirályságokra volt osztva: La Plata, Peru, Új-Granada; a gyarmati ügyeket az Indiák Tanácsa és a Kereskedelmi Kamara irányította

- ezek az országok rabszolgakereskedelemmel is foglalkoztak

- később Anglia, Franciaország és Hollandia is gyarmatbirodalmakat hoztak létre

- a világkereskedelem súlypontja a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át.
15. AZ ABSZOLUTIZMUS
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
Az abszolutisztikus monarchiák a XVI-XVII. századokban jöttek létre és az országok központosításával kezdődtek.

A XVI. században a legabszolutisztikusabb uralkodó V. Károly német-római császár volt, míg a XVII. században XIV. Lajos, Franciaország királya.

Az abszolutizmus alapját a királyi hatalom rendkívüli növekedése jelentette. Elméleti megalapozói (Mercurio Gatinara, Jean Bodin, Jacques Benigne Bossuet) szerint:

- az uralkodónak Isten kegyelméből teljhatalma van

- a törvények felett áll

- személye szent

- akarata törvény

- ő és az állam egységet képez („Az állam én vagyok!”)

- az egyház alárendelődik az államnak, vagyis a királynak

Más jellemzők:

- személyi kultusz, ennek kifejezői a csodálatos paloták (Versailles – Párizs, Escorial – Spanyolország)

- a nagybirtokosok udvari nemesekké váltak

- a polgárság, „taláros nemesség” támogatása (merkantilizmussal kapcs.)

- az állam intézményei (kancellária, királyi tanács, rendi gyűlés stb.) az uralkodó fennhatósága alatt vannak.


A HABSBURG-DINASZTIA
- Európa történelmének egyik legjelentősebb uralkodócsaládja

- V. Károly, Spanyolország királya (1516-1556) és a Német-Római Birodalom császára (1519-1556) volt.

- célja egy katolikus vallású, erős birodalom

- sok ellenfél: német és spanyol nemesek, I. Ferenc francia király, törökök, itáliai városok, protestánsok (1555 – augsburgi vallásbéke)

- politikájával egy nagy kiterjedésű birodalom alapjait rakta le, amely magában foglalta Spanyolországot, a Német-Római Birodalom területét, Németalföldet, Itália északi részét, a közép- és dél-amerikai gyarmatokat.

- 1556-ban Brüsszelben felosztotta a birodalmat két fia között

- Fülöp (II. Fülöp) kapta Spanyolországot, Németalföldet, az itáliai birtokokat, Közép- és Dél-Amerikát

- Ferdinánd kapta a német császári koronát és a közép-európai birtokokat.

- II. Fülöp (1556-1598) az abszolutisztikus uralkodó mintapéldája.

- a nagyszámú nemességre és a katolikus egyházra támaszkodott

- csökkentette a rendi gyűlés (Cortez) szerepét

- a tartományok elvesztették kiváltságaikat, szabadságjogaikat

- támogatta a katolikus vallást, az inkvizíciót és üldözte a reformátusokat

- háborúzott Franciaországgal

- sikerült megállítania a törökök terjeszkedését a Földközi-tengeren

- a protestáns Angliát nem sikerült leigáznia és Németalföldön is vereséget szenvedett.


A BOURBON-DINASZTIA
Az abszolutisztikus monarchia klasszikus formája Franciaországban jött létre: „Egy király, egy hit, egy törvény.” Jellemzők:

- a királyi birtok növekedése

- modern adózási rendszer

- a király kezében összpontosul minden hatalom

- királyi tanács segíti az uralokdót döntéseiben

A XVI. század végére befejeződtek a vallásháborúk. IV. Henrik uralkodásával (1589-1610) a Bourbon-dinasztia került hatalomra.

- katolikus hitre tért („Párizs megér egy misét.”)

- békét teremtett az országban

- a nantes-i ediktumban vallásszabadságot biztosított a hugenották (= franciaországi protestánsok) számára

- első minisztere, Sully herceg helyreállította a gazdaságot

- befejezte a háborút Spanyolország ellen

- csatlakozott a Habsburg-ellenes szövetséghez (ld. bővebben a 30 éves háború)



XIII. Lajos (1610-1643) folytatta IV. Henrik politikáját.

- Richelieu bíboros segítette a kormányzásban, aki:

- ellenőrizte a királyi tanácsot

- megerősítette a központi hatalmat

- leverte a nemesek lázadásait

- 1614-től már nem hívták össze az Általános Rendi Gyűlést, a király már nem adott számot senkinek cselekedeteiről

- a 30 éves háborúban való részvétel következtében Franciaország Európa legjelentősebb országa lett.

XIV. Lajos (1643-1715) volt az egyik legjelentősebb francia uralkodó, sokan követték kormányzási módszerét.

- versailles-i palotájában maga köré gyűjtötte a nemességet, ahol szem előtt tartotta őket

- szigorú udvari etikettet vezetett be

- a király képviselői a tartományokban az intendánsok voltak

- együttműködött pénzügyminiszterével, Colberttel

- visszavonta a nantes-i ediktumot

- aktív külpolitikát folytatott, hogy elérje Franciaország „természetes határait” (Rajna, Alpok, Pireneusok)

- több háborút folytatott Hollandia, Anglia, az Augsburgi Liga (Hollandia kezdeményezésére XIV. Lajos ellen 1686-ban létrejött szövetség a Német-Római Birodalom, Spanyolország, Svédország, Savoya és több német fejedelemség között), a spanyol trón megszerzéséért

- lerakta a francia gyarmatbirodalom alapjait.
A TUDOR-DINASZTIA
A „Rózsák háborúja” a York- (fehér rózsa) és a Lancaster-ház (vörös rózsa) között Anglia trónjáért zajlott 1455-1485 között. Végül a Tudor-ház került hatalomra, amely nőágon rokon volt a Lancaster-házzal.

A Tudorok uralkodása idején Angliában is abszolutisztikus rendszer jött létre. VII. Henrik 1485-1509 között uralkodott.

- a király parlament nékül kormányzott a polgárság segítségével

- megerősítette a központi hatalmat

- megnövelte a királyi birtokot

- megvetette az angol uralom alapjait Írországban

- létrehozta a Csillagkamarát (= legfelső törvényszék).

VIII. Henrik (1509-1547):

- fokozta a nemesség feletti ellenőrzést

- mivel a pápa nem volt hajlandó elválasztani feleségétől, Aragóniai Katalintól, 1534-ben létrehozta az anglikán egyházat (melynek feje a mindenkori angol uralkodó)

- 1539-ben a Hat Cikkelyben megfogalmazta az új egyház főbb hittételeit

- elrendelte több kolostor bezárását, lerombolását, vagyonától való megfosztását (szekularizáció)

- egyensúlyozó politikát folytatott Franciaország és a Habsburgok között



I. Erzsébet (1558-1603):

- a 39 Cikkely által bevezette a protestáns vallást, ugyanakkor óvatos valláspolitikát folytatott (csak uralkodása vége felé csökkentette a katolikus vallás szabadságát)

- jó viszonyt tartott fenn a parlamenttel, de gyakran élt vétójogával

- megőrizte trónját, a nemesség gyakori összeesküvései ellenére is

- 1587-ben kivégeztette Stuart Máriát, Skócia királynőjét, akit azzal vádolt, hogy igényt tart Anglia trónjára

- 1588-ban legyőzte a Nagy Armadát, a spanyolok seregét

- Anglia tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált

- megkezdődött Észak-Amerika gyarmatosítása

- kulturális reneszánsz (Shakespeare).


Download 86,38 Kb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   2   3   4   5




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish