ŞTEFAN CEL MARE. MIHAI VITEAZUL
Ştefan cel Mare (1457-1504) – Moldva
- az egyik legjelentősebb vajda
- a románok függetlenségi harcának szimbóluma
- Vlad Ţepeş segítette a trónrakerülésben
- belpolitika:
- uralkodói tekintély megerősítése
- ellenséges bojárság likvidálása
- trónkövetelők félreállítása
- kis- és középnemesség, szabadparasztok, kereskedők támogatása
- 1459 – a lengyel király vazallusa lett (Cetatea Albă és Chilia miatt)
- 1467 – Mátyás király legyőzése a baiai csatában
- 1470 – a tatárok legyőzése a lipnichi ütközetben
- Havasalföldön a törökellenes uralkodókat támogatta – szövetség reményében
- 1475 Vaslui – győzelem Rumélia helytartója, Szolimán pasa felett
- 1476 Războieni – a törökök győznek II. Mohamed vezetésével, de el kell hagyniuk az ország területét
- 1484 – Cetatea Albă és Chilia a törökök kezére került
- 1485 – megújította a lengyel királynak tett vazallusi esküt (segítséget remélt tőle)
- 1497 – győzelem a portyázó lengyelek felett
- a XX. században ortodox szentté avatták.
Mihai Viteazul (1593-1601) - Havasalföld
- a törökök egyre erősebbek voltak a térségben
- a VIII. Kelemen pápa által létrehozott Keresztény Ligához csatlakozott
- először a történelem során megvalósította a románok politikai egységét
- 1594 – a Bukarestben felkoncolt törökökkel kezdetét veszi a függetlenségi harc
- 1565 augusztus, Călugăreni – győzelem a törökök elett
- 1595 október, Giurgiu – újabb győzelem
- ezután békét kötött a törökökkel, akik elismerték uralkodását egész életére
- 1598 – újabb törökellenes szövetség II. Rudolf német császárral (aki szintén a Keresztény Liga tagja volt)
- miután az új erdélyi vajda, Báthory András kilépett a Ligából, Mihai Şelimbărnél legyőzte őt és bevonult Gyulafehérvárra
- 1600 május – Moldva is behódolt
- rövid időre létrejött az egység
- 1600 Miroszló (Mirăslău) – a fellázadt magyar nemesek legyőzték őt
- 1601 Goroszló (Gurăslău) – Mihai (osztrák segítséggel) győzött, de ugyanebben az évben Torda mellett (Câmpia Turzii) Basta osztrák tábornok biztatására meggyilkolták őt.
12. A MŰVÉSZETEK RENESZÁNSZA
OKOK. A HUMANISTA FELFOGÁS
A XV-XVI. századokban mélyreható társadalmi-politikai vátozások mentek végbe, ezért ezt az időszakot korfordulónak nevezzük. Legfontosabb események:
- földrajzi felfedezések, a XV. század második felétől
- reneszánsz (újjászületés), elsősorban a XIV-XVI. századokban
- reformáció, a XVI. század első felétől, de már korábban is voltak ilyen jellegű törekvések.
A reneszánsz okai:
- a polgárság megjelenése (munka és vagyon dicsérete a származással szemben)
- a központosított államok megjelenése
- a városok fejlődése (pl. Itáliában Firenze, Velene, Milánó, Genova, Pisa stb.)
- nyomtatás megjelenése (Gutenberg)
- mecénások (művészek, írók, filozófusok anyagi pártfogóinak) megjelenése, ez összefügg azzal, hogy a polgárságnak jelentős pénzforrások álltak a rendelkezésére, bankárdinasztiák jöttek létre (pl. Medici, Fugger)
- új embereszmény („viator mundi”- mennyország felé haladó zarándok helyett „faber mundi” - a világ alkotója és ura)
A humanizmus a reneszánsz ideológiája. Jellemzők:
- „mindennek mértéke az ember”, emberközpontúság
- a reneszánsz ember minél átfogóbb műveltséggel rendelkezik, annál jobb
- a gazdasági sikerek a társadalmi tekintély fokmérői
- görög-római műveltség újrafelfedezése
- nagy könyvtárak (Velence, Firenze, Vatikán)
- Marsilio Ficino: Platóni Akadémia (Firenzében)
- miután a törökök elfoglalták Konstantinápolyt (1453), sok bizánci tudós menekült Nyugat-Európába (= „kulturális vérátömlesztés”)
- kritikus gondolkodás (történetírásban, bibliakutatásban)
- Niccolo Machiavelli: „A fejedelem” – „A cél szentesíti az eszközt.”
- Rotterdami Erasmus: „A balgaság dicsérete” (Újszövetség elemzése), új Európa-fogalom (Európa a boldogság, tolerancia, béke kontinense kell legyen)
- utópiák (Thomas Morus: „Utópia”, Campanella: „Napállam”, Francis Bacon: „Új Organon”).
→ A humanista felfogás egész Európában elterjedt.
A MŰVÉSZETEK RENESZÁNSZA
A XV. századi Itáliában virágzásnak indultak a művészetek. Jellemzők:
- a humanizmus hatása az uralkodó
- művészetpártolás
- az emberi test szépségét akarták ábrázolni (ókori hatásra)
- elsősorban világi jellegű művészet
Németországban, Németalföldön, Franciaországban és Spanyolországban is elterjedt.
Építészet
- itt is az ókori minták érvényesültek
- körív
- távlati (perspektivikus) megoldások
- félhenger alakú boltozat
- oszlopsorok
- kupolák
- orommezők
Közterek, paloták, városházák, könyvtárak, templomok épültek.
Képviselők: da Sangallo, Giotto, Bramante, Brunelleschi stb.
Szobrászat
- önálló művészeti ággá vált
- ókori hatások (pl. emberi test szépsége)
Kőből és bronzból is készültek alkotások: pl. lovasszobrok, mellszobrok, domborművek.
Képviselők: Michelangelo, Donatello, Verocchio, Ghiberti stb.
Festészet
- anatómiai tanulmányok
- térbeli ábrázolás
- fény-árnyék hatások
- természetesség
Festőiskolák alakultak:
- római: Raffaello, Michelangelo
- firenzei: Botticelli, Bondone, Lorezetti
- velencei: Bellini, Vecellio, Tintoretto.
A reneszánsz Itália határain kívül is elterjedt:
- Németországban: Cranach, Dürer
- Németalföldön: Brueghel, van Eyck
- Franciaország: Leonardo da Vinci élete utolsó éveiben I. Ferenc francia király udvarában dolgozott.
- Spanyolország: El Greco (Domenikosz Theotokopulosz).
13. A REFORMÁCIÓ (PROTESTANTIZMUS) ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A REFORMÁCIÓ OKAI
A reformáció a XVI. század elején megjelenő társadalmi, politikai és ideológiai mozgalom volt. Jelentős hatása volt az anyagi és szellemi kultúrára egyaránt.
Okok:
- a XIV. századi Európában kétféle hatalom létezett: világi (vezetői az egyes országok uralkodói) és egyházi (vezetője a pápa)
- az egyház válságon ment keresztül
- erkölcstelenség, fegyelem, vallásos érzület hiánya
- a pápák nagyon gyorsan váltották egymást, a világi ügyekbe is bevatkoztak, megvesztegethetőek voltak (pl. VI. Sándor pápa)
- a humanistáknak is voltak egyházellenes megnyilvánulásai (pl. Rotterdami Erasmus felhívta rá a figyelmet, hogy az egyházi tanok részben a Biblia helytelen fordításán alapulnak)
- az egyház nagyon gazdag volt, Németországban pl. a megművelhető földek 1/3-át birtokolta
- az uralkodók központosított államokat akartak létrehozni és nem tűrték, hogy a pápa beleszóljon ügyeikbe
- nyomtatott könyvek formájában terjedt a „devotio moderna” (= újfajta, népi vallásosság), melyben fontos szerepet játszott a Krisztusközpontúság, a Szentírás szeretete, az egyéni áhitat és a kétkezi munka megbecsülése
- a XIV. században olyan prédikátorok jelentek meg, akik közvetlenül a néphez szóltak
- John Wycliffe (Anglia) szerint az egyházi javakat államosítani kell, vissza kell térni az őskeresztény értékekhez, állítja, hogy a keresztény igazságok egyedüli forrása a Biblia kell legyen (ezért lefordítja angolra)
- Husz János (Csehország) szintén lefordította a Szentírást, Kálvin előtt kidolgozta a predesztináció (eleve elrendelés) elméletét, a cseh nemzeti egyház megteremtéséért küzdött, úgy gondolta, hogy a hit alapja a Biblia kell legyen.
A REFORMÁCIÓ IRÁNYZATAI
Lutheranizmus
Alapító: Luther Márton. Felháborodott a bűnbocsánati cédulák árusításán, ezért 1517. október 31-én kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi templom kapujára:
- az üdvözülést Isten ingyen biztosítja minden hívő számára
- „sola fide” (csak hit által) gondolata tanainak egyik alapköve lett
- a Biblia tanulmányozása által fedezhetjük fel az isteni igazságot.
A német fejedelmek, a nemesek és az egyszerű emberek támogatták Luthert. Az V. Károly német-római császár által összehívott wormsi országgyűlés eretneknek nyilvánította őt, de Bölcs Frigyes szász választófejedelem wartburgi várkastélyában menedékre lelt. Itt fordította le németre a Bibliát.
Luther eszméinek terjesztéséhez sok esetben erőszak is társult, pl. Thomas Münzer által vezetett parasztfelkelés, ő azonban mindig elhatárolódott az ilyenfajta megnyilvánulásoktól.
Egyes fejedelmek csatlakozása a reformációhoz intézményesítette a mozgalmat. Ők egyébként nagy hasznot húztak az egyházi javak államosításából.
Reformátusok és katolikusok közötti harcoknak az 1555-ös augsburgi vallásbéke vetett véget, amely kimondta a „cuius regio, eius religio” („akié a föld, azé a vallás”) elvét.
A Zwingli-féle reformáció
Zürich a svájci konföderáció legfejlettebb állama volt, élén egy olyan tanáccsal, amelynek beleszólása volt a vallási ügyekbe. Itt volt lelkész Ulrich Zwingli, aki szerint:
- az egyház számos tana téves
- minden vallási kérdésben a Bibliát kell alapul venni (ami nem a Szentíráson alapszik, téves).
Zwingli eszméi eleinte nagy népszerűségnek örvendtek:
- a hagyományos vitát felváltotta a prédikáció
- a szentségek közül csak a keresztség és az úrvacsora maradt meg
- a szerzetesrendeket felszámolták.
A kálvinizmus
A Kálvin János vezetése alatt álló Genf a reformáció központja lett.
Egy lelkészekből és városi tanácsosokból álló testület minden hónapban megtárgyalta és szigorúan megbüntette az erkölcsi kilengéseket.
Kötelezővé tették az istentiszteleteken való részvételt, betiltották a táncot és a tüntető fényűzést.
Kálvin szerint a hit egyedüli forrása a Biblia. Megfogalmazta a predesztináció elméletét, amely szerint csak a kiválasztottak nyerik el az üdvösséget. A jó cselekedetek sem számítanak, egyedül Isten döntésén múlik az, hogy kik fognak üdvözülni.
Az anglikanizmus
VIII. Henrik angol király kezdemnyezésére jött létre. Az anglikán egyház államegyház lett, melynek a feje a mindenkori angol uralkodó lett (nem a pápa!).
A királynak így már nemcsak a világiak, hanem egyházi személyek felett is bíráskodási joga volt. A kolostorokat és a hozzájuk tartozó birtokokat elkobozták.
Az anglikán egyház alapelveit az 1563-ban összeállított 39 hittétel tartalmazza.
A franciaországi vallásháborúk
Franciaországban I. Ferenc uralkodása alatt a reformáció legradikálisabb formája terjedt el. Hívei:
- az elnyomott néprétegek
- a Navarrai Mária körébe tartozó humanisták
- egyes főnemesi családok is (pl. Bourbon, Coligny, Montmorency)
A franciaországi reformátusokat hugenottáknak nevezzük.
1560 után a francia udvarban nagy befolyásra tett szert a de Guise hercegi család, amely katolikus volt és az ellenreformációt támogatta.
1562 – Vassynál de Guise herceg emberei szétkergettek egy protestáns összejövetelt és sokakat meggyilkoltak = a vallásháború kezdete.
1572. augusztus 24-én, Szent Bertalan éjszakáján a király belegyezésével 2000 protestánst mészároltak le.
1588 – megölték a Katolikus Liga két vezetőjét (a de Guise család tagjait), 1589 – III. Henrik királyt is meggyilkolták.
IV. Bourbon Henrik, aki csak azután lehetett király, hogy áttért a katolikus hitre, megpróbált békét teremteni: 1598 – Nantes-i Ediktum egyes városokban teljes vallásszabadságot kaptak a hugenották és állami hivatalt is viselhettek.
Az erdélyi reformáció
A szász polgárság és a magyar nemesek jó része felkarolta a reformációt.
Az első, lutheránus eszméket terjesztő írások Nagyszebenben jelentek meg, ahol lutheránus iskola is alakult. Johannes Honterus megszervezte a brassói és barcasági szász egyházat. Rövidesen a többi szász város is lutheránus lett.
Az erdélyi magyarok nagy része a kálvinizmust választotta.
Az unitárius eszmék is beszivárogtak Erdélybe. János Zsigmond fejedelem + a magyarok kis része a reformáció ezen hajtásához csatlakozott.
1568-ban a fejedelem szabad vallásgyakorlatot hirdetett a református felekezetek számára (= egyenlő jogok a katolikus egyházzal).
AZ ELLENREFORMÁCIÓ
Célok:
- visszahódítani a reformációhoz átpártolt híveket
- belső megújulás.
Az első reformokat bevezető pápa III. Pál volt. Ő hívta össze az 1545-1563 között (18 éven át!) ülésező tridenti zsinatot. Határozatok:
- a hit egyetlen alapja a Szentírás
- a keresztség megszabadít az eredendő bűntől
- az üdvösséget jó cselekedetekkel lehet elérni
- a pápa a katolikus egyház legfőbb vezetője
- tilos az egyházi tisztségek halmozása
- a cölibátus megtartása
- a szimónia megszüntetése
Létrehozták az Index Kongregációt, melynek célja a reformáció terjedésének megállítása volt. Nemcsak a protestánsok vallásos könyvei, hanem egyes tudományos írások is indexre kerültek.
1540-ben Loyolai Szent Ignác megalapította a Jézus Társaságot (= jezsuita rend), melynek célja a protestantizmus elleni küzdelem és a vallási megújulás volt.
Tevékenységük a következőkből állt:
- prédikálás
- gyóntatás
- tanítás
- térítés.
14. AZ EURÓPAI TERJESZKEDÉS
A FELFEDEZÉSEK ELŐZMÉNYEI ÉS OKAI
- az újkor elején megváltozott az embereknek a világról alkotott felfogása
- a földközpontú (geocentrikus) elmélet helyét a napközpontú (heliocentrikus) elmélet kezdte átvenni
- új térképek jelentek meg, amelyeken a Föld gömb alakú volt (Toscanelli, Behaim, Mercator térképei)
- kiváncsiság (mindenféle fantasztikus történetek keringtek az ismeretlen területekről, pl. Eldoradóról, az arany országáról)
- létrejött az európai erőegyensúly-politika
- meggazdagodási vágy, Európa azonban nem volt túl gazdag aranyban
- a reneszánsz korában létrejött a modern ember eszménye
- megjelent egy felfedező utakat támogató, vállalkozó réteg
- 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, ezért új utakat kellett keresni Ázsiába, Indiába
- hitetlenek elleni harc, kereszténység terjesztése
- tökéletesedtek a hajózási eszközök (iránytű, Jakab-rúd, hordozható napóra stb.)
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
A portugálok voltak az elsők, akik addig ismeretlen területeket térképeztek fel:
- a XV. században Tengerész Henrik ösztönzésére eljutottak az Azori- és a Kanári-szigetekre
- később Afrika nyugati partjait térképezték fel
- 1487 – Bartolomeo Diaz az Indiába vezető utat akarta megtalálni és eljutott a Jóreménység fokig
- 1497 – Vasco da Gama Afrika megkerülésével, a Madagaszkár szoroson keresztül eljutott Indiába, Kalikut kikötőbe → Európa számáa új út nyílt a fűszerek és a nemesfémek felé
- ezután India meghódítására irányultak az expedíciók
- portugál helyőrségek létesültek Kína déliu részén: Malakka, Makaó, Goa, Malabar-part
- 1500 – Pedro Alvarez Cabral felfedezte Brazíliát, Portugália egyetlen dél-amerikai gyarmatát.
A portugálokat a spanyolok követték. Az Atlanti-óceánon keresztül, nyugat felé hajózva próbáltak Indiába vezető utat találni.
- Kolumbusz Kristóf volt a fenti elképzelés első megvalósítója. 1492-től több utat tett Kubába, a Bahama-szigetekre, Dominikára, Guadalupéra, Puerto Ricóba, Trinidadba, Közép-Amerika partjai mentén. Abban a tudatban halt meg, hogy Indiába érkezett.
- 1519-1522 között Magellán körbehajózta a Földet. Így végérvényesen bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú. Felfedezte az Atlanti- és a Csendes-Óceánt összekötő szorost, amelyet róla neveztek el Magellán-szorosnak és a Fülöp-szigeteket. Az itteni bennszülöttek megölték őt és tulajdonképpen csak Sebastian Elcano, az egyik kapitánya ért vissza Spanyolországba Victoria nevű hajóján.
- a spanyolok hódító hadjáratokba kezdtek az Újvilágban (= Amerika), ezeknek az élén a konkvisztádorok álltak:
- az Azték Birodalmat Hernando Cortez győzte le
- Francisco Pizarro meghódította Perut, az inkák államát
→ hatalmas gyarmatbirodalmat hoztak létre.
A XVI-XVII. századokban a franciák és az angolok indítottak expedíciókat Észak-Amerikába és az Atlanti-óceán északi részére, a hollandok pedig Dél-Afrika és Távol-Kelet egyes vidékein telepedtek meg.
GYARMATBIRODALMAK A XVI-XVII. SZÁZADOKBAN
- az európaiak földrajzi ismeretei jelentős mértékben gyarapodtak
- az Európán kívüli területeket fokozatosan meghódították → gyarmatbirodalmak
- az őslakosokra ráerőltették saját értékrendjüket
- a gyarmatok munkaerővel és nyersanyaggal látták el az anyaországot
- megszületett a merkantilista gazdaságpolitika (= minél többet exportál és minél kevesebbet importál egy ország, annál gazdagabb)
- vallási téren a keresztény hitet terjesztették a misszionáriusok (domonkosok, ferencesek, jezsuiták), egyesek tűzzel-vassal, mások könnyíteni akartak a bennszülöttek sorsán (pl. Bartolomeo de las Casas)
- 1494-ben VI. Sándor pápa közvetítésével a Tordesillas-i Szerződésben a spanyolok és a portugálok felosztották egymás között a világot (= az Atlanti-óceánon meghúzott képzeletbeli vonaltól keletre eső területek a portugáloké, a nyugatra levők pedig a spanyoloké lettek)
- a fenti szerződést Anglia és Franciaország nem ismerte el, mivel ők is gyarmatokat akartak szerezni
- a portugál gyarmatbirodalom magában foglalta Afrika keleti és nyugati partjait, a Nagy-Szunda-szigeteket, Maluku-szigeteket, Brazíliát, főváros: az indiai Goa
- a spanyol gyarmatbirodalom magában foglalta Dél- és Közép-Amerikát, a Fülöp-szigeteket; alkirályságokra volt osztva: La Plata, Peru, Új-Granada; a gyarmati ügyeket az Indiák Tanácsa és a Kereskedelmi Kamara irányította
- ezek az országok rabszolgakereskedelemmel is foglalkoztak
- később Anglia, Franciaország és Hollandia is gyarmatbirodalmakat hoztak létre
- a világkereskedelem súlypontja a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át.
15. AZ ABSZOLUTIZMUS
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
Az abszolutisztikus monarchiák a XVI-XVII. századokban jöttek létre és az országok központosításával kezdődtek.
A XVI. században a legabszolutisztikusabb uralkodó V. Károly német-római császár volt, míg a XVII. században XIV. Lajos, Franciaország királya.
Az abszolutizmus alapját a királyi hatalom rendkívüli növekedése jelentette. Elméleti megalapozói (Mercurio Gatinara, Jean Bodin, Jacques Benigne Bossuet) szerint:
- az uralkodónak Isten kegyelméből teljhatalma van
- a törvények felett áll
- személye szent
- akarata törvény
- ő és az állam egységet képez („Az állam én vagyok!”)
- az egyház alárendelődik az államnak, vagyis a királynak
Más jellemzők:
- személyi kultusz, ennek kifejezői a csodálatos paloták (Versailles – Párizs, Escorial – Spanyolország)
- a nagybirtokosok udvari nemesekké váltak
- a polgárság, „taláros nemesség” támogatása (merkantilizmussal kapcs.)
- az állam intézményei (kancellária, királyi tanács, rendi gyűlés stb.) az uralkodó fennhatósága alatt vannak.
A HABSBURG-DINASZTIA
- Európa történelmének egyik legjelentősebb uralkodócsaládja
- V. Károly, Spanyolország királya (1516-1556) és a Német-Római Birodalom császára (1519-1556) volt.
- célja egy katolikus vallású, erős birodalom
- sok ellenfél: német és spanyol nemesek, I. Ferenc francia király, törökök, itáliai városok, protestánsok (1555 – augsburgi vallásbéke)
- politikájával egy nagy kiterjedésű birodalom alapjait rakta le, amely magában foglalta Spanyolországot, a Német-Római Birodalom területét, Németalföldet, Itália északi részét, a közép- és dél-amerikai gyarmatokat.
- 1556-ban Brüsszelben felosztotta a birodalmat két fia között
- Fülöp (II. Fülöp) kapta Spanyolországot, Németalföldet, az itáliai birtokokat, Közép- és Dél-Amerikát
- Ferdinánd kapta a német császári koronát és a közép-európai birtokokat.
- II. Fülöp (1556-1598) az abszolutisztikus uralkodó mintapéldája.
- a nagyszámú nemességre és a katolikus egyházra támaszkodott
- csökkentette a rendi gyűlés (Cortez) szerepét
- a tartományok elvesztették kiváltságaikat, szabadságjogaikat
- támogatta a katolikus vallást, az inkvizíciót és üldözte a reformátusokat
- háborúzott Franciaországgal
- sikerült megállítania a törökök terjeszkedését a Földközi-tengeren
- a protestáns Angliát nem sikerült leigáznia és Németalföldön is vereséget szenvedett.
A BOURBON-DINASZTIA
Az abszolutisztikus monarchia klasszikus formája Franciaországban jött létre: „Egy király, egy hit, egy törvény.” Jellemzők:
- a királyi birtok növekedése
- modern adózási rendszer
- a király kezében összpontosul minden hatalom
- királyi tanács segíti az uralokdót döntéseiben
A XVI. század végére befejeződtek a vallásháborúk. IV. Henrik uralkodásával (1589-1610) a Bourbon-dinasztia került hatalomra.
- katolikus hitre tért („Párizs megér egy misét.”)
- békét teremtett az országban
- a nantes-i ediktumban vallásszabadságot biztosított a hugenották (= franciaországi protestánsok) számára
- első minisztere, Sully herceg helyreállította a gazdaságot
- befejezte a háborút Spanyolország ellen
- csatlakozott a Habsburg-ellenes szövetséghez (ld. bővebben a 30 éves háború)
XIII. Lajos (1610-1643) folytatta IV. Henrik politikáját.
- Richelieu bíboros segítette a kormányzásban, aki:
- ellenőrizte a királyi tanácsot
- megerősítette a központi hatalmat
- leverte a nemesek lázadásait
- 1614-től már nem hívták össze az Általános Rendi Gyűlést, a király már nem adott számot senkinek cselekedeteiről
- a 30 éves háborúban való részvétel következtében Franciaország Európa legjelentősebb országa lett.
XIV. Lajos (1643-1715) volt az egyik legjelentősebb francia uralkodó, sokan követték kormányzási módszerét.
- versailles-i palotájában maga köré gyűjtötte a nemességet, ahol szem előtt tartotta őket
- szigorú udvari etikettet vezetett be
- a király képviselői a tartományokban az intendánsok voltak
- együttműködött pénzügyminiszterével, Colberttel
- visszavonta a nantes-i ediktumot
- aktív külpolitikát folytatott, hogy elérje Franciaország „természetes határait” (Rajna, Alpok, Pireneusok)
- több háborút folytatott Hollandia, Anglia, az Augsburgi Liga (Hollandia kezdeményezésére XIV. Lajos ellen 1686-ban létrejött szövetség a Német-Római Birodalom, Spanyolország, Svédország, Savoya és több német fejedelemség között), a spanyol trón megszerzéséért
- lerakta a francia gyarmatbirodalom alapjait.
A TUDOR-DINASZTIA
A „Rózsák háborúja” a York- (fehér rózsa) és a Lancaster-ház (vörös rózsa) között Anglia trónjáért zajlott 1455-1485 között. Végül a Tudor-ház került hatalomra, amely nőágon rokon volt a Lancaster-házzal.
A Tudorok uralkodása idején Angliában is abszolutisztikus rendszer jött létre. VII. Henrik 1485-1509 között uralkodott.
- a király parlament nékül kormányzott a polgárság segítségével
- megerősítette a központi hatalmat
- megnövelte a királyi birtokot
- megvetette az angol uralom alapjait Írországban
- létrehozta a Csillagkamarát (= legfelső törvényszék).
VIII. Henrik (1509-1547):
- fokozta a nemesség feletti ellenőrzést
- mivel a pápa nem volt hajlandó elválasztani feleségétől, Aragóniai Katalintól, 1534-ben létrehozta az anglikán egyházat (melynek feje a mindenkori angol uralkodó)
- 1539-ben a Hat Cikkelyben megfogalmazta az új egyház főbb hittételeit
- elrendelte több kolostor bezárását, lerombolását, vagyonától való megfosztását (szekularizáció)
- egyensúlyozó politikát folytatott Franciaország és a Habsburgok között
I. Erzsébet (1558-1603):
- a 39 Cikkely által bevezette a protestáns vallást, ugyanakkor óvatos valláspolitikát folytatott (csak uralkodása vége felé csökkentette a katolikus vallás szabadságát)
- jó viszonyt tartott fenn a parlamenttel, de gyakran élt vétójogával
- megőrizte trónját, a nemesség gyakori összeesküvései ellenére is
- 1587-ben kivégeztette Stuart Máriát, Skócia királynőjét, akit azzal vádolt, hogy igényt tart Anglia trónjára
- 1588-ban legyőzte a Nagy Armadát, a spanyolok seregét
- Anglia tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált
- megkezdődött Észak-Amerika gyarmatosítása
- kulturális reneszánsz (Shakespeare).
Do'stlaringiz bilan baham: |