Tema: Statistikaliq baqlaw


Egerde gruppalar sani aniq bolmasa, olardin` optimal sanin Stredjess formulasi menen aniqlaymiz: n=1+3,322lgN bul jerde N toplamdag`i birlikler sani



Download 1,66 Mb.
bet2/2
Sana12.06.2022
Hajmi1,66 Mb.
#660432
1   2
Bog'liq
4-tema. Statistikalıq toplaw hám gruppalaw

Egerde gruppalar sani aniq bolmasa, olardin` optimal sanin Stredjess formulasi menen aniqlaymiz: n=1+3,322lgN bul jerde N toplamdag`i birlikler sani.

  • Tiykarg`i fondlardin` ortasha jilliq bahasi (mln. dollar)
  • Ortasha jumisshilar sani (adam)
  • Esabat jilinda islep shig`arilg`an o`nim (mln. dol.)
  • 1
  • 7,0
  • 380
  • 9,6
  • 2
  • 2,0
  • 220
  • 1,5
  • 3
  • 3,9
  • 460
  • 4,2
  • 4
  • 3,3
  • 395
  • 6,4
  • 5
  • 2,8
  • 280
  • 2,8
  • 6
  • 6,5
  • 580
  • 9,4
  • 7
  • 6,6
  • 200
  • 11,9
  • 8
  • 2,0
  • 270
  • 2,5
  • 9
  • 4,7
  • 340
  • 3,5
  • 10
  • 2,7
  • 200
  • 2,3
  • 11
  • 3,0
  • 310
  • 1,4
  • 12
  • 3,1
  • 635
  • 2,5
  • 13
  • 3,1
  • 310
  • 3,6
  • 14
  • 5,6
  • 450
  • 8,0
  • 15
  • 3,5
  • 300
  • 2,5
  • 16
  • 4,0
  • 350
  • 2,8
  • 17
  • 1,0
  • 330
  • 1,6
  • 18
  • 7,0
  • 260
  • 12,9
  • 19
  • 4,5
  • 435
  • 5,6
  • 20
  • 4,5
  • 505
  • 4,4

Da`slep gruppalaw begisin tan`lap alamiz. Gruppalaw belgisi sipatinda tiykarg`i o`ndiris fondlarinin` bahasin alamiz. Bul belgi tiykarinda ten` intarvalli gruppalar du`zemiz. Eger gruppalar sanin 4 dep belgilep alsaq, onda interval uzunlig`i i = 1,5 mln. dollarg`a ten` boladi:

  • Endi gruppalardin` joqarg`i ha`m to`mengi shegaralarin aniqlaymiz:
  • I gruppa Xmin-Xmin+i
  • II gruppa Xmin+i-Xmin+2i
  • n gruppa Xmin+(n-i)-Xmin+ni
  • I gruppa 1,0-2,5
  • II gruppa 2,5-4,0
  • III gruppa 4,0-5,5
  • IV gruppa 5,5-7,0
  • Gruppalar
  • Zavod ta`rtip nomeri №
  • Tiykarg`i o`ndirislik fondlardin` jilliq bahasi (mln. doll)
  • Ortasha jumisshilar sani (adam)
  • Esabat jilinda islep shig`arilg`an o`nim (mln. doll)
  • I gruppa
  • 1,0-2,5
  • 2
  • 8
  • 17
  • 2,0
  • 2,0
  • 1,0
  • 220
  • 270
  • 330
  • 1,5
  • 2,5
  • 1,6
  • ja`mi
  • 3
  • 5,0
  • 820
  • 5,6
  • II gruppa
  • 2,5-4,0
  • 3
  • 4
  • 5
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 15
  • 3,9
  • 3,3
  • 2,8
  • 2,7
  • 3,0
  • 3,1
  • 3,1
  • 3,5
  • 460
  • 395
  • 280
  • 200
  • 310
  • 635
  • 310
  • 300
  • 4,2
  • 6,4
  • 2,8
  • 2,3
  • 1,4
  • 2,5
  • 3,6
  • 2,5
  • ja`mi
  • 8
  • 25,4
  • 2890
  • 25,7
  • III gruppa
  • 4,0-5,5
  • 9
  • 16
  • 19
  • 20
  • 4,7
  • 4,0
  • 4,5
  • 4,9
  • 340
  • 350
  • 435
  • 505
  • 3,5
  • 2,8
  • 5,6
  • 4,4
  • ja`mi
  • 4
  • 18,1
  • 1630
  • 16,3
  • IV gruppa
  • 5,5-7,0
  • 1
  • 6
  • 7
  • 14
  • 18
  • 7,0
  • 6,5
  • 6,6
  • 5,6
  • 7,0
  • 380
  • 580
  • 200
  • 450
  • 260
  • 9,6
  • 9,4
  • 11,9
  • 8
  • 12,9
  • ja`mi
  • 5
  • 32,7
  • 1870
  • 51,8
  • Tiykarg`i o`ndirislik fondlardin` jilliq bahasi boyinsha gruppalar sani
  • Zavodlar sani
  • Tiykarg`i o`ndirislik fondlardin`ortasha bahasi (mln. dol.)
  • Jalpi islep shig`arilg`an o`nim (mln. dol.)
  • Jumis shilar sani (adam)
  • Bir jumisshig`a tuwri keletug`in o`nim (dol.)
  • Fond qaytimi
  • ja`mi
  • Bir zavodqa tuwri keletug`in
  • ja`mi
  • Bir zavodqa tuwri keletug`in
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4=3/2
  • 5
  • 6=5/2
  • 7
  • 8=5/7
  • 9=5/3
  • I 1,0-2,5
  • 3
  • 5,0
  • 1,67
  • 5,6
  • 1,87
  • 820
  • 6829,3
  • 1,12
  • II 2,5-4,0
  • 8
  • 25,4
  • 3,18
  • 25,7
  • 3,21
  • 2890
  • 8892,7
  • 1,01
  • III 4,0- 5,5
  • 4
  • 18,1
  • 4,53
  • 16,3
  • 4,07
  • 1630
  • 10000,0
  • 0,90
  • IV 5,5- 7,0
  • 5
  • 32,7
  • 6,54
  • 51,8
  • 10,36
  • 1870
  • 27700,5
  • 1,18
  • жәми
  • 20
  • 81,2
  • 3,98
  • 99,4
  • 4,88
  • 7210
  • 13355,6
  • 1,153

EKILEMSHI GRUPPALAW

  • Da’slepki gruppalang’an mag’liwmatlarga tiykarlanip , jan’a gruppalardi payda etiw statistikada ekilemshi gruppalaw dep ju’ritiledi. Bul usil a’dette :
  • Sapa jag’inan bir tu’rdegi tipke iye bolg’an gruppalardi payda etiw
  • Bir yamasa bir neshe gruppalardi bir-biri menen salistiriw
  • Uliwmaliq nizam aniq ko’riniwshi iri araliqli gruppalardi payda etiw maqsetinde qollaniladi.
  • N
  • İV sherekte kommertsiyalıq du’kanlardın’ tovar aylanısı ko’lemi boyınsha gruppalar (mın’ sum)
  • Du’kanlar sanı
  • İV sherekte tovar aylanısı ko’lemi (mın’ sum)
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 1.
  • 10 mın’ sumg’a deyin
  • 15
  • 93,0
  • 2.
  • 10-15
  • 8
  • 112,0
  • 3.
  • 15-20
  • 13
  • 200,0
  • 4.
  • 20-30
  • 3
  • 68,0
  • 5.
  • 30-50
  • 9
  • 378,0
  • 6.
  • 50-60
  • 7
  • 385, 0
  • 7.
  • 60-70
  • 3
  • 180,0
  • 8.
  • 70-100
  • 8
  • 600,0
  • 9.
  • 100-200
  • 22
  • 2400,0
  • 10.
  • 200 h’a’m onnan joqarı
  • 12
  • 3744,0
  • Ja’mi
  • 100
  • 8160,0
  • İV sherekte tovar aylanısı ko’lemi boyınsha du’kanlar gruppası (mln. sum)
  • Du’kanlar sanı
  • İV sherekte tovar aylanısı (mln. sum)
  • 1 du’kang’a tuwra kelgen ortasha tovar oborotı (mln. sum)
  • 1
  • 3
  • 4
  • 5=4/3
  • 1.
  • 10 mın’ sumg’a shekem
  • 15
  • 93,0
  • 6,2
  • 2.
  • 10-20
  • 21
  • 312,0
  • 14,8
  • 3.
  • 20-50
  • 12
  • 446,0
  • 37,2
  • 4.
  • 50-100
  • 18
  • 1165,0
  • 64,7
  • 5.
  • 100-200
  • 22
  • 2400,0
  • 109,0
  • 6.
  • 200 h’a’m onnan joqarı
  • 12
  • 3744,0
  • 312,0
  • Ja’mi
  • 100
  • 8160,0
  • 81,6

Download 1,66 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   2




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish