Soliq va soliqqa tortish (o'quv qollanma) : O'zbekiston Respublikasi Oliy va o'rta maxsus ta'lim vazirligi tomonidan darslik sifatida tavsiya etilgan

Soliq to ‘lash  tartibi.
Yuridik  shaxslar  budjetga  joriy  to 'lo v la r  sum m asini  hisobot  yili  m ol- 
m ulkining  o 'rta c h a   yillik  qoldiq  qiym atidan  va  soliq  stavkasidan  kelib 
chiqib  mustaqil  ravishda  belgilaydilar.
Budjetga joriy  to 'lovlarni  to ‘lash  h a r  oyning  20-kunidan  kechiktirm ay, 
yillik  soliq  sum m asining  1/12  qismi  m iqdorida  to 'la n ad i.  Budjetga  joriy
90

---

to ‘lovlam i  hisoblab  chiqarish  va  to 'la sh   u chun  soliq  to'lovchilar  m ol- 
m ulkning  tegishli  yilga  o 'rta c h a   yillik  qoldiq  q iym atidan  va  belgilangan 
soliq  stavkasidan  kelib  chiqadilar  va  jo riy   yilning  10  (o 'n in c h i)  yanva- 
rigacha  davlat  soliq  xizmati  organlariga  yuridik  shaxslardan  undiriladigan 
m ol-m ulk  solig'ini  hisoblash  to'grisidagi  Y o'riq n o m an in g   6-ilovasiga 
binoan  shaklda  m a ’lum otnom a  taqdim   etadilar.
Birinchi  chorak,  yarim   yillik,  9  oy  va  yil  tugashi  bilan  to 'lovchi  hiso­
bot  davri  u chun  m ol-m ulkning  haqiqatda  o 'rta c h a   qoldiq  qiym atidan  kelib 
chiqib  yil  boshidan  o 'sib   boruvchi  yakun  bilan  m ol-m ulk  solig'i  hisob- 
kitobini  m ustaqil  ravishda  am alga  oshiradi  va  uni  davlat  soliq  xizmati 
organlariga  moliyaviy  hisobotlam i  taqdim   etish  u chun  belgilangan  m u d ­
datlarda  taqdim   etadi.  T aqdim   qilingan  hisob-kitobdan  kelib  chiqib  hisob­
langan  m o l-m u lk   solig'ining  sum m asi  choraklik  va  yillik  moliyaviy  hiso­
b o tla m i  topshirish  u chun  belgilangan  m u d d a td an   keyin  besh  kun  ichida 
o'tkaziladi.
M ol-m ulkning  qoldiq  qiym ati  va  im tiyoz  taqdim   etish  m uddatini 
k o'rsatgan  holda  korxona  m ol-m ulki  o 'rta c h a   qoldiq  qiym atining  hisob- 
kitobi  va  soliq  undirilm aydigan  m ol-m ulk  ro'yxati  m ol-m ulk  soligining 
hisob-kitobiga  m ajburiy  ilovalar  hisoblanadi.
M ahsulot  eksportini  am alga  oshiradigan  eksportchi  korxonalar  m ol- 
m ulk  solig'i  hisob-kitobini  taqdim   etayotganlarida  m azk u r  yuriqnom aning
5-ilovasiga  binoan  eksport  qilinadigan  m ahsulot  (ishlar,  xizm atlarjga  d o ir 
m a ’lum o tn o m an i  taqdim   etadilar.
Eksportchi  korxonalar  eksport  ulushi  15  dan  25  % gacha  b o 'lg an d a 
hisob-kitob  shaklida  2-satm ing  3-ustunida  soliq  stavkasini  kasr  chizig'i 
orqali  ko'rsatad ilar  (2  %;  0,6  %).
O rtiqcha  to 'la n g an   soliq  sum m alari,  agar  soliqlar  va  y ig'im lar  b o 'y i­
ch a  qarz  mavjud  bo'lm asa,  to'lovchining  yozm a  arizasiga  k o 'ra  b o'lg'usi 
to 'lo v la r  hisobiga  qayd  etiladi  yoki  30  kun  ichida qaytariladi.
Budjet  bilan  hisob-kitoblam ing  buxgalteriya  hisobi  budjetga  to 'lo v la r 
b o 'y ich a  qarzni  hisobga  olish  hisobvarag'i  b o 'y ich a  yuritiladi.
H isoblab  yozilgan  soliq  sum m asi  quyidagicha  aks  ettiriladi:
davr xarajatlarini  hisobga  olish  hisobvaragi  debeti;
budjetga  to 'lo v la r  b o'yicha  q arzlam i  hisobga  olish  hisobvarag'i  krediti.
Budjetga  o'tkazilgan  soliq  sum m alari  quyidagicha  aks  ettiriladi:
budjetga  to 'lo v la r  b o'yicha  q arzlam i  hisobga  olish  hisobvaragi  debeti;
pul  m ablag'larini  hisobga  olish  hisob  varag'i  krediti.
Belgilangan  muddatlarda  tugallanmagan  qurilish  obyektlari  va  me ’yoriy 
muddatlarda  o'matilmagan  uskuna uchun  mol-mulk solig'ini to'lash  tartibi:
1. 
Belgilangan  m uddatlarda  tugallanm agan  qurilish  obyekti  u ch u n  
m ol-m ulk  solig'ini  to 'lo v c h ilar  bo 'lad i  qurilishni  am alga  oshiruvchi  yuridik 
shaxslar-buyurtm achilar hisoblanadi.
Soliq  solish  obyekti  bo'ladigan  belgilangan  m uddatlarda  tugallanm a­
gan  qurilish  obyektining  qiym ati  (sm etalar,  sm eta-m oliya  hisob-kitoblari  va 
kapital  qurilish  titullari  ro'yxatida  k o 'zd a  tutilgan  bino  va  inshootlam i  ko‘-
91

---

rish,  uskunalar,  asboblar,  asbob-uskunalarni  va  boshqa  pred m etlam i  sotib 
olish  xarajatlari  (qurilish  pud rat  yoki  xo'jalik  usuli  bilan  qurilishidan  q a t’i 
nazar),  ya’ni  buyurtm achi  to m o n id an   f-3  shaklida  (bajarilgan  ishlar  va 
xarajatlar  hajmi  to 'g 'risid a   m a ’lum otnom a)  rasm iylashtirilgan  statistika  h i­
sobiga  obyekt  b o 'yicha  kiritilgan  va  tugallanm agan  qurilish  hisobvarag'ida 
hisoblanadigan  ham m a  ishlar  va  xarajatlar  (belgilangan  m uddatlarda 
tugallanm agan  qurilish  obyektlari  qism ida)  hajm i  hisoblanadi.
Q urilishning  belgilangan  m uddati  deb  qurilishni  tashkil  qilish  loyihasi 
(K TK L)  tarkibida  1.04.03-85-son  K M K   «K orxonalar,  b in o la r  va  inshoot­
lam i  qurish  m uddati  m e ’yorlari»ga  m uvofiq  loyihalash  tashkiloti  to m o n i­
dan  aniqlanadigan  obyekt  qurilishining  m e ’yoriy  m uddati  hisoblanadi.
Loyihalash  tashkilotlari  loyiha-sm eta  hujjatlarida  tayyorlash  m u d d a t- 
larini  ajratgan  hold a  qurilish  m uddati  m e ’yorini  ko'rsatishlari  shart. 
Loyiha-sm eta  hujjatlarida  qurilish  m uddati  m e ’yori  ko'rsatilm agan  ta q - 
dirda,  buyurtm achi  loyihalash  tashkilotidan  m uayyan  obyekt  b o 'y ich a 
qurilish  m uddatining  m e ’yori  to 'g 'risid a   xulosa  olishga  m ajbur.
2. 
M e’yordagi  m uddatda  o 'm a tilm a g a n   uskunalar  u chun  m ol-m ulk 
solig'ini  to 'lo v c h ilar  bo'ladi  kapital  m ablag'lar  hisobiga  qayta  jih o zlan a- 
digan  obyektlarda  m ontaj  qilish  talab  qilinadigan  va  o 'm atish g a  belgilangan 
texnologik,  energetik  va  ishlab  chiqarish  uskunalari  bo'lgan  (ustaxonalar, 
tajriba  qurilm alari  va  laboratoriyalar  u c h u n , uskunalarni  qo'shib)  yuridik 
shaxslar  hisoblanadi.
M e’yordagi  m uddatda  o 'm a tilm a g a n   u skunalar  u chun  soliq  solish 
obyekti  bo'ladi  o 'm atish g a  belgilangan  uskunalar  qiym ati  hisoblanadi,  ular 
qatoriga  m ontaj  qilishni  talab  qiladigan,  faqat  qism larini  yig'ish  va  poyde- 
vorga  yoki  ustunlarga,  polga,  qavatlararo  to'siqlarga  va  boshqa  bino  va 
inshootlam i  k o 'tarib   turuvchi  konstruktsiyalarga  o 'm atilad ig an   uskunalar 
ham da  uskunalarni  hisobga  olish  hisobvarag'ida  hisoblanadigan  shunday 
uskunalam ing  ehtiyot  qism lar  to 'p la m i  (m e ’yordagi  m uddatda  o 'm a tilm a ­
gan  uskunalar  qism ida)  hisoblanadi.  U shbu  uskunalar tarkibiga  o 'm a tila d i­
gan  uskunalar  qatorida  m ontaj  qilish  u ch u n   belgilangan  n az o rat-o 'lch o v  
apparaturasi  yoki  boshqa  asboblar  ham   kiradi.
K orxonalar,  binolar  va  insh o o tlar  qurilishida  tasdiqlangan  qurilish 
m uddati  va  tayyorlab  qo'yilgan  zaxiralar  m e ’yoriga  m uvofiq  h ar  b ir  obyekt 
b o 'yicha  texnologik  yoki  boshqa  uskunalarni  yetkazib  berish  va  m ontaj 
qilish jadvali  belgilangan  bo'lishi  lozim.
M am lakatim izda  ishlab  chiqarilgan  va  im port  qilingan  uskunalarni 
yetkazib  berish  va  m ontaj  qilish  jadvalida  quyidagi  m uddatlarda  topshirish 
hisobga  olinadi:
-   yirik  texnologiya  va  energetika  uskunalari  -   u la m i  n o m m a -n o m  
ro'yxatlari  b o'yicha  m ontaj  qilish  va  yetkazib  berish jadvallarining  rejadagi 
m uddati  o 'tib   ketgandan  keyin;
-   texnologiya  uskunalari,  texnologiya  liniyalari,  q u rilm alar  va  boshqa 
um um zavod  uskunalari  -   uskunalarni  m ontajga  topshirishining  rejadagi 
m uddati  o 'tg an d a n   keyin,  lekin  olti  oydan  ortiq  bo'lm agan  m uddatda;
92

---

-   kom plekt  im port  uskunalari  -   ulam i  m ontajga  topshirishning 
rejadagi  m uddati  o ‘tib  ketgandan  keyin,  lekin  b ir  yildan  ortiq  b o ‘lmagan 
m uddatga,  agar  texnik  shart-sharoitlariga  k o 'ra  uskunani  qism lar  bo'yicha 
m ontaj  qilish  m um kin  bo'lm asa,  ularni  m ontajga  topshirish  m uddati 
uskunalar b u tu n   kom plektining  kelib  tushishi  paytidan  hisoblanadi;
-   qism larga  ajratilgan  im port  uskunalari,  shuningdek,  kabel  m ahsu­
lotlari,  sim lar  va  troslar  -   u la m i  m ontajga  topshirishning  rejadagi  m uddati 
o 'tg an d a n   keyin,  lekin  olti  oydan  ortiq  bo'lm agan  m uddatda.
U skunalarni  m ontaj  qilish  va  o 'm a tis h   u c h u n   m e ’yoriar  va  jadvallar 
bulm aganida soliq  quyidagi  m uddatlarda to 'lan ad i:
-   ishlab  chiqarish  m aqsadlaridagi  obyektlar  b o 'y ich a  m am lakatim izda 
ishlab  chiqarilgan  va  im port  qilingan  uskunalam ing  o'm atilm aganligi 
u ch u n   -   sotib  olinganiga  b ir  yUlik  m uddat  to 'lg a n id an   keyingi  oydan 
boshlab;
-   noishlab  chiqarish  m aqsadlaridagi  obyektlar  b o 'y ich a  -  sotib  olinga­
niga  olti  oy  tugagandan  keyin;
-   m ontajni  talab  qilm aydigan  xo'jalik  inventarlari  va  uskunalari  b o 'y i­
cha  -  sotib  olingan  k undan  boshlab.
U skunalarni  yetkazib  berish  va  m ontaj  qilishning  yuqorida  ko'rsatil- 
g an  m uddatlarini  buzganligi  u ch u n   korxona  va  tashkilotlar,  O 'zbekiston 
Respublikasi  q o n u n   hujjatlarida  nazarda  tutilgan  hollardan  tashqari,  m ol- 
m ulk solig'ini  ikki  baravar  ko'paytirilgan  stavka  b o 'y ich a  to'laydilar.