Uok 398. 21 (575. 172) Qaraqalpaq xaliq ertekleri


BAY  BALASI  HAM  JARLI  BALASI



Download 3,43 Mb.
Pdf ko'rish
bet12/36
Sana02.01.2022
Hajmi3,43 Mb.
#306892
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   ...   36
Bog'liq
Qaraqalpaq xaliq ertekleri

BAY  BALASI  HAM  JARLI  BALASI
45


—  Menin ush balam bar.  Onday jumisin bolsa tawip berer. 
Olar qus  salmaga  ketti.  Hazir keler,  —  deydi.
Keshte  kempirdin  balalari  keledi.  Kempir  lilken  balasi  — 
San  dawge:  Mina  balaga  bir  etik  akelip  ber, 
Ш;
 deydi.  San 
daw  ketip  bir  etik  alip  kelip  beredi.  Bala  etikti  alip  birneshe 
kiln jol jiirip  uyine  jetedi.  Kelse  baydin  balasi  sabaqtan  ozip 
ketken eken.  Bul  da qosilip  oqiy beredi.  Eki  aydan son baydin 
balasman jane  ozadi.
Baydin  balasi  jane  awirgan  kisi  usap,  liyine  barip,  jatip 
qaladi.  Bay balasman:
—  Qay jerirt  awirdi?  —  dep  soraydi.  Balasi:
—  Menin  hesh jerim  awirgan joq.  Basqa  baydin  balalari 
toyga jaqsi  at  minip  baradi.  Solardin  atmday bir  at kerek.
01  at  qayaqta,  balam?
—  Barsakelmes  degen jerde,  kolden  bir  tulpar  suw  ishedi 
eken,  som  magan  akelip bersin.
*—  Om  kim akelip  beredi?
> : r
Bayagi  jarlimn  balasi.  Akesi  jarlimn  balasin  shaqirip 
aladi.
—  Menirt  balama  Barsakelmes  degen  jerde  kolden  suw 
ishetugin tulpardi uslap  akelip  ber.
Bala bayagi kempirdin liyine jetedi.  Kempirge:
—  Usi  kolden  suw  ishetugm  tulpardi  qalay  uslaymiz?  — 
deydi.
—  Om  uslaw  qiyln.  Kolge  barip  bir  aqim  qazip  alasari. 
Bolmasa,  ol  adamnm iyisi bar jerge jaqinlamaydi.  Ol tulpardm 
diibiri birneshe  kiinlik jerden  esitiledi.
.  — 
01
  tulpar  usi  kolden  basqa jerde  suw  ishpeydi.  Balam, 
sen  om  uslaw  ushm  menin  balam  Qara  dawdi  ertip  ket, 
dep  kempir kenes beredi.
46


Bala  Qara  dawdi  ertip  barip,  ekewi  koldin jagasinan  aqim 
qazip  jatadi.  Tulpar  sol  kilni  suwga  ush  ret  kelip,  adamniA 
iyisin bilip jaqmlaspaydi.  En  songi  kelgeninde  tumsigm  suwga 
basqan waqitta,  bala ornman turip,  suw iship  atirgan tulparga 
sekirip  minip  aladi.  Tulpar suwga  qanip,  qurgaq jerde  arman- 
berman shapqanda,  bala jigilmaydi.  Jane tulpar hawaga ushadi. 
Tulpar  suwga  tiisip  siirtgip,  birneshe  waqittan  soft  shiqsa  da 
bala  ustinen tuspeydi.  Sonda  at balaga:
—  Endi  men  senin  minetugin  atin  boldim,  —  deydi.  — 
Menin  er-toqimim mina jerde  tur,  som menin arqama  sal,  — 
deydi.  Bala  er-toqimdi  attin  arqasina  saladi.  Atti  minip  daw 
menen  kempirdin  uyine  keledi.  Kempirdin  uyinde  sol  kuni 
bolip,  azanda  awilma  qaytadi.
BaydiA  balasma  tulpardi  akelip  beredi.  Baydin  balasi 
oqiwdan  ozip  ketken  eken,  sonnan  tagi  oqiy  beredi,  jarlmin 
balasi  tagi  ozadi.  BaydiA balasi  «awirdim»,i
4
-  dep  liyine  kelip 
jane jatip  qaladi.
—  Balam,  qay jerin  awirdi?  —  dep  soraydi  akesi.
—  Menin  hesh jerim  awirgan joq,  mina  baylardm  balalan 
uylenip  atir,  tek men  eken liylenbegen,  —  deydi.
—  Usi jerde ozinnin qalegen qizm bar ma,  balam? fe  deydi 
akesi.
—  Bayagi tulpar uslagan jerdiii  arjaginda bir bayterek degen 
terek  bar.  Sol jerde  bir  ilyde  kiindey  suliw  qiz  bar.  Sol  qizdi 
magan  alip  berirt,  deydi balasi.
—  Balam,  ogan  kim baradi?
— Jarlmin balasi jolin  biledi,  sol barsin,  —  deydi.  Jarlmin 
balasm  shaqirip:
Bayagi  tulpar  uslagan jerdin  arjaginda  bir  baydin  qizi 
bar.  Som balama alip  kelip ber,  —  deydi.  Jarlmin  balasi  atina
47


minip  alip,  bayagi  kempirdin  ilyine  birneshe  kilnde  jetedi. 
Kempir:
—  Balam,  qanday jumisin bar?  —  dep  soraydi.
Usi jaqta  bir  baydin  qizi  bar,  som  meniii  balama  alip 
kelip ber,  dep  bay buyirdi,  —  deydi.
Balam,  ol  qizdi  alaman  dep  birneshe  adamlar barip  olgen 
Om  sen  alip  qaytiwni  qiym,  ol  senin  akMa  birneshe  shari 
qoyadi,  balam.  Sonin  ushin  qasina  men  Qara  daw  balamd] 
qosip jibereyin.  Sol balam tawip beredi,  —  deydi.
Bala  Qara  dawdi  ertip,  qizdin  ilyine  baratirsa,  atti  uslagar 
jerde bir  daw koldin  suwin urtina jiynap, jane  bir kolge  quyif 
otir eken.  Bala  qasina barip:
—  Sen ne  islep  atirsan?  —  deydi.
—  Usi  kolden bir tulpar suw  iship  ketetugm  edi,  som  tabs 
almay otirman, 
щ
 depti  daw.
—  01 tulpardi biz  uslap  aldiq,  —  deydi bala.
r~  01  qayda?
ту-  Tap  usi  astimdagi  at.
—  Olay bolsa,  men  de  senlik boldim,  —  deydi daw.  Soytij 
ilshewi  ketip  baratirsa,  birew  bir  tawdi  bir  qolma  jane  bii 
tawdi  ekinshi  qolma uslap  otir.
—  Sen ne  qilip  otirsaii?  —  deydi bala.
irjsjjpi Bir tulpar usi tawda otlaytugin edi.  Men sol atti ilsh-tor 
kilnnen beri  izlep jilrmen,  hesh kore  almadim,  —  deydi.
—  Ol  ushm  haleklenbe,  om  men  uslap  alganman.  Soytip 
ol  da  «sen tarepte bolaman»,  —  deydi.  Endi tortew bolip  ket( 
beredi.
—  Tagi  bir jerde  birew jerge  basin  komip,  ayagm  aspangj 
qaratip  atir  eken.  Sen  ne  qilip  atirsaii,  basindi jerge  komip'
—  dep  soraydi bala.
48


-4
 Sonday  bir  tulpardin  tuyaginin  sesti  ush  kiinlik jerden 
keletugin edi.  Biigin esitilmeydi.  Som tinlap  atirman,  —  deydi.
-r 
01
 tulpar menin astimda,  —  deydi bala.  Sonin menen  ol 
da balaga  senlikpen, 
deydi.  Besewi kete beredi.  Bala barine 
de  ozi haqqmda  aytip  tiisindiredi.
Bir  waqitta  tinlawshi: 
Men  usi  jerde  qalayin,  minaw 
turgan  ily  qizdin  tiyi.  Qizdin  qayaqta  otirgamn,  ya  ne  islep 
atirganm tinlayman,  —  deydi  de  solmanda  qaladi.
—  Seniti  xizmetin  ne?  —  dep  suw  urtlawshidan  bala 
soraydi.
—  Menin  xizmetim  seni  otqa jaqpaw.  Men  seni,  ottan 
aman alip  qalaman,  ~=-dedi.
—  Al  senin  xizmetiA  ne?  —  dep  tawdi  tawga  urip  otir- 
gannan  soraydi.  >
—  Menin  xizmetim  gureske  tusirer.  Sonda  ozim  gureske 
tiisemen,  —  deydi.  Qizdm uyine  tinlawshidan basqasi baradi. 
Baydi  shaqirip  aladi.
—  Senin  qizindi  ozindey  baydin  balasi  ayttirip  jiberdi. 
Sogan jawshi bolip  keldik,  —  deydi  olar.
%'jgr
  Sizlerdin  aldinizga  bes  shart  qoyaman.  Som  irikpey 
ormlasaAiz  qizimdi beremen, 
-4
 deydi bay*
Onda  onnlaymiz,  —  deydi jawshilar.
—  Birinshi  shartim  —  mina  bayterektin  basina  bir  shelek 
suwdi  tokpey  alip  shigadi  ham  tusedi;  ekinshi  shartim  — 
bayraqqa  at  qosaman,  sonda  atiA  ozsa  alasan;  ushinshi 
shartim  —  palwan  tuttiraman,  sol  qizdi  tawip  aladi;  besinshi 
shartim  —  balam  otirgizip jan-jagma  shengel  menen  qorshap 
ot beremen.  Sonnan aman  qalsa,  qizdi  aladi,  —  deydi bay.
4 — Qaraqalpaq  xaliq  ertekleri 
49


50


Bala  shelekti  tokpey  alip  shigadi  ham  alip  tiisedi.  Ekinshi 
sharti  boyinsha  bay  bir  atti  bayraqqa  qosadi.  Bala  tulparditi 
beline  minip,  bul  da  bayraqqa  shigadi.  Birneshe  kunlik 
jerden  atlardi  shabadi,  ha  demey-aq  tulpar  ozip,  aid in  keledi. 
Ushinshi  sharti  boyinsha  bay  palwanin  gureske  saladi,  bala 
da  tawdi  koterip  otirgan  pal wand 1 shigaradi.  Balanin  palwam 
baydin  palwanin  jigadi,  tortinshi  sharti  boyinsha  bay,  qi'zin 
jasiradi.  Bala  qizdi izlep taba  almaydi.  Bala bayagi  tinlawshiga 
barip  soraydi.  Tinlawshi:  —  oni  eie  tabalmay jurmedin,  ol  qiz 
baydiri  otirgan  orinligimn  artmda  jerde  keste  tigip  otir,  — 
deydi.  Sonnan  bala barip,  baydin  otirgan jerin  qaraydi,  qizdi 
da  tabadi.
Eh  sohgi  sharti boyinsha  bala  menen bir  koldin  suwm  bir 
urtma  jiynap  jurgen  daw  otiradi.  Onnan  son  balanin  shet 
jagasina  kop  otinlardi  liyedi.  Soytip,  bay  otinga  ot  beredi. 
Otmlar  alisadi.  Ottin  qizgmi  balaga jaqmlaganda  qasmdagi 
daw,  azmazdan  suw jiberip balam  ottan saqlap  otiradi.  Baylar 
bala  qashshan  ot  penen jamp  ketti,  dep  oylaydi.  Otmlar  da 
janip  boladi,  bir waqitta bala  menen  daw birge  qosilip,  qozdin 
arasinan  shigadi.
Bay balaga  qizm beredi.
Bala  tulparga  qizdi  mingizip  qaytip  ketedi.  Balanin 
qasmdagi  adamlar  harqaysisi  bayagi  ozlerinih  ushirasqan 
jerlerinde  qaladi.  Qara  daw  menen  bala  kempirdin  liyine 
keledi,  bala  sol  jerde  bir  aqsham  qonip,.  ertenine  awilina 
qaytadi.  Kelse baydin balasimn olgenine  eki кйп bolgan  eken. 
Bala  baydiri  balasina  alip  kelgen  qizdi  ozi  hayalliqqa  aladi. 
Soytip,  muradi-maqsetine jetedi.

Download 3,43 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   ...   36




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish