Havoning turli haroratlarida suv bug‘larining maksimal tarangligi
Havoning
harorati,
0
C
Suv bug‘larining
tarangligi, mm
s.u.
Havoning
harorati,
0
C
Suv bug‘larining
tarangligi,
mm s.u.
-5
3,16
25
23,76
-4
3,67
26
25,20
-3
4,256
27
26,74
0
4,579
28
28,34
1
4,926
29
30,04
2
5,294
30
31,84
3
5,685
31
33,69
4
6,101
32
35,66
5
6,543
33
37,73
6
7,103
34
39,90
8
8,045
35
42,17
10
9,209
36
44,16
11
9,844
37
47,067
12
10,518
38
49,26
13
11,234
39
52,00
14
11,99
40
55,32
15
12,788
41
58,34
16
13,63
42
61,50
17
14,53
43
64,80
18
15,48
44
68,26
19
16,48
45
71,88
20
17,73
55
118,04
21
18,65
70
233,7
22
19,83
100
760,0
23
21,07
24
22,38
1. Mutloq namlikni hisoblash quyidagi formula asosida topiladi
A=M
ho‘l
-0,5(t
quruq
-t
ho‘l
)x(V/755) ,
bu yerda:
139
M
ho‘l
–ho‘l termometr ko‘rsatkichi bo‘yicha suv bug‘larining maksimal
tarangligi. (Jadvaldan topiladi)
t
ho‘l
– ho‘l tarmometrning ko‘rsatkichi;
t
quruq
– quruq termometrning ko‘rsatkichi;
0,5 – psixrometrik koeffitsiyent;
755 – barometrik bosimning o‘rtacha qiymati.
2. Nisbiy namlikni hisoblash formulasi quyida keltirilgan
Nisbiy namlik=(A:M
quruq
)x 100%,
bu yerda:
M
quruq
– quruq termometr ko‘rsatishi bo‘yicha suv bug‘larining
maksimal tarangligi (jadvaldan topiladi). Yuqoridagi 1-jadvalda turli
haroratlarda havoning maksimal namligi ko‘rsatkichlari keltirilgan.
3.6.2-jadval
Aspiratsion psixrometr bo‘yicha havoning nisbiy namligini aniqlash
Quruq
termo
metr-
ning
ko‘rsa
tkichi,
0
C
Ho‘l termometrning ko‘rsatikichi
10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0
18,0
19,0
20,0 21,0 22,0 23,0
15
52
61
71
80
90
100
16
46
54
63
71
81
90
100
17
39
47
555
664
772
881
990
100
18
334
441
449
556
665
773
882
990
1100
19
229
336
443
550
558
666
774
882
991
1100
3-jadval
Avgust psixrometri bo‘yicha havoning nisbiy namligini aniqlash
Quruq
termometr
ko‘rsatkichi ,
0
C
Ho‘l termometr ko‘rsatkichi,
0
C
12
5,3
5,7
6,0
6,4
6,8
7,2
7,6
8,0
8,4
8,7
9,1
9,5
9,9
10,3 10,7 11,0 11,3 11,7 12,0
13
5,9
6,4
6,8
7,2
7,6
8,0
8,4
8,8
9,2
9,6
10,0 10,4 10,8 11,1 11,5 11,8 12,2 12,6 13,0
14
6,6
7,1
7,5
8,0
8,4
8,6
9,2
9,7
10,1 10,5 10,9 11,3 11,7 12,1 12,5 12,8 13,2 13,6 14,0
15
7,3
7,8
8,2
8,7
9,2
9,6
10,0 10,5 10,9 11,4 11,8 12,2 12,6 13,0 13,4 13,8 14,2 14,6 15,0
16
8,0
8,5
9,0
9,4
9,9
10,3 10,8 11,3 11,8 12,2 12,6 13,1 13,5 14,0 14,4 14,8 15,6 15,6 16,0
17
8,6
9,1
9,7
10,2
10,7 11,2 11,6 12,1 12,6 13,0 13,5 13,9 14,4 14,8 15,3 15,8 16,2 16,6 17,0
18
9,3
9,9
10,4
10,9
11,4 11,9 12,4 12,9 13,4 13,9 14,4 14,8 15,3 15,7 16,2 16,6 17,1 17,5 18,0
19
10,0
10,6
11,1
11,7
12,2 12,7 13,2 13,8 14,8 14,8 15,3 15,7 16,2 16,7 17,2 17,6 18,1 18,5 19,0
20
10,6
11,2
11,8
12,4
12,9 13,4 14,0 14,5 15,1 15,6 16,1 16,6 17,1 17,6 18,1 18,5 19,0 19,5 20,0
21
11,2
11,9
12,6
13,1
13,6 14,2 14,8 15,3 15,9 16,6 17,1 17,5 18,0 18,6 19,1 19,5 20,0 20,5 21,0
22
11,8
12,5
13,2
13,8
14,4 15,0 15,6 16,1 16,7 17,3 17,9 18,4 18,9 19,5 20,0 20,5 21,0 21,5 22,0
23
12,5
13,1
13,8
14,4
15,1 15,7 16,4 17,0 17,6 18,2 18,8 19,3 19,8 20,4 20,9 21,5 22,0 22,5 23,0
24
13,1
13,8
14,5
15,2
15,9 16,5 17,1 17,8 18,4 19,0 19,6 20,1 20,7 21,3 21,9 22,4 23,0 23,0 24,0
25
13,7
14,5
15,2
15,9
16,6 17,2 17,9 18,5 19,2 19,8 20,5 21,2 21,7 22,2 22,8 23,3 23,9 24,4 25,0
Nisbiy
namlik,%
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
65
70
75
80
85
90
95
100
141
3.6.5-rasm. Havo
harakat tezligini
o‘lchovchi kosachali
Psixrometr yordamida havoning haroratini ham o‘lchash mumkin,
bunda quruq termometr ko‘rsatkichi olinadi.
Havoning harakat tezligini o‘lchash uchun
havo harakatining tezligiga mos keladigan turli
tuzilishga ega bo‘lgan anemometrlardan foyda-
lanish mumkin. 1m/sekunddan yuqori bo‘lgan
havoning harakati tezligini o‘lchash uchun
kosachali va parrakli anemometrlardan foydala-
nish mumkin (8-9-rasmlar). Bunday asboblardan
shamollatish tizimi kanallaridagi havo harakati
tezligini o‘lchashlarda foydalaniladi. Ikkala
turdagi anemometrlarning ishlash prinsipi
taxminan bir xil: o‘lchashdan avval anemometr
ko‘rsatkichi yozib olinadi, asbobni o‘lchash uchun belgilangan joyga
o‘rnatiladi va asbobning kosachasi yoki parragi
to‘liq aylana boshlagandan so‘ng, anemo-
metrning hisoblagichi va sekundomerini o‘chirib,
uning ko‘rsatkichi yozib olinadi. Keyin, bir-
lamchi va ikkilamchi ko‘rsatkichlar o‘rtasidagi
farqni topib, bu qiymatni o‘lchash uchun sarflan-
gan vaqtga (sek) bo‘linadi. Topilgan qiymat
sekund davomidagi aylanish soni bo‘ladi.
So‘ngra grafik bo‘yicha sekunddagi aylanish
soniga qarab havoning harakati tezligi topish
mumkin (odatda havoning mutloq harakati
tezligi–sekunddagi aylanish soni demakdir).
Havoning juda kichik harakati tezligini
o‘lchash uchun (0,5 m/sek) katatermometr asbo-
bidan yoki termoanemometrdan foydalanish
mukin. Katatermometr sharsimon va silindr-
simon turlarga bo‘linadi. Katatermometr bilan
ishlash uchun asbobning sharsimon rezervuari
qaynoq suv solingan idishga solinadi va
katatermometr rezervuarining yuqori qismining
yarmi spirt bilan to‘lguncha ushlab turiladi.
So‘ngra asbob suvdan olinadi, quruq qilib
artiladi va xonadagi o‘lchash kerak bo‘lgan joyga shtativga osib
qo‘yiladi. Asbob xonadagi harorat, namlik va havoning harakati tezligi
3.6.4-rasm. Havo
Do'stlaringiz bilan baham: |