Nem tetszik az új kabátod nekem
Bár legalább biztos jó meleg
Nem jön be ez a földes szín nekem
Meg ez a márvány sapka sem
Mondjuk ez a virágos sál az elég szép
Ez a sál az amúgy szép
Meleg a kesztyű meleg az
Lehunyt szemmel nézek rád
De a két kezed mégis jéghideg
De a két kezed mégis jég
Meleg a kesztyű meleg az ágy
Lehunyt szemmel nézek rád
De a két kezed mégis jéghideg
De a két kezed mégis jég
Mondjuk ez a virágos sál az elég szép
Ez a sál ez tényleg szép
Nem tudom mi jön majd a halál után
Újra láthatjuk a családunk tán?
Vagy csak megszűnünk létezni és érezni
Semmit sem ér a sok Jézus a szobák falán
Az én falamon nincs ott semmi
Ami volt az most nincs és ennyi
De álmomban akkor is beszélek hozzád ha nem hall senki
De ha valahol ott vagy
Csak annyit mondj, hogy boldog vagy
Bár lehet hogy a boldogság fogalma
Értelmét veszti az állapotodban
Szóval inkább csak kívánom neked
A boldogság ottani megfelelőjét
Nem tudom van-e emléked bármiről
Ami az itteni életben történt
Nem tudom hol vagy, és nem tudom onnan
Látod-e mindenki többnyire jól van
Én vártam, hogy megvárjon minket a világ
De ugyanúgy ketyegett tovább az óra
A borostám is megnőtt azóta
De ugyanúgy süt a nap a lófingatóra
És apura se hallgat még mindig a bíró
A TV-nek bármily hangosan mondja
Rémes a harag amit érzek
Minden lepukkant kórterem
A szívemben mély haragot terem
Mert milyen ember lehet, aki nem teremti meg
Az érdemelt kilépőt senkinek
Mert még ennyi sem jutott az embernek
Hiszen a kisvasút elvitte az orvost, ki megmenthet
Néha még elered a könnyem
De egész kényelmes itt ebben a ködben
Lassan elfeledi a vonásaidat
És a hangod sem idézem már fel olyan könnyen
De így is folyton itt élsz körülöttem
A laptopodat én örököltem
A fiókodat mégse töröltem
A postaládán egy név vagy fölöttem
De tény te meg én már nem futhatunk össze
Ér kérlek, hogy értsd meg, ez úgy sem jó ötlet
Mert itt állok készen, és lassan megértem
Hogy téged én tényleg nem látlak többet
Csak el kellett telnie egy kis időnek
Jó akkor jó sok időnek
De mondom, hogy könnyebb, mint ez
Hogy a torkomba döfhetnek azok, akik rég elköszöntek
Tudom, hogy ez csak egy álom
Hogy most itt állsz pár lépésre tőlem
De ez az álomkép elég, hogy úgy érezzem
Sose voltam még így összetörve
Tudom, hogy furcsa, de várom
Hogy ma reggel eltűnj örökre
Mert ettől azt érzem mit vesztettem
És nem azt, hogy általad életem több lett
Tegnap még mindenki élt
Ma együtt élünk a holtakkal
Nem lesz már olyan, mint régen
De nagyjából megtűrjük egymást a holnappal
Dúdoltál nekem egy dalt
Én majd felkelek fejembe ezzel a szólammal
Hogy megköszönjek mindent
És elmondjam remélem nem kell
Többé írnom rólad dalt
Nem tetszik az új kabátod nekem
Bár legalább biztos jó meleg
Nem jön be ez a földes szín nekem
Meg ez a márvány sapka sem
Mondjuk ez a virágos sál az elég szép
Ez a sál az amúgy szép
Do'stlaringiz bilan baham: |