Nam angan davlat universiteti obidjon karimov

Darsning rejasi:

1. Masnaviy nima?

2.Uning o‘ziga xos  xususiyatlari.

3.Tarje’band,  unga xos qofiyalanish.

4.Tarkibband,  unung o ‘ziga xos xususiyatlari.

5.Tarje’band, tarkibband, masnaviy shoiriar ijodida.

6.Xulosa.

Tayanch so‘z va iboralar:

Masnaviy,  tarje’band, 

“Vase  keng”  maydon,  Vosita  bayt, 

Alisher Navoiy,  Hofiz Xorazmiy,  Hamid Olimjon, Xurshid Davron.

Masnaviy  o‘zaro  qofiyalanuvchi,  ikki  misradan  iborat  she’r 

shaklidir.  “Masnaviy”  so‘zi  arabcha  bo‘lib,  “ikkilik”,  “ju ft”  degan

25

---

m&’nol&Fni  bildiradi.  M asnaviy  usuli  voqea  va  hodisalam i  epik 

k o ‘lam da aks ettirishga  imkon bergani  uchun ham doston  k o ‘pincha 

shu  y o ‘l- bilan  yoziladi.  Bundan  tashqari,  qasida,  she’riy  nom a  va 

boshqa turdagi  asarlar  ham  m asnaviy  shaklida  yaratilishi  mumkin. 

M asnaviy  m umtoz  adabiyotim izda  eng  k o ‘p  qo ‘llangan.  “Xam sa” 

(A lisher 

Navoiy), 

“ Shayboniynom a” 

(M uham mad 

Solih), 

“Tanobchilar”  (M uqimiy),  “Ilm  xosiyati”  (Furqat)  kabi  asarlar 

m asnaviy janrida yozilgan.

M asnaviyni  “doston”  ham   deyishadi.  Alisher N avoiy  masnaviy 

janrini  “vase”  (keng  m aydon)  deb  ta’riflagan.  M asnaviyning 

qofiyalanish tartibi quyidagicha:  a-a, b-b, d-d...

0 ‘zbek  adabiyoti  tarixida  masnaviy  yo ‘li  bilan  yaratilib, 

bizgacha  to 'la   holda  saqlangan  asar  Y usuf  Xos  Hojibning 

“Q utadg‘u bilig” dostonidir.

Misol:  Nedur ahvoling,  ey z o 'r i g ‘aribim, 

-a 

Visolim davlatidan benasibim 

-a

Chekardim g  ‘am tog ‘in holing nechukdir?...  -b 

B u yu kd in  jis m i chun noting nechukdir?... 

-b

(A lisher N avoiy, S h irin n in g  F arhodga m aktubidan) 

M asnaviy  tarzida  yoziladigan  asarlarda  har  qaysi  bayt  m ustaqil 

qofiyalanadi.  Bu  xil  qofiyalash  usuli  qulay  b o ‘lganligi  uchun  katta 

hajm dagi  she’riy  asarlari:  hikoya  -  manzumalar,  hajviy  hikoyalar, 

soqiynom alar,  dostonlar  shu  tarzda  qofiyalangan.  Jumladan, 

X orazm iy  “M uhabbatnom a”si, 

X o‘jandiy  “Latofatnom a” sidagi 

m aktublar,  Qutbning  “Xusrav  va  Shirin”  dostoni,  “Y usuf  va 

Z ulayho”,  “Gul  va  N avro‘z”  asari,  Navoiy,  M uhamm ad  Solih, 

N ishotiy  dostonlari,  M uqim iyning  hajviy  hikoyalari,  Furqatning 

m a’rifat  mavzusidagi  m anzum alari  shu  tarzda  qofiyalangan. 

Jumladan,  Ogahiyning  dahr  b o g ‘i  ta’rifidagi  m asnaviysi  shunday 

boshlanadi:

D ahrki bir bog 7 m usajfodurur,

Boshdin ayoq zeb ilu orodurur.

Lutfu nazohat aro har gulshani,

A ysh ila ishrat elining maskani.

О ‘yla ki Jirdavs fa z o s i oning,

Ruhafzo obu havosi oning.

26

---

Nahrlari о ‘ylaki bahrum najot,

Balki azubat aro aynul hayot.

Suvlari har sori namudor о ‘lub,

Oynai tahtihol anhor о ‘lub.

Havfzalari ichra musaffo zulol,

Xosuyatu t a ’m aro havsar misol.

Ochilibon yu z rang ila gullari,

Sochilibon gul uza sunbullari...

Masnaviyning  xususiyatlari  to ‘g‘risida  “Al-mo‘jam   fi-maori 

ash’or  ul-Ajam”  asarida  Qays  ar-Roziy  shunday  deb  yozadi: 

“...Ajam  shoirlari  har  bir  baytdagi  misralarining  o'zaro  qofiyadosh 

bo‘lishi nuqtai nazaridan uni masnaviy deb yuritilgan”.

Noma  va  masal  janrining  ham  ko‘pchiligi  masnaviyda 

yaratilgan.  T aije’band  (ar.  “banddagi  takror  “)  -  qofiya  tuzilishi 

tarkibbandnikiga o ‘xshash she’r shakli.  Farq shundaki, tarkibbandda 

bandlar  oxiridagi  bir  bayt  mustaqil  qofiyalansa,  tarje’banddagi 

hamma bandlar oxirida bir xil  bayt takrorlanib keladi.  Tarje’bandlar 

16-24  misrali  5-10 banddan tashkil topadi.

Misol:

Vaqiful ey oshiqi bexonumon,

Behuda ко ‘p  chekmagil ohu f ig  ‘on. 

Yor visolini tilab barho,

Qilma firoqida о ‘zing notavon, 

Lablari bo ‘sani qilib orzu,

G ‘ussa chekib aylama bag ‘ringni qon. 

Har nechkim gar chi vafo aylasang, 

Lek j  afolar senga aylar ayon, 

Botinida dushmani joning sening, 

Barchasi zohirda bo ‘lib mehribon. 

Chashmai xunxor ekanin bilmading, 

Fahm qilib la ’lini mo jiz  bayon.

О ‘zni g ‘ami ishqiga aylar asir,

Shomu sahar  b o ‘lm ag‘il ozurdajon. 

Shoxi jahonim,  bor erur bevafb, 

Zolimi bedodg ‘aru purjafo.

-a

-a

-b

-a

- f

-a

-e

-a

-d

-a

-h

-a

-a

-j

-j  takrorlanadi

-i