Muqaddima

7.3. Ilk o’spirinlik davri yoshlarining shaxs xususiyatlari 
 
O’spirinlarni  ?ali  to’la  katta  deb  ?isoblab  bo’lmaydi,  chunki  ularning  shaxs 
xususiyatlarida  ?ali  bolalikni  kuzatish  mumkin.  Bu  ularning  fikrlarida,  berayotgan 
ba?olarida,  ?ayotga  va  o’z  kelajaklariga  munosabatlarida  ko’zga  tashlanadi. 
Ko’pchilik  o’spirinlar  maktabni  tugatish  va?tiga  kelib  ?am  kasb  tanlashga  nisbatan 
mas'uliyatsiz  yondoshadilar.  Bu  davr  o’spirinning  axlo?an  o’z-o’zini  anglashi 
shuningdek, axlo?ning yangi bos?ichiga o’tishi bilan xarakterlanadi. Intellekti yaxshi 
rivojlangan  o’spirinlar  kattalarni  tashvishga  solayotgan  masala  muammolarini 
tushuna  oladilar  va  ularni  mu?okama  eta  oladilar.  O’spirinlar  jo’da  ko’p  muammoli 
savollarga  javob  o’ylaydilar.  Ularning  di??atini  ko’pro?  axlo?iy  masalalar  tortadi. 
Agar kichik maktab yoshidagi o’?uvchilar uchun axlo?iy masalalarni yechish manbai 
-    o’?ituvchilar  bo’lsa,  o’smirlar  bu  savollarga  javobni  ko’pro?  tengdoshlari 
davrasidan  ?idiradilar.  O’spirin  yoshdagilar  esa  savollarga  to’?ri  javobni  topishda 
ko’pro?  katta  kishilar  foydalanadigan  manbalarga  murojaat  etadilar.  Bunday 
manbalar  asosan  real,  ko’p?irrali,  murakkab  insoniy  munosabatlar  va  ilmiy-
ommabop,  badiiy,  publisistik  adabiyotlar,  san'at  asarlari,  matbuot,  radio,  televidenie 
bo’lib  ?isoblanadi.  Bugungi  o’spirinlarga  ?ayotga  nisbatan  ?ushyor,  a?liy-amaliy 
?arash,  erkinlik  va  musta?illik  xos.  Ular  ?a??oniy  bo’lish  tushunchasiga  ?am  real 
tarzda  yondoshadilar.  Lisey  va  kollejni  tugallash  va?tiga  kelib,  juda  ko’p  o’smirlar 
axlo?iy  ji?atdan  shakllangan  va  ma'lum  axlo?  normalari  ?atiylashgan  xususiyatlarga 
ega bo’ladilar. 
O’spirinlarda axlo?iy dunyo?arash bilan bir ?atorda ijtimoiy, siyosiy, i?tisodiy, 
ilmiy,  madaniy,  diniy  va  bosh?a  so?alar  bo’yicha  ma'lum  bir  ?arashlar  vujudga 
keladi.  Juda  ko’p  yillardan  beri  o’spirinlarni  yaxshilik  va  yomonlik,  ?a?i?at  va 
no?onuniylik, axlo?iylik va axlo?sizlik masalalari tashvishlantirib keladi. ?ozirgi davr 
o’spirinlari  ?ar  bir  narsaga  ishonuvchan  yoki  salbiy  munosabatlar    bo’lmay,  balki 

---

?ayotga real, a?liy, amaliy ?araydigan, ko’pro? erkin va musta?il bo’lishga intiluvchi 
yoshlardir. 
O’spirinlar  ongli  ravishda  egallangan  axlo?  normalari  asosida  o’z  ?atti-
?arakatlarini  yo’lga  solishga  intiladilar.  Bu  esa,  avvalo  o’spirin  o’zini  anglashining 
o’sishida  namoyon  bo’ladi.  O’zini  anglash  murakkab  psixologik  struktura  bo’lib, 
?uyidagilarni o’z ichiga oladi: 
- 
birinchidan,  bolada  tash?i  olamdagi  predmet  ta'siridan  paydobo’lgan  
sezgilari o’z tanasi bilan far? ?ila boshlaganda vujudgakeladi; 
- 
ikkinchidan,   o’zining   shaxsiy   "Men"ligini   aktiv   faoliyati 
asosida anglashi; 
- 
uchinchidan, o’zining psixik xususiyati va xislatlarini anglashi; 
- 
to’rtinchidan,   ijtimoiy,   axlo?iy   o’z-o’ziga   ba?o   berishningma'lum 
sistemasini  anglashi.   Mana shu  elementlarning barchasi  bir-biri bilan  funksional  va 
genetik bo?langandir. Lekin, bularning hammasi    sizga    ma'lumki,    bir   va?tning   
o’zida   shakllanmaydi. 
Bolaning  "men"ligini  anglashi  taxminan  3  yoshda  paydo  bo’ladi,  bunda  bola  
shaxsiy  olmoshni   ishlata  boshlaydi.   Masalan:   men,   meniki, menga, menda va 
?okazo. 
O’spirinlar  ?ar  joyda  o’zini  ko’rsatish  xususiyatiga  ega  bo’lgan  o’smirlik 
va?tidayo?, o’zlarining shaxsiy xususiyatlarini kuzata boshlaydilar. Ya'ni  o’zlarining 
tash?i  ?iyofalariga  tan?idiy  ?aray  boshlaydilar:  bo’yining  pastligi  yoki  aksinchasi, 
semizlik,  yuzidagi  ?usnbuzarlar  yigit  va  ?izlarni  bezovtalantiradi,  ular  iztirob 
chekadilar.  Kech  yetiladigan  o’?il  va  ?izlar  yashirin  kechinmalar  kechiradilar. 
Kishining  o’z  obrazi  -  bu  o’spirinlikning  o’zini    anglashi  ancha  mu?im  komponent 
bo’lib  ?isoblanadi.  O’zining  psixik  sifatlarini  anglash  va  o’z-o’ziga  ba?o  berish 
o’spirinlik yoshida, borgan sari ko’pro? a?amiyat kasb eta boshlaydi. 
O’spirinlikda  o’z  shaxsiy  xislatlariga  ba?o  berish  kuchayadi,  o’spirin  ?am 
o’smir singari o’z ?adr-?immatini, uning nimalarni ?ilishga arzishi va nimalarga ?odir 
ekanligini bilgisi keladi. O’ziga ba?o berish ikkita usulda bo’ladi. 
1.  Kishi  o’zi  ?o’lga  kiritgan  yutu?lari  natijasi  bilan  ba?olaydi.  Masalan:  bola 
?iyin  vaziyatda  o’zini  yo’?otmadi  yoki  yosh  bolani  yon?indan  ?ut?azdi  -  "Men 
?o’r?o?  emasman".  Ma'lum  ?iyin  topshiri?ni  bajardi.  "Men  ?obiliyatliman"  -  deydi. 
Axlo??a oid bunday ?atti-?arakatlar, o’spirinning o’z ?at'iyligini sinashi ?amdir. 
2.      Ijtimoiy    ta??oslash,      ya'ni    o’zi  va  xatti  xarakatlarini    bosh?alarning  
ishlari, fikrlai    bilan  solishtirishdan      iboratdir. Masalan: o’?uvchilar tomonidan  
"mardlik"  deb  ma'?ullangan  xatti-?arakatni  o’?ituvchi  "?albaki  o’rtoklik"  deb  aytdi. 
Bunda bolalar o’z xatti-?arakatlari to’?risida o’ylab, bosh ?otira boshlaydilar. Shaxsiy 
"men"  obrazi,  juda      murakkabdir.      ?atto      kattalarning      o’zini      anglashi  ?am  
?arama-?arshiliklardan  ?oli  emas  .Bu  ?olat  ayniksa    o’spirinlarda  yanada  kuchliro? 
bo’ladi.  Ba'zi  o’spirinlar  o’zini  kuzatish  uchun  kundalik  daftarlar  tutadi.  Bu  ?olat 
?izlarda  ertaro?  va  ko’pro?  uchraydi.    Bu  ?olat  shaxsda  mo?iyat  ji?atidan  tubdan 
o’zgargan   tarzda o’z  shaxsining ma'naviy-ru?iy fazilatlarini, ijtimoiy turmush tarzi, 
ma?sad va vazifalarini anglashi, ularni o?ilona ba?olash zaruratini aks ettiradi.  
Undagi  o’z-o’zini  anglash,  turmush,  yashash,  o’?ish,  me?nat    va  sport 
faoliyatlari  tarzida    namoyon        bo’ladi.    O’?uv        muassasa,  mikromu?itidagi    

---

odatlanmagan vaziyat, shaxslararo munosabatlar va muomala ko’lamining kengayishi 
o’spirinning    o’ziga  xos      tipologika?liy,  axlo?iy,    irodaviy,  ?issiy  xususiyatlarini   
o?ilona      ba?olashi,  ?o’yilayotgan      talablarga      javob  berish,uning  o’z-o’zini 
anglashini jadallashtiradi. O’spirin   o’?uvchilarining o’z-o’zini   anglashga   alo?ador   
o’ziga      xos  xususiyatlari      mavjud,      ular    dastavval  o’zlarining    kuchli    va    zaif 
ji?atlarini,      yutu?  va  kamchiliklarini          ani?ro?          ba?olash  imkoniyatiga  ega 
bo’ladilar. 
O’spirin o’?uvchining o’smirlik davridaga boladan far?li yana bir xususiyati  - 
bu, murakkab shaxslararo munosabatlarda aks etuvchi burch, vijdon xissini anglash, 
o’z  ?adr-?immatini  e'zozlashiga  ko’pro?  moyilligidir.O’spirin  o’?uvchida  o’zini 
anglashi negizida o’zini tarbiyalash istagi tu?iladi.  
Natijada  unda  o’z-o’zini  tarbiyalash  vositalarini  saralash,  ularni  kundalik 
turmushga  tadbi?  ?ilib  ko’rish  e?tiyoji  vujudga  keladi.  Lekin,  o’z-o’zini  tarbiyalash 
jarayoni  o’spirin  ru?iyatidagi  mavjud  nu?sonlarga  bar?am  berish,  ijobiy  xislatlarni 
shakllantirish  bilan  kifoyalanib  ?olmasdan,  balki  voyaga  yetgan  kishilarga  xos 
ko’p?irrali,  umumlashgan  idealga  mos  ravishda  tarkib  toptirishga  yo’naltirilgan 
bo’ladi.  O’?uvchilar  o’zida  shaxsning  eng  ?immatli  fazilatlarini,  o’?uv  va  me?nat 
malakalarini  ongli,  rejali,  tartibli,  izchil  va  muntazam  ravishda  egallab  borishga, 
shaxsning  muayyan  bir  fazilatlari  va  xislatlarini  ?osil  ?ilishga  ?arakat  ?iladilar;  o’z-
o’zini  tarbiyalash  muammolarini,  yaxlit  ma'naviy-ru?iy  ?iyofani  shakllantirishga 
intiladilar. 
O’spirin  o’?uvchilarning  o’z-o’zini  tarbiyalash  jarayoni  o’?uv  muassasa, 
jamoat  tashkilotlari,  pedagoglar  jamoasining  tarbiyaviy  ga'siri  doirasida  bo’lmo?i 
shart.  Toki  o’z-o’zini  tarbiyalashning  takomillashtirishi  jamoada  munosib  o’rin 
egallashga, ijtimoiy burchni anglash, foydali me?natga jalb etish ishiga xizmat ?ilsin. 
O’z-o’zini tarbiyalashni to’?ri izga solib yuborish uchun uy?un birlikni tashkil etgan 
tarbiyaviy chora-tadbirlar majmuasi tarzida ta'sir o’tkazish jamoa majburiyati, o’zaro 
yordam  va  nazorat  ?ilish,  o’zaro  ba?olash  va  tan?id  ?ilish  kabilar  ma?sadga 
muvofi?dir.  Ijtimoiy  turmushda  uchraydigan  ba'zi  bir  salbiy  yurish-turish 
ko’rinishlariga,  illatlariga,  sar?itlariga  ?a?shatkich  zarba  berish,  ularning  ta'siridan 
yigit va ?izlarni asrash, yot tashvi?ot mo?iyatiga ?arshi kurash olib borish pedagoglar 
jamoasining bosh vazifasidir. O’spirinlarda balo?atga yetganlik tuy?usi takomillashib 
borib,  o’z-o’zini  ?aror  toptirish,  o’z  ma'naviy  ?iyofasini  ifodalash  tuy?usi  o’sib 
boradi. Bu narsa ularning alo?ida shaxs ekanligini tan olishga intilishida o’z ifodasini 
topadi. Buning  uchun  ayrim  yoshlar  turli  modalarga  mayl  ?o’yish,  tasviriy  san'atga, 
musi?aga,  kasb-?unarga, tabiatga  maftunkor  ?izi?ishlarini  namoyish  ?ilishga  ?arakat 
?iladilar. O’?uv va me?nat jamoalari ta'sirida matonat, jasurlik, sabr-to?at, kamtarlik, 
intizomlilik,  ?alollik  kabi  insoniy  fazilatlar  takomillashadi.  Xudbinlik,  lo?aydlik, 
munofi?lik,    laganbardorlik,  dangasalik,  ?o’r?o?lik,  ?ayirlik  singari  illatlarning 
bar?am tosishi tezlashadi. 
O’spirinlar  shaxsining  shakllanishi  jarayonida  jamoat  gashkilotlarining  roli 
alo?ida a?amiyat kasb etadi. Ularda faollik, tashabbuskorlik, musta?illik, ?at'iyatlilik, 
mas'uliyatlilik,  o’z  ?arakatlarini  tan?idiy  ba?olash  singari  fazilatlari  bar?aror 
xususiyat kasb etib boradi.  

---

O’spirin yigit va ?izlarning jamoatchilikda faol ishtirok etishi or?ali muayyan 
tashkilotchilik ?obiliyati namoyon bo’ladi. O’zining kimligi, ?andayligi, ?obiliyatlari,  
o’zini  nimaga  ?urmat  ?ilishini  ani?lashga  intiladilar.Do’st  va  dushmanlarining 
kimligi,  o’z  istaklari,  o’zini  va  tevarak-atrofni,  olamni  yaxshi  bilishi  uchun  nima 
?ilish kerakligini anglashga ?arakat ?iladi. Ma'lumki, o’spirinlarning ?amma savollari 
anglangan  bo’lmaydi.  Ba'zan  o’spirinlar  o’zlaridan  ?ech  ?anoatlanmaydigan,  o’z 
oldilariga  ?addan  tash?ari  ko’p  vazifalar  ?o’yadigan,  lekin  uning  uddasidan  chi?a 
olmaydigan  bo’ladi.  Mana  bulardan  ko’rinib  turibdiki,  o’spirinlar  o’z-o’zini  analiz 
?ilish  teranligi  va  yuksak  talablarni  bajarish  kerakligini  o’zida  aks  ettira  boradilar.     
Bu  esa  o’spirinlarning     kelgusi     yutu?lari shartlaridan biridir. 
Yu?orida  ko’rsatib  o’tilganidek,  shaxsning  erta  o’spirinlikdagi  eng  mu?im 
xislatlaridan  biri  o’z-o’zini  ?urmatlash,  o’z-o’ziga  ba?o  berish  ?amda  o’zini  shaxs 
deb  tan  olish  yoki  olmaslik  darajasidir.  O’spirinlar  o’zlarida  shaxsning  muayyan 
kompleks sifatlarini ?osil ?ilishga intiladilar.  
Ularni  o’z-o’zini  tarbiyalash  borasida    bir  butun  ma'naviy  psixologik ?iyofani 
shakllantirish  masalasi  ?izi?tiradi.  Bunda  shaxs  ideali  va  namunaning  mavjudligi 
katta  a?amiyatga  ega.  Masalan:  o’?il  bolalar  -  ?a?ramonlik,  yaxshi  ota,tadbirkor  , 
o’?ituvchi, vrach yoki badiiy asar ?amda kinofilmdagi obrazlarni o’zlariga ideal deb 
bilsalar; ?izlarimiz me?natkash ayol, jozibali jamoat arbobi, nazokatli uy bekasi yoki 
ilmiy  xodim  va  ?okazo.  O’zaro  munosabat  va  emosional  ?ayot  o’z  mav?eini 
belgilashning  murakkab  muammolarini  o’spirinning  o’zi  ?al  ?ila  olmaydi.  Bu 
masalani  o’spirinning  ota-onasi,  o’z  teng?urlari,  o’?ituvchilar  ishtirokida  ularning 
?o’llab-?uvvatlashida ?al ?ilishi mumkin . 
Demak ilk o’spirinlik davri katta musta?il xayotga ?adam ?o’yish bo’sa?asidir.